Napok óta aggasztja a tiszaháti falvak lakosságát az, hogy a Batárból árad a bűz. Az emberek nyugtalansága érthető, hiszen a nemrég még kristálytiszta folyócska hirtelen bűzlő vízfolyássá vált. Az augusztus végi esőzések óta zavaros barna lötty úszik a partok között, jelentős halpusztulás volt tapasztalható, és még a vízimadarak is nagy ívben elkerülik a környéket. Vajon mi a "trutymó" titka? – tettük fel a kérdést az illetékeseknek.

– Az augusztus19-20 között levonult árhullám után megdöbbentő dolgokat tapasztaltunk a Batáron – nyilatkozza Illyés István, Tiszapéterfalva polgármestere. – A megszokottól eltérően majd két hétig abnormálisan magas volt a vízszint. Aztán jött a halpusztulás és az elviselhetetlen bűz, majd az ár levonulása után a parti növényzet a szó szoros értelmében kiégett. Azonnal értesítettük a járási és megyei vízügyi hivatalokat, a járási környezetvédelmi osztályt és a Köjált, hiszen Tivadarfalva és Forgolány jószágállománya – mintegy 280 szarvasmarha – a Batár parti mezőkön legel, és issza a folyó meglehetősen kétes állagú vizét. A lakosság tart a jószágelhullástól és magam sem tudom, ha ez bekövetkezik, ki fogja viselni érte a felelősséget?

Mivel felmerült a lehetősége, hogy a szennyezés Romániából, a Batárba torkolló Taina-Mare patakból ered, az említett szervek azonnali intézkedéseket foganatosítottak. A Nagyszőlősi Járási Környezetvédelmi Osztály, a halászati felügyelőség és a járási katasztrófa-elhárítás emberei alapos vizsgálatnak vetették alá a szennyezett szakaszt.

– Megállapítást nyert – veszi át a szót Bocskai István, a járási környezetvédelmi osztály vezetője –, hogy a szennyezés nem romániai eredetű. A jelenség sajnos nem új keletű. 1997-ben már tapasztaltunk hasonlót. Mint akkor, most is egy természetes bomlási folyamat "szabadult el", jelentős ökológiai kárt okozva. Az történt, hogy a meleg, csapadékos időnek köszönhetően több belvízelvezető, meliorációs célokat szolgáló csatornában léptek fel rothadási, erjedési folyamatok. Augusztus végén vidékünkön jelentős csapadék hullott, a csatornákban pangó, bomló szervesanyaggal telített víz szintje megemelkedett és a bomlástermékek a Batárba mosódtak. A rothadás jelentős mennyiségű ammóniát szabadított fel, ez okozta a bűzt és a halpusztulást.

A szennyezés eredete és a folyamat ugyan már ismert, de a fertőzésveszély lehetősége még most, a lassan tisztuló víz ellenére is sokakat élénken foglalkoztat.

Sztojka János, a Nagyszőlős Járási Köjál osztályvezetője a már elvégzett vizsgálatokról számolt be.

– A határértékeket messze meghaladó ammónia és nitráttartalom egyértelműen szerves eredetű szennyezésre utal, ám a vízminták elemzését még korántsem fejeztük be. Járási laboratóriumunkban komplex elemzéseket nem tudunk végezni. Ezért ungvári kollegáink vizsgálják a víz- és iszapmintákat. Ennek során górcső alá kerül a nehézfém-tartalom, valamint a mikrobiológiai összetétel is. Néhány napon belül megszületnek az eredmények, addig azonban nem ajánlott a Batár árterületén a legeltetés, és a folyó vizének bárminemű felhasználása.

Matúz István