Fűzfa Balázs
JANUÁRI OLVASÓNAPLÓ
Kelecsényi
László Zoltán
MAGYAR IRODALOM (Atheneaum 2000 Kiadó, Budapest, 2001)
Tiszteletet
parancsol már a vállalkozás műfaja is: enciklopédiát tart ugyanis kezében
az olvasó. Nem "egyszerű" irodalomtörténetet és nem is – még egyszerűbb
– kronológiát. Kelecsényi László Zoltán egyszemélyes munkája 660 író- és költőportrét
tartalmaz úgy, hogy a szövegek nem válnak önismétlővé vagy unalmassá, 136
színes ábrát, térképvázlatot, grafikont úgy, hogy azok a maguk szellemes ötleteségével
olykor egészen lenyűgözőek diák és szakember számára egyaránt.
Az Atlasz-sorozat
kötetét elsősorban ezek az új szempontokat megmutató "képek" és
az különbözteti meg egy lexikontól, hogy olyan összefoglaló esszék is találhatók
benne, melyek nemcsak oldják a sok-sok adat olykor riasztó szárazságát, hanem
éles szemmel világítanak rá egy-egy irodalomtörténeti, kulturális, szellemi
problémakör lényegére (pl.: A barokk Magyarországon; periódusok és ágazatok;
Irodalmi központ, tudós társaság a felvilágosodás korában; A modern lírai
hagyomány folytatói Magyarországon; Absztrakció és példázatosság az epikában
stb.).
Babits Mihály
TIMÁR VIRGIL FIA (Magyar Könyvklub, Budapest, 2001)
Egy
kritikai kiadás mindig a kiadó dicsőségére válik, mindig a kiadó legdíszesebb
polcán foglal helyet. Mert ez az a fajta könyv, amelytől anyagi hasznot várni
botorság volna, hisz kiadása sokszorosába kerül annak a pénznek, mint amennyi
bevételt még csak remélni is lehetne tőle.
De mire jutna az, aki nem tudja, hogy az igazi értékek gondozása erkölcsi kötelesség, szellemi igazságtétel? Egy kritikai kiadást szinte csak a szűk szakma vesz kezébe, s szinte csak a könyvtá-rakban lesz megtalálható. De talán ez is az elsődleges dolga: hogy megtalálható legyen.
Babits Mihály nagyszerű regényének, a Timár Virgil fiának leggondosabb szövege immár elkészült, immár tudományos vizsgálódások tárgyává tehető vele kapcsolatban minden fellelhető adat és minden szövegváltozat.
Sipos Lajos, a sorozat, e kötet és a Babits Könyvtár főszerkesztője példa értékű filológusi munkát végzett. Kutatásai jelentős új eredményeket hoztak egyfelől, másfelől pedig különösen fontos az az irodalomkutatói szemlélet és alázat, mellyel tárgyához viszonyul: visszafogottan elegáns esszéi s tanulmányai nemcsak a Babits-kutatók, de az irodalom iránt érdeklődő olvasók számára is igazi szellemi örömöt jelentenek.
Margriet de
Moor
AZ EGYIPTOMI HERCEG (Európa Kiadó, Budapest, 1999)
"A
történetek olyanok, mint a folyók: vizet és levegőt gyűjtenek magukba, egyfolytában
változnak, mégis, mindennek dacára, ugyanazok maradnak."
"Nyelv és álmok. Ezen a síkon játszódnak le a valóságos történetek, és aki feljegyez belőlük vala-mit, birtokba is veszi."
"Amit nem jegyeznek fel, abból nem lesz szöveg, az megmarad képnek."
Effajta mondatok, aforizmaszerű megfogalmazások is olvashatók ebben a talán García Márquez mágikus realizmusára emlékeztető szövegű regényben. S azt a regényt, amelyben ilyen mondatok vannak, már érdemes elolvasni.
Ez a regény ráadásul témáját illetően is figyelemreméltó: cigányokról szól, akiknek gondolkodás-módját és kultúráját a nem-cigányok oly nehezen értik meg. Lehet-e aktuálisabb egy regény ma Magyarországon, mint a '60-as, '70-es évek Hollandiájában játszódó történetfüzér, melynek főszereplője egy vöröshajú parasztlány és egy világcsavargó cigány férfi, s persze a szerelem?
Vekerdy Tamás
GYEREKEK, ÓVODÁK, ISKOLÁK (Saxum, Budapest, 2001)
Az
élet dolgai sorozatcím alatt jelent meg Vekerdy Tamás legújabb könyve. Amilyen
egyszerű a sorozatcím, olyan egyszerű a főcím is. De az effajta könyveknél
nyilván nem is a cím a fontos már, hanem a szerző neve, amely önmagában jelenti
a minőséget. Hisz az olvasók sem cím szerint emlegetik vagy kérik a boltban
az ilyen könyveket, hanem csak akként: "Kérek egy Vekerdyt…!"
Vekerdy Tamás kérlelhetetlen következetességgel mondja a magáét évtizedek óta: mondja és mondja, hogy az iskolában nem a mérhető teljesítmény a legfontosabb, nemcsak az ész az, amit művelni kell. Nemcsak azok a dolgok fontosak, amelyeket mérni lehet centivel és stopperrel és osztályzattal, hanem azok is, amelyeknek mértéke majdan erkölcs lesz, szabadság lesz, szeretet lesz.
Vekerdy Tamás minden szavával azért perel, hogy a magyar közoktatásban felemelt fejű pedagógusok nevelhessenek örömtől jókedvű arcú gyerekeket önállóságra, autonóm létre, szabadságra.
Az iskola mindannyiunkkal "megtörtént"; gyerekeinkkel pedig ezután fog "megtörténni". Rajtunk múlik, miképp.
Karinthy Frigyes
ÍGY ÍRTOK TI (Háttér Kiadó, Budapest, 1999)
 |
Egy nagy klasszikus mű hasonmás kiadása a Háttér Kiadótól. Kacagtató, jókedvű, műfajteremtő alkotás. Ma is friss és eleven. Egyes szerzőknek már a nevére sem emlékezünk – már az irodalom-történet sem tartja őket számon –, a halhatatlansággal Karinthy ajándékozta meg őket azzal, hogy paródiát írt róluk. Az "Ady-versek" egyike például ekként szól – s szólhatna-e találóbban, szólhatna-e pontosabban adyul? Mondhat-e Adyról többet valamely irodalomtörténet? Ha mondhat is, soha ilyen tömören. |
|