Az Ukrán Jednyiszty párt elnöke, Volodimir Jalovij szabadságának egy részét Kárpátalján töltötte. Megragadva az alkalmat, pályafutásáról, nézeteiről, terveiről faggattuk.

– Kérem, dióhéjban mutatkozzon be olvasóinknak.

– 1953-ban születtem a Krivij Rih melletti Dovcsincevo nevű kis településen. Bár vasutas dinasztiából származom, a családi hagyományoktól eltérve, bányaipari főiskolát végeztem. Néhány évet dolgoztam a szakmában, majd Kijevbe kerültem, és a polgármesteri hivatalban tevékenykedtem. 1998-ban a Kijevi Városi Tanács titkárává választottak. Lányom, Olena, a nemzetközi kapcsolatok főiskoláján diplomázott, fiam, Kosztyantin, a jogi egyetem ötödéves hallgatója. Feleségem, Larisza, osztálytársam volt, édesanyja pedig tanárnő abban a középiskolában.

– Először jár Kárpátalján?

– Az első kárpátaljai utam előtt jártam Bulgáriában és Németországban. Évfolyamtársam, Ivan Huzinec hívott meg Kárpátaljára. Amikor Munkácson leszálltam a vonatról, az volt az érzésem, hogy külföldön vagyok. Akkor 1986-ot írtunk. Hasonlóan kellemes érzés töltött el Beregszászban és környékén, amikor felkerestem ezt a borairól híres vidéket. A csinos házak, a tiszta környezet – ma is szép emlékként él bennem. Mára azonban sok minden megváltozott. Mindenütt elhanyagolt épületek, szemét, az utak minősége katasztrofális. Gödör hátán gödör. Tennivaló van bőven errefelé is, mint az egész országban.

– Merre járt még vidékünkön?

– Korábban családommal a Kárpáti és a Kárpátok Gyöngyszeme szanatóriumokat, illetve télen a sítelepeket kerestük fel. Újabban pedig a Sajan turistaparadicsomot részesítjük előnyben. Mindenképpen el kell mondanom, hogy Kárpátalja természeti szépségeiben Svájccal vetekszik, s amennyiben a dolgok anyagi oldalát is nézzük, még előnyösebb, könnyebben megfizethető a kispénzű turista számára is. S akkor még nem szóltam a vidék távlati lehetőségeiről. Ha például a Sajan üdülőtelep megkapná a különleges turisztikai övezet státust annak összes kedvezményével, néhány év alatt olyan népszerű és nem utolsósorban igen jó bevételi forrás lehetne, mint például a csehországi Karlovy Vary.

– Szavaiból arra következtetek, hogy akár itt is el tudná képzelni a további életét. Szívesen cserélné fel a fővárost Kárpátaljával?

– Azért ezt nem mondanám. Más a pihenés és más a munka.

– Akkor beszéljünk a munkájáról.

– Elsősorban a szociális problémákat figyelem és próbálok megoldást találni rájuk.

– Mire jutott?

– Tény, hogy mások a fővárosi és mások a vidéki körülmények. S persze a keresetek is. Míg Kijevben a 700–800 hrivnyás havi átlagfizetés alacsonynak minősül és ez év végére 1250 hrivnya a cél, addig az ország vidéki városaiban az előbbi is alig elérhető, az utóbbi pedig egyenesen álomnak tűnik. Igaz, az árak is mások. Ugyanakkor az is tagadhatatlan, mondhatnám világjelenség, hogy mindenki a fővárosba igyekszik, pedig a többi ország példáján okulva a vidékfejlesztésre is egyre több pénzt fordít Ukrajna.

– Arra céloz, hogy többek között Ungváron is épülhetnének akár trolibuszvonalak és megoldódna a város siralmas tömegközlekedése?

– Ez igen aktuális kérdés, és, véleményem szerint, meg is valósítható. Ilyen tekintetben nincs különbség Szimferopol és Ungvár, vagy Jalta és Munkács között. Meg vagyok győződve arról, hogy Kijev támogatná Kárpátalja ilyen irányú törekvéseit.

– Mit jelent az ön pártja által kidolgozott "12 lépés" program?

– A "12 lépés" program mindenekelőtt a hatalom decentralizációjának a koncepciója. Mély meggyőződésem, hogy ennek megvalósítása nélkül Ukrajnában nem lesz változás. E program nélkül sem Viktor Juscsenko, sem bárki más nem tehet semmi kézzelfoghatót a mára kialakult helyzetben.

– Ez a koncepció hasonló a kormány által meghirdetett közigazgatási reformhoz?

– Merőben más. Egyes politikusainknak az a vágyálma, hogy megteremtsük az európai mintájú demokráciát. A tervük is megvan hozzá, amit Lengyelország példáján állítottak össze. Az egésznek csak annyi a "szépséghibája", hogy engem és másokat is, akik tanulmányozták ezt az elképzelést, Hruscsov kommunizmus tervére emlékeztet. Nekünk erre nincs húsz évünk. Ráadásul tele van olyan melléfogásokkal, tévedésekkel, hibákkal, amelyekbe már számtalanszor beleestünk. Többek között a közvéleményt sem kérdezték meg. Azzal sem számoltak, hogy mennyibe kerül mindez az országnak. A legszerényebb számítások szerint is legalább 2,5 milliárd USD-ba. S amúgy is, mondja meg nekem, mi történt a közigazgatási reform megvalósítása terén? Én megmondom: semmi az égadta világon. Nem hangzatos frázisokat kell puffogtatni, hanem tényeket, eredményeket felmutatni!

– Kijev ilyen szempontból előnyt élvez.

– Nem Kijev a lényeg, egész Ukrajna kérdése ez.

– Abban benne van Kárpátalja is.

– Természetesen. Patrióta vagyok, de nem lokálpatrióta. Én az ország egészében gondolkodom.

– Mit jelenthet Kárpátalja a Jednyiszty párt számára?

– Szomorúan tapasztalom, hogy az elmúlt hónapokban sok szimpatizánst vesztettünk. Őket ismét meg kell nyernünk ügyünknek, s újabb híveket is szeretnénk toborozni. Nagy reményt fűzünk például Mihajlo Dumnicshoz, a Jednyiszty megyei szervezetének újonnan megválasztott vezetőjéhez. Most vannak kialakulóban a járási alapszervezetek, miáltal remélhetően a tagjaink létszáma is gyarapodni fog. Örömmel venném, ha soraink között minél több lenne a magyar, hiszen számuk Kárpátalján több mint 150 ezer. Mint pártunk neve is mondja, mi Ukrajna nemzetiségeinek és politikai erőinek az egységesítésére törekszünk, mégpedig demokratikus alapon.

– Jól értelmezem, hogy elsősorban Beregszász és a Beregszászi járás "meghódítására" törekszik, ahol a lakosság többsége magyar?

– Jól értelmezi. Mint említettem, már első itt jártamkor megérintett ez a város és környéke. A borászat mellett a fafeldolgozó iparban is rengeteg a kiaknázatlan lehetőség. Az utóbbi években, sajnálatosan, mélypontra került ez az ágazat, amit hozzáértéssel, jó menedzseléssel ismét régi hagyományaihoz méltóvá lehetne tenni. A vállalkozói potenciál más területeken is sikerekkel kecsegtet. Meg vagyok győződve arról, hogy még nem késő kirángatni a kátyúba ragadt szekeret. S azt se feledjük el, hogy a közelben húzódik az Európai Unió határa, ami plusz előnyöket jelent. Azt mondom, Kárpátalja legalább akkora potenciális erő Ukrajna számára, mint a Krím-félsziget.

– A választási kampány küszöbén mire számít, mit hozhat a tavasz?

– Összetett dolog, nehéz rá egyértelmű választ adni. Meglátásom szerint óriási szerepe lesz annak, hogy melyik pártnak hány embert sikerül majd megnyernie azok közül, akik ma még bizonytalanok és nem tudják, ki mellé is álljanak. Remélem, hogy a mi népszerűsítőink eredményes munkát végeznek.

Horvát Miklós