2005. május 26., csütörtök                                                        Országos közéleti lap                                                        75. (16 968.) szám


Kárpáti Igaz Szó
Városjárás: Forgolány

Szeletnyi történelem

A néphagyomány szerint a falu egy megtörtént esemény alapján kapta a nevét. Valamikor régen a település mai területén folyt a Tisza, amelyben egy hatalmas örvény kavargott. A közelben lakó erdész lánya egy kancsóban vizet akart meríteni a Tiszából, de belecsúszott a vízbe, az örvény pedig elkapta és forgatta a víz felszínén. A lány segélykiáltását meghallották a mezőn dolgozó emberek, és kiabálni kezdték: "Forog a lány, forog a lány." Az egykori örvény helyén, a Tisza azóta megváltoztatta a medrét, egy település keletkezett, amely a Forgolány nevet kapta. A község a Rákóczi-szabadságharc idején jutott először történelmi szerephez, egy labanc csapat itt szenvedett vereséget.

A hit összetartó ereje

A forgolányiak istenfélő emberek. A faluban három felekezet – a reformátusok a római és a görög katolikusok – hívei élnek békében egymás mellett.

A településen 406-an vallják magukat reformátusnak. Nagy buzgalommal és szép számban látogatják Isten házát. Ötvös Károly segédlelkész vasárnaponként 70–80 hívőnek tart istentiszteletet. Az idén öt fiatal konfirmált.

A római és a görög katolikusoknak sokáig nem volt saját templomuk, majd 1993-ban döntöttek úgy, hogy belefognak az építkezésbe. A hívek áldozatos munkájának eredményeként ma már áll az Úr háza. Nem mindennapos dolog, hogy itt a római és a görög katolikusok együtt, közös fedél alatt áldják az Urat Cirpák József atya vezetésével. Ahogy Orosz Mária gyülekezeti tag elmondta, az sem szokatlan errefelé, hogy a református templomban keresztelt fiatal a katolikus templomban áldozik. Néhány éve egyházi ünnepeiket is egy időben méltatják a forgolányiak.

Róza néni emlékei

Orosz Róza néni tősgyökeres forgolányi. Világéletében a földművelés nyújtotta családja számára a megélhetést. Három gyermeke: két fia és egy lánya van. Orosz Róza

Hajlott kora ellenére jól emlékszik fiatalkora szórakozási szokásaira. Szívesen mesél a csűrökben megtartott táncmulatságokról, vagy a fonókról, ahol jókat beszélgettek, sokat énekeltek az emberek. Húsvétkor – emlékszik vissza – a faluban egy lány sem maradt szárazon.

– Bizony az nem kis öntözködés volt – meséli. – Vödör vizeket zúdítottak ránk a legények.

Szégyenlősen, de nem kis büszkeséggel vallja be, hogy bizony neki is sok májusfát állítottak az udvarlók.

Gyönyörű, nagy precizitást és türelmet igénylő kézimunkákat mutat. Számára ez jelentette az igazi kikapcsolódást és örömet.

– Éjfélekig kézimunkáztam – mondja Rózika néni. – Mindegy volt nekem, hogy horgolok, kalotaszegi hímzést készítek vagy keresztszemes terítőt varrok. Sajnos, már nagyon megromlott a látásom, így abba kellett hagynom...

Arra a kérdésre, hogy milyenek a forgolányiak, tömören és mély meggyőződéssel így válaszol:

– Mindig összetartó, jó emberek éltek a mi falunkban.

Kitartóak és célratörőek

Forgolány lakosait a környező falvakban ködösöknek vagy ködúsztatóknak csúfolják. A miérttel kapcsolatban érdekes mendemonda járja a környékbeli településeken. Eszerint egyszer régen a pap kihirdette a templomban, hogy akkora köd lesz, hogy semmit nem lehet majd látni. Az asszonyok hittek a pap szavának, és a "ködben", amúgy lenge neglizsében, vagy éppenséggel ruha nélkül kezdtek járni-kelni az utcán. A férfiak pedig a kerítés mögül bámulták őket.

Egyébként a mendemonda ellenére a szomszédos falvakkal való viszony jónak mondható. Ez az udvarlásban is megmutatkozik. A forgolányi lányokat ugyanis szívesen választják feleségül a másutt élő legények is.

A forgolányiakat rendkívül kitartó, célratörő emberekként ismerik, akik a saját igazukért készek akár ölre menni. Ugyanakkor tisztességtudóként is jellemzik őket. Főként mezőgazdasággal foglalkoznak. Az őstermelők mellett 11 farmergazdaság működik a településen, amelyek átlagosan 15–20 hektáron gazdálkodnak. A megtermelt zöldségféléket főleg a péterfalvai és a fancsikai konzervgyárnak adják el.

Mivel ipari termelés nem folyik a településen, nagyon sokan kénytelenek Magyarországon munkát vállalni. Főként idénymunkára járnak, és odaát is gyümölcs- és zöldségtermesztéssel foglalkoznak. Az elvándorlás ennek ellenére ritkaságszámba megy. Ugyanakkor már sok család "ráment" a magyarországi idénymunkára.

Az intézmények terén Forgolány egy általános iskolával, egy kultúrházzal és egy jól felszerelt óvodával, valamint egy orvosi rendelővel bír. Emellett egy pékség, egy ABC és két kávézó található a településen. A posta Péterfalván van.

A lakosság száma stagnál, jelenleg 845 fő. Ebből: 1–14 év közötti: 141, 15–39 év közötti: 342, 40–59 év közötti: 232, 60 év feletti: 130.

Nemzetiségi megoszlás szerint magyar: 770, orosz: 4, roma: 53, ukrán: 16, egyéb: 2.

A betelepült szláv anyanyelvűek alkalmazkodtak a helyi szokásokhoz és többnyire magyarul is megtanultak.

A település lakosságának végzettség szerinti megoszlása: 8 általánosnál alacsonyabb: 326, 8 általános: 43, érettségi: 429, felsőfokú: 27.

A lakosság 52%-ának van munkahelye. A hivatalosan nyilvántartott munkanélküliek száma 137. Ebből 79 nő, 58 férfi. A munkanélküliek végzettség szerinti megoszlása: szakképzetlen: 87, szakképzett: 37, középfokú végzettségű: 16.

Az elmúlt évek születési-halálozási mutatói, valamint a házasságkötések a következőképpen alakultak:

Forgolány érdekeit négy képviselő képviseli a Péterfalvai Községi Tanácsban. Az önkormányzatnak minden téren van fejlesztési koncepciója a településre. Jelenleg az utak javítása, a megfelelő telefonösszeköttetés biztosítása, valamint a kultúrház felújítása számít legsürgősebb feladatnak. Az óvodát már felújították, s a vezetékes ivóvíz biztosítása mellett megfelelő fűtési rendszerrel is felszerelték. Örömteli, hogy június 1-jétől beindul a második csoport is.

Névjegy Szabó Géza

Szabó Géza Forgolány egyik képviselője a tiszapéterfalvai önkormányzatban. 54 éves, két felnőtt gyermek édesapja. A Lembergi Építészeti Technikumban szerzett diplomát, majd raktáros és árubeszerző munkakörökben dolgozott az egykori Határőr Kolhozban. A gazdaság megszűnte után saját lábára állt, jelenleg 100 hektáron gazdálkodik. Fiai, Antal és Géza szintén farmerek. A forgolányi református gyülekezet világi gondnoka. A település legnagyobb problémájának a rossz utakat és a munkahelyek hiányát tartja, ugyanakkor büszke rá, hogy Forgolány azon kevés magyarlakta települések egyike, ahol nem csökken a lakosság lélekszáma. Hobbija a munka és a vadászat.

Kezdődik az uborkaszezon

A muszáj nagy úr. Munkahely híján talán ezért is foglalkoznak sokan Forgolányban zöldségtermesztéssel. Ugyanakkor ez a földhöz való ragaszkodást is jelzi. Egyikük, Varga Magdolna mondja, ő bizony nem megy Magyarországra másnak dolgozni. Régebben a királyházai piacra jártak, az utóbbi időben a péterfalvai és a fancsikai konzervgyárnak adják el a termést. Varga Magdolna

– A fancsikai céggel szerződésben állunk – mondja Magda néni –, és igényelhetünk vetőmagot, hálót, fóliát, csepegtetőt, mindent. Még műtrágyát, növényvédő szereket is. Ezt a lehetőséget ki is használjuk. Később, az uborkaszezon beindulása után fokozatosan lefogják az értékét. 500 méteren termesztünk uborkát – kordonos módszerrel.

Az uborka számára most készítettük elő a talajt a fólia alá. A fólia csak a sorokat takarja. A mag 25 cm-enként kerül a földbe. Igaz, előtte azt fertőtlenítjük és megszórjuk műtrágyával is. A műtrágya a kikelés után "nagyot dob" a növényen. A tőtávolsághoz van igazítva a csepegtető is. Az uborkát azért nem palántázzuk, mert ahhoz egy épületre vagy fóliaházra is szükség lenne. Tudomásom szerint Fancsikán palántát is lehet igényelni. Kimondottan Harmónia fajtájú uborkát vetünk. Mással nem is próbálkoztunk, mert meg vagyunk elégedve vele.

– A vetéstől számítva mikor kezd teremni a növény?

– Olyan másfél hónap múlva. Igaz, akkor még nem mázsákat fogunk róla leszedni, de már az asztalra jut. Igaz, jönnek a betegségek is, legelőször a peronoszpóra. Ha ebből ki tudjuk gyógyítani a növényt, akkor augusztus–szeptember tájékán jön a tetű. Na, az aztán teljesen tönkre tudja tenni az uborkát. És nem tudunk vele mit kezdeni. Bármivel permetezzük, nem segít. Szeptember végére tönkremegy.

Mielőtt megkérdezné: meg lehet belőle élni. Viszont nagyon sok munka van vele. Ha van az ember mellett egy férfi, akinek van egy kis mellékkeresete, akkor a kettőből ki lehet jönni.

Csökkenő diáklétszám

Falujárásaink során gyakran tapasztaljuk, hogy az iskolákban a diáklétszám csökkenőben van. Forgolány sem kivétel ez alól. Ebben a tanévben 89 tanulója van a helyi tanintézetnek és közülük 11-en fejezik be a 9. osztályt. A végzősökből ketten a Péterfalvai Középiskolában készülnek tovább folytatni tanulmányaikat, a többiek különböző szakiskolákban, illetve líceumokban gyarapítják tovább a tudásukat. Hárman egészségügyi szakiskolát választottak, tudjuk meg Sápi Béla igazgatóhelyettestől.

A Forgolányi Általános Iskola 14 tagú tanári karát zömében az egykor itt végzett fiatalok alkotják, akik visszatértek alma materükbe: Varga Mária magyartanár, Jócsák Julianna tánctanár és még négy tanítónő.

A tantestület, a szülők és a gyerekek közötti kapcsolatok elmélyítését érdekes rendezvények szolgálják. Roszpopa Olga igazgatónő elmondja: kiemelten odafigyelnek a hagyományőrzésre. Az iskolák közötti legutóbbi nagyszőlősi járási szemlén például a forgolányiak a néptánc kategóriában az első helyen végeztek. Pataki Alexandra személyében pedig magyar nyelvből és irodalomból járási és megyei második helyezettjük van.

Miután felszámolták a községi könyvtárat, az iskola bibliotékájának könyvállománya jelentősen gyarapodott, elsősorban szépirodalmi kiadványokkal. Az anyagi-műszaki bázis viszonylag jó, bár napközi és étkezde nincs a tanintézetben, mindössze egy büfé áll a tanulók rendelkezésére.

Krónikások: Fedák Anita, Matúz István, Tóth Viktor, Varga Márta, Zunko Barnabás



Minden jog fenntartva © 2005 Kárpáti Igaz Szó