Segesváry Viktor A Ráday Könyvtár 18. századi története

Szerzõ: Benda Kálmán elõszava
2005. július 20.

Forrás: Mikes International

"Novum prematur in annum", – kilenc esztendeig pihentesd kéziratodat, mielõtt kiadnád – tanácsolta a római költõ, Horatius. Segesváry Viktor monográfiája 36 évig várt a megjelenésre. Igaz, nem a szerzõ akaratából.

Segesváry Viktor 1952-ben végzett a Budapesti Református Teológiai Akadémián és tudományos érdeklõdését követve a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Könyvtárába került könyvtárosként.

A könyvtár igazgatója Pap László professzor volt. õ fejlesztette a korábban csupán fõiskolai oktatási feladatokat szolgáló bibliotékát kutató mûhellyé és tette a Ráday Gyûjteményt a reformárus egyház egyik tudományos központjává. Az 1950-es években az állami tudományos szervezeteket már béklyóba verte a politikai irányítás, az egyházi intézmények ekkor viszonylag még szabadabban mozoghattak. A Ráday Gyûjtemény felolvasó ülésein, amelyeken a belsõ munkatársak és külsõ szakemberek ismertették a Gyûjteményben õrzött, az egyetemes magyar mûveltség szerves egészéhez tartozó történelmi örökséget, a különbözõ kutatóknak rendszeres találkozóhelye volt. Itt hangzottak el az elsõ ismertetések a Ráday család könyvtáráról is.

Segesváryt Pap László bízta meg, hogy dolgozza fel a Gyûjteményben õrzött Ráday családi könyvtár történetét. Az már korábban is tudott volt, hogy ez a könyvtár az európai felvilágosodás irodalmának talán a legteljesebb hazai gyûjteménye, mindeddig azonban nem készült róla rendszeres felmérés. Nem vizsgálták, hogy Ráday Gedeon, a költõ és tudós, csupán nagyúri kedvtelésbõl hozta létre bibliotékáját, vagy messzebb nézõ elgondolások vezették. Másként szólva, mennyiben szolgálta a gyûjtemény a 18. században a közéletbõl kiszorított református értelmiség tájékozódását, egy tudatos protestáns mûvelõdési politikát?
Segesváry munkájának fõ forrása a család levéltára volt, amelybõl nemcsak a könyvgyûjtés mûvelõdéspolitikai vonatkozásai derültek ki, hanem szinte minden kiadványról megállapítható volt, hogy mikor, hogyan és mennyiért szerezték. A könyvtár története így a magyar protestáns kulturális politika megismerésén túl a magyar könyvgyûjtés és könyvbeszerzés történetéhez is értékes adatokat szolgáltat.

A kész kéziratot Szauder József professzor, a 18. századi magyar irodalom korán elhunyt neves kutatója lektorálta. Javaslatára a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete vállalta a mû kiadását. Ezt azonban keresztülhúzta az 1956-os forradalom, illetve Segesváry Viktor Nyugatra távozása.
A munka a kényszerû pihenés alatt sem veszített jelentõségébõl, ezért a szerzõ egyetértésével az 1956-ban lezárt szöveget változtatás nélkül közöljük. Csupán a függelékben olvasható bibliográfiát egészítettük ki az újabb mûvekkel és az idõközben megváltozott könyvtári jelzeteket javítottuk.
Meggyõzõdésünk, hogy a monográfia kézreadása értékesen járul hozzá a 18. századi magyar mûvelõdési törekvések alaposabb megismeréséhez.

Benda Kálmán

A mû elektronikusan elérhetõ a következõ címrõl:

http://www.federatio.org/mikes_bibl.html#51

Az angol nyelvû változat itt található:

http://www.federatio.org/mikes_bibl.html#52