2005. november 29., kedd
Országos közéleti lap
I. évfolyam, 45. szám

Hirdessen Ukrajna egyetlen országos magyar lapjában
Állami dotáció a zsírtartalomra?
A felvásárlási ár nem igazán fedezi a termelés költségeit

Szerény mértékben ugyan, de a múlt évihez képest Kárpátalján nőtt a hús-, tej- és tojástermelés. A megyei mezőgazdasági főosztály adatai szerint viszont a szarvasmarha-állomány a tavalyinak csak a 96,3, a sertésállomány pedig 98,8 százaléka. Minimálisan növekedett a juhok (101,3%) és a szárnyasok (100,6%) száma.

Az állami költségvetés az idén 4,5 millió hrivnyával támogatta a szőlészetet és a gyümölcstermesztést. Az állattenyésztés fejlesztésére 1 millió 586 ezer hrivnya, a méhészetre 375 ezer hrivnya jutott. A hegyvidéken a juhtenyésztés támogatására, az említett másfél milliót nem számítva, 967 300 hrivnyát fordítottak a központi keretből.

– A statisztika szerint januártól októberig 52 600 tonna húst, 355 900 tonna tejet és 277,7 millió darab tojást termelt az ágazat – mondja Nagy István, a megyei mezőgazdasági főosztály helyettes vezetője. – Kárpátalján 189 800 szarvasmarhát (ebből 135 800 tehén), 290 ezer sertést tartanak. Juh és kecske 122 700, szárnyas pedig 4 millió 218 ezer volt a megyében. Megjegyezném, hogy a hús- és tojástermelés növekedésének üteme minden járásban elérte a kívánt szintet, a tej esetében pedig csak a Beregszászi járás maradt el a tervezettől (97,2 %). A mezőgazdasági vállalatok január–október folyamán 1,6 ezer tonna húst, 3,8 ezer tonna tejet, 45 ezer darab tojást értékesítettek.

Mint azt Nagy István elmondta, a marhahús és szárnyas (élősúlyban) felvásárlási ára tonnánként 5 ezer 344,3 hrivnya, a tejé 977,7 hrivnya volt, ezer tojásért pedig 251,1 hrivnyát lehetett kapni, ami nem igazán fedezte a termelés költségeit.

– Mivel a mezőgazdaság és az állattenyésztés 95%-a magánkézben van – folytatja Nagy István –, a feldolgozóüzemek számára a felvásárlás szinte megoldhatatlan. Különösen hátrányos a tej lassú begyűjtése. Nem beszélve arról, hogy nő a szállítási költség, és a tej minősége is jelentős kívánnivalót hagy maga után. Ha sokáig áll, nem felel meg a minőségi követelményeknek. A tejüzem át sem veheti a terméket, ha a szarvasmarha nincs nyilvántartásba véve.

Megjegyezném, hogy ha minden a tervek szerint alakul, a jó minőségért pótlólagos dotációban részesül a termelő. Az egyéni gazdák is. A szakértők megvizsgálják a tej zsírtartalmát, és ha az magasabb a minimális határértéknél, akkor a gazda dotációt kap az államtól.

– Mikortól?

– Tulajdonképpen már ebben az évben ennek így kellett volna lennie, de a Miniszteri Kabinet még nem jelölte ki a határértéket.

Tóth Viktor



Minden jog fenntartva © 2005 Kárpáti Igaz Szó