Az Eurázsiai Gazdasági Közösség tagállamai (Oroszország, Belarusz, Kazahsztán, Kirgizsztán és Tadzsikisztán) 2006-ban a szabad gazdasági övezetről át szándékoznak térni a vámunióra, mely egyben közös külső határ kialakítását is jelenti.

Egy moszkvai sajtótájékoztatón Grigorij Rapota, az EuÁzsGK főtitkára elmondta, hogy a tagországok közti határ jelképessé válna, megszűnne a vámellenőrzés, így biztosítanák a szabad áruforgalmat, a harmadik országokból bejövő szállítmányokat pedig csak az egységes külső határon vizsgálnák meg. A főtitkár véleménye szerint a vámunió országok fölötti struktúraként funkcionálna, melynek feladata az egységes vámpolitika érvényesítése lenne.

Elemzők egyébként éppen ebben látják a törekvés gyenge pontját, mivel feltételezhető, hogy a szuverenitásukat féltő országok igen nehezen mondanának le ilyen maghatározó gazdasági és politikai privilégiumról.

Az előkészületekről az már tudható, hogy az egész rendszert egy önfinanszírozó szervezet irányítaná. Ehhez természetesen saját költségvetéssel is rendelkeznie kell. Ennek kialakításáról azonban eltérnek a vélemények. Viszont az már biztos – szögezte le Rapota –, hogy a célok elérése érdekében Oroszország és Kazahszán másfél milliárd dolláros alaptőkével az év végéig bankot alapít, s az sem elképzelhetetlen, hogy ebben más országok is részt vállalnak.

Számunkra természetesen a fő kérdés az, miként viszonyul az új Szojuz Ukrajnához, illetve hogyan vélekedik a hivatalos Kijev az újfajta szövetségről.

Szerik Primbetov, a közösség helyettes főtitkára ezzel kapcsolatban a sajtótájékoztatón kifejtette: Kazahsztán hivatalos álláspontja szerint az Ukrajnával való együttműködés – akár a szabad gazdasági övezet, akár a vámunió logikáján – mindkét fél számára hasznos lenne. Viszont reálpolitikusként hozzátette: erről jelenleg csupán az elmélet szintjén lehet beszélni.

Konsztantyin Zatulin, a FÁK-országok együttműködését elemző intézet igazgatója úgy vélekedett, hogy a vámuniónak Ukrajna nélkül vajmi kevés értelme van, mivel az EuÁzsGK államai a korábbi struktúrában is egységet alkotnak.

Ukrán elemzők álláspontja szerint a jelenlegi kormány aligha gondolkodik komolyan az új Szojuzhoz való csatlakozáson. Ez egyébként ellentmondana az ország eurointegrációs törekvéseinek, illetve a jelenleg hatályban levő ukrán törvényeknek is.