Országunk és társadalmunk egyik legaggasztóbb rákfenéje a munkanélküliségből és a létbizonytalanságból fakadó tömeges elvándorlás. Erről Vitalij Zsuravszkij, az Ukrán Kereszténydemokrata Párt elnöke beszélt a kárpátaljai média képviselői előtt. Mint elmondta, azt senki sem tudja pontosan, hány ukrán állampolgár dolgozik, él több-kevesebb ideje valamelyik külországban. A becslések szerint a számuk kettő és hétmillió között mozog. Ez viszont azt jelenti, hogy az ország munkaképes lakosságának mintegy ötödrésze nem a hazájában keresi meg a kenyerét, nem itt fizet adót.

A fenti adatok a legálisan munkát vállalókról szólnak, mondta a pártvezér. Az illegális munkavállalókkal kiegészítve a külhonban élő és dolgozó ukrán állampolgárok száma jóval magasabb. Sajnos, ezek a tömegek a bűnözés melegágyát képezik. Az ukrán alvilág például a legszerényebb becslések szerint is legkevesebb 20 millió dollár éves haszonra tesz szert például fiatal lányok külföldi bordélyokba történő eladása révén. S mert a középiskolákból, szakiskolákból kikerülő fiatalok számára nincs megfelelő jövőkép, nagyon sokan kerülnek az emberkereskedő bandák hálójába. Kecsegtető a külföldi munkaajánlat, amin kapva kapnak a fiatalok. Aztán arra ébrednek, hogy ott vannak valamelyik külföldi bordélyban. Az emberkereskedők maximálisan élnek a lehetőséggel, mivel országunkban az új hatalom nem kezeli kellő komolysággal, odafigyeléssel e problémakört, mondta Vitalij Zsuravszkij. A kiszolgáltatottságot növeli a köztisztviselők korrumpáltsága. Az útlevélosztályokon és egyéb állami szolgálatoknál besegítenek, természetesen nem ingyen, hogy a fiatalok álmai a jobb életről szertefoszoljanak.

Sajnos, nem tökéletes a törvényi szabályozás sem. Ennek tudható be, hogy Ukrajnában az idén mindössze 200, emberkereskedelemmel kapcsolatos bűnügyben folytattak eljárást.

Ivan Barancsik, az Ukrán Külügyminisztérium kárpátaljai képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy ma már valamennyi ukrán külképviseleten van olyan szolgálat, melynek feladata segíteni a bajba jutott ukrán állampolgárokon. Más kérdés, hogy ezekről a szolgálatokról nem tudnak a külföldre utazók. Az útiokmányok kiállításakor ugyanis senki nem hívja fel rájuk a figyelmet. Holott ezzel számos nem kívánt kellemetlenségtől, bajtól lehetne megóvni az embereket.

Az is gondot jelent, mondták a sajtótájékoztatón a jogvédő szervek képviseletében megjelent szakemberek, hogy a bajba jutott emberek nem szívesen mesélnek a velük történtekről. Amikor tanúskodásra kerül a sor, gyorsan visszakoznak. Ezáltal pedig lehetetlenné teszik a bűncselekmény bizonyítását. Kárpátalján különben jelenleg 4 emberkereskedelemmel kapcsolatos bűnügy van a bíróság előtt. Milicistáink és a nemzetbiztonsági szolgálat munkatársai nemrégiben 5 fiatal ukrán lányt szabadítottak ki csehországi bordélyokból. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa. A szexiparban külföldön foglalkoztatott ukrán lányok többsége nem ilyen szerencsés. Sőt, sokan közülük a szakmából kiöregedve maguk is beállnak az emberkereskedők táborába. Ők lesznek azok, akik felkutatják és külföldön jó pénzért eladják a lányokat...

Ezt a rákfenét csak egy módon lehetséges kezelni, vélte Vitalij Zsuravszkij. Ukrajnában jelentősen javítani kell az életkörülményeket, a befektetői klímát, hogy új munkahelyeket, biztos és tisztes megélhetést, egészséges jövőképet teremtve helyben maradásra lehessen bírni a fiatalokat. Ugyanakkor szükség van a széles körű felvilágosítói munkára is, hogy mindenki tisztában legyen a külföldi munkavállaláskor rá leselkedő veszélyekkel.

Balogh Csaba