Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma azzal a kéréssel fordult Ukrajna főügyészségéhez, hogy engedélyezze a volt ukrán miniszterelnök, Pavlo Lazarenko hazahozatalát az ügyében lefolytatandó vizsgálatok idejére. Azt követően ugyanis az exkormányfőt visszavinnék San Franciscóba, ahol várhatóan augusztusban fogják bíróság elé állítani 114 millió dollár tisztára mosásának a vádjával. Addig azonban a vád és a védelem képviselői szeretnék foglyukkal szemtől szembe ültetve kihallgatni azokat a magas rangú állami csinovnyikokat és parlamenti képviselőket, akikkel Lazarenko miniszterelnökként szorosabb kapcsolatban állt.

Az amerikai igazságszolgáltatás szándékáról Vaszil Drahan, az ukrán főügyészség különösen fontos ügyekkel foglalkozó főosztályának vezetője tájékoztatta a sajtó képviselőit, leszögezve, hogy Lazarenko hazahozatalára csak abban az esetben kerülhet sor, ha ahhoz maga az érintett is hozzájárul. Szakértők szerint viszont ennek nagyon kevés a valószínűsége, mivel a Gazda, ahogyan Lazarenko önmagát "becézgette", aligha repes a hazatérés és a volt cimborákkal való viszontlátás örömétől. Az amerikaiak ugyanis beleegyeztek abba, hogy a tanúk kihallgatásán jelen lehetnek az ukrán főügyészség nyomozói is, ami nyilvánvalóan azonnal elvette az exkormányfő kedvét a hazautazástól, mivel a szembesítések során olyan tényekre is fény derülhet, amelyek újabb terhelő bizonyítékként szolgálhatnak majd a Gazda ellen. Persze zavarba kerülhetnek mások is.

A vád képviselői által az ukrán hatóságoknak átadott lista ugyanis igen tekintélyes. Drahan szerint csaknem száz személy, köztük több mint félszáz korábbi és jelenlegi magas állami tisztségben lévő hivatalnok és mintegy két tucatnyi parlamenti képviselő neve szerepel rajta. Az igazi nagy kérdés természetesen az, hogy rajta van-e a listán Leonyid Kucsma. Az elmúlt héten az ukrán fővárosban tárgyaló magas rangú diplomata, Steven Pifer, az amerikai külügyminiszter európai és eurázsiai kérdésekben illetékes tanácsadója, volt kijevi nagykövet, akit az ukrán államfő is fogadott, újságírói kérdésekre válaszolva határozottan állította, hogy Kucsma neve nincs a névsorban, noha ezzel együtt beismerte, még nem volt módjában megismerkedni a tanúk listájával. Ezért is beszélt mellé, reagáltak azonnal Pifer kijelentéseire Lazarenko ügyvédei, akiknek állítását, mely szerint Kucsma neve is ott van a tanúként beidézendők között, azóta az Egyesült Államok jelenlegi kijevi nagykövete, Carlos Pascual is megerősítette, ám pontosította: az államfő neve nem a vád, hanem a védelem által előterjesztett névsorban szerepel. Ezzel összefüggésben viszont a brit Financial Times című lap kommentátora arra hívja fel a figyelmet, hogy a Lazarenko-ügy "bizonyítékként szolgálhat arra, hogy az amerikai hatalom milyen messzire is mehet el a korrupció feltárásában egy másik ország vonatkozásában".

A hét elején már Kijevbe érkeztek az amerikai igazságügyi minisztérium képviselői és Lazarenko egyik amerikai védője, hogy az ukrán hatóságokkal a további lépések, pontosabban a tanúk kihallgatásának kérdésében egyeztessenek. Ám ezt megelőzően öt parlamenti képviselő és mintegy két tucatnyi magas rangú hivatalnok, akiknek nevét egyelőre még nem hozták nyilvánosságra, már jelezte, saját költségükön is vállalják az amerikai utat, mivel tanúvallomást csak az Egyesült Államok területén hajlandók tenni. Nyilvánvalóan abból a meggondolásból elsősorban, hogy az ottani kihallgatásokra az amerikai fél az ukrán főügyészség képviselőit nem hívta meg. Meg aztán különben sem árt az óvatosság, jegyzi meg a kijevi Sztolicsnije Novosztyi című hetilap elemzője, mivel könnyen megtörténhet, hogy az amerikai nyomozók az ukrán főügyészség képviselőinek jelenlétében olyan kérdéseket is fel fognak tenni, amelyekre a "tiszta, becsületes és ártatlan" ukrán állampolgárok válasza önmagában is elegendő okként szolgál majd az ellenük irányuló vizsgálatok megkezdésére. És azt sem lehet tudni, hogy a szembesítések során vajon nem jár-e el a szája a "San Franciscó-i fogolynak", akinek bűnlajstromát az ukrán nyomozószervek is alaposan megterhelték már. A pénzmosáson, vesztegetésen és jelentős állami pénzek eltulajdonításán kívül ugyanis számos gyilkosság megrendelésével is vádolják. Éppen csak néhány napja ítélték például életfogytiglani büntetésre azoknak a bandáknak még életben lévő vezetőit és tagjait, akik a Gazda megrendelésére tettek el láb alól többek között két parlamenti képviselőt, Jevhen Scserbanyt és Vagyim Hetymant 2,3 millió, illetve 850 ezer dollár fejpénz fejében. A nyomozás szerint az előbbi, aki nemcsak ígéretes politikusnak, hanem igen sikeres és befolyásos üzletembernek is számított, a donecki gázpiac megkaparintásában, az utóbbi pedig mint Ukrajna egyik legtekintélyesebb pénzügyi szakembere, a bankközi valutatőzsde elnöke, korábbi jegybankelnök, pénzügyi mesterkedései lebonyolításában akadályozta Lazarenkót, aki ha egyszer el kezd mesélni, bizonyára sok mindenről és sok mindenkiről tud majd kimerítő vallomással szolgálni.

Erdélyi Gábor