2003. május 24., szombat                                                          Közéleti lap                                                          76-77. (16 578-16 579.) szám


Kárpáti Igaz Szó

"Vissza kell ide jönnöm"
Exkluzív beszélgetés Szili Katalinnal, a magyar Országgyűlés elnökével

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség kezdeményezésére négypárti egyeztetéssel várhatóan a magyar parlamentben egy, a határon túli magyarok kérdésével foglalkozó albizottságot hoznak létre – nyilatkozta lapunknak háromnapos ukrajnai látogatása végén a magyar Országgyűlés elnöke.

Szili Katalin megítélése szerint ez lehetővé teszi, hogy a parlament intézményesítetten is odafigyeljen arra, mi történik Schengenen innen és Schengenen túl.

– Ha meg lehetne vonni ennek a háromnapos látogatásnak a mérlegét...

– Csak szuperlatívuszokban tudnék fogalmazni. És azt sajnálom, hogy eddig még nem tettem látogatást Kárpátaljára, Ukrajnába. Mindenhol rendkívül barátságosan fogadtak, és én azt remélem, hogy az ez év őszi miniszterelnöki látogatást megelőzően a mostani utam újabb lendületet, dinamikát adhat annak a közös együttműködésnek, ami két jószomszédtól elvárható.

– Magyarország annak idején az elsők között ismerte el Ukrajna függetlenségét. A későbbiekben azonban ebben a jónak indult kapcsolatban mintha stagnálás állt volna be. Ez a látogatás tehát egy újabb és jobb korszak kezdete is lehet?

– Azt hiszem, hogy igen. Én úgy fogalmaztam ukrajnai látogatásom első estéjén Kijevben a nagykövetségi fogadáson, hogy eddig óhatatlanul, saját életünk miatt is csak Nyugat felé fordítottuk a fejünket. Immár nyilvánvaló, hogy az Uniónak visszavonhatatlanul a tagjai leszünk. És ez nemcsak jogokat biztosít számunkra, hanem kötelez is arra bennünket, hogy most már Kelet felé nézzünk, és próbáljuk elősegíteni azt, hogy az utánunk következők hasonló lehetőségekkel, hasonló kondíciókkal sorakozhassanak fel az egységesülő Európához.

– Sokéves kihagyás után ismét feláll a parlamentközi vegyes bizottság...

– Megegyeztünk Volodimir Litvin házelnök úrral: azért hozzuk létre ezt a bizottságot, hogy a parlamentek is figyelemmel tudják kísérni azt a munkát, amit a kormányzatok végeznek. A gazdasági, energetikai, európai uniós és kisebbségi kérdéseket tartjuk ma a legfontosabbnak, ezen belül a tapasztalatok átadását, a befektetések ösztönzését. S hadd említsem meg: máris felmerült, hogy a magyar befektetőket, a középvállalkozókat miként tudjuk ösztönözni, hogy ide helyezzék ki a pénzeiket, és ebből próbáljanak meg közös hasznot remélni. Én azt hiszem, hogy ezekben a kérdésekben a parlamenteknek nagyon komoly katalizátor szerepük lehet.

– Várható-e a látogatás után az is, hogy a magyar törvényhozás nagyobb figyelmet szentel az Ukrajnában élő magyarokra?

– Természetesen. Ezt talán azzal is igazolhatom, hogy itt van velem négy képviselőtársam, akik a négy parlamenti pártot képviselik. Tegyem hozzá, valamennyien örömmel jöttek. A pártok képviselői és jómagam minden olyan kérdésben meg tudtunk egyezni, ami elősegítheti a következő lépéseket. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, illetve annak elnöke, Gajdos István kezdeményezésére várhatóan gondolkodunk azon, hogy négypárti egyeztetésen létrehozzuk a határon túli magyarok albizottságát. Ez azt is jelentheti, hogy a parlament intézményesítetten is odafigyel arra, hogy mi történik Schengenen innen és Schengenen túl.

– Milyen konkrét kérdések szerepeltek terítéken a megyei vezetőkkel folytatott tárgyaláson?

– Vízum, határátkelők, a gazdasági befektetések – ezeket említhetném, természetesen a teljesség igénye nélkül. A megye vezetői abszolút fogadókészek, jogszabályi szinten is, arra, hogy befektetőket fogadjanak. Szeretnénk, ha a Kárpátalja és Szabolcs–Szatmár–Bereg megye közötti együttműködés stratégiája mielőbb elkezdődne, projektekké, pályázatokká formálódna, amikkel támogatásért az Eurorégióhoz folyamodhatunk. De ugyanígy az optimális megoldás keresése a célunk vízumkérdésben, illetőleg abban is, hogy a kishatárátkelők nemzetközivé való minősítése mihamarabb megtörténjék. Ami külön örömömre szolgált, mindvégig azt éreztem, hogy együtt vagyunk, együtt gondolkodunk, és ebben nem csupán az érzelmi dolgok játszanak közre, hanem az a cél is, hogy saját történelmünket is figyelembe véve próbáljunk egy új időszámítást elkezdeni a munkánkban, ami reményeim szerint mindannyiunk épülésére szolgál.

– Az Elnökasszony találkozott a kárpátaljai, ukrajnai magyar civil szervezetek és történelmi egyházak képviselőivel is. Milyen kérések fogalmazódtak meg?

– Még nagyon frissek a benyomások, ezért ugyancsak a teljesség igénye nélkül hadd emeljek ki néhányat közülük. A görög katolikus egyház képviselője például arról tájékoztatott, hogy önálló gimnáziumot szeretnének alapítani, s már rengeteg jelentkező van, és ennek a kivitelezéséhez kellene anyagi támogatás. De ugyanígy anyagi támogatást kértek a tanárképző főiskola vezetői. Olyan kérés is elhangzott, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérően a szervezetek nem kaptak MÁV-szabadjegyet. És természetesen állandó témaként szerepelt a rövidesen bevezetésre kerülő vízumkötelezettség, és sokan érdeklődtek afelől is, mi várható a Máért mostani ülésén. Számtalan olyan törekvésről is tájékoztattak, amelyeket a következő időszakban szeretnének megvalósítani. Beregszász polgármestere arról számolt be, hogy a települést három évvel ezelőtt emelték megyei jogú rangra, s ennek most 30-án méltatják az évfordulóját. Csak meg tudom ismételni: az itteniek nagyon kedvesek voltak, jó lenne minél hamarabb ide visszatérni, és tartani ezt a kapcsolatot.

– Lapunk hozta a hírt, miszerint Gajdos István személyesen hívta meg Önt az UMDSZ I. Kongresszusára, mely júliusban esedékes.

– Így van, és én nagyon remélem, hogy el tudok majd jönni. Tíz olyan számítógépet is szeretnék a magyar szervezeteknek átnyújtani, amelyek az Országgyűlésben már nem hasznosíthatók, ám működőképesek, és azt gondolom, ezek a szervezetek jól fogják tudni használni. Ha egy mód van rá, eleget teszek a meghívásnak, hiszen – s itt hadd szóljon belőlem nemcsak az elnök, hanem a magánember is – ez olyan, mint amikor finom ételt kapunk, és szívesen ennénk még belőle. Úgy voltam én is az ungvári, munkácsi, vereckei, szolyvai látogatással. Vissza kell ide jönnöm.

Kőszeghy Elemér



Minden jog fenntartva © 2003 Kárpáti Igaz Szó