2004. június 24., csütörtök                                                        Országos közéleti lap                                                        92. (16 789.) szám


Kárpáti Igaz Szó

Bojkó Miklós professzor
Bojkó Miklós ruszin munkáscsa-ládban született. Több szláv nyelv mel-lett kitűnően beszél magyarul és fran-ciául is. Megjegyzi, hogy a tudományos munkásságában nagyban segítségére van az idegennyelv-tudás. Többek kö-zött ezért is hívják magyarországi fóru-mokra, angliai és franciaországi tanulmányutakra. Má-sok mondják róla, hogy könnyen és szakértelemmel kommunikál. Évtizedek óta kutatja, miként tehető raci-onálisabbá a kárpátaljai erdők hasznosítása, egyik kidolgozója volt a szabad gazdasági övezet koncep-ciójának, az egyetemistákat pedig a marketing lénye-gére vezeti rá. »»

Még az "ántivilágban" történt, hogy a tiszapéter-falvai központú Határőr Kolhoz s annak elnöke, Bíró Andor a Tiszabökénybe beolvadt "van is, nincs is" községben, Tiszafarkasfalván létrehozta Kárpátalja egyetlen magyar skanzenét. A helybeli földesúri csa-lád, a Fogarassyak egykori kúriájában pedig beren-dezték a kolhoztörténeti múzeumot, mely jelentős pro-filváltáson esett át az eltelt tíz esztendő folyamán, s ma a skanzennel együtt igyekszik bemutatni a régió múltját. »»

Több legenda is fűződik a kis-sé különösen hangzó Gödény-háza településnév eredetéhez. A legismertebb közülük az a válto-zat, amelyet egy nyolcvan éven fe-lüli helybéli lakos mesélt el ne-künk. »»

Az idei nyár valódi sportdömpinget hoz. A Portu-gáliában zajló labdarúgó Európa-bajnokság éppen ma ér legizgalmasabb szakaszához, az egyenes kie-séses rendszerhez. Néhány hét múlva pedig kezdőd-nek a sport legnagyobb ünnepeként számon tartott olimpiai játékok. Világszerte több százmillióan foglal-nak helyet a televíziók előtt, a szerencsésebbek vi-szont a helyszínen szurkolhatnak. Ennek apropójaként ezúttal mi is a szurkolás, a drukkolás nyújtotta örömet, annak lélektanát próbáltuk meg elemezni, boncolgat-ni. »»

A tanulmány részlet a szerző ünnepi könyvhétre megjelenő Közigazgatás és nemzetiségpolitika Kár-pátalján. Magyarok, ruszinok, csehek és ukránok 1918–1945 c. monográfiájából. A bibliográfiai hivatko-zásokat és jegyzeteket terjedelmi okokból elhagytuk. »»

Trianon... Palota Franciaországban, Versailles mellett. Három egységből áll: a Nagy Trianonból, melynek falait még a Napkirály, XIV. Lajos parancsára húzták fel a hajdani kőművesek 1688-ban, hogy az uralkodó gáláns ajándékul adhassa azt át kedve-sének, Madame Maintenonnak, a Kis Trianonból, me-lyet XV. Lajos építtetett – 1755-ben – királyi sze-retőjének, Dubarry asszonynak, valamint abból a díszes folyosóból, amelyikkel a szédületes pályát be-futó, káplárból császárrá emelkedő, majd száműze-tésbe zuhanó I. Napóleon császár kapcsolta egymás-hoz a két palotát a XIX. század elején. Ám mint Illyés Gyula, a múlt század egyik legnagyobb magyar költője megjegyezte, számunkra Trianon nem a kéjlaképí-tészet csúcsa... »»




Minden jog fenntartva © 2004 Kárpáti Igaz Szó