A múlt évi eredmények alapján a kárpátaljai egészségügy az országos ranglistán a harmadik helyet foglalta el. Csak Poltava és Vinnica megye előzött meg bennünket. Olyan fejlett egészségügyi hálózattal és jobb anyagi lehetőségekkel rendelkező közigazgatási egységeket utasítottunk magunk mögé, mint például Zaporizzsja, Harkiv és Lviv megye, vagy Kijev. A falusi egészségügyi ellátásban biztosított szint alapján pedig az ötödikek lettünk.

Volodimir Bricset, a megyei egészségügyi főosztály helyettes vezetőjét kérdeztem:

– Minek köszönhető ez az előkelő helyezés?

– A sorrend összeállításakor figyelembe vették a lakosság egészségi állapotának mutatóit (a többi között azt, hogy milyen súllyal esik a latba a csecsemőkori és gyermekágyi halál, a gyermek- és munkaképes korban elszenvedett tartós egészségkárosodás), továbbá, hogy milyen profilaktikai és gyógyító munka folyik a megyében, az intézmények felszereltségét, a káderek felkészültségét és még számos dolgot. Eredményeink a legtöbb vonatkozásban jobbak az országos átlagnál. Ezer élveszületett gyerekre nálunk 8,56 újszülöttkori elhalálozás jutott (2001-ben még 9,9), miközben az ukrajnai mutató 10,54 volt. A gyermekágyi halál mutatója (100 ezer élveszületett gyerekre számítva) 14,06, az országos – meghaladja a 22-őt. Tízezer munkaképes korú lakosra tavaly 42,3 leszázalékolt esett (országos viszonylatban viszont több mint 52). Ugyanakkor azt is meg kell mondanom, hogy az első ízben leszázalékolt személyek részaránya az előző esztendőhöz képest megyénkben nőtt.

– Több évi kihagyás után megélénkült a profilaktikai munka...

– Hadd vitatkozzam: kihagyás nem volt, hiszen betegségmegelőzéssel mindig is foglalkoztunk, legfeljebb az nem volt annyira látványos, s talán nem terjedt ki a lakosság olyan széles rétegeire, mint a rendszerváltás előtti időkben. A védőoltásokat a gyerekek mindig megkapták, méghozzá az oltási naptárnak megfelelően, időben. Tavaly az újszülöttek 99,8%-ánál végezték el a vakcinációt. Tény viszont, hogy jelenleg a korábbinál jóval nagyobb súlyt helyezünk a tüdő- és rákszűrés, a terhesek ultrahangos vizsgálatának megszervezésére. 2002-ben ezer lakosra számítva 542,8 tüdőszűrést ejtettek meg, vagyis a lakosságnak több mint fele részt vett ezen a vizsgálaton. Annak forszírozásában persze az is közrejátszik, hogy az országban újra terjed a tbc. Nő a rákos megbetegedések száma is, ezért a szűrést hatékonyabbá kell tenni. Ez azonban csak akkor sikerülhet, ha az emberek partnereink lesznek a rosszindulatú daganatok idejében történő felfedezésében. A múlt évben a rák 17,8%-át csak a negyedik stádiumban diagnosztizálták a megyében, míg a betegség vizuális formáinak (bőr-, méhnyakrák stb.) 14,9%-át a harmadikban. Mindkét mutató rosszabb az országosnál, mely 16,4, illetve 11,25%. Aggodalomra ad okot, hogy a falusi lakosság körében a méhnyakrák 21,9, az emlőrák 27,6%-át harmadik–negyedik stádiumban észlelik. A kései felfedezés miatt a gyógyítás már nem lehet hatékony, így nincs mit csodálkozni azon, hogy az új betegek 36,6%-a egy éven belül meghal. Az országban az arányuk 35% körül van, viszont Luganszk megyében csak 22,4, míg egy évvel korábban még 43% volt, Kijevben 25,7, a Krímen 27,5.

– Ebből is látható, hogy van még mit javítani az egészségügyi helyzeten. Mit mutatnak az idei első negyedévi eredmények?

– A természetes szaporulat mutatója jobb az országosnál, de továbbra is negatív előjelű: mínusz 0,33, tehát több ember hal meg, mint születik. A tbc destruktív formáinak részaránya az új betegek körében 34,6%. Kárpátalján a rákos betegek 6%-a halt meg a betegség felfedezését követő egy éven belül a megyében, a beregszászi, a mizshirjai, a nagybereznai és a szolyvai járásban viszont ez a mutató jóval magasabb, 33,6–37,5% között van. A rosszindulatú daganatok 17,8%-át a negyedik stádiumban fedezték fel (a nagybereznai járásban 37,5, a perecsenyiben 40, a beregszásziban 21,1% az arány), a rák vizuális formáinak 19,4%-át pedig a harmadikban (a beregszászi és a huszti járásban 20, a nagybereznaiban 33,3, az ungváriban 25% az arány). A méhnyakrák 12,5, az emlőrák 37,5%-át a faluhelyen élő nőknél a harmadik–negyedik stádiumban diagnosztizálták. A legtöbb elhanyagolt eset a beregszászi, az ilosvai, a nagybereznai és a técsői járásban volt. A tüdőszűrés az idén is folytatódik, a terhes nők 96,2%-a a terhesség 28. hete előtt átesett a kétszeri ultrahangos vizsgálaton, s csaknem valamennyinél elvégezték az AIDS-tesztet. Hadd mondjam még el, hogy az egészségügyi intézmények finanszírozásával jelenleg gyakorlatilag nincs probléma. Az idén fizetési tartozás 354 ezer hrivnya összegben csak Munkácson van, ez egyhavi elmaradást jelent. Tavaly egy lakos egészségügyi ellátására a költségvetés 99,85 hrivnyát biztosított, ez év első negyedében 17,72-őt, az egész évre pedig 117 hrivnyát irányoztak elő. De míg a volóci járásban 23,41, Ungváron 22,58, a mizshirjai járásban és Munkácson több mint 20 hrivnya jutott egy lakosra, ezzel szemben az ungváriban csak 12. Az adatokból látható, hol mennyire tartják szívügyüknek a vezetők az egészségügyi ellátás színvonalának emelését.

Baksa Lujza