A magyarországi munkavállalás az utóbbi időben Kárpátalján az esetek nagy részében egyet jelentett az illegális, fekete foglalkoztatottsággal. Lassan kezd világosodni ez a sokak számára tényleg fekete szféra – gondoljunk csak a számtalan, Magyarországról kitiltott honfitársunkra. Krentka István, a magyarországi Foglalkoztatáspolitikai Minisztérium osztályvezetője mindenesetre derűlátóan nyilatkozott lapunknak.

– A magyarországi munkaerőpiacon felemás helyzetkép alakult ki – mutatott rá az osztályvezető. – Egyrészt az egyik legnagyobb problémánk a munkanélküliségi ráta elfogadható szinten tartása, másrészt egyre nagyobb hiányát érezzük a képzett szakmunkásoknak.

Mivel egyes szakmákban már évek óta tapasztalhatjuk a gazdaságilag fejlettebb országok "elszívó" hatását, meg kell találnunk a lehetőséget, hogy törvényes kereteken belül munkát biztosítsunk az egyelőre nem EU-tag ukrajnai szakmunkások számára.

– A kárpátaljai munkavállalók mire számíthatnak a schengeni előírások életbelépte után?

– Közös, nemzeti érdekünk megoldást találni. A nyugat-európai országokban 2,4% a szakmunkások aránya, nálunk ez a mutató mindössze 1,5% körül mozog. A "kékgalléros" munkaerőhiányt nem lehet egy-két év alatt orvosolni, manapság a szakmunkásképzés sem az, ami 10–15 esztendeje volt. Itt léphetnek be önök, mint "munkaerőexportőrök" és ezzel talán a határ mindkét oldalán élők jól járhatnak.

– Milyen konkrét lépéseket tesz ezen a téren a magyar kormányzat?

– A sokak által vitatott és néha szándékosan félreértelmezett Szülőföld program kínálhat lehetőséget a tervek valóra váltására. Ennek első lépéseként a közeljövőben összehívandó Magyar Állandó Értekezlet keretein belül kell a határon túli és inneni pártoknak, magyarságszervezeteknek – saját önös érdekeiket félretéve – konstruktív megoldást találniuk.

Matúz István