Irodalmi Vademecum

Földön apám fia volnék 2006. május 5. Szerző: rotan	A Magyar Állami Népi Együttes májusban több alkalommal bemutatja nagy sikerű előadását. E műsorban az autentikus formákat (táncokat, zenéket) megtartja, de nem pusztán reprodukálja, hanem új funkcióba helyezi, ezáltal új jelentéssel tölti meg, mondanivalójával aktualizálja a nyelvet. Azt üzeni, hogy bár felszínes „világkultúrában” élünk, van saját és sajátos kultúránk. Felmutatja folyamatosságát, fontosságát, ami emberi létezésünk alapszükséglete, nemzeti önazonosságunk egyik forrása.Tovább...
„Mennyei igazságszolgáltatás” – Kallós Zoltán 80 éves 2006. március 29. Szerző: leho	„1926. március 26-án született a mezőségi szórványvidéken, a Kolozsvártól 26 kilométerre fekvő Válaszúton. Gyermekévei idején a vegyes nemzetiségű faluban, anyanyelvével párhuzamosan a román, valamint a cigány nyelvet is megtanulta. Tanulmányait Kolozsváron folytatta, majd a sepsiszentgyörgyi tanítóképzőbe iratkozott, ám tanítói oklevelét már Kolozsváron szerezte meg.” Tovább...
Arcok, vallomások: Templomház a lakótelep közepén 2006. február 13. Szerző: Szabó Katalin	Budapest IV. kerületében, a Duna bal partján, a váci vasútvonal mentén fekszik Káposztásmegyer. A múlt század 80-as éveiben az egykori Károlyi-birtokot jelölték ki arra, hogy a területén több ütemben megépülő lakónegyeddel a főváros egyre égetőbb lakásgondjait megoldja. Az eredeti tervek szerint „a megépülő 20–30 ezer lakásban mintegy 80 ezer ember talál majd otthonra”. Tomka Ferenc lelkipásztorral-teológiaprofesszorral beszélgettünk. Tovább...
Kis nép, kis lélek? – A jugoszlavizmus bukása 2005. október 4. Szerző: leho	Budai György kitűnő életrajzi regényét/visszaemlékezését/naplóját olvasva újra és újra eszébe ötlik az embernek: hátha egyszer a fából mégis vaskarika válhatna? De a tények ezúttal is makacsul viselkednek. A magyar származású pilóta körül minden értelemben elfogyott a levegő: egy soknemzetiségű országban úgy került több és össztűz közé, hogy talán ő akarta leginkább társai közül a jugoszlavizmust. Tovább...
Gyalogjáró történelem [szociográfiák] 2005. július 27. Szerző: Mika Róbert	Fűzfa Balázs új oldaláról mutatkozik be Gyalogjáró történelem című könyvében, melyet az Argumentum Kiadó jelentetett meg. Azaz mégsem, hiszen eredetileg, mielőtt irodalommal, irodalmárokkal, irodalomtanárok képzésével, írással, valamint könyv- és lapkiadással foglalkozott volna, szociográfusként is tevékenykedett. Erről az új-régi oldaláról tanúskodik ez a remek kötet. Tovább...
Mikulás megmenti a világot – József Attila helyett 2005. július 24. Szerző: az Élet	Bármennyire is szeretném a költő igazi hagyatékát ismertetni, megszerettetni olvasóinkkal, azokkal is, akiknek nem áll módjukban könyvtárba menni, vagy a szomszéd könyvesboltban egy József Attila kötetet venni, - annál az egyszerű oknál fogva, hogy messzi az otthontól élnek, de igénylik anyanyelvük éltető erő-forrását. Nem tehetem. (Kaskötő István) Tovább...
BDK FunClub http://bdkfanclub.freeblog.hu/ 2005. július 22. Ollózta: Irodalmi Vademecum	Balla D. Károly virtuáléjából (http://www.hhrf.org/ungbereg/): "Hosszabb ideje nem kerestem rá a nevemre a Google-val, a minap megtettem, és találtam pár érdekes dolgot. Az egyik kifejezetten zavarba ejtő. Még nem tudom, hogyan reagáljak rá, egyelőre emésztem a dolgot. Majd beszámolok erről, csak előbb le kell gyűrnöm a meglepetésemet és értetlenségemet…" (2005. július 13.) Tovább...
Segesváry Viktor: A Ráday Könyvtár 18. századi története 2005. július 20. Benda Kálmán előszava	Nemrég jelent meg a Mikes International gondozásában Segesváry Viktornak a Ráday Könyvtár történetéről írott munkája. Az előszót Benda Kálmán írta, amit most kedvcsinálóként közzéteszek: "Novum prematur in annum", – kilenc esztendeig pihentesd kéziratodat, mielőtt kiadnád – tanácsolta a római költő, Horatius. Segesváry Viktor monográfiája 36 évig várt a megjelenésre. Igaz, nem a szerző akaratából.Tovább...
Venezuelai gondolatok magyarságról, állampolgárságról „Va pensiero sul ali dorate…” 2005. július 17. Szerzõ: Tuza Lukács József	„Va pensiero sul ali dorate…” – hangzik Verdi Nabucco operájában a vándorlók kórusának elsõ strófája: „Repülj, gondolat, aranyszárnyakon...” Kinek, melyik gondolata, és hová repüljön? – kérdezhetnénk. Talán e vers megfelelõen válaszolhatna ezekre a kérdésekre: „Hazádnak rendületlenûl / Légy híve, oh magyar; / Bölcsõd az s majdan sírod is, / Melly ápol s eltakar. // A nagy világon e kivûl / Nincsen számodra hely / Áldjon vagy verjen sors keze, / Itt élned, halnod kell.” Vörösmarty a legszebben fejezte ki minden magyar érzelmét. E szellemben írom az alábbi sorokat. Tovább...
Magyar nyelvû biográfia 1448-ból A Jókai-kódex 2005. július 8. Szerzõ: Mika Róbert	Közismert, hogy az elsõ magyar nyelvû írásos szórványemlékünk a Tihanyi alapítólevél (1055). A Pray-kódexben található az elsõ összefüggõ magyar nyelvemlék, a Halotti beszéd és könyörgés, s bár latinból fordították, az elsõ szépirodalmi mû, amely magyarul olvasható, az Ómagyar Mária-siralom. Kevésbé ismert, hogy az elsõ könyvnek tekinthetõ magyar nyelvemlék az úgynevezett Jókai-kódex. Jókai Mórnak természetesen nem sok köze van a kötethez, mindössze nevét adta a számunkra oly fontos mûnek. Tovább...
Halász Péter: A moldvai csángó magyarok hiedelmei 2005. június 29. Szerzõ: Mika Róbert	Szégyen ide vagy oda, a csángókkal úgy vagyunk, mint család a szegény rokonnal. Vannak, még élnek, néha megmozdul a lelkiismeretünk, gyorsan megnyugtatjuk, hiszen léteznek még. Azt már kevesen merik bevallani, hogy ez nem a mi érdemünk, és a felszín alatt ma már egy halálra ítélt magyar népcsoportról beszélünk. Tovább...
Álommûvek, avagy a Tóték változatai és Örkény 2005. június 25. Szerzõ: Merenics Éva	Álom a Tóték elõször is azért, mert az író – saját bevallása szerint – teljes egészében megálmodta a meglehetõsen furcsa történetet. Aztán a (rém)álomszerû születést ugyanilyen kiszámíthatatlan publikációs kísérlet követte, amely minden kisebb-nagyobb „baleset” ellenére sikerrel végzõdött. Tovább...
„A vers papírpénz, s a szenvedés az aranyfedezete” 36 fokos lázban 2005. június 22. Szerzõ: Mika Róbert	„Jövedelmem ez évben 15, tizenöt pengõt tett ki. Ezt az összeget – mint a kávét! – az I. G. E.-tõl kaptam. Majdnem minden holmink – beleértve az ágynemût is! – zálogban van. Lakbérhátralék miatt aggódnom kell, és féltenem ezt a barátságtalan szoba-konyhát, amelyben még lakunk. Szeptember 8. óta nem tudtam villanyszámlát fizetni. […] Nem fûtünk. Nincs cipõm. Azaz egy 43-as, gombos, betétes lakkcipõben járok, 39-es lábam van. Szobánk ajtajának kilincse fél éve le van törve.” Tovább...**
Állati elmék – Kányádi Sándor: Kecskemesék 2005. június 21. Szerző: káposztaföldy	A Cartaphilus Kiadó a könyvhétre egy szeretnivaló kötetet jelentetett meg: a Kecskemesék egy, a mesékben elhanyagolt állatra irányítja a figyelmet. A kecskékhez való viszonyom összetett, a szerző és az illusztrátor viszont fenntartások nélkül a kedvenceim közé tartozik. „Szóval kötelesség híján a kecskénk lassan elkanászosodott” Tovább...
Egy javíthatatlan illusztrátor: a Szép Magyar Könyv díjas Szegedi Katalin 2005. június 2. Szerző: Lehotka Gábor	„Mesekönyveket rajzolok. Ez a munkám, a hobbim, az életem. Boldog vagyok, hogy azt csinálhatom, amire világéletemben vágytam. Ötéves voltam, amikor egy éjszaka felébresztettem az anyukámat, és közöltem vele megmásíthatatlan szándékomat: ha nagy leszek, mesekönyvrajzoló szeretnék lenni! Olyan szép könyveket szeretnék készíteni a mai gyerekeknek, mint amilyenek engem is elbűvöltek kiskoromban.” Tovább...
Meddig terjedhet az emberi szabadság? Mrozek: Emigránsok 2005. június 11. Szerzõ: Kovács Andrea	Mrozek 1930. június 26-án született Lengyelországban. A krakkói Mûvészeti Akadémián tanult. Dolgozott újságíróként is, de az igazi ismertséget regény- és drámaíróként érte el. Elsõ szatirikus elbeszélései 1950-ben jelentek meg, elsõ kötete 1953-ban, színmûveit 1959 óta játsszák Lengyelországban és világszerte. Tovább...
Egy modern eposz Szabó Magda: Régimódi történet 2005. május 28. Szerzõ: Temesszentandrási Judit	„Annyi titkom volt.” Szabó Magdát éppúgy meglepi az édesanyja halálos ágyán elhangzó mondat, mint az írónõ gyermekkorát, életét a korábbi munkáiból jól ismerõ olvasót. E mondat – Szabó Magda munkássága során elsõ alkalommal – megbontani látszik a korábban oly idillinek ábrázolt családi élet rendjét, harmóniáját. A Régimódi történet (1977) lapjain írónõ és olvasó együtt indulnak Jablonczay Lenke mondatának nyomán a múltba, hogy megkeressék annak magyarázatát, feltárják a titkokat. Tovább...
Tamkó Sirató Károlyt idézve – Tengerecki Pál 2005. május 25. Szerző: legéndi	Száz éve született és huszonöt esztendeje halt meg a magyar irodalom különös egyénisége. Senki nem ismeri és mindenki ismeri egy kicsit. Ritkán szerepel műveltségi vetélkedőkben, versei, játékos rímei azonban sokunk merevlemezéből kitörölhetetlenek. A centenáriumot a General Press kiadóhoz méltó módon ünnepli meg: megjelenteti Tamkó „gyerekverseit”, s a Tengerecki Pál illusztrálásához egy neves grafikusművészt nyert meg, Banga Ferencet. Tovább...
Nyilván tartottak Beszélgetés Szõnyei Tamással 2005. május 23. Szerzõ: Lehotka Gábor	A szerzõ vaskos könyvében az 1960 és 1990 közötti popzenei élet árnyékos, rejtett oldalát próbálja feltárni. A titkosszolgálat rátelepedését a könnyû mûfajra, a zenészek mindennapjaira. Hatalmas anyagot dolgozott föl, s az eredmény egy nagy popzenei besúgókönyv lett. Ám nem csupán ennyi, sokkal több ennél: közelebb hozza a hálózat mûködését, betekinthetünk a rendszer fogaskerekei közé. A kádári hétköznapi történelem izgalmas darabja született meg. Tovább...
Szembesülés – Beszélgetés Balla D. Károly íróval 2005. május 16. Szerző: Guther M. Ilona	A kárpátaljai szerzővel a könyvfesztiválon beszélgettünk, Szembesülés – 121 fragmentum egy regényhiány környezetéből című könyvének (Pro Pannonia Kiadó, 2005) bemutatója után. A nem vagy sokféleképpen kategorizálható irodalmi műről így vall: „Ez a regény nem volt, nincs és nem is lesz soha. Regény nem lesz. Szerkezet, teória, halmaz – igen. Még ábránd, szerelem, szorongás vagy bűnhődés is lehet, csak regény, regény nem, mert lényegét éppen az képezi, hogy hiányzik. Mihelyst lenni kezdene, már egyáltalán nem lehetne. Hiszen attól van, hogy nincs.” És benne van az egész élete… Tovább...
AVE CEZAR VAVAN, avagy A VÉCÉ ZÁRVA VAN 2005. május 15. 11:03 Szerzõ: Mika Róbert	Talán a tisztelt olvasó is ismeri a fenti betûcsoportosításra épülõ viccet. A félreértések, szándékos félrevezetések és a hanyag, sokszor amatõr forráskezelés miatt számos tévedés, hibás gondolat, következtetés, mondás került a köztudatban. A Valóság, só – Karthágó címû cikkünk után, ahol a város besózásáról írtunk, most a mondásokból adunk át egy csokorra valót. Tovább...
József Attila [Kóróval jöttél, nem virággal...] 2005. május 11. Szerzõ: Mika Róbert	Örömmel vettük észre, hogy az emelt szintû magyarérettségi fõ verse honlapunk egyik legnépszerûbb cikke, a Miért szép (Miért jó?) témájával függ össze. A szerzõ, Fûzfa Balázs engedélyével digitálisan is közreadjuk a tudtunkkal tankönyv jellegû kiadványban elõször itt megjelent [Kóróval jöttél...] rövid értelmezését. Tovább...
Nyilván tartottak Szõnyei Tamás könyve titkos szolgákról, megfigyeltekrõl 2005. május 10. Szerzõ: Frank N. Stein fn. tmb.	Különbözõ listák megjelentetése és a bulvárlapok sommás botrányújságírása borzolja visszatérõen a kedélyeket. Ám kevesen vannak, akik igazán belemélyedtek volna a témába. Néhány történészt vagy a leleplezettek környezetét leszámítva nagyon keveset tudunk a III/III. ténykedésérõl, módszereirõl, egyáltalán a rendszerrõl, amely életre hívta. A politika ugyan 1990 óta nem tette tisztába, de vannak, akik hátsó szándékok nélkül is megkísérlik. Közéjük tartozik Szõnyei Tamás, aki hosszabb ideig kutatott a popzene megfigyelési iratai közt. Tovább...
Tizenöt éve a Nemzeti (Állami) Énekkar élén Antal Mátyás 2005. május 6. Szerzõ: Lehotka Ildikó	Antal Mátyás, a Nemzeti Énekkar vezetõje a komolyzenének három ágát is mûveli: fiatalon zenekari fuvolistaként, néhány évvel késõbb kórusvezetõként, majd karmesterként mutatkozott be a magyar közönség elõtt. Nagy ívû zenei karrierjérõl, a Nemzeti Énekkar terveirõl és magánéletérõl kérdeztük a mûvészt. Tovább...
Életerõs erõemelõ Sas Sándor paralimpikon 2005. május 5. Szerzõ: Nagylóczi	Az erõemelés az egyetlen olyan mozgássérültsportág, amelyben fel tudják venni a fogyaték nélkül élõkkel a versenyt. Vannak súlycsoportok, amelyben még jobbak is náluk. Sas Sándor erõemelõ. Gyermekként lett mozgássérült, véletlen folytán. Jelenleg sikeres vállalkozó, pezseg benne az életkedv. Még csak huszonéves, de már tele van életbölcsességgel. Legutóbb Athénban a 90 kg-osok között 182,5 kg-os teljesítménnyel a 9. helyen végzett. Tovább...
Törökök, sumerok, japánok vagy finnugorok? A magyar nyelv rokonságáról 2005. április 24. Szerzõ: Bogár Edit	Miért is fontos errõl beszélnünk? A nyelv a nemzeti identitás egyik fõ összetevõje; ha nem vagyunk tisztában nyelvünk történetével és jelenével, akkor csorbul nemzeti azonosságtudatunk. Manapság a médiában szinte csak az ún. „nem hivatalos” álláspont kap helyet; a könyvesboltok tele vannak olyan kiadványokkal, amelyek ezt tárgyalják. Ám ezeknek a mûveknek a szerzõi általában nem szakemberek (nem történészek, régészek, és fõleg nem nyelvészek). Tovább...
Kaskötő István Kalákája 2005. március 19. Szerző: Mika Róbert	Kaláka. Az emberek többségének az 1969-ben alakult, méltán népszerű együttes jut először az eszébe a szó hallatán. A kiváló muzsikusok nép- és műzenét játszanak, és neves költőink verseit zenésítik meg évtizedek óta. Hagyományőrzésük máig tiszteletet parancsol. Kaskötő István 2002. október 20-án alapította a Kaláka című internetes újságot. A honlapnak ugyan semmi köze nincs a Kaláka együtteshez, ennek ellenére elmondhatjuk, hogy a honlap ugyanazon erényeket hordozza, mint híres névrokona – a magyar interneten zajló kulturális élet üde színfoltja. Tovább...
Vissza a gyökerekhez Szabadság, egyenlõség, testvériség 2005. március 15. Szerzõ: terminátor	Mit kíván a magyar nemzet? 1848 szelleme újra és újra elõjön. A magyar polgárság leghõbb követelései idealista összeállításának, a 12 pontnak az eltelt százötven év alatt mindig üzenete volt. A szabadság, egyenlõség, testvériség szentháromságának elsõ átütõ magyar megfogalmazása ma sem vesztett népszerûségébõl, talán a márciusi ifjak idealizmusa kopott meg kissé az idõk folyamán. De a nemes cél, a követelések többsége azóta is változatlan érvényû. A demokrácia egyfajta fokmérõje, lakmuszpapírja, hogy e követelésekbõl mikor mennyi valósult meg. Tovább...



Irodalmi Vademecum 2001-2006		Frissítve: 2006. július 2.

E-mail: mika.robert@chello.hu