Tüsszögés, könnybe lábadt szem, fejfájás, orrfolyás... – mind az allergia jól ismert tünetei. Vannak, akik egy egész életen át szenvednek a betegségtől. Többnyire tavasszal és nyár derekától kora őszig okozza a szó szoros és átvitt értelmében is a legnagyobb fejfájást. Tél elején a hasonló tüneteket hajlamosak vagyunk meghűléssel magyarázni. Vajon valóban téli álmukat alusszák a pollenek? Amint azt Popovics Katalintól, a megye fő allergológusától megtudtuk, ez koránt sincs így.

– Nem ritka, hogy télen a gyakori és makacs hűléses tünetek mögött is az allergia áll. Az emberek többsége azonban, úgymond, nem tartja időszerűnek, s nem is gyanakszik rá. Pedig ennek az évszaknak is megvannak a maga allergiaforrásai. Ilyenek például a poratkák, melyeket nem zavar a tél beköszönte sem. Ezek a pici élősködők leggyakrabban az ágyneműkben, a párnákban, szőnyegekben, plüssállatokban verik fel tanyájukat. A fűtési idény kezdetével pedig szinte új erőre kapnak. Ilyenkor előkerülnek a meleg paplanok is, melyekben a testből kiáramló hő hatására aktivizálódnak. A meleg, száraz levegő, de a nyirkos, penészes fal is allergiát okozhat. A másik erős allergizáló tényező a háziállatok szőre. Ilyenkor a gazdik és kedvenceik még inkább össze vannak zárva, és kevesebbet tartózkodnak a szabadban. Az egzotikus állatok – papagájok, teknőcök –, de még az akváriumok lakói, illetve a haleledelek is kiválthatnak allergiát.

– Hogyan védekezhetünk?

– Gyakori szellőztetéssel, alapos és rendszeres portalanítással, takarítással javíthatunk a helyzeten. Az ágyneműt napos időben évente többször is levegőztessük ki. A legfontosabb mégis az, hogy amennyiben kiszűrték a kiváltó tényezőt, kerüljék vele az érintkezést, vagy távolítsák el a környezetükből.

– Világszerte egyre nő az allergiások száma. Mi a helyzet megyénkben?

– Sajnos, Kárpátalján sincs ez másként. Nem hivatalos felméréseink szerint 1999–2000 között 8–9 ezer embernél diagnosztizáltuk az allergiát, így most már 12–13 ezerről beszélhetünk. Ez azt jelenti, hogy évente kb. ezerrel nő a számuk. Ebben közrejátszik, hogy nálunk a megelőzés még gyermekcipőben jár.

– Melyik korosztály a legveszélyeztetettebb?

– Egyértelműen a fiatalabb nemzedék a legérintettebb. Már szinte csecsemőkorban kialakul az allergia, ami komoly problémákat okoz további fejlődésükben.

– Van-e összefüggés a környezeti hatások, káros szokásaink és az allergia között?

– Természetesen. A szennyezett levegő, a mozgásszegény életmód, a táplálkozás, a műszálas ruházat... Ez mind-mind csak fokozza a betegséget.

– Az allergiától szenvedők mennyire veszik komolyan a betegséget?

– Az évek óta tartó felvilágosító munkánknak köszönhetően sokan egyedül jelentkeznek kivizsgálásra, s szigorúan betartják az utasításokat. Vannak persze olyanok, akik megrémülnek az állandó gyógyszeres kezeléstől, s orvosi túlzásnak tartják azt. Ők csak akkor térnek vissza hozzánk, amikor már kialakul náluk az asztma, illetve állandó kiütésekkel és egyéb panaszokkal küszködnek.

– Mi a helyzet a gyógyszerekkel?

– Ezen a téren nincs probléma. Kiváló gyógyhatású készítmények kaphatók a gyógyszertárakban. Az viszont igaz, hogy némelyikük nagyon drága. Egyes készítmények ára meghaladja a 70 hrivnyát. Olcsóbbak is kaphatók, ezek tíz hrivnyától alig kerülnek többe.

– Az emberek gyakran maguk próbálják megtalálni a számukra megfelelő gyógyszert, s nem fordulnak orvoshoz...

– Ez nagy baj, mert a meglévő problémájukat ezáltal még egy gyógyszerallergiával is tetézhetik. Okvetlenül forduljanak szakemberhez, semmi esetre se próbálkozzanak az öngyógyítással!

Varga Márta