A nyár derekán járunk. Kárpátalján is ilyenkor van a nyári turisztikai csúcsszezon. Valóban két főidényről beszélhetünk, mert vidékünk adottságainál fogva télen is legalább olyan turistaforgalmat bonyolít le, mint a legmelegebb időszakban.

– A dolgok igazán jól alakulnak – mondja a kimutatásai közt lapozgató Olekszandr Marcsenko, a megyei turisztikai és üdültetési főosztály vezetője. – Valamennyi létesítményünkre kitehetjük ugyanis a megtelt táblát. A félévi adataink is lenyűgözőek: a vidékünkre ellátogatott hazai és külföldi turisták száma az előző évi adatokhoz képest a két és félszeresére nőtt.

A főosztályvezető hozzáteszi, hogy a vendégforgalommal azonos mértékben növekedtek a bevételek is. A költségvetésbe az előző év azonos időszakához képest kétszer több pénz folyt be. Vagyis úgy tűnik, hogy az évek óta tartó tervszerű reklámhadjárat, a megye népszerűsítése az Interneten és a legkülönbözőbb fórumokon meghozta a várt gyümölcsét.

– Színvonalas reklám nélkül természetesen ma már senki nem lehet ott a konkurenciával terhelt piacon – folytatja Olekszandr Marcsenko. – Szerencsére van mit megmutatnunk a világnak. Ráadásul az infrastruktúra is egyre fejlettebb. Bár sok még a kívánnivaló.

Kárpátalján jelenleg 9 szanatórium, 36 üdülő, 133 turistatelep, 104 szálloda és motel áll a turisták, az üdülni vágyók rendelkezésére. Igaz, mintegy harminc létesítmény felújítása még folyamatban van.

– Örvendetes, hogy az idén nagyon sok a visszatérő turista – mondja beszélgetőtársam. – Ez a tény is azt jelzi, hogy kezdik ismét felfedezni és megkedvelni Kárpátalját. No meg annak is örülünk, hogy rengeteg a külföldi. Az idén nyáron a nálunk nyaralók közel fele érkezett, illetve érkezik idegen országból.

Vidékünk továbbra is nagyon népszerű az oroszországiak körében. Hegyek másutt is vannak ugyan, de ilyen zöldellő tájat, tiszta levegőt, nyugodt környezetet sehol másutt nem találnak. A vendégkönyvek bejegyzéseiből legalábbis ez derül ki. Szívesen és egyre nagyobb számban jönnek a csehek, németek, magyarok. Az utóbbiakat leginkább a falusi zöldturizmus vonzza. A zöldturizmusban különben is rendkívüli lehetőségek rejlenek. Erről így vélekedik a főosztályvezető:

– Rohamosan fejlődik ez az ágazat. Ez mindenképp örvendetes, hiszen a vendégek színvonalas és árban is megfelelő kiszolgálásban részesülnek. Rájöttek a munkanélküliséggel küzdő járásokban, településeken élők, hogy a zöldturizmus a lehető legjobb módja a kitörésnek, a talpra állásnak.

Ma már mintegy 400 vállalkozó fogad vendégeket. Azok száma azonban, akik az idegenforgalomból élnek, ennél sokkal több. A vállalkozók ugyanis a zökkenőmentes üzemeltetés érdekében beszállítókkal kötnek szerződéseket. Így azok is jól járnak, akik megtermelik a vendégek elé kerülő tejet, húst, zöldséget, a páratlan kárpátaljai brinzát.

Azért természetesen ebben az ágazatban is vannak nehézségek, problémák, panaszolja a főosztályvezető. A legnagyobb gond az, hogy mindmáig nem fogadta el a parlament a falusi zöldturizmussal foglalkozók jogállását szabályozó törvényt. Megfelelő törvényi háttér nélkül viszont kedvezményes banki hitelekhez sem juthatnak a vállalkozók.

A kárpátaljai üdülők, turistaszállók árfekvése sem közömbös. Nos, e téren is széles a paletta. A felújított, vagy újonnan épült, magántulajdonban lévő szállók luxuslakosztályait napi 100 és 600 hrivnyáért, az alacsonyabb komfortfokozatú szálláshelyeket viszont már napi 50 – 60 hrivnyáért ki lehet bérelni. Aki a falusi zöldturizmus szolgáltatásait választja, az fejenként napi 50 – 55 hrivnyás költségre számítson. Hogy sok ez, vagy kevés? Nos, minden viszonylagos. Egy bizonyos: a helyfoglalást jó előre meg kell ejteni.

Balogh Csaba