2004. június 26., szombat                                                Országos közéleti lap                                                93-94. (16 790-16 791.) szám


Kárpáti Igaz Szó
Termelők – biztosítás nélkül
Sokan az 1998-as és a 2001-es árvízből sem okultak

A beregszászi járás is szenvedő alanya volt a közelmúlt szélsőséges időjárásának. Leginkább Hetyen, Csonkapapi, Kaszony és Som lakosai szenvedtek károkat – tájékoztatta lapunkat Bihari András, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatás elnöke. A jégeső 1,5 –2 km-es sávban esett, majd Kovászót és Oroszit érintve a nagyszőlősi járásba húzódott át.

Az első teendő a telefonösszeköttetés és az áramszolgáltatás helyreállítása volt, mondta a járási közigazgatás vezetője, megemlítve, hogy azonnal összeült a helyzet elemzésére a katasztrófaelhárítási bizottság. A kárfelmérés a jégesőt követően két-három nap alatt megtörtént. Eszerint a vetésekben mintegy 10–15 %-os kár keletkezett, ami természetszerűleg ugyanannyi terméskiesést jelent. A zöldségfélék közül a paradicsom és a paprika szenvedte meg leginkább az időjárást, de kisebb mértékben a gabona és a kukorica is károsodott.

A termőföldek és a lakóházak biztosításával kapcsolatos kérdésünkre a járási állami közigazgatás vezetője sajnálattal jegyezte meg, hogy néhány egyedi eseten kívül a gazdák nem biztosítják be a termést, pedig ennek fontosságára intő jel az 1998-as és a 2001-es árvíz. A lakóházak mintegy negyedrésze van biztosítva. Ugyanakkor nem kedvez a biztosítások elterjedtségének, hogy hiányosság van a biztosítótársaságok tevékenységében is, valamint a keletkezett károk reális felmérése terén.

A gazdák kártérítésével kapcsolatos kérdésünkre Bihari András elmondta, hogy a termőterületeken keletkezett károk hála Istennek nem érik el azt a szintet, hogy a járást katasztrófa sújtotta övezetté nyilvánítsák. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy nincs lehetőség a veszteségek kompenzálására. A lakóépületek helyreállítási költségeinek esetleges megtérítése a járási tanács július 9-én esedékes ülésszakán napirendre kerül. Amennyiben a képviselők rábólintanak, az épületek javításához a tulajdonosok segélyt kaphatnak.

Bihari András megjegyezte: az EU-s tagországok gyakorlatát figye lembe véve érdemes lenne elgondolkodni egy kötelező mezőgazdasági biztosítás bevezetésén.

A nagyszőlősi járásban a kistermelők kára meghaladja a 4 milliót, a farmereké az 1,5 millió hrivnyát, míg a lakóházakban mintegy 90 ezer, a közintézményekben 15 ezer hrivnya kárt okozott a jégeső – ismertette az összesített adatokat Krasznai Gyula, a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatás elnökének első helyettese, a katasztrófaelhárítás kérdéskörének felelőse. Az azóta eltelt időszak alatt az emberek önerőből nagyrészt már kijavították a házaikon keletkezett károkat, a közintézményeken esetteket pedig a járási költségvetés terhére szintén sikerült felszámolni.

A termelők kártalanítására a járási költségvetésnek nincs lehetősége, jelentette ki Krasznai Gyula, hozzátéve, hogy ekkora nagyságrend még a megyei költségvetésben is jelentős tételt tesz ki. Az összesített károk adatait eljuttatják a megye vezetéséhez.

Az elmúlt évben az aszály okozott gondot a gazdáknak, az idén a jégeső, viszont a múlt év tapasztalatai és a járás vezetőinek biztatása ellenére sem kötnek biztosítást a termésre. A lakóházaknak is csak elenyésző része rendelkezik biztosítással – húzta alá Krasznai Gyula –, viszont ennek egyik oka az, hogy az árvizek óta a biztosítók különleges feltételekkel kötnek csak biztosítást, különösen a vályogból épült házakra. Pedig az embereknek be kell látniuk, hogy az ilyen helyzetek ellen csak megfelelő biztosítással lehet védekezni.

T. V.



Minden jog fenntartva © 2004 Kárpáti Igaz Szó