Az ukrán kormányzat minden eszközt bevet, hogy megállítsa a lakosság számának további csökkenését. Ám eddig sem a gyermek születésekor járó egyszeri segély összegének jelentős emelése, sem a szociális reklámok, sem a szónoki székekből elhangzott pátoszos felhívások nem jártak eredménnyel.

Az utóbbi öt év folyamán 5 millióval fogyatkoztunk, tavaly 761 ezer személy hunyt el. Ha ez így folytatódik, a demográfiai kutatóintézet előrejelzése szerint 2026-ra Ukrajna lakossága 11 millióval csökken, azaz 36 millióra esik vissza.

"Az elmúlt évtizedet a népesség, az életkor, a születések számának csökkenése jellemezte, s a statisztikai mutatók tanúsága szerint az ország a demográfiai krízis határán áll" – jelentette ki a népességi világnap kapcsán Natalja Vlaszenko, az Állami Statisztikai Bizottság helyettes elnöke. Akkor is így van ez, ha 1996 után 2002–2004 folyamán első ízben gyarapodott az újszülöttek száma, ám a gyermekvállalási kedv jelentős növekedésére nem számíthatunk: a legderűlátóbb nemzeti és nemzetközi szakértői vélemények szerint 2020-ra egy nőre átlagosan 1,5 gyermek jut majd (jelenleg 1,2).

A megyei egészségügyi főosztály adatai alapján elmondható, hogy egyelőre Kárpátalján sem tapasztalható babydömping. Az idei év első felében mindössze 116-tal több csecsemő született: eddig 7418 újszülött látta meg a napvilágot, míg tavaly ugyanezen időszak alatt 7302. A növekedés elsősorban a roma és a fokozottan hátrányos helyzetben élő nőknek köszönhető.

Hogy miért nem váltják be a kormány reményeit az eddigi intézkedések, s a szakemberek miért jeleznek előre még több sorsára hagyott, "kidobott" gyermeket? Az Argumenti i Fakti című országos lap szerint a válasz a statisztikákban keresendő.

Eszerint pedig Ukrajnában hivatalosan 13 millió ember él a létminimum alatt. Egy hazánkfia átlagosan 3 hrivnya órabérért dolgozik, ami 25-ször kevesebb az európai országokban elfogadottnál. Ma egy dolgozó személy fizetéséből egyetlen munkanélkülit sem képes eltartani. Nem csoda hát, ha az alacsony életszínvonal elől tömegesen vándorolnak külföldre. 1994–2004 folyamán évente közel 90 ezer munkaképes ember települt át a határon túlra, elsősorban az intelligencia, a szakképesítéssel rendelkezők köréből.

Az országban közel 3 millió a munkanélküli, ám számuk reálisan jóval többre tehető.

Az egészségügyi minisztérium adatai szerint a tavalyi év végén hazánkban 614 ezer HÍV-fertőzöttet tartottak számon. Mivel a fertőzöttek számának növekedési üteme négy évvel ezelőtt vetekedett az afrikai mutatóval, a prognózisok 2010-re másfél millió fertőzött megjelenésétől tartanak. Félmillióra tehető a kábítószerfüggők száma is.

Az ifjúságügyi és sportminisztérium 100–200 ezer elhagyott gyerekről beszél, ám a hivatali szobákon kívül 1 és 2 milliót emlegetnek. Minden hetedik árva öngyilkosságot követ el, minden ötödik börtönbe kerül. Egy, az ENSZ által végzett vizsgálat pedig a gyerekek mentális, fizikai és intellektuális fejlődésének lemaradásáról tanúskodik. Nő a veleszületett, az örökletes és a civilizációs betegségek száma.

A lankadó gyermekvállalási kedv okát a téma szakértői ezenkívül abban látják, hogy a fiatalok nem bíznak sem a mában, sem a holnapban: a rossz táplálkozás, a teljes körű és jó minőségű gyógykezelés, a pihenés hiánya, az állandó lelki stressz, a foghíjas szociális védőháló mellett a reproduktív korban lévő párok kétszer is meggondolják, hívják-e a gólyát?

Magyar Tímea