A képviselők támogatják az Alkotmány módosítását, s hogy erre szükség van, az gyakorlatilag nem képezte vita tárgyát a megyei tanács kedden megtartott hatodik ülésszakán.

Abban viszont már eltértek a vélemények, hogy vajon úgy kell-e megváltoztatni az egyes cikkelyeket, ahogyan az az össznépi megvitatásra bocsátott törvénytervezetben áll. Mert bizony annak összeállítói nem voltak eléggé következetesek és alaposak. A 74. cikkely módosított változata például – mutatott rá Miroszlava Kalamunyak ungvári képviselő – leszögezi, hogy összukrajnai referendumon is el lehet fogadni bizonyos törvényeket. Ugyanakkor a 75. cikkely kimondja, hogy az országban az egyetlen törvényalkotó szerv a parlament...

A törvények össznépi elfogadását Ivan Mihovics népképviselő sem tartja jónak, mivel a bonyolult jogi szövegekben messze nem minden állampolgár képes eligazodni. Különben is: a jogalkotásnak nem népszavazással kell történnie, ez a szakemberek és a Legfelső Tanács dolga. Ivan Mihovics elmondta azt is, hogy a kommunista frakció még 1999-ben elkészítette a politikai reformról szóló törvény tervezetét, melyet szakértői vizsgálatnak vetettek alá, s pozitív értékelést kapott legfelsőbb szinten is. Ennek ellenére a széles néptömegek nem ismerhették meg azt.

Jevhen Zsupan munkácsi képviselő emlékeztetett arra, hogy annak idején az Alkotmányt egy éjszaka alatt kellett elfogadniuk a képviselőknek, így nem csoda, hogy alig néhány esztendő elteltével már napirendre kell tűzni a módosítását. Sok egyéb mellett javasolta, hogy a járási és a megyei adminisztrációk vezetőit is válasszák, s ne az elnök nevezze ki azokat.

Anatolij Halcsinszkij, az elnök tanácsadója, a Stratégiai Kutatások Nemzeti Intézetének igazgatója a politikai reform szükségességét indokolva azzal érvelt, hogy az elmúlt 12 év alatt nem sikerült létrehozni hatékony államigazgatási rendszert az országban. Most itt a kínálkozó lehetőség. A törvénytervezet, mely az Alkotmány javasolt módosításait tartalmazza, még nem törvény, tehát lehet rajta változtatni. Véleménye szerint a különféle erőknek, parlamenti frakcióknak sikerül majd közös nevezőre jutni a vitás kérdésekben. A tervezet – hangsúlyozta Mikola Andrusz, a megyei tanács elnöke, Ivan Rizak, a megyei közigazgatás elnöke és számos más felszólaló – jó alapot jelent ahhoz, hogy országunk Alaptörvényét tökéletesítsék. Alapként hát elfogadta azt a képviselői testület.

Az ülésszakon még számos más kérdésben is döntés született. A többi között a tanács engedélyezte, hogy a Munkácsi Humán-Pedagógiai Kollégiumot Munkácsi Humán-Pedagógiai Főiskolává szervezzék át, a Ternopili Népgazdasági Akadémia sport- és pihenőbázisának építéséhez pedig a nagybereznai járási Zsornava közelében utalt ki földrészleget.

Baksa Lujza