Szerzõ:
rotan
2006. május 5.
Forrás: PapiruszPortál
A Magyar Állami Népi Együttes májusban több
alkalommal bemutatja nagy sikerû elõadását. E mûsorban
az autentikus formákat (táncokat, zenéket) megtartja,
de nem pusztán reprodukálja, hanem új funkcióba
helyezi, ezáltal új jelentéssel tölti meg, mondanivalójával
aktualizálja a nyelvet. Azt üzeni, hogy bár felszínes
„világkultúrában” élünk, van saját
és sajátos kultúránk. Felmutatja folyamatosságát,
fontosságát, ami emberi létezésünk alapszükséglete,
nemzeti önazonosságunk egyik forrása.
Nemzeti kultúránk egyik fundamentuma táncbéli
anyanyelvünk, a néptánc. A néptáncot létrehozó,
éltetõ hagyományos közösségek, életforma,
szokásrend felbomlottak, megszûntek, ezért új közösségek
vették át az õrzõ feladatát.
A Magyar Állami Népi Együttes Földön apám
fia volnék címû mûsorában az autentikus formákat
(táncokat, zenéket) megtartja, de nem pusztán reprodukálja,
hanem új funkcióba (színpadra) helyezi, ezáltal
új jelentéssel tölti meg, mondanivalójával
aktualizálja a nyelvet.
Ebben az absztrakt, újrateremtett valóságban, a színház
idõt és teret kiterjesztõ kontextusában, a tánc
elvont és újraértelmezett nyelvén szól:
földi valóságunkra és apáink örökségére
irányítja figyelmünket, üzeneteket, mintákat
közvetít.
Azt üzeni, hogy bár homogenizálódó és
felszínes „világkultúrával” körülvéve
élünk, van saját és sajátos kultúránk.
Felmutatja folyamatosságát, fontosságát, azt a
kultúrát, amely emberi létezésünk alapszükséglete,
nemzeti önazonosságunk egyik forrása.
Mintáik híres táncosok, zenészek, akiktõl
személyesen vagy a róluk készült filmek, hangfelvételek
alapján megtanulták táncaikat, zenéiket. Nagy
egyéniségek õk, akik identitásukkal, tehetségükkel,
mûvészetükkel, autonómiájukkal is mintaként
szolgálnak Homok- és videoanimációkkal színesített
mûsoruk utazás térben, idõben, a képzeletben,
emlék az útról, amelyen együtt jártunk, személyes,
megélt élményeink felidézése – színpadra
állítva a Kárpát-medence legszebb táncait.
A Földön apám fia volnék címû mûsor
felmutatja és megerõsíti hitünket a sokszínûségben,
az értékek folyamatosságában, az individuum szabadságában.
Mindezek a fejlõdés, a jövõ és az érvényes
jelenidejûség feltételei.
Énekel: Herczku Ágnes
Fény-látvány: Kovács Gerzson Péter
Jelmez: Szûcs Edit
Homokanimáció: Cakó Ferenc
Videomunkák: Dénes Zoltán
Néprajzi tanácsadó: Gombos András
Táncmesterek, koreográfusok: Farkas Zoltán, Galát
Péter, Juhász Zsolt, Kökény Richárd, Mihályi
Gábor, Németh Ildikó, Szabó Szilárd, Szilágyi
Zsolt, Szûcs Gábor, Végsõ Miklós és
a táncosok
Zenei összeállítás: Gera Attila, Herczku Ágnes,
Karacs Gyula, Mohácsy Albert, Pál István, Salamon Beáta
A rendezõ munkatársa: Kovács Gerzson Péter Harangozó-díjas
Rendezõ-koreográfus: Mihályi Gábor
Zenekarvezetõ-prímás: Pál István
Tánckarvezetõ: Kökény Richárd
Asszisztensek: Bakos Gabriella Harangozó-díjas, Borbély
Beatrix, Varga Péter
Mûvészeti vezetõ: Mihályi Gábor Harangozó-díjas