Irodalmi séták Magyarországon – A Gödöllői-dombság és a Tápió vidéke

Őszintén be kell vallanom, kissé elfogult vagyok e kies tájék bemutatásánál, hiszen ha hazámról beszélek, erre a területre gondolok. A dombság közepén, egy eldugott kis településen töltöttem a nyári szüneteket - olykor a télit is -, aminek neve Úri. Ha valaki véletlenül arra téved, ne hagyja ki az Úri és Gomba közötti utat! A valamikori vadaskert szépsége megejtő. Ugyanez vonatkozik az egész dombvidékre és a peremén fekvő Tápióságra. A szelíd lankák lábainál elterülő kaszálók és halastavak díszítik e vidéket. Tudom, hogy irodalmi értéke a területnek nem túl súlyos, és a műemlékek is főleg az északi részén találhatóak túlnyomórészt, de mégis, itt lenni mindig jó.

Aszód
Hajnóczy József, a magyar jakobinus mozgalom egyik vezetője 1760-1764 között a város algimnáziumában tanult.
Petőfi Sándor szülei, Petrovics István és Hrúz Mária 1818. szeptember 15-én kötöttek házasságot Mikulás Dániel evangélikus lelkész előtt. Utána költöztek Szabadszállásra. Petőfi 1835 szeptemberétől 1838 júniusáig volt az itteni algimnázium tanulója - három osztályt végzett el (Koren István a tanára). Ekkor még Petrovics Sándor néven írta első versét, a Búcsúzást, az iskola évzáró ünnepségére. A gimnázium egyemeletes, hét-hét ablakos épülete 1954 óta műemlék, jelenleg Petőfi Múzeum. Petőfi még három alkalommal fordult meg a városban (1839, 1845 és 1847).

Fót
Fáy Andrásnak 1832-től a Somlyó-hegyen állt a présháza, nyaralója, amely a reformkor íróinak, költőinek, politikai személyiségeinek kedvelt pihenőhelye volt. Gyakori vendég volt itt Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Kölcsey Ferenc, Bajza József és Czuczor Gergely.
Füst Milán gyermekként kilenc nyarat töltött Fóton, nevelőszülőknél (1896-1904). Naplójában utalt ezekre a nyarakra.
Garay János először 1849-ben, Pest-Buda ostroma idején, majd a szabadságharc bukása után, 1851-ben lakott itt.
Vörösmarty Mihály Fáy András vendégeként írta és olvasta fel 1842. október 5-én a Fóti dal című költeményét. Fáy András présházának közelében állt egy kis házikó, a "barátság hajléka", más néven Vörösmarty-kunyhó, amit 1959-ben újjáépítettek. Ma étterem, borozó működik az épületben. Falán tábla emlékezteti az utókort a híres irodalmi szüretekre, mulatozásokra. Berda József az 1950-es években (március 15-én és október 5-én) kirándulásokat szervezett Fáy András présházának maradványaihoz és a Vörösmarty-kunyhóhoz, melynek rendszeres részvevői volt Kassák Lajos, Tamási Áron, Jankovich Ferenc, Kolozsvári Grandpierre Emil és Mándy Iván.

Gödöllő
A művésztelep 1901-ben szerveződött. Tagjai voltak: Ady Endre, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Hidas Antal, Szabó Ervin, Babits Mihály és Várnai Zseni.
Bálint Györgyöt börtönévei után 1942-ben Gödöllőre vitték munkaszolgálatra. Innen internálták Ukrajnába.
Fekete István az őszirózsás forradalom idején, Gödöllőn volt tartalékos tiszti iskolán (1918). Gödöllői élményeiről a Ballagó idő című regényében írt.
Hidas Antal itt született Szántó Gyula néven egy népes iparoscsalád gyermekeként (1889). Egy év múlva költöztek Budapestre.
Kaffka Margit az 1910-es években gyakran járt Gödöllőn távoli rokonainál (Blaha Lujza-villa).
Léda, Diósyné Brüll Adél férje 1925 nyarán vette meg a Praznovszky-villát. Léda 1930-ig járt ki Gödöllőre. Halála után (1934. január 18.) férje eladta a villát és Nagyváradra költözött, ahol hamarosan elhunyt (1935).
Móricz Zsigmond 1913 januárjában járt a művésztelepen. Tapasztalatairól Gödöllői séta címmel írt riportot Az Est február 6-i számában.
Nagy Sándort Ady Endre kérte fel 1906-ban az Új versek című kötetének illusztrálására. ő illusztrálta Várnai Zseni több versét is, és számos 1905-1919 között megjelent könyvet, antológiát.
Németh László rendszeresen nyaralt Gödöllőn. 1918 nyarán itt ismerte meg későbbi feleségét, Démusz Ellát. Később is gyakran megfordultak itt.
Ottlik Géza vakációit töltötte Gödöllőn. 1946-ban ő maga is ideköltözött édesanyjához, a kitelepítés elől. 1954-ig élt itt. Buda című regényében Monostor néven szerepelteti a várost.
Petőfi Sándor 1843. augusztus végén három hetet töltött Gödöllőn. Itt fordította a Robin Hoodot a Külföldi Regénytár számára. 1845 nyarán itt ismerkedett meg Mednyánszky Bertával. Hozzá írta a Szerelem gyöngyei című versciklusát. A lány azonban nem viszonozta a költő érzelmeit.
Sík Sándor bár Budapesten született (1889), de gyermekéveit Gödöllőn töltötte.

Isaszeg
A település a Gödöllői-dombság Ény-i részén, a Rákos-patak mentén fekszik. Határában zajlott le 1265-ben IV. Béla és fia, a későbbi V. István közötti csata, István győzelmével. 1849. Április 6-án a tavaszi hadjárat egyik legfényesebb diadalát itt aratták a magyar seregek Damjanich irányításával.
Látnivalók:
Az 1982-ben felavatott Falumúzeum.
Honvéd emlékmű (1901-ben avatták fel Radnay Béla alkotását).
A régi római katolikus templom (1490-ben épült gótikus stílusban)

Gárdonyi Géza Isten rabjai című regényének egyik helyszíne a település. V. István és IV. Béla itt történő csatáját írta le.

Maglód
Petőfi Sándor apja, Petrovics István itt ismerte meg Hrúz Máriát, aki a helybéli papnál szolgált.

Monor
A főváros közelében, a 4. számú főút mellett fekvő település 1989-ben városi rangot kapott. Történelme folyamán a lakossága többször is elmenekült a támadások elől, legutóbb 1683-ban, ám a veszély elmúltával mindig visszatelepültek.
Látnivalók:
Református templom (1630-ban építették barokk stílusban, 1773-ban és 1882-ben átalakították, utóbb eklektikus stílusban.)
Nagyboldogasszony-templom (1806-ban építették késő barokk stílusban.)
Városi Bíróság és Ügyészség előtt látható a szabadságharc centenáriumi emlékoszlopa, valamint Kossuth Lajos mellszobra.

József Attila itt volt nevelőszülőknél (1917-1918). Hazaszökött.

Nagykáta
A település a 31. számú közút mentén fekszik, a Tápió mente legnépesebb települése, amely 1989-ben nyerte vissza városi rangját. Az 1849. április 4-i tápióbicskei csata részben nagykátai területen zajlott. A település határában vannak a Tápió-Hajta Tájvédelmi Körzethez tartozó löszpuszta-foltok, elhagyott ős-Zagyva-meanderek, mocsarak, vizenyős rétek, víztározók.
Látnivalók:
A Szent György-templom (egy középkori templom alapjaira építették 1745-ben barokk stílusban.) mellett látható az I. világháborús emlékmű, vele szemben a tápióbicskei csata emlékoszlopa.
A Tanyamúzeumot 1984-ben alakították ki (szabadkéményes konyha stb.).
A temetőben a 18. század elején építették fel a Keglevichek sírkápolnáját, a Szent Kereszt-kápolnát.
A kisváros strandfürdőjét 51 °C-os hévízkútra építették.

Barát Endre itt született 1907. április 24-én.

Pécel
Az 1996-ban várossá nyilvánított település a fővárosi agglomeráció K-i részében, a Gödöllői-dombság területén, Isaszeg és Maglód között fekszik. Határának É-i részén folyik a Rákos-patak, a K-i részén ered az Alsó-Tápió, vagyis a két patak közötti magaslatokon fut a Duna-Tisza közötti vízválasztó. A késő rézkori kultúra első hazai leleteit itt találták meg, s ezért nevezik "péceli kultúrának". Első okleveles említése 1353-ból való. Lakói közül többen részt vettek a Rákóczi-szabadságharcban. A felvilágosodás időszakában valóságos irodalmi központ volt. Itt élt Ráday Gedeon, II. Rákóczi Ferenc kancelláriavezetőjének, Ráday Pálnak a fia. Kastélyában helyezte el apjának nagy értékű könyvgyűjteményét, ami később a fővárosi Ráday Könyvtár alapja lett.

Barabás Tibor a helységben született 1911. augusztus 27-én, és itt végezte el az elemi iskolát.
Szemere Pál is itt született 1785. február 19-én. Élete végéig a településen lakott (1861). Sok író és költő kereste fel otthonában. Többek között Kölcsey Ferenc, Döbrentei Gábor, Petőfi Sándor és Kazinczy Ferenc. Ez utóbbi itt írta meg pannonhalmi útjáról szóló beszámolóját.

Pilis
A település a nagy forgalmú 4. számú közút és a Budapest-Szolnok-Záhony vasúti fővonal mellett, a Gödöllői-dombság és az Alföldhöz tartozó Pilis-Alpári-homokhát találkozásánál fekszik. A falu neve szláv eredetű, jelentése kopasz, növényzettel nem rendelkező terület. Határában sok régészeti lelet került elő a bronz- és vaskorból, valamint a népvándorlás és a honfoglalás idejéből. Első okleveles említése 1326-ból ismert.
Legfontosabb látnivalója a 18. század elején, Beleznay János által építetett barokk kastély és a 18. század végén épített evangélikus templom.

Baranyi Ferenc itt született 1937. január 27-én. Itt járt elemi iskolába is.
Kármán József megnyerő egyénisége, műveltsége révén gyakran vendég volt a pilisi Beleznay-kastélyban. Itt írta a Fanny hagyományai című regényét.

Tápióság
Budapesttől 55 km-re K-re, a két Tápió mellett fekszik. A régészeti leletek tanúsága szerint már az őskorban lakták, első okleveles említése 1271-ből ismert. A 18. században a falut az Esterházy család birtokolta, a katolikus templonot is ők építették 1729-ben. A 19. században a Keglevich család udvarházát Ybl Miklós tervezte (a II. világháború idején megrongálódott, majd 1964-ben lebontották). A falu határában, az Alsó-Tápión ível át az ún. török híd (sóút).

Petőfi Sándor 1848 júliusában több napot töltött feleségével, Szendrey Júliával a Grassalkovich-féle vadászlakban.

Tápiószentmárton
A fővárostól 60 km-re K-re, Nagykáta és Cegléd között fekszik. Határában egyesül az Alsó- és Felső-Tápió. A területén előkerült régészeti leletek szerint már az őskorban különféle népek lakták. 1923-ban a Magyar Nemzeti Múzeum régészei a határában találták meg a híres szkíta aranyszarvast. Első okleveles említése 1495-ből ismert. A 18. században a Blaskovich, a Kubinyi, a Szentkirályi és a Beniczky nemesi család birtokolta. A Blaskovich-uradalom ménesében jött világra 1874-ben Kincsem, a csodakanca. A falu 54 °C-os termálfürdőjét 1968-ban tárták fel. Tápiószentmárton-Göbölyjárás területén természetvédelmi terület található, ahol hazánkban egyedülállóan fordul elő az ún. alhavasi zászpát (kosborok, szibériai nőszirom, kornistárnics)
Látnivalók:
Blaskovich-kápolna (1763-ban építette özvegy Blaskovich Józsefné született Dacsó Anna.)
A Kincsem lovasközpont a falu központjától 3 km-re, az egykori repülőtér helyén épült.

Bajza József 1838-ban itt tartotta esküvőjét Csajághy Júliával.

Sülysáp (Tápiósáp, Tápiósüly)
A fővárostól 42 km-re K-re, a 31. számú közút mellett, a Gödöllői-dombságban, a Tápió folyócska vízgyűjtő területén fekszik. A falu Tápiósüly és Tápiósáp egyesítéséből alakult ki. Számos kastély maradt fenn a 18. és 19. századból: a Sőtér-kastély, a Grassalkovich-féle vadászlak barokk, míg az ún. Hevesi-kastély eklektikus stílusban épült. 1849 áprilisában a magyar katonaság a falun keresztül vonulva vívta meg az isaszegi csatát. Katolikus templomát a 15. században építették (később többször átalakították).

Bálint György Tápiósülyben volt munkaszolgálatos 1939-ben.
Itt élt Vahot Imre és Vachott Sándor. 1845-ben látogatta meg őket Petőfi Sándor.

Veresegyház
Fáy András 1812-től 1816-ig szolgabíró volt a községben. Kölcsey Ferenc és Szemere Pál többször is meglátogatta itt.

Névmutató:

Ady Endre - Gödöllő
Babits Mihály - Gödöllő
Bajza József - Fót
Barabás Tibor - Pécel
Baranyi Ferenc - Pilis
Barát Endre - Nagykáta
Bálint György - Gödöllő, Sülysáp
Berda József - Fót
Czuczor Gergely - Fót
Döbrentei Gábor - Pécel
Fáy András - Fót, Veresegyház
Fekete István - Gödöllő
Füst Milán - Fót
Garay János - Fót
Gárdonyi Géza - Isaszeg
Hajnóczy József - Aszód
Hidas Antal - Gödöllő
Jankovich Ferenc - Fót
József Attila - Monor
Kaffka Margit - Gödöllő
Kassák Lajos - Fót
Kazinczy Ferenc - Pécel
Kármán József - Pilis
Kolozsvári Grandpierre Emil - Fót
Kosztolányi Dezső - Gödöllő
Kölcsey Ferenc - Fót, Pécel
Léda, Diósyné Brüll Adél - Gödöllő
Mándy Iván - Fót
Móricz Zsigmond - Gödöllő
Nagy Sándor - Gödöllő
Németh László - Gödöllő
Ottlik Géza - Gödöllő
Petőfi Sándor - Aszód, Gödöllő, Pécel, Tápióság, Sülysáp
Sík Sándor - Gödöllő
Szabó Ervin - Gödöllő
Szemere Pál - Gödöllő
Tamási Áron - Fót
Vahot Imre - Sülysáp
Vachott Sándor - Sülysáp
Várnai Zseni - Gödöllő
Vörösmarty Mihály - Fót

Források: dr. Erős Zoltán Magyar Irodalmi Helynevek A-tól Z-ig (Kis-Lant Kiadó, 1996),
illetve dr. Dusek László Az Alföld (Cartographia Kiadó, 2000, Magyar Tájak Sorozat)

Összeállította Mika Róbert