Lapunk egyik korábbi számában a gyümölcsösök helyének kiválasztását, a terület előkészítésének legfontosabb tudnivalóit ismertettük olvasóinkkal. Ezúttal a megfelelő alanyok kiválasztásának ismérveit közöljük.

Az európaihoz mérten válságban lévő kárpátaljai almatermesztés megújulását az ezernél nagyobb tőszámú ültetvények elterjedésével lehet megvalósítani. Ezek létesítése viszont csak megfelelő alanyú és fajtájú szaporítóanyaggal lehetséges.

Az alanyválasztást a következő tulajdonságok alapján tervezzük meg:

– növekedési erély, rögződés a talajban, hidegtűrő képesség, télállóság, szárazságtűrés, sarjadzóképesség, betegségekkel, kártevőkkel szembeni rezisztencia.

A jelenlegi bőséges választékból az alábbiakban két alanytípust vizsgálunk meg.

Az európai intenzív almatermesztés zöme a törpe alanyokra, pontosabban az egyetlen törpe alanyra, az M9 ('Malling 9') -re épül. Vírusmentesítésének köszönhetően ma már számos klónja forgalomban van. Gyökerei törékenyek, felszínesen helyezkednek el. Ezért az ilyen alany esetén az ültetvények öntözőrendszert és tám- rendszert igényelnek! Gyökérzetük közepesen fagyálló, ezért hideg, hó nélküli teleken fagykárt szenvedhetnek. A ráoltott fajták fáinak mérete termőhelytől függően 20–30%-a a magonc alanyokon állókénak. Területigénye 3–5 négyzetméter. A telepítést követő első-második évben termőre fordulnak, első nagy terméseiket a harmadik-negyedik évben adják. Termőképessé- gük 12–15 év után csökken.

Az M9 alanyú fák fajlagos termőképessége igen jó. Hektáronként 2000–5000 oltvány telepíthető, így a középerős növekedésű alanyokhoz viszonyítva területegységenként 40–80%-kal nagyobb termés is elérhető. Az M9 alany az intenzív, nagy tőszámú ültetvények legfontosabb alanya.

Ismert és fontos alanynak számít a kö- zéperős növekedésű MM106 ('Malling-Merton 106').

Az MM106 alanyok növekedése a féltörpe és a középerős közé tehető. Az M9-hez viszonyítva 50–60%-kal nagyobb a területigénye (5-10 m²). Félintenzív ültetvényekhez ajánlható alanyfajta. A gyökérzet szilárdsága megfelelő, a fát kellőképpen rögzíti a talajban, átültetés után jól regenerálódik. Karózást nem igényel. A fajták ezen az alanyon korán, általában a harmadik évben termőre fordulnak, az ötödik-hatodik évtől teremnek rendszeresen és bőven. Az ilyen alanyokra oltott egyes fajták (pl. Idared, Golden) termésmennyisége jó kondíciójú ültetvényben eléri az 1000 tonnát hektáronként, de kisebb termőképességű fajta esetében is 500–600 tonna/ha terméssel számolhatunk.

A téli fagyokra közepesen érzékeny. A szárazságot közepesen tűri, a magas talajvízre viszont érzékeny. Ezen az alanyon a kisebb tőszámú, de nagy termésmennyiségű ültetvények létesíthetők.

A gyümölcsfák ültetése (telepítés) gondos, szakszerű, precíz tervezést, szervezést igényel.

Először a sorok irányát kell meghatároznunk. Ideális az észak-dél irányú. A sorok kitűzését az ültetés előtt végezzük el, ugyanis ezzel jelöljük ki a fák pontos helyét. Ügyelni kell az oltási-szemzési hely azonos magasságára, a fákat úgy kell elhelyezni, hogy takarás és taposás, tömörítés után a forradási helyek 5–10 cm-re legyenek a talaj felszínétől.

Az oltványokat elő kell készíteni. A gyökereket kb. felére vágjuk vissza, azokat ültetés előtt lehetőleg iszapoljuk, pépezzük. A telepítéshez jó minőségű, vírusmentes oltványokat használjunk. Az ültetést olyan korán kezdjük és gyorsan végezzük el, amennyire az lehetséges. Tavaszi telepítésnél különösen fontos, hogy amint az időjárás engedi, ültessük el a gyümölcsfákat. Iszapolás vagy azonnali beöntözés szükséges. A koronakialakítást, ill. a visszametszést mindig csak tavasszal, a rügypattanást megelőzően végezzük el!

Kertész János,

a Holland Plant Ukrajna Kft. igazgatója