Továbbra sincs kárpátaljai alkuratóriuma az Illyés Közalapítványnak (IKA), mivel a Beregszászon megtartott alakuló ülésen a tisztségviselők megválasztásával kapcsolatban patthelyzet alakult ki.

Sok huzavona és tárgyalás után csak ez év március 21-én alakulhatott meg Budapesten a határon túli magyarok megsegítésére létrehozott Illyés Közalapítvány kuratóriuma. Ezt követően kerülhetett sor a regionális alkuratóriumok felállására. A legtöbb helyen az érdekelt feleknek sikerült konszenzusra jutniuk, s így egyszerűen meghosszabbították a korábbi, javaslattevő, ajánló jogkörrel felruházott testületek mandátumát.

A kevés kivétel egyike Kárpátalja. Szűkebb pátriánkban eddig a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a hozzá közel álló szervezetek elsöprő többséggel rendelkeztek az alkuratóriumban, ami egyben azt is jelentette, hogy az általuk delegált kurátorok gyakorlatilag teljes mértékben befolyásolhatták az évente Kárpátaljának megítélt több tízmillió forint sorsát. Ezt az állapotot évek óta sérelmezték egyes szervezetek. Többek mellett az egyetlen nem regionális, hanem országos szinten tevékenykedő szövetség, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) is, amelyik egyetlen taggal sem rendelkezett az alkuratóriumban.

A társadalompolitikai erőviszonyok figyelembevétele mellett tehát alighanem a sokak által szóvá tett korábbi igazságtalanság megszüntetése és a közösségi kontroll megteremtése is célként lebegett a budapesti kuratórium előtt, amikor a három történelmi egyház – a református, a római és a görög katolikus – mellett felkérte az UMDSZ és a KMKSZ vezetőit, hogy négy-négy olyan személyt jelöljenek meg, akik részt vesznek az alkuratórium munkájában. Miután ez megtörtént, Laborczi Géza kuratóriumi titkár Beregszászba a Kárpátaljai Református Egyház püspöki hivatalába hívta össze az érintett feleket.

A tanácskozás – melynek munkájában magyarországi oldalról részt vett Hadnagy Miklós, az IKA irodaigazgatója, Csúzdi József, az IKA kárpátaljai referense, illetve Németh János, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője – tervezett napirendje szerint egyebek mellett sort kellett volna keríteni az alkuratórium elnökének és titkárának megválasztására, ki kellett volna jelölni az alkuratórium titkárságának helyét, s el kellett volna fogadni a 2003-ra szóló pályázati kiírást. Erre azonban nem került sor, mert miként Laborczi Géza a sajtó képviselői előtt kijelentette: a tanácskozás előtt lefolytatott tárgyalássorozat nem hozta közelebb a felek álláspontját, ezért élve levezető elnöki jogkörével az alakuló ülés megtartását későbbi időpontra halasztotta.

Lapunk a tanácskozást követően Laborczi Géza kuratóriumi titkárnál érdeklődött a részletek felől.

– Az Illyés Közalapítvány két lépésben létrehozta a kárpátaljai alkuratóriumot. Elsőként annak működési elvét és részben a személyi összetételét fogadta el. Május 7-i ülé-sén a KMKSZ és az általa javasolt szervezetek képviselőivel kiegészítve a tizenegy fős kárpátaljai alkuratóriumot – az összes többi érintett fél személyi javaslatait már korábban megtette – fölhatalmazta az Illyés Közalapítvány tisztségviselőit arra, hogy összehívják a kárpátaljai alkuratórium alakuló ülését. Erre a tanácskozásra minden érintett szervezet megkapta a meghívást.

– Az alakuló ülés azonban elmaradt...

– Mivel azt tapasztaltuk, hogy nincs konszenzus a napirendi pontokat illetően, jelesül az alkuratórium elnökét, titkárát, illetve az alkuratórium elhelyezését illetően, javasoltuk, hogy az ülés megkezdése előtt legyen egy egyeztetési folyamat, amelyben a két érintett szervezet, tehát az UMDSZ és a KMKSZ, illetve az általuk javasolt szervezetek, valamint a három történelmi egyház képviselői vesznek részt. A többfordulós egyeztetések alatt világossá vált, hogy valóban nem áll fönn megegyezés. Ezért az egyeztetés végén azt javasoltam, hogy az alakuló ülést napoljuk el. A KMKSZ ragaszkodott ahhoz, hogy az ülést tartsuk meg. A szavazás eredménye azonban ismételten megmutatta, hogy nincs konszenzus, hisz egyik javaslat sem kapta meg a többséget. Az előzetes fölmérésünk tehát a valóságnak megfelelt, így az alakuló ülés nem indulhatott el, nem kerülhetett sor a tisztségviselők megválasztására.

– Mi várható ezt követően?

– Én úgy gondolom, több lehetőség is kínálkozik. Az egyik egy további egyeztetés, és akkor változatlan formában ismét összehívható az alakuló ülés. A másik lehetőség, ha nincs továbbra sem megegyezés, a főkuratórium lépéskényszerbe kerül, és a kárpátaljai pályázók számára az alkuratórium nélkül hirdeti meg a 2003-as pályázatokat. Ez azt jelentené, hogy – én legalábbis ezt tudom támogatni – a következő kuratóriumi ülésen ez a testület hirdeti meg a kárpátaljai pályázatokat. Ezek a pályázatok a budapesti iroda kárpátaljai titkárságára érkeznének be, s innen küldenék tovább a kuratóriumhoz, amelyik az alkuratórium véleményeztetése nélkül hozná meg döntéseit. Ez az egyetlen esélye annak, hogy 2003-ban a pályázók a pénzükhöz jussanak, és az általuk kitűzött feladatok megvalósuljanak.

– Mikor állhat fel az alkuratórium?

– Hogy mikor lehet legitim alkuratórium Kárpátalján? Nekünk, a főkuratórium küldöttségének, be kell számolnunk a testület előtt arról, ami itt ma történt. Ez után alakítjuk ki a főkuratórium álláspontját, amelyik megteszi a szükséges lépéseket, hogy minél hamarabb lehessen alkuratóriuma Kárpátaljának. Azt gondolom, ma nem született helyrehozhatatlan döntés, hiszen nem először és nem utoljára fordul elő a történelemben, hogy elmarad a megegyezés. Én azt gondolom, sokkal rosszabb helyzet alakult volna ki akkor, ha valakit jelöltek volna elnöknek, titkárnak, és ez a javaslat nem ment volna keresztül a szavazás során. Ez presztízsveszteséget jelentett volna bármelyik fél számára. A megegyezés hiánya egyben a továbblépés lehetőségét is magában hordozza. Helyben és a főkuratórium számára egyaránt.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, tudta meg lapunk, Brenzovics László alelnököt jelölte az alkuratóriumba. A KMKSZ által javasolt további személy Orosz Ildikó (KMPSZ), Soós Kálmán (tanárképző főiskola) és Mester András (a KMKSZ Ifjúsági Szervezete) volt. Az UMDSZ a szövetség részéről Kőszeghy Elemér alelnököt, továbbá Dupka Györgyöt (Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége), Kincs Gábort (Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma) és Ambrus Pált (Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Fóruma) javasolta kurátornak. A római katolikus egyházat Bárdos István, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke, a görög katolikus egyházat Demkó Ferenc parochus képviselte, Horkay László református püspök kinyilvánította, hogy személyesen vesz részt a testület munkájában. Értesüléseink szerint a KMKSZ és az UMDSZ képviselőinek sem az elnök, sem a titkár személyében, sem az irodahelyiség kijelölésében nem sikerült megegyezniük. A KMKSZ Orosz Ildikót, a KMPSZ és a tanárképző főiskola elnökét jelölte elnöknek, titkárnak Gulácsy Gézát, a KMKSZ elnökségi tagját, a KMPSZ alelnökét, aki korábban is betöltötte ezt a tisztséget, javaslatuk szerint az irodahelyiséget a régi címen, tehát a szövetség ungvári székházában kell kialakítani. Az UMDSZ jelöltje az elnöki címre Dupka György, a titkárira Zubánics László, a szövetség Országos Tanácsának megbízott elnöke volt, irodacímül pedig politikailag semleges helyként a református egyház püspökségét javasolta. A tárgyalás során az UMDSZ kompromisszumos megoldásként felvetette, hogy az alkuratórium titkára legyen Makuk János, a római katolikus egyházhoz kötődő Magyar Máltai Szeretetszolgálat beregszászi járási szervezetének vezetője, ám a másik fél ezt a jelöltet sem fogadta el. A tanácskozáson, látva az előzetes tárgyalások eredménytelenségét, Laborczi Géza azt javasolta, halasszák el az alakuló ülés megtartását. A KMKSZ képviselője ragaszkodott hozzá, hogy kerüljön sor az ülésre. Mivel a résztvevők egy tartózkodás mellett, öt-ötös szavazataránnyal ebben a kérdésben sem tudtak azonos véleményt kialakítani, Laborczi Géza – élve levezető elnöki jogkörével – az ülést felfüggesztette, és egy későbbi időpontra halasztotta.