Október 10-én méltatták világszerte az öngyilkosságok megelőzésének napját. Ma már köztudott, hogy minden betegség, testi elváltozás kialakulásában fontos a központi idegrendszer és a psziché szerepe, a depresszió ugyanolyan súlyos kockázati tényező, mint a dohányzás, a magas vérnyomás, az elhízás stb. Az Európai Unió például kötelezően előírja, hogy a munkahelyi vezető köteles védeni a munkatársak lelki egészségét is.

Szakítsunk a régi sztereotípiákkal: ha úgy érezzük, nem tudunk megbirkózni valamivel, ne szégyelljünk szakorvoshoz fordulni! Ezt tanácsolja Nagyija Szirko, az Ungvári Városi Klinikai Kórház pszicho-neurológiai gondozójának vezetője is, akivel a világnap kapcsán beszélgettünk.

– A gondozó 1976 óta áll elsősorban az ungvári páciensek szolgálatában. Az önként jelentkező vagy hozzánk irányított betegek számára teljes körű pszichiátriai ambuláns szakellátást – konzultáció, diagnosztizálás, kezelés, szociális rehabilitáció –, azonkívül 25 fő számára nappali fekvőbeteg ellátást biztosítunk. A miénkhez hasonló nyitott formájú pszichiátriai gondozás azért fontos, mivel az ápolt nincs kiszakítva megszokott környezetéből, szerettei körében maradhat, ami nagyban hozzájárul kezelésének eredményességéhez. A tapasztalatok szerint a zárt osztályokon való elhelyezés már önmagában is lelki traumát okoz.

– Milyen jellegű megbetegedésekkel fordulnak önökhöz a leggyakrabban?

– Körülbelül kétszer több az idegi, neurotikus (a lelki eredetű betegségek enyhébb formái), mint a a súlyos pszichózisos (nem képes kontrollálni önmagát, reálisan viszonyulni környezetéhez) jellegű ember. Sajnos mind a megyében, mind az országban a lelki eredetű betegségek, a depresszió növekedése figyelhető meg. Ez világjelenség.

– A nyilvántartásba vétel egy életre szól?

– Nem. Persze vannak olyan öröklött vagy szerzett bajok is, melyeket egy életen át felügyelni kell, ám eközben az illető éli megszokott mindennapjait. Gondot inkább az jelent, hogy az esetek nagy hányadában túl későn fordulnak hozzánk a családtagok, rokonok, amikor már elhatalmasodik a kór a szeretett hozzátartozón.

– Milyen megnyilvánulási formái, jelei vannak a lelki fájdalmaknak?

– Erre nem lehet egyértelműen válaszolni, mivel minden ember más és más, a probléma jelei is másként nyilvánulnak meg. A pácienseknél számos pszichoszomatikus kísérő jelenség figyelhető meg. Ilyen az alvászavar, étvágytalanság, rossz hangulat, a munka- és életkedv elvesztése, a depresszió és még sorolhatnám. Hogy mi váltja ki ezeket a zavarokat? Elsősorban szociális-gazdasági tényezők: a munkanélküliség s az ebből fakadó bizonytalanság, a családi viszályok, a játékszenvedély, az internetfüggőség, vagy a munkahelyi stressz, a megfelelési kényszer, az állandó rohanás.

– Mely korosztály a leginkább érintett és mely szociális rétegből kerülnek ki?

– Az öröklött betegségek a 20–30 éves korúaknál nyilvánulnak meg leginkább. De az öregkori pszichózisos zavarok – a nyugdíjazás, a fölöslegessé válás érzése – száma is növekvő tendenciát mutat. Pácienseink nagyobb része az intelligencia köréből kerül ki.

– Képes-e az ember önállóan, orvosi segítség nélkül leküzdeni a depressziót?

– Elméletileg igen – akár egy teljes éven át depressziós lehet valaki, majd a kiváltó ok megszűnése után depressziója is elmúlik. De mint szakember, azt javaslom, a későbbi bonyodalmak elkerülése végett minden esetben kérjük szakember, azaz pszichológus, pszichiáter segítségét. Szakítsunk végre a régi beidegződésekkel!

– Hogyan kérhetnek segítséget önöktől az ungváriak?

– A pszichiátriai ellátás rendjére vonatkozó törvény kimondja, a betegnek saját magának kell kérnie az ellátást és bele kell egyeznie abba. Ha nem beszámítható, veszélyt jelent környezetére, kényszerkezelését a családtagok kérhetik írásban, aminek a jogosságáról a bíróság három napon belül köteles dönteni.

Magyar Tímea