1945 novemberében a három klasszikus kar – a filológiai, a történelem és az orvosi – mellett negyedikként a biológiait is felavatták. Előbb a botanikai, később a zoológiai és a biológiai tanszék is megkezdte működését. A tudományos kutatómunka beindításával pedig megnyílt a botanikus kert és elkezdődött az állatmúzeum exponátumainak gyűjtése is. Vitalij Nyikolajcsuk dékán szívesen kalauzolja végig az újságírót, mindent megmutat, ami a hat évtized eredményét képezi.

– A biológiakar megnyitásával a Szovjetunió legismertebb tudósai érkeztek Ungvárra és szinte évente új tanszékek nyíltak: mikrobiológiai, genetikai, zöldség- és gyümölcstermesztési, összesen 10. Jelenleg ebből már csak öt maradt, a többi integrálódott más tanszékekhez – mondja a kar dékánja.

Az elmúlt hatvan év alatt közel ötezren szereztek itt diplomát, közülük 100-an már kandidátusi disszertációval rendelkeznek, 25-en pedig professzori cím tulajdonosai.

Arra a kérdésre, hogy milyen helyet tölt be a biológiakar Kárpátalja növény- és állatvilágának kutatásában, védelmében, Vitalij Nyikolajcsuk büszkén mondja: óriásit. A kar olyan lokálpatrióta növény- és állatvédőkkel dolgozik, mint például a többszörös Soros alapítványi győztes Vaszil Komendar, akinek a nevét viseli a gyógynövényekből készített Komendar-balzsam is. Emellett a professzornak köszönhetően került a figyelem középpontjába vidékünk egyik jellegzetes virága, a Huszt környékén virító hatszirmú nárcisz, és ő az, aki folyamatosan figyelmeztet a Kárpátok flórájának és faunájának megőrzésére, a felelőtlen erdőirtás veszélyeire. Vaszil Kricsfalusival közösen leltárba vették a Tisza növény- és állatvilágát, külön laboratóriumban tanulmányozzák a mocsarak élővilágát, aminek eredményei mind a hazai, mind a külföldi, elsősorban a magyarországi tudományos sajtóban kapnak publicitást.

A biológiakar tudósai elsőként figyelmeztették a megye vezetőit a bekövetkező árvízveszélyre, a földcsuszamlásokra, sőt, egy külön programtervet is figyelmükbe ajánlottak, amely mindezeket megelőzhetné. Azonban a félrevert harang süket fülekre talált. Vitalij Nyikolajcsuk elmondása szerint Viktor Baloga, Kárpátalja akkori kormányzója egyszerűen legyintett az általuk jelzett veszélyre. Sajnos a tudósoknak lett igazuk...

– Az én kutatási területem egy olyan növény hibridjének kitenyésztése, amelynek gyökerei olyan erősen megkapaszkodnak a talajban, hogy összefogják annak széthullását – mutatja szobája falán a növényi herbáriumot Nyikolajcsuk. – Ez a növény a kísérletek után bebizonyította, hogy segítségével megelőzhetőek a földcsuszamlások, ezért felvették a nemzetközi botanikai katalógusba.

Külön figyelmet érdemel a biológiakar genetikai, növényfiziológiai és mikrobiológiai része, ahol a kutatómunka részét képezi például a hibridnövények kitermesztése, és itt módosítják genetikailag a fajtáikat is.

A kar égisze alatt működő botanikus kertben jelenleg közel 500 féle növény található. A leggazdagabb részlege a dendrológiai és a rózáliumi, a legegzotikusabb növények pedig a trópusi kunungámia, a japán kriptoméria, a himalájai cédrus. A 86 424 hektáron elterülő növénykert Ungvár egyik turisztikai látványossága is, emellett hetente fogadják egy-egy kiránduláson a megye iskolásait, mondja a kar dékánja. Az európai országok mellett Amerikából, Japánból és más ázsiai országokból is kapnak növényeket, de sajnos nem mindegyik viseli el a kárpátaljai klímát.

A zoomúzeum gyűjteményei a volt ungvári, munkácsi és beregszászi gimnáziumok szertáraiból kerültek át, jelenleg 5 ezer exponátum van a kollekcióban, melyek között egyedi darabok is fellelhetők. Köztük 170 féle ragadozó madár kitömött példánya, amelyet a vidék híres ornitológusa, Hrabár András gyűjtött össze és egész Európában az egyetlen ilyen kollekcióként van számon tartva.

F. A.