Szervezetünk egészséges működéséhez a vitaminokon kívül különböző nyomelemekre is szükségünk van. Ezek közül az egyik legfontosabb a magnézium, melyet szervezetünk nem képes elegendő mennyiségben előállítani, így annak pótlásáról magunknak kell gondoskodnunk.

A magnézium minden ember számára életfontosságú ásványi anyag. Jelentőségét jelzi, hogy a kálium mellett ez az elem is megtalálható testünk összes sejtjében, szerepet játszik szervezetünk anyagcseréjének minden folyamatában, nélkülözhetetlen több száz enzim működéséhez éppúgy, mint a különböző nukleinsavak, proteinek és lipidek szintéziséhez. Az emberi szervezetben körülbelül 20–30 gramm magnézium található, ami egyenletesen oszlik meg a csontok (60%), az izom és májsejtek (38%), valamint, a sejtek belső tere között (1-2%).

Gyakran nevezik az idegrendszer védő hatású ásványi anyagának. Ez találó is, hiszen nagy szerepe van az idegrendszer működésében, bár ezen kívül sok folyamatban működik még közre, így az izmok működésében, a fehérje, zsír, szénhidrát anyagcseréjében, a szív- és érrendszer működésében, a csontok felépítésében.

A szakemberek szerint táplálkozási szokásaink és a nem megfelelő minőségű élelmiszerek fogyasztása miatt nagyon sokan a szükségesnél kevesebb magnéziumhoz jutnak. A szervezet kiegyensúlyozott működéséhez ez a mennyiség egy átlagos felnőtt esetében általában napi 250–375 mg között ingadozik, terhesség vagy szoptatás alatt azonban ez a szükséglet növekszik. Ilyenkor a magzat egészséges fejlődéséhez és a problémamentes terhességhez mintegy 350–375 mg a javasolt dózis.

Magnéziumhiányhoz általában az egészségtelen, mozgásszegény életmód, a krónikus stressz, a különböző élvezeti cikkek (cigaretta, alkohol, drogok) mértéktelen fogyasztása, az elégtelen táplálkozás, egyes életkori sajátosságok és élettani állapotok (pl. terhesség, szoptatás, gyerekkor, klimaktérium), továbbá bizonyos krónikus, kóros folyamatok vezethetnek.

Tekintettel arra, hogy a magnézium élettani hatása rendkívül összetett, ezért hiánya is meglehetősen széles körű tüneteket idézhet elő. Az elégtelen magnéziumbevitel például visszavetheti a csontnövekedést, szívritmuszavarokat idézhet elő, növeli a trombózis és a szívizomelhalás kockázatát. Okozhat depressziót, fejfájást, szédülést, koncentráció-, viselkedészavarokat, étvágytalanságot, magas vérnyomást stb. A szervezetben lévő magnéziumot jelentősen csökkentheti az egyéb ásványi anyagok vesztésével is együtt járó hányás vagy hasmenés is. Különösen ügyelni kell arra, hogy várandósság ideje alatt a nő étrendje megfelelő mennyiségű ásványi anyagot tartalmazzon, az ilyenkor fellépő magnéziumhiány ugyanis növeli a spontán vetélés, a koraszülés, a fejlődési rendellenességek, az idő előtti fájások kialakulásának kockázatát.

Mivel a magnéziumot szervezetünk nem tudja szintetizálni, ezért a szükséges mennyiségről magunknak kell gondoskodnunk. A szükséges napi adag: kilogrammonként 10 mg. Megfelelően összeállított étrenddel természetesen pótolhatók a hiányok, ehhez a fontosabb magnéziumforrások a burgonya, a zöldségek, a halfélék, a hüvelyesek, a csonthéjas gyümölcsök. A B₆-vitamin szintén segíti a magnézium felszívódását. A szükséges ásványianyag-szint gyógytermékekkel is biztosítható.

Valentina Gljuzdo

kardiológus