2005. november 26., szombat
Országos közéleti lap
I. évfolyam, 44. szám

Hirdessen Ukrajna egyetlen országos magyar lapjában
Az ukránság genocídiuma
Országnyi ember vált a terror és az éhínség áldozatául

Ukrajna lakossága a XX. században három éhínséget szenvedett el. A világ fekete földű – tehát legtermékenyebb – területének jelentős részével rendelkező országban 1921–1923-ban, 1932–1933-ban és 1946–1947-ben pusztított éhhalál. A legszörnyűbb a harmincas évek elejének időszaka volt, amikor, egyes kutatók adatai szerint, hét, mások számításai szerint tízmillióan pusztultak el.

Végiggondolni is fájdalmas: kihalt az ország lakosságának 10–25 százaléka. Naponta huszonötezer, óránként ezer, percenként 17 ember életét követelte a sztalini terror, a gyilkos gazdaságpolitika. Amennyiben nem következtek volna be e tragédiák, Ukrajnának jelenleg százmillió lakosa lenne – állítják a szakemberek.

November negyedik szombatja immár hagyományosan az éhínség és a politikai terror áldozatainak gyásznapja. A történteket a Legfelső Tanács 2003-ban az ukrán nép genocídiumának nyilvánította. Az ENSZ 25 tagállama közös nyilatkozatot tett, melyben az éhínséget a totalitárius rezsim politikai bűntetteként minősíti.

A magyar parlament két évvel ezelőtt hozott határozatában előre eltervezett, tudatos népirtásnak nevezte mindazt, amit a sztalini halálgépezet 1932-33-ban Ukrajnában elkövetett. Hasonló tartalmú dokumentumot fogadott el 2003 októberében az ausztrál felsőház, a kanadai és az argentin törvényhozás is. Az Egyesült Államok Kongresszusa a tömeggyilkosság megnevezést használta.

Viktor Csernomirgyin áprilisi lembergi látogatásakor bejelentette: Oroszország hajlandó bocsánatot kérni a harmincas-negyvenes években elkövetett népirtásért. Emellett a nagykövet egy, a szándék tisztaságát megkérdőjelező javaslatot is tett: az oroszok legalább annyit szenvedtek Joszif Sztalin uralkodása alatt, mint az ukránok, s mindezért esetleg Grúziát kellene felelősségre vonni...

Ma Ukrajna-szerte megszólalnak a harangok. Úgy illő és méltányos, hogy a gyász pillanatában minden ártatlan áldozatért gyújtsunk gyertyát. Fejet hajtsunk a jeltelen tömegsírokban nyugvó ukránok, magyarok, ruszinok, németek, zsidók, lengyelek, romák... és – bárhogy is fogalmaz egy politikus – oroszok emléke előtt.

H. S.



Minden jog fenntartva © 2005 Kárpáti Igaz Szó