2005. augusztus 15–21-e között a Mari Autonóm Köztársaság (Oroszország) fővárosában, Joskar-Olában rendezték meg a X. jubileumi Nemzetközi Finnugor Kongresszust, amelyen 18 ország 537 tudósa vett részt.

Oroszország és a Mari Autonóm Köztársaság elnökének és kormányának hathatós támogatásával a mari tudósok magas szintű tudományos kongresszust szerveztek. A kongresszus részletes programja orosz és angol nyelven jelent meg, tartalmazta a plenáris és a négy szekcióülés rendjét.

A szekcióüléseken csaknem 500 előadás hangzott el: nyelvtudományból, irodalomtudományból, folklórból, archeológiából, antropológiából és etnikai történetből.

Örvendetes, hogy ezen a jubileumi kongresszuson – mint még eddig sohasem – (tíz közül heten vettem részt) nagyon sok fiatal kutató szólalt fel. Ez arról tanúskodik, hogy Oroszország finnugor népei, élve azon lehetőséggel, hogy szabadon gyakorolhatják nyelvüket és kultúrájukat, aktívan, tudományos alapon kezdik kutatni anyanyelvük, népköltészetük, történelmük, néprajzuk fontos kérdéseit a különböző finnugor nyelvek kapcsolatában és az orosz nyelv hatása tükrében különböző aspektusokban.

Mind a plenáris, mind a szekcióüléseken elhangzott előadásokban a finnugor kutatások további aktivizálását hangsúlyozták az egész világra kiterjedően. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a világ finnugor nyelvei egyre több lehetőséget kapjanak fejlődésükhöz, szókincsbeli gazdagodásukhoz. Nagy hangsúlyt kell fektetni a finnugor nyelvű szótárak (értelmező, kétnyelvű) összeállítására, ott, ahol ezek hiányoznak.

A záró, plenáris ülésen határozatot fogadtak el, hogy a XI. Nemzetközi Finnugor Kongresszusnak 2010-ben Magyarország ad otthont.

A kongresszus szervezői jól átgondolt kulturális programokkal szórakoztatták a résztvevőket. Ezek egyike a Sketana nevét viselő Mari Nemzeti Opera- és Balettszínházban megrendezett nagyszabású koncert volt.

A fórumon találkozhattam régi barátaimmal, akik Oroszország és más országok ismert szaktekintélyei, eszmecserét folytattunk a finnugrisztika aktuális kérdéseiről. Felkeltettük a fiatal tudósok figyelmét a nyelvközi (nyelvjárásközi) kapcsolatok sokoldalú vizsgálatára a nyelvföldrajz aspektusából.

Elmondhatom, hogy a X. Nemzetközi Finnugor Kongresszus eredményes volt, reméljük, hogy a tanácskozásokon vázolt célkitűzések a jövőben megvalósulnak, hozzájárulnak a finnugrisztika további fejlődéséhez.

Lizanec Péter professzor,

a kongresszus résztvevője