2004. július 6., kedd                                                              Országos közéleti lap                                                              98. (16 795.) szám


Kárpáti Igaz Szó
Könyvismertetés
Életutak

Az idei budapesti könyvhéten kiállították Bagu Balázs Életutak c. könyvét is. A hírek szerint sikere volt. De különben sem tudnék elfogulatlanul szólni a szerzőről, akit évtizedek óta ismerek. A kárpátaljai magyartanárok egyik rangidőse, olyan ember, aki életét anyanyelvünk és irodalmunk oktatásának szentelte.

Nos, a hetvenéves pedagógus az Intermix Kiadónál megjelent új könyve is természetesen a megélt, megtapasztalt eseményeket mutatja be, országok porba hullását és születését, nemzedékek kihalását és születését.

A mintegy kétszáz oldalas könyvet el kell olvasni – érdemes elolvasni – ahhoz, hogy tudomást szerezzünk Bagu Balázs életútjáról, gondolatairól. Meg azokéról, akikkel beszélgetéseket készített.

Ízelítőül hadd írjam le, hogyan vall ő maga szűkebb pátriájáról "A templom tornya segít az emlékezésben: a magasból körülnézve gyermek- és ifjúkorom világát képzelem magam elé. Látom a rétet, ahol tehenet legeltettem, a bunkert, amelybe Sztálin-gyertyák félelmetes fénye elől elrejtőztünk, a bombatölcséreket, s eszembe jut a nagyapám kertjében álló öreg "gudicskörte" (vadkörtefa)".

Édesapja értelmes parasztember, aranykalászos gazda volt. A szovjet rendszer megalakulása, a kíméletlen meghurcoltatás, zaklatás és megalázás után hozzá méltatlan munkára kényszerült – "útkaparó" lett. Szűk családi körben sokszor felidézte a lágeréletet. Írásba viszont nem foglalta azt. Nem tette, mert örökös félelem gátolta ebben. Azt mondta: "Fiam, ha megéred – és lehet –, írd meg az igazságot."

Erre vállalkozott a szerző. A könyv lapjai az egyszerű emberek világába vezetik el az olvasót, vagy úgymond alulnézetből világítanak rá a történelem felettünk elzúgó, sorsokat megtépázó viharaira.

Olvasható a könyvben egy rövid, összefoglaló igényű tanulmány a "málenykij robot", vagyis az 1944-es elhurcolások témaköréből, azután három riport következik a túlélőkről. A további beszélgetésekben Tuba Endre, Bagu József és Nagy József a frontélményeket elevenítik fel. Kelemen Árpád pedig a nyugati "pihenésről" szól. Külön érdekesség a Lágerkarácsony c. beszélgetés.

Talán még egy adalék. A könyvben közreadott riportok egy részét immár a Budapesti Néprajzi Múzeum őrzi.

Barát Mihály



Minden jog fenntartva © 2004 Kárpáti Igaz Szó