A médiának a közelgő választásokon betöltendő szerepéről és a szólásszabadságról vitáztak az újságírók a Kárpáti Média Központ legutóbbi rendezvényén. A vitadélutánon részt vett Jaroszlav Lazur, az Ungvári Nemzeti Egyetem alkotmányjogi tanszékének aspiránsa. Megállapítást nyert, hogy alkotmányellenes és a szólásszabadság durva megsértése az a törvénytervezet, melynek értelmében az újságíróknak a választási kampány során tilos a jelöltekről értékelő, elemző anyagokat, kommentárokat közölni. A másik vitát kiváltott téma a média felelősségét tárgyaló jogszabálytervezet volt, mely december 1-jén lépne életbe. Ez egyebek közt azoknak a lapoknak, televíziós és rádiós műsoroknak a betiltását javasolja, melyek a nyilvánosságra kerülő anyagokban a pártok vagy a jelöltek valamelyikét rágalmazzák, azokról valótlan információt közölnek, illetve a törvényes hatalom erőszakos megdöntésére szólítanak fel. Az intézkedéshez ráadásul bírósági döntésre sem lenne szükség, azt a választási bizottság a saját hatáskörében foganatosíthatná.

A fura az egészben az, hogy a szóban forgó jogszabály kidolgozásakor a képviselők részéről senki nem emelt kifogást a szólásszabadságot sértő passzusokkal szemben. Ha maguk az újságírók nem teszik szóvá, senki sem fordított volna ezekre figyelmet, állapították meg a fórum résztvevői.

A vitadélutánt követően a problémát napirendre tűzte az Ukrán Legfelső Tanács. A parlamentben jelen lévő 412 képviselőből 391 döntött úgy, hogy a választási kampány idején sem szabad korlátozni a sajtószabadságot.

A választási törvényből kikerült az a mondat is, mely a kampány során a bíráló, értékelő anyagok közzétételét tiltotta volna meg. Bármelyik sajtószerv megszüntetéséről csak a bíróság hozhat döntést. Szankciót csak kirívó törvénysértés esetében alkalmazhatnak, s az intézkedés a választások lezártáig marad érvényben.

A törvény módosított változata értelmében a politikai reklámok céljára a médiában az adásidő, illetve az újságfelület maximum 20 százaléka használható fel.