2003. május 24., szombat                                                          Közéleti lap                                                          76-77. (16 578-16 579.) szám


Kárpáti Igaz Szó

Munkamegbeszéléssel kezdődött meg csütörtökön kora délután Salzburgban tizenhét közép-európai ország 10. államfői találkozója. A kétnapos találkozón a közép-európai államfők, Thomas Klestil osztrák államfő meghívására elsősorban a regionális együttműködés kérdéseit vitatták meg, valamint a térség szerepét az egyesülő Európában. »»

Május 30-án a II. Beregszászi Nemzetközi Ünnepi Fesztivál nyitóakkordjaként nagyszabású gálakoncertre kerül sor a város művelődési és szabadidőközpontjában. A további részletek felől Heczko Györgyöt, a műsor főszervezőjét, a Vizhi-3000 Kft. vezetőjét kérdeztük. »»

A külföldi felsőoktatási intézményekben tanulók – és szüleik – körében nem kis riadalmat váltott ki az a hír, hogy e diákok nem kapnak halasztást tanulmányaik idejére a sorkatonai szolgálat alól. Az érintettek közül sokan Gajdos Istvántól kértek segítséget. A parlamenti képviselő megkereséssel fordult az ügyben a védelmi, illetve a közoktatási minisztérium vezetőihez, s felvetette a problémát a parlament nemzetbiztonsági és védelmi bizottságának ülésén is.
Sikerült-e megnyugtatóan rendezni a kérdést? Erről kérdeztük Gajdos Istvánt. »»

Az utóbbi hetekben számos heves csatát megélt Junyiszty Sportcsarnok ezúttal az Ungvári Kárpáti és a Halicsanka Lviv női kézilabda-csapatai összecsapásainak adott otthont. A két régi rivális hosszú időn keresztül felváltva aratta egy-más elleni sikereit, ám néhány éve a Kárpátok túloldalán rohamléptekkel fejlődő együttes szinte állva hagyta az innenső oldal csapatát. A Halicsanka az idén is bronzérem-esélyes, a Kárpáti viszont csak az 5. helyért küzd. »»

A statisztikai adatok jól jelzik: a kárpátaljai földművesek körében erőteljesen csökken a gabonatermesztési kedv. Hogyan? – kérdezhetnénk. Hiszen ilyen magas ára sohasem volt a takarmánynak. Ez bizony igaz. Bár az igen lényeges különbség, hogy aratás után kínálnak jó pénzt a kalászosok terméséért, vagy ilyenkor, amikor előbb a fagy, majd utóbb a tavaszi szárazság gyötörte meg a veteményt, s már tudjuk, hogy kevés lesz belőle. Vagy hogy közvetlenül a törés után adom el jó áron a kukoricát, vagy ez idő tájt, amikorra a rágcsálók már jelentős vámot vettek rajta. »»

Úgy tartjuk, minden ember életében van egy-egy rövid időszak, ami meghatározó. Ha azt meglovagolja, nyugodtan leélheti az életét. »»

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség kezde-ményezésére négypárti egyeztetéssel várhatóan a magyar parlamentben egy, a határon túli magyarok kérdésével foglalkozó albizottságot hoznak létre – nyilatkozta lapunknak háromnapos ukrajnai látogatása végén a magyar Országgyűlés elnöke.
Szili Katalin megítélése szerint ez lehetővé teszi, hogy a parlament intézményesítetten is odafigyeljen arra, mi történik Schengenen innen és Schengenen túl. »»

Nyelvében él a nemzet – mondja a szállóige. És kultúrájában – tehetjük hozzá. A néptáncban, a folklórban, a népzenében benne él az azt megszülő közösség lelke, benne tükröződik a nép, a nemzet egyéni arculata. Fontos hát, hogy utódaink számára is megőrizzük eleink kulturális hagyományait, s ne arctalan tömegként, hanem egyediségét megőrző nemzetként épüljünk bele a jövő fokról fokra egységesülő Európájába... »»

A Ráti Általános Iskola 147 tanulójának nagyjából a harmadrésze roma gyerek – hallottam Szinka Zoltán igazgatótól. Elmondta továbbá azt is, hogy még nagyobb a roma diákok részaránya az idei végzősök körében, hiszen az iskolától rövidesen búcsúzó tizenkét fiatal közül öten tartoznak ehhez a nemzetiségi kisebbséghez. Az alsós osztályokban pedig eleve több a roma gyerek, mint a magyar. »»

A Fekete- és a Fehér-Tisza összefolyásánál fekvő Rahón több mint kétezer magyar él, böngészem ki a Kárpátaljai Megyei Statisztikai Főosztály idei népszámlálási adataiból. A településnek viszont 1945-től sem magyar óvodája, sem magyar iskolája nem volt. Az utóbbi néhány évben azonban előtérbe került a magyar művelődés, oktatás iránti igény. A múlt század kilencvenes éveinek elején a Rahói Petőfi Sándor Anyanyelvi Kör és a helyi 1. számú középiskola bázisán több mint száz gyerek fakultatív foglalkozások keretében kezdte el tanulni a magyar nyelvet. 1998-ban már önálló első osztály indult 15 gyerekkel, az idei tanévben pedig ezek a gyerekek már az ötödik osztály padjait koptatják. »»




Minden jog fenntartva © 2003 Kárpáti Igaz Szó