A viski Becske Sándor a fiával és a vejével közösen működteti a Kárpáti farmergazdaságot. A fő profilt az állattenyésztés jelenti. A megéri – nem éri meg kérdés ma sokakat foglalkoztat, s a válasz rá nem mindig egyértelmű.

– A gazdaságban mi 25 szarvasmarhát és 280 juhot tartunk – mondja Becske Sándor. – Aki azt gondolja, hogy a jelenlegi húsárak mellett könnyű dolog az állattenyésztés, bizony téved. A szarvasmarhára például semmilyen állami dotációt nem kapunk. S hiába számít kitűnőnek az idei szénatermés, ha az abrakot meg kell vásárolnom. Ha a helyzet továbbra sem változik, s az állam nem nyújt segítséget, a teheneket az ősz folyamán vagy eladom, vagy magam vágom le.

– Ez vonatkozik a juhokra is?

– A juhokra nem. A múlt évben az állam 30 hrivnya támogatást nyújtott egyedenként. Az idén ugyan erre még nem került sor, de bízom benne, hogy ez mihamarabb bekövetkezik. A szarvasmarha-tenyésztésre visszatérve még annyit jegyeznék meg, hogy a tejet minden nap Nagyszőlősre szállíttatom be a Delta Kft.-nek. Igaz, nem az egészet, mivel naponta 40 liter tejjel támogatom a viski Rákos diáktábort.

– A hús értékesítése nem ütközhet nagy nehézségbe, hiszen éppen egy hentesüzletben vagyunk.

– Valóban – nyugtázza a gazda. – A hentesüzlet a farmergazdasághoz tartozik. Három éve nyitottuk. Nem panaszkodom, van forgalom, főként szerdán és szombaton, azaz a piaci napokon. Igaz, konkurencia is van. Viszont nemcsak a saját "húsomat viszem itt a vásárra", más gazdákét is átveszem. Az árak tekintetében elmondhatom, hogy a huszti járásban a hús nálam a legolcsóbb. Tudom, mert minden héten összehasonlítom az árakat. 1 kg sertéshús 22, 1 kg borjúhús 18, míg 1 kg marhahús 15 hrivnyába kerül.

Ha már a számoknál tartunk: köztudomású, hogy a számok nem ismerik a tréfát. Jelen esetben is azt mutatják, hogy a nyereségesen működő hentesüzlet sem bírja kompenzálni azokat a veszteségeket, melyek a szarvasmarha-tartásból származnak. Ezért merülhet fel annak a felszámolása. Feltéve, ha nem kapunk segítséget.

Tóth Viktor