+ 
IFI magazin * 2003. január
+
Cogito ergo sum?Megérte ezt az évet is a magyar nemzet, így hát B.U.É.K. A választások éveként harangoztuk be tavaly a 2002-es évet, ez meg is volt. 2004-ben jön majd az Európai Unió, de mi várható 2003-ban? Az Ifi, ugye itt van, színesebben, és immár tizenharmadik éve! Talán megérjük a magyar labdarúgás feltámadását is? Nobel-díjas írónk már van — azért mégis csak felfigyelt a világ erre a nemzetre. Vannak itt azért szürkeállományok ma is!
Mégis ennek ellenére, sokan eleve úgy hiszik, nem is kell gondolkodnunk. És ebben, bizony politikusaink jó példával járnak elöl. Sőt, olykor mintha óvnának is minket ettől. Ez már önmagában is egy kész képtelenségnek tűnhet, de hát nézzük csak:
Cogito ergo sum, azaz gondolkodom, tehát vagyok — tanul(hat)tuk még az iskolában. És hát lenni akarunk, mint ahogy természetesen mindenki. De ha egy kicsit történelmünk dicsőbb időszakaira tekintünk vissza, akkor máris a bigott nacionalizmus vádjával találjuk szembe magunkat. Trianon még ma is tabu, és lassan már a magyarországi kedvezménytörvényt is halálra ítélik. Legalábbis a „Mikuláš” ezt hozta! Pedig már nagy költőnk, Ady is megmondta: „kis nemzetnek még levegőt vennie is radikálisan kell”. És ez nem azt jelenti, hogy viszályt akarunk, hanem egyszerűen csak lenni — mint annyi más nemzet is. Otthon lenni.
De hát mi magunk sem ösztönözzük gondolkodásra magunkat. Itt voltak például a választások. Nekem mindig egyfajta csemegézést jelentenek a kampányok, hogy miképp próbálják a pártok majd becserkészni a szavazatokat. Néha már szinte kellemesen meglepődtem. De csak szinte! Például az egyik felvidéki városban pár nappal az önkormányzati választások kampánynyitója előtt megjelentek a „Mindegy?” feliratú óriásplakátok. Profi munka — mondtam is magamban, biztosan felvázolják majd a lehetséges alternatívát, amely a polgárt a kívánt döntés meghozatalára vezéreli. De nem így történt. Pár nap múlva leállították a gondolkodás folyamatát, nehogy már a tisztelt választópolgár az elméjét e téren megmozgassa. Tudtára adták: „nem mindegy!”. Pedig azt is írhatták volna: „Erről Ön dönt!” A valóban dinamikus, változatos kampányból kihagyták a hatásos meggyőzés fő tényezőjét: az ún. kognitív megközelítést, aminek lényegében az az alapja, hogy a megcélzott közeg (esetünkben a választópolgár) nem passzív, kötelességtudó és engedelmes alanya a meggyőzés folyamatának, hanem annak aktív résztvevője. Szóval, ez kimaradt, a választópolgár más irányban terhelhette le agysejtjeit, és döntött, ahogy jónak látta. Tévedett volna? Aligha, hisz már másnap a médiákban megkapta a magáét egy „bölcselet” formájában, miszerint még nem elég érett arra, hogy tudatosítsa a választások súlyát!
Vagy egy „személyes“ példa: az egyik potenciális polgármester, aki választási röplapjai elkészítésére kért fel engem, miután megmutattam neki a vázlatot, azt mondta: „Jó, de a címlapra még tegye oda, hogy csak a 3-ast karikázzák. És azt is, hogy azon kívül ne karikázzanak mást, mert akkor a szavazatuk érvénytelen.” Mondtam neki, hogy szerintem azért ennyire kisiskolásan mégsem kéne, hiszen a választópolgár nem hülye. Erre ő: „Dehogynem!”.
A választások után jött a kritika a fiatalok számára, hogy nagyon alacsony arányban járultak az urnákhoz. Pedig lehet, hogy szívesen választanának, csak szeretnék, ha volna miből, és nem más mondaná meg, hogy mi jó nekik! Egyszer majd így lesz biztosan, ha másképp nem, ők teremtik meg a helyzetet erre.
A sok általános érvényű értéken kívül (egészség, béke, boldogság stb.) jó lenne, ha a gondolkodás sem lenne alábecsült dolog. És nem csak 2003-ban.
Oriskó Norbert
Amikor egymásba szerettek, a lány alig volt tizennégy, s a fiú nem sokkal idősebb. Van, aki szerint egymásnak teremtette őket a sors, s megtalálták az örömet, az érettséget, a megértést egymás karjaiban. Mások csak lobbanékony kölyköket látnak bennük, akiket féktelen szenvedélyük eltávolít családjuktól, barátaiktól és a nekik való foglalatosságoktól, és vad hangulatingadozásaik, viselkedésük és drogokkal való kísérletezéseik végül tragédiához vezetnek.
Rómeó és Júlia története immár több száz éves, de a történet, és kétféle
értelmezése, mind a mai napig tovább él az aggódó szülőkben.
A tinédzser-szerelem nemrégiben a kutatók figyelmét is felkeltette, akik nem pusztán
negatív, de pozitív következményeire is felfigyeltek — s nem is pusztán a kamaszkor
szempontjából, de a felnőttkori kapcsolatokra és lelki egyensúlyra nézve is.
Egy pszichológus-kutató szerint a kamaszokból hiányzanak a kellő társas készségek,
s nem tudják kontrollálni érzelmeiket, így kapcsolataik is viharosabbak. De a
romantikus szerelem mégis fontos forrása lehet az érett személyiség kialakulásának,
s az érzelmekkel való bánás megtanulásának.
A tinédzserek érdeklődése a másik nem iránt drámai változáson megy át életkoruk növekedésével: egy tizenhárom éves még csak annyira vágyik, hogy távolról imádjon valakit, vagy hol elmondhassa, már neki is van „fiúja” vagy „barátnője”. Ez a szakasz a másik nemmel való ismerkedés időszaka. A tizennégy-tizenöt évesek azután csoportosan randevúznak, csókolóznak kicsit, aztán moziba mennek: lassan kialakul a vágy az érettebb, szorosabb kapcsolat iránt.
A denveri egyetem kutatói szerint erre a folyamatra szükség van ahhoz, hogy a kiskamasz, aki az elragadtatott boldogság és a legfeketébb kétségbeesés, az imádat és a végső kiábrándulás között hullámzik, megtanulja, hogyan lehet szeretni egy másik embert, hogyan oldjon meg konfliktusokat, keressen és adjon megértést.
A korábbi kutatók inkább a korai szerelem veszélyeire figyelmeztettek, s gyakran felhívták a figyelmet arra, hogy a kamaszkori kapcsolatok során a lányokat gyakran megerőszakolják, vagy úgy manipulálják, hogy akaratuk ellenére szexuális kapcsolatot létesítsenek (ezt hívják „date-rape”-nek, vagyis randevú-erőszaknak), s az áldozatok ráadásul sokszor teherbe is esnek, tízszer olyan gyakran kísérelnek meg öngyilkosságot vagy lesznek bulimiás betegek, s ötször olyan gyakran nyúlnak kokainhoz, mint a többi kamaszlány.
A depressziós kamaszlányok többnyire a 12-14 éves korosztályból kerülnek ki, s ezen belül is a romantikusan epedők közül. Ugyanakkor könnyen lehet, hogy nem a romantikus szerelem váltja ki a depressziót, hanem éppen fordítva - a depressziós lányok hajlamosabbak a szerelmes vágyakozásra, mint gondtalan, boldog kortársaik.
A tinédzserek romantikus hajlama és pszichés egyensúlya között világos kapcsolat van: a románcok a családi és kortársi kapcsolatok minőségét tükrözik, és előrevetítik a későbbi kapcsolatok jellegét is. Sőt, kutatók kimutatták, hogy e kapcsolati minták nemzedékről nemzedékre öröklődnek a családokon belül!
Valószínű tehát, hogy a viharos, nehéz és boldogtalanságot okozó kapcsolatok nem a kamaszkor sajátosságait, hanem a családi viszonyok zavarait tükrözik - elvégre számtalan szerelmes kamasz van a világon, s legtöbbjük nem lesz depressziós.
Az aggódó szülőknek nem árt követniük a jeleket, és beavatkozniuk, ha a kapcsolat túl korán túlságosan komollyá válik, de tudniuk kell, hogy egy kamasznak szüksége van ezekre a tapasztalatokra. Ha végképp képtelenek felfogni fiuk vagy lányuk őrült szenvedélyét és szenvedését, jól teszik, ha előkeresik saját középiskolás szerelmesleveleiket.
(A New York Times cikke nyomán)
Racionális vagy romantikus alkat vagy?
— A kettő kiegészíti egymást, nélkülük a végletekbe kerülne az ember.
Én úgy érzem a kettő között megtaláltam azt az utat, ami akár a jó
partnerkapcsolat kialakítására is módot ad.
Emlékszel az elő randevúdra?
— Inkább a szerelem ugrik be, mely egészen az óvodába nyúlik vissza. De
gondolom sok embernek valahol ott kezdődött a „párkeresése"
Régi szerelmeiddel milyen a kapcsolatod?
— Szerelem és szerelem között óriási különbség van. A nagy szerelmek
után, ha elmaradnak, az ember nem igazán keresi azokat az utakat, amelyek újra
összekötnék. Én legalábbis nem tartom a régi szerelmeimmel a kapcsolatot.
Milyen neked a „nő’?
— A nő megjelenésében nő. Mindenképpen olyan valaki, aki után megfordul
az ember, és esetleg egy kellemes érzéssel tölti el.
Gondolom, sok lány rajong érted. Ez nem hoz kísértésbe?
— Jó érzés az embernek, hogy vannak mosolygós arcok, de nagyobb
kísértésbe szerencsére még nem estem.
Létezik örök hűség?
— Attól függ, milyen szintén vizsgáljuk. Az én megfogalmazásom szerint
van lelki hűség és van testi hűség. De gondolom, hogy van akár mindkét szinten is.
Sőt, biztos vagyok benne.
Mikor voltál utoljára szerelmes?
— Folyamatosan szerelmes vagyok. Persze, ha nem is azzal az óriási lánggal,
amivel valamikor kezdődött. Valahogy átalakult erősebb kapoccsá, mint a szerelem, ha
lehet ezt így mondani.
A szerelmedért a csillagokat is lehoznád az égről?
— Mindenki, amikor „beszerelmesedik”, akkor úgy gondolja, bármit
feláldozna a szerelem oltárán. Most már kicsit racionálisabban gondolkodom. Végülis
annak idején lehoztam volna.
Mi a véleményed a házasság felbontásáról?
— Mielőtt kimondanák a boldogító igent a másik teljes megismerését
tartom a legfontosabbnak. És nem csak a szép oldalát. Mindenkinek két arca van. Az
egyik ami kifelé megy a világba, a másik meg, amit úgy magában hordoz, és csak néha
mutatja meg. Azt hiszem a nem elkapkodott házasságkötés megakadályozhatná a legtöbb
házasság felbontását.
Milyen tanácsot adnál a szerelem megőrzésére?
Annak idején tizenéves koromban ez egyik barátommal állítottunk fel egy
elméletet, így szólt: „A szerelem valami olyasmi, mint vizes kézzel szappant
tartani. Tehát, ha az ember túlságosan szorítja, kicsúszik, ha lazán tartja, akkor
is kicsúszik.“ Ezért legfontosabb a dolgoknak a „jókézben” tartása.
Odafigyelés a másikra. Mert a szerelemben mindig a másik a legfontosabb.
Kossár Réka
Exkluzív:
Az István, a király és A Megfeszített című
rockoperák, valamint a Honfoglalás film legszebb dalai csendültek fel december 2-án a
dunaszerdahelyi kultúrházban. Varga Miklós fellépésére a Magyar Koalíció Pártja választási
kampányzáróján került sor. A népszerű rocksztár előadását állva tapsolta meg a
közönség.Legutóbb áprilisban, a budapesti Kossuth-téren rendezett nagygyűlésen
láttalak énekelni. Az is választási gyűlés volt, ez is. Szívesen jársz ilyen
rendezvényekre?
— Más a helyzet itt, és más ott. Magyarországon a politika gyakorlatilag
kettéosztotta a társadalmat, és ez érvényes az emberek gondolkodására is. Én úgy
éreztem, az ország jó úton halad, és hiszem, hogy az elkezdett folyamatot már nem
lehet leállítani. Nem a pártok, hanem az értékrend a fontos. Ami most van, az egy
baloldali kilengés, ám a magyar lelkek szép lassan vissza fognak térni ahhoz a
keresztény, konzervatív életfelfogáshoz, ami a magyarságot tulajdonképpen 1100 éve
jellemzi. Enélkül nem is tudtunk volna megmaradni a Kárpát-medencében. Szlovákiában
viszont, ahogy tudom, az MKP mint egyesült magyar párt jelent meg a politikai palettán,
a felvidéki magyarság túlnyomó többsége támogatását élvezi, s így az egyetemes
magyarság egyik meghatározó része.
Pályafutásod elején vérbeli rockerként, később inkább mint rockoperák
szereplője lettél sikeres. Nem hiányzanak a rock-bulik?
— Hiányzanának, de nincs teljesen így, mert létezik a Boxer nevű
együttes, ami tulajdonképpen egy hobbiból létrejött profi rockzenekar. Társadalmi
nézeteink szerint is együtt vagyunk. Vérbeli rockzenészek a társaim, mind elég
elfoglaltak, de azért 2002-ben is sikerült két alkalommal összehangolnunk
teendőinket, hogy játszhassunk. Főleg az egykori P.Box, Dinamit és P. Mobil dalok
alkotják a repertoárunkat.
Van egy énekes, akinek a pályafutása szinte párhuzamosnak tekinthető a
tiéddel. Milyen a kapcsolatod Vikidál Gyulával? Barátok vagytok, vagy riválisok?
— Igen, útjaink sokszor öszszefutottak, de sohasem keresztezték egymást.
Gyuszi igazi jó barát, szó sincs rivalizálásról, már rocker koromban is sokat
segített, ma sincs másképp. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy ő is tagja a Boxer
együttesnek.
A szerepeidet nézve István király, Jézus Krisztus, Petőfi Sándor jut
mindenekelőtt az eszembe, Vikidál viszont gyakran negatív figurákat alakított. Úgy
vagy ezzel, mint a kampányfellépésekkel, csak azt játszod el, akivel lélekben
azonosulni tudsz? Vagy a kellemes hangszíned csak „jófiúk” megszólaltatására
megfelelő?
— Nem, bár az előbb felsoroltakat tekintve ez igaz. Volt, hogy annyi pozitív
szerep után már én magam kértem a rendezőt, hogy jelenhessek meg egyszer már egy
karizmatikus, negatív hős szerepében is. Kérésem meghallgatásra talált, és így a
Kennedy-darabban én lehettem a merénylő Oswald, az Egri csillagokban pedig Jumurdzsák.
Az utóbbiról viszont a kritika is így írt: „Varga Miklós
Jumurdzsákként nem tud elég erős és gonosz lenni”. Mit várhatunk tőled
legközelebb?
— A folyamatos fellépések mellett egy új albumot is. Szekeres Géza egy
kész zenei anyagot tett elém, melyhez a szakma legnagyobbjai közt számon tartott
Adamis Anna írt szövegeket. A cédé tavaszszal kerül a boltokba.
Csaknem két évtizede elnyűhetetlen sláger az Európa című dalod. Mit
jelent számodra ez a szó?
— Európa számomra a tágabb értelemben vett szülőföldet, a kulturális
együvé tartozást jelenti. A sokszínűséget, a lehetőségek földjét, és persze,
egy gyönyörű nőt.
Oriskó Norbert
Percekkel ezelőtt ért véget az előadás. Operett ment, a Fiatalság,
bolondság. Három felvonáson keresztül Vadas Csöpi volt. A naiv bakfis, akinek
mindegy, hogy szerelem, veszekedés, vagy hatalmi harc. Egyszerűen boldog! Alakítója,
Balaskó Edit is az. Öltözőjében, a tükör előtt, nevetett. Jó itt, nála. Erre
gondoltam.
Mikor könnyebb? Ha véget ér az előadás, vagy amikor még nem kezdődik el?
— Elkezdeni az első előadásokat nehéz. Amikor már belejön az ember,
könnyebben megy. A Fiatalság, bolondságot viszont mindig nehéz elkezdenem, mert Vadas
Csöpi mindjárt az elején színre lép. Számomra kezdő szereplőként jól elkezdeni
egy előadást nehezebb feladat, mint később bemenni a színpadra.
Elkezdeni egy pályát?
— Az is személyre szabott. Meg kellett vívnom a magam harcait emberekkel,
szerepekkel, színpaddal. A színházban küzdelmes az élet. Lépcsőfok lépcsőfokot
követ. Állandóan bizonyítanod kell, hogy tehetséges vagy, méltó arra, hogy
színpadra lépj.
Tehetség és türelem kell ehhez a hivatáshoz.
— Tudom, hogy ki vagyok és hol tartok. A többi azok dolga, akik színpadra
állítanak, vagy a nézőtérről figyelnek. Türelemből sokat kaptam. Nem is győzöm
köszönni, hiszen emberek között dolgozom, alkalmazkodnom kell, miközben hozzám is
alkalmazkodnak. Néha önmagamhoz sem árt egy kis türelem, ám akkor szükséges a
legtöbb, amikor súgó vagyok.
Kivártad a szerepeidet?
— Nem bántam meg, hogy sosem könyököltem szerepért. Mindent szerettem,
amit eljátszhattam. Még azt is, amikor csupán át kellett építeni a színpadot,
például a Galóczában. Mert imádtam azt a darabot, a próbafolyamatot, az
előadásokat!
Ez a nyolcadik évadod. Közben stúdió is lett. Mikor volt a legjobb?
— Kétezerben. Sok értékes ember tanított akkor a színházban. Hiányoznak.
Szeretem a stílust, ami felé tartunk. Érzem a lendületet az előadásokon.
Cinkát, az Ördög punkfrizurás, esőköpenyes modelljét is ezért
szeretted?
— Akadnak olyan szerepek, amelyek nagyon hasonlítanak a színészekre. Tán a
rendezők tudatosan úgy osztják ki, hogy civilként is jellemzőek legyenek. Azután
ahogy szétboncolod, majd ismét összerakod a figurát, párhuzamot vélsz felfedezni a
sorsoddal. Cinka ilyen nő volt. Ragaszkodó. Ez rám is jellemző. A szerep mégis az
elengedésről szólt. Arról, hogy vannak dolgok, melyekhez csak megszokásból
ragaszkodunk. Azokat tudni kell elengedni.
A Kis herceg Rókája bölcs guruként tanítja a felnőtteket. A
felelősségre. Gyermekként a társad volt?
— Úgy neveltek a szüleim, hogy mindenkit olyannak fogadjak el, amilyen. Falun
nőttem fel. Imádtam az állatokat. Bár csirkét kergettem az udvaron, és húztam a
kutyánk fülét. Akkor kezdtem el rajzolni is. A színház csak a gimnáziumban, a
Fókusz Diákszínpadban érintett meg. Néha azt érzem, hogy a rajz még fontos szerepet
játszik majd az életemben. Fontosabbat, mint a színház. Örömömet lelem benne.
A János vitéz Csut Katájának is örülsz?
— Furcsa érzés terhes nőt játszani, Csut Kata pedig minden órában
szülhet... Igyekszem megállni a helyem ebben a daljátékban. A műszak szereplésének
örülök! Fegyelmet, összpontosítást lehet azoktól a srácoktól tanulni. És
színpadi alázatot.
Elmondtad, miképp érzel előadás előtt és után. Közben milyen?
— Édes.
Ezt a súgó, vagy a színésznő válaszolja?
— Mindkettő.
Bárány János
Mi írunk levelet Önhöz, Gömörördöngős lakosai; teszszük mindezt annak reményében, hogy szavaink nem hullnak terméketlen talajra az Ön fülében.
Bár mi még mindig nem tudjuk, kicsoda Ön, és mit akar, arról értesültünk, hogy önzetlenül szereti a házi főzetű pályinkát, amiből az következik, hogy rossz ember nem lehet. Ennek okán méltán élvezheti nagyra becsült bizalmunkat!
Hogy a közelmúlt eseményeiről informáljuk Önt, ezúton adjuk tudtára, hogy
– mellőzve minden politikát – decemberben mi is választottunk. Mégpedig a falu
bíráját, ami községünkön belül kisebb villongásokat váltott ki. Mert – ahogy
kell – a két jelölt körül rendesen ki is alakult a kojalícijó meg az opozícijó.
Nem is volt baj mindaddig, amíg az egyik tábor az ivó egyik, a másik pedig a másik
végében tanyázott. Csakhogy a Maris, aki mindannyiunk barátnője, és egyben a
Világörökség része is, néhány nappal a választások előtt átült a másik
asztalhoz. Pedig már kampánycsend volt! Erre föl Bogyó egy félig telt borosüveget
intézett az ellentáborban tanyázó Misó fejéhez, ami – figyelembe véve, hogy a
Bogyó első ligát iszik – legalább akkora áldozat, mint egy fehér ló. Ölre
mentünk hát mi is, és úgy szétvertük az ivót meg egymást, mint libaszivart az
eső!… Mire magunkhoz tértünk a kórházban, a választások után voltunk, árván,
bíró nélkül. Ezért – miután hazatértünk – azt a határozatot hoztuk, hogy e
megtisztelő tisztség betöltésére a Samut kérjük fel, aki erre jó nagyot
bólintott. Talán valamelyest csökkenti a tény értékét, hogy Samu a szövetkezet
idejéből itt maradt falu bikája, de nem ökör, ami a hazai politikában
önkormányzati és magasabb szinten is kevesekről mondható el. Mi úgy éreztük, a
hasonszőrűekkel minden téren fel tudja majd venni a versenyt. Arról nem is beszélve,
hogy hivatalát évtizedeken át teljes odaadással látta el. Mi továbbra sem várunk el
tőle egyebet.
Amúgy jól vagyunk.
Jaj, hogy el ne felejtsük: boldog újévet kívánunk, drága Elnök úr!
Örömmel tudatjuk Önnel, hogy megannyi polgártársunkhoz hasonlóan, december 31-éről január 1-ére virradó éjjel mi is áthágtuk az újév küszöbét! Ez csak azért is örvendetes dolog, mivel küszöböt eddig még egyikünk sem hágott…
Ilyen és ehhez hasonló jókat kívánva, maradunk tisztelettel.
Gömörördöngős lakosai nevében
Lőrincz Adrián
Tizennyolc éves korában arról írtak az újságok, hogy él
Szepsiben egy csodagyerek. Remák Zoltánnak hívják, és önállóan, edző nélkül,
versenyszerűen kerékpározik. A kassai ipariskolában szerzett érettségi után a
Kelet-Szlovákiai Vasmű kerékpározó csapatához csatlakozott. Élete első versenyét
Rozsnyón nem fejezte be. Nem volt felkészülve. Az országúti kerékpárosokra jellemző,
hogy aki lemarad a többiektől, nem tudja befejezni a versenyt. Azóta rengetegszer volt
bajnok. Most Szepsiben ülünk a bárban Remák Zoltánnal, és a rohanó időről beszélgetünk.
A csodagyerek közben felnőtt. Hét év telt el azóta, s te a budapesti
Ferencváros Torna Club kerékpáros szakosztályáig jutottál.
— Hosszú és nehéz út volt, hiszen közben Szlovákiában is megjártam jó
néhány csapatot. Még a katonaságot is kerékpározó csapatban töltöttem.
Kétezeregyben azután szóltam, hogy szeretném valamelyik magyar csapatnál folytatni. A
Ferencváros tűnt a legszimpatikusabb csapatnak Magyarországon.
Az országúti kerékpározók álma a Tour de France. Oda viszont csak
csapatok juthatnak ki. Ha jól tudom, sem Szlovákiának, sem Magyarországnak nincs ilyen
kerékpározó csapata.
— Bizony egy csapatnak elég nehéz bejutni a világ huszonegy legjobb csapata
közé. Az, hogy kié lesz ez a megtiszteltetés, a világversenyeken elért pontszámok
összeadása alapján derül ki.
Az olimpián viszont egyének is indulhatnak.
— Szívesebben indulnék Magyarország színeiben az olimpián. Nem csak én
gondolkodom erről, de a mostani csapatom főnökei is. Még nem tudom, mi lesz a
dologból, de reménykedem.
Január tizenötödikén leszel huszonhat éves. Tizennyolcnak tűnsz. Marad
magadra energiád?
— A hosszú távokon való kerékpározás elég sok energiámat elveszi. Az
étrendem is más, mint az átlagembereké. A fő kerékpáros étel a tészta minden
formában és mennyiségben. Olaszországban például ezért van olyan magas színvonalon
a kerékpározás. Mindig tésztát esznek. Ezt magam is tapasztaltam, rengeteget
kerékpározom Olaszországban. Szaklapokat olvasok, edzésterveket. Télen sokat
súlyzózom, főleg lábra.
Voltál már rosszul versenyen?
— Sokszor, amikor nem bírok úgy menni, mint a többiek. Ez másfajta
rosszullét, mint az, amikor az élen kerekezek. Túlhajtom a szervezetemet, de segít a
pszichika, hogy már csak pár méter, és megint bajnok leszek.
Meddig képes az ember szervezete erre a sportra?
— Huszonöt éves kortól harmincöt évesig tart az igazi aranykor. Addig
fiatal versenyzőnek számítunk.
Most a téli felkészülés ideje van.
— Az országúti kerékpáro-sok pihenő hónapja az október. Novembertől
január végéig tart a téli felkészülés. Februárban kezdődik a szezon, ami
szeptember végéig tart. A Ferencváros egész évre kiírta már a versenynaptárat a
csapat számára, a fontos versenyeken való indulásomat is a szakosztály dönti el.
Többen vagytok testvérek. Gyakran találkoztok?
— Budapesten élek, albérletben. Ritkán látom a testvéreimet, mert mindig
máshol, más országban versenyzek. Sőt a testvéreim is nagy távolságokra laknak
egymástól.
Miről kellett lemondanod a kerékpározás miatt?
— A kerékpáros agya másképp pörög. Ha eljárnék szórakozni, már nem
úgy érdekelne ez a sport, mint most, amikor otthon ülök, és nem megyek sehová.
Nálam életmód a kerékpározás. Vannak bizonyos szabályok, amelyek szerint a
kerékpárosnak élnie kell. Még nincs barátnőm, a csapatomon belül vannak barátaim,
és itt, Szepsiben is. Most minden időmet leköti a téli felkészülés. Súlyzózás,
futás, úszás. Meg a kerékpározás. Napi százhetven kilométer az adagom. Mert korán
sötétedik.
Bárány János
„A függönyön innen és túl?? –
gyakran emlegette ezt a kifejezést Laura. A Teaház bejáratául szolgáló faajtó,
illetve az Afrikából származó függöny tényleg elválasztja a külvilágot attól a
cseppnyi mennyországtól, mely tavaly jött létre a II. Bástya történelmi falai közt.
Elég belépni, átvenni az afrikai dobok ritmusát, kortyolni párat a különböző teákból,
hogy az ember elhiggye, nem is a Földön van már, hanem szárnyal valahol, a világok között.
íGY INDULT
Hazánkban a teakultúra leginkább abba az irányba terelődött, hogy az emberek
otthonukban reggel vagy este, hideg időben előfordul, hogy délután, a kávéházakban
fogyasztanak teát...
— Már régen készültem egy váltásra. Itt sokáig használt ruha-bolt és bazár
volt, azonban úgy éreztem, hogy olyasmivel kell foglalkoznom, ami nemcsak nekem, hanem
más embereknek is kellemes lehet. Az ötlet a fiam agyából pattant ki. Egy szomorú
esemény is kapcsolódik a Teaház létrejöttéhez. Kétezerben elveszítettem az
édesapámat, és megörököltem a rengeteg régi családi bútort. Kivittem az
örökség részét a nővéremnek Kanadába, ahol valami hasonlóval találkoztam, mint
amit itthon megalkottam. Egy német származású hölgy családi házának földszintjén
rendezett be egy teaházat. Az egész úgy nézett ki, hogy az ember az előszoba után
belépett a nappaliba, melynek közepén egy óriási kör asztal állt. Ezen rengeteg
filteres tea volt, szabadon lehetett választani, melyiket óhajtja a vendég. Egy
nyilacska vezetett tovább a teasüteményig, majd át a következő szobába, melynek
mind a négy fala zsúfolásig volt megpakolva könyvekkel. Ez fogott meg. Miután
hazatértem, azonnal letettem korábbi tervemről, hogy a régi bútorokat kidobjam.
Rádöbbentem, hogy ezzel gyermekkorom emlékeitől is megszabadulnék: az édesapám
varázsszekrényétől, a konyhaszekrényünktől, az asztaloktól, melyeken megtanultam
sakkozni és kártyázni. Ekkor hirtelen összeállt bennem egy kép, mely most nap mint
nap fogadja a látogatókat.
A II. BÁSTYA
— 1993-ban két éves volt a kislányom, akivel mindig erre szoktunk sétálni. Az egykori tulajdonos is visszaadta az épületet a városnak. Nem volt itt se villany, se gáz, se víz. Még ajtók és ablakok sem voltak. Akkor érdeklődtem a Városházán, és kibéreltem ezt a helyiséget. A belváros már akkor is nagyon drágának bizonyult. Nagyon megfogott ez az öreg bástyarész. Biztos, hogy valahol a város közepén jövedelmezőbb lenne, ám ezt a hangulatot már nem tudnám visszaadni.
A HANGULATÉRT
Az egész házban keverednek az afrikai, az indiai, a távol-keleti és még
sokfajta kultúra. A fantázia szüleménye ez a fajta elrendezés, vagy utazások során
szerzett tapasztalatoké?
— Nagyon vigyáztam arra, hogy egyetlen kultúrát se imitáljon, hanem
maradjon meg otthoniasnak. A függöny, melyen keresztül belépünk, Afrikából
származik, édesanyám második férjétől kaptam. A berendezési tárgyak valóban más
és más kultúrák gyümölcsei, de nagyon vigyázok arra, hogy az összhatás a
„hazatértem“ érzést váltsa ki az emberekből. Minden egyes helyet kipróbáltam,
hogy tudjam, hogyan fogja majd magát érezni a vendég. Itt mindent meg lehet fogni, meg
lehet tapogatni, meg lehet nézni. Ez azonban mind csak játék. Ma már az emberek nem
hisznek abban, hogy mágikus hatalommal bírna egy-egy talizmán, vagy egy mozdulat,
simogatás következtében átalakulnának a dolgok. Mégis: minden egyes tárgynak van
valamilyen energiája, melyet kisugároz, van valamilyen küldetése, üzenete. És ahhoz,
hogy ez egyedenként lejöjjön, szükség is van a hosszú perceken át tartó
böngészésre.
Kik járnak a Teaházba?
— Eleinte nagyon sok fiatal járt ide. Nagy többségük azért járt ide, mert
valamilyen bódító hatást várt a teáktól. Aztán olyan középkorú hölgyek jártak
ide, akik korábban állandó vásárlói voltak a bazárnak. Megtetszett nekik a hely,
ők is ideszoktak. Gyakran előfordul, hogy egész családok látogatnak ide, egészen
apró, három, négy éves gyermekeikkel.
TOPLISTA
Bounty, Persimon tea, Pu-Erh, Nagyszerű hangulat, Mate-Lemon, Mate-Zsensen, Mesetea, Erdei likőr, Dinamik, Rooibos, Szeretlek, Köszönöm, Orosz Sárkány, Mosolygós Indiánlány, Antistressz, Yogi tea, Vitális nő, Aktív férfi, Ginko-Biloba, Badián tea.
A SZERENCSESÜTI
— A kínai teaházakból indult ez a szokás, ahol apró kiflikbe volt belesütve egy papírlapocska, rajta egy mondattal. Eleinte esetemben is azt szerették volna, hogy egy mantrával ajándékozzam meg a süti elfogyasztóit. A mantra a jógában egy szó vagy egy hang. Úgy gondoltam azonban, túl kötött lenne, ha ahhoz a gondolathoz ragaszkodnának, amit tőlem kapnak. Ezért van inkább egy szám. Mindenki gondolkodjon el rajta, vajon mit üzen neki? Többen kérték, hogy függeszszek ki egy asztrológiai képet, melyen megkereshetnék a számukat, megtudhatnák a jelentését. De ez így túl egyszerű lenne. Nem engedne szabad szárnyalást a fantáziának, és nem gondolkodtatna
TEAKÜLÖNLEGESSÉGEK
Deep Forest – zöld tea, de nincs meghatározva, hogy melyik. Teanövénykeveréket,
málnát tartalmaz.
Piroska – almát, fekete mazsolát, kókuszt, csipkebogyót, piros ribizlit és
rózsaszirmokat tartalmaz. Tudni kell, hogy a vörös rózsaszirom toxikus, így vigyázni
kell, hogy csak a nagyon finom fehér és sárga rózsaszirom kerüljön a keverékbe.
Szeretlek – piros rooibost, orchideát, fekete teát tartalmaz. Szinte kóstoltatja
magát, édes, nem tartalmaz teint, ásványdús. Rendkívül hatásos nyugtalanság,
álmatlanság, depreszszió ellen. Hat fajta ízben található a Teaházban, köztük
eper és málna is.
A JÖVŐ
Terasz a vizesárokhoz, fonott fotelokban hintázó, teázó vendégekről. A külföld is szóba kerül. Fél évet Kanadában, fél évet pedig itthon szeretne tölteni. De a Teaház marad. Azért, hogy közvetítse a múltat a jövőnek.
Kalmár Csaba
Koltai Róbertet nem kell bemutatni. Színházi szerepeinek, filmjeinek
köszönhetően korunk egyik legnépszerűbb magyar művésze. Közvetlen viselkedésével,
humorával sok hívet szerzett itt, nálunk is. Hogy mennyire nem mindegy neki, hogy
filmjeit szeretik-e, ezt bebizonyította október 28-án is, amikor a Selye János
Egyetemi Központ és a SAT 2 Media meghívására ellátogatott Komáromba, ahol a közönséggel
együtt megnézte Csocsó, avagy éljen május elseje című utolsó filmjét, majd elbeszélgetett
a jelenlévőkkel. A népszerű Koltai Róberttel a vetítés előtt beszélgettünk.
Miért pont a színművészet lett a foglalkozásod, a hivatásod?
— Gyerekkoromban ilyen családi közeg vett körül. Édesapám a focicsapat
vezetősége mellett sokat foglalkozott hobbijával, a versmondással. Rengeteg
gyönyörű verset tudott. Sok elbeszélő költeményt, például a János vitézt
fejből tudta. Nagyon jól mondott verset. Én beleszülettem valamilyen előadó
művészetbe, ez biztos. Aztán kiderült, hogy ez nem maga a színház, de ez volt az
alap.
Színházi szerepeidet nézve mi volt a kedvenc szereped?
— Erre nehéz válaszolni. Nagyon sok kedvencem volt. Legalább húsz olyan
szerepem volt, ami minden színész álma. Szívesen emlékszem a Kaposvári Színházban
játszott Estragon szerepére a Godotra várva című darabban, Robert Erdman Öngyilkos
című darabjában a címszerepre. Nagyon szerettem Gogol Revizorjában a polgármester
szerepét. Sokat kihagytam, persze nem azért, mert nem emlékszem rájuk szívesen. A
mostani szerepeket tekintve a József Attila Színházban igazi „sikerszériákban”
játszom, mint a Miniszter félrelép, Balfácánt vacsorára, megy az önálló kabarém
a Vidám Színpadon. Büszke vagyok a sok filmszerepemre és az öt saját mozifilmre. Nem
visszafelé nézek, hanem előre.
Miért kezd el egy sikeres színész filmeket rendezni? Talán azért, mert
mint forgatókönyvíró olyannak akarja látni a filmet, ahogy azt megálmodta?
— Ez egy igazi csoda, hogy elgondoltam egy történetet nyolc évvel a
megvalósítás előtt és addig mesélgettem, ameddig egy forgatókönyv lett belőle.
Persze ehhez kellett egy producer, aki el tudta képzelni, hogy én meg is tudom rendezni
és el is tudom játszani ezt az alkotást. Ez volt a Sose halunk meg. Ez a filmem,
valamint a másik két „kedvenc“, a Szamba és a Csocsó már karácsony előtt
megjelent DVD-változatban is, egy szép díszdobozban. Erre büszke vagyok.
Hogy fogadta a közönség és a kritika az első filmedet?
— Négyszer voltam vele a tengerentúlon. Nagyon szerette az ottani
közönség, és remek kritikák jelentek meg róla Amerikában. Nyugodtan mondhatom, hogy
jobbak, mint itthon.
Filmjeidben gyakran a saját életedből merítesz. Várható még ilyen
alkotás valamikor a jövőben?
— A már említett három film ilyen. A Miniszter félrelép Andy Vajna ötlete
volt. A színházban játszott darabot írtuk át, rendeztük meg. Ez a vígjáték nagy
sikert aratott, de nem sorolom a számomra legfontosabb filmek közé, nem saját
történetből van. Személyes vonatkozások voltak az Ámbár tanár úr című filmben
is — a tanáraimra gondolva.
Mik a jelenlegi terveid?
— Még mindig a Csocsó amerikai vetítéseiben bízok. Várok, reménykedem,
még akkor is, ha nincs sok esélyem, hogy a Golden Globe vetítésen december 6-án sokan
megnézik a zsűriből, akik eddig nem látták a filmet. Már negyvenen látták, ami
óriási szám, nem szoktak ilyen sokan elmenni kelet-európai filmre. Decemberben még
egy vetítést tartottunk, és az hatalmas dolog lenne, ha bejutna véletlenül a legjobb
öt közé. Pici az esély, mert sok a film, de hátha… Közben színházzal is
foglalkozom. Július elsejétől a József Attila Színház művészeti vezetője vagyok,
ami nagy felelősség, mert ott már nem csak rólam van szó, adott esetben a színház
minden darabjához próbálok viszonyulni. Fontos a fiatalokkal a pedagógiai munka.
Szeretném, hogy a színházunk a szakma szemében is olyanná váljon, amilyen valóban.
Még nincs eléggé felfedezve. A közönség már régen felfedezte, de szeretném, ha
már a szakma is észrevenné. December elejétől rendezem a Bumbury — hazudj igazat!
című Oscard Wilde -játékot, ami ígéretesnek tűnik.
Pézman Zoltán
Nagy az öröm a Kartelnél. Friss albumuk, a Gyilkosság Rt.
hamarosan aranylemez lesz. Már csak kétezret kell belőle eladni, és jöhet az ünneplés.
Nyolc hét után visszatért a csapatba Laci, akinek nyílt lábtörése volt. Azon a
decemberi estén mutatták be először színpadon a Szesztilalom című dalukat,
Budapesten majd december huszonkilencedikén hallhatják a rajongók, hatalmas koncertjük
lesz az E-Klubban. Nem csoda, hogy ennyi jó hír után Ganxsta Zolee majd kicsattant a
boldogságtól az Acacia Team műsorszervező iroda diszkójában, Marcelházán.
Mit szólsz az édesapád meg színésztársai körüli huzavonához?
— Azonkívül, hogy ő a faterom, nem sok közöm van hozzá. Sajnálom
szegényt, de a fater ügyes, megoldja.
Gyakran megfordultál a Vidám Színpad környékén?
— Gyermekkoromban igen. A srácokkal a zenekarból is voltunk ott. Kiválóan
be lehet rúgni hátul, a társalgóban. A premierek után remekül „le lehet
hemperedni“.
Zana József a kedvenced a társulatból?
— Igen. A fatert kell mondani. A vér kötelez.
Járt már Ganxsta Zolee és a Kartel-koncerten?
— Persze, ráerőszakolta már magát egy-két lemezbemutatónkra. Megitta az
összes piánkat és molesztálni akarta a csajainkat. Szóval nagyon rendetlenül
viselkedett a fater. Nagyon jó fej egyébként. Nem jött fel a színpadra, elvolt a
kuliszszák mögött. Mulatásban élen járó harcos, abban őt nem lehet lelőni. Mindig
tanulunk tőle a srácokkal.
Mit szól a dalszövegeitekhez? Azokhoz még mindig felnőtt felügyelete
ajánlott.
— Nem nagyon lepik meg őt a szövegeink. Ő is így gondolkodik. Mi a
színpadon kiéljük ezt, és nagyon jól érezzük magunkat. Ez a mi műfajunk, az meg az
övé.
Mi a véleményed Dopeman mostani lépéseiről?
— Tehetséges fiú. Szerintem azzal, hogy a Való Világ villában bemutatta
magát, egy kicsit elveszítette az attitűdjét. Amilyen „terrorista“ volt! Most meg
az áll jól neki, hogy a Tescoban vásárol a kisfiának? Nem így kezdte ő! Sosem
tudnék így megváltozni. Szembe kerülnék mindazzal, amit addig csináltam, tehát
semmi értelme.
Beköltöztél volna a villába?
— Azzal, hogy beköltözöl a villába, még nem kell megváltoznia az
életednek. Nem szívesen tenném. Pedig biztosan jó érzés. Meg jó reklám.
Nincs az a pénz?
— Van az a pénz, amiért beköltöznék! Ha egypár milliót odatennének egy
zacskóban, azt mondanám a barátaimnak, hát menjünk be, akár két hétre is. Nem
probléma az! Döngöljük mi ott a gyíkunkat a zuhanyban. Jól éreznénk mi ott
magunkat. De igazából nincs kedvünk hozzá. Elvagyunk mi így, a mi kis világunkban.
Kaptok üzeneteket szlovákiai magyar fiataloktól?
— Van egy fórum a www.kartel.hu oldalon. Oda szoktak írogatni. Csupa pozitív
dolgokat.
Gyakran jártok tájainkon?
— Igen, de Marcelházán most vagyunk először.
Milyenek a bulik?
— Az itteni bulik mindig jók! Itt még lelkesek az emberek. Magyarországon
már egy kicsit el vannak kényeztetve. Erdélyben és Szerbiában azonban az van, ami
nálatok.
Hol jobb fellépni? Diszkóban, vagy sportcsarnokban?
— Minden fellépésnek van hangulata. Másmilyen a mackósajt egy diszkóban.
Abban a buli utáni mulatozás az élmény a közönség soraiban. És másmilyen egy
komoly koncert élő zenekarral, nagyszínpadon, a zenei élmény miatt. Persze akkor is
lehet mulatozni. Csak nem előtte.
Mit ígér az idei esztendő?
— Január holtszezon. Ahová hívnak, megyünk, de nem szoktak nagyobb bulik
lenni. A Szesztilalom után februárban leforgatjuk második klipünket a Gyilkosság Rt.
című albumunkhoz. Még nem tudjuk, melyik dalhoz, a Vannak percek a legesélyesebb.
Április elsejétől nyolcadikáig Kubában leszünk, szintén klipforgatás vár ránk a
Loco, vagy a Maradona című latinos nótákhoz. Nyáron pedig irány New York! Már
kétszer jártunk az ottani Magyar Házban, nagy sikerrel léptünk fel. Remélem, idén
is így lesz.
Ki lehet kapcsolni ebből a pörgésből?
— Nem vagyok kikapcsolódó típus. Hogy a többiek milyenek a Kartelből, nem
tudom. Őket kéne megkérdezni. Ha szabadidőm van, ugyanezt csinálom. Csak mikrofon
nélkül.
Bárány János
A Rómeó Vérzik együttes októbertől Magyarországon
turnézik a Pokolgéppel. Hogy zajlik a turné? Milyen a fogadtatása az együttesnek? —
kérdeztem Kovács Koppánytól, az együttes énekesétől.
— Hatalmas fogadtatás várt minket mindenhol, Magyarország legnagyobb városait bejártuk, voltak állomások, ahol már Rómeó Vérzik pólós fiúk és lányok fogadtak bennünket. Magyarországon is kezd kialakulni rajongótáborunk, ez nagy örömmel tölt el bennünket.
Milyen a kapcsolatotok a Pokolgéppel?
— Jó barátság alakult ki a két együttes között, olyannyira, hogy az Itt
és most című számukat majd minden állomáson én éneklem Rudán Joe-val. Poénok,
ökörködések mennek az öltözőben és a színpadon egyaránt.
A Felvidéken is készültök turnézni?
— Természetesen. A turné februárban indul, igyekszünk minden olyan helyre
eljutni, ahol eddig is megfordultunk, és olyan helyekre is, ahol eddig még nem. Február
13-án, 14-én és 15-én a Pokolgép lesz a vendégünk. Pontosabban: Komáromban,
Somorján és Rozsnyón a Rómeó Vérzik a Pokolgéppel együtt zúzza szét a
rock-rajongók agyát. A rozsnyói SEXIT zenekar is a vendégünk lesz. Mindenkit nagyon
sok szeretettel várunk, és minden Rómeó Vérzik-rajongónak ÉLETÖRÖMÖK-ben gazdag
új évet kívánunk.
-ncs-
Ambrus Ferenc kitalált egy komputeres játékot. Most egy csapat dolgozik a megvalósításán. Hamarosan a számítógéped képernyőjén landolnak majd az általa megálmodott figurák.
Mennyi az az idő, amíg egy figura a tervezőasztalról a komputer
képernyőjére jut?
— Ez változó. Attól függ, mekkora a projekt. A játékon, amit a
társaimmal készítünk, már négy éve dolgozunk. Ez csapatmunka. Ugyanúgy el vannak
osztva a feladatok, mint egy filmforgatáson. Van operatőr, vágó, zeneszerző.
Ez már ipar. Mikor lett az?
— Húsz évvel ezelőttre vezethető vissza. Akkor jelentek meg az első
primitív játékok, melyek azután a hardware fejlődésével együtt egyre profibbak
lettek. Ma már virtuális mozihoz hasonlítanak.
A komáromi fiatalember ipari formatervezést végzett a főiskolán. Ha a szakmában
maradt volna, ma talán öntözőkannát, vagy csokipapírt tervezne. Állítja, a
számítógépes játékokkal gyorsabban lehet érvényesülni.
— Nem vagyok fanatikus. Csak a maguk műfajában legjobb játékokat szeretem, és csak
a grafikájukat figyelem.
Ferenc szerint bárkiből lehet számítógépes játékfigura. Elég az illetőt
lefényképezni, sokszor, sok felől, a fotókat beszkennelni, filmet forgatni vele,
melyben alig mozog, de a karakter szempontjából lényeges mozdulatokat elvégzi. A
többi a csapat dolga. Bármi kerülhet az illető alá, fölé, elé, mögé. Sőt még
rá is. Ez a határtalan fantázia világa.
Ha jól tudom, a cégetek már büszkélkedhet egy sikeres számítógépes
játékkal.
— A Maffiát a brünni tetvércégünk dobta piacra. A mi játékunk csak ezután kerül
forgalmazásba, valamikor az idén.
Miért szeretik az emberek a számítógépes játékokat?
— A legtöbb ember hős szeretne lenni. A reális világban erre nincs
lehetőség. A játék során, legalább az illúzió szintjén átélhetik mindazt, amire
gyermekkoruk óta várnak.
A gombokat nyomogató emberből mindenható lesz?
— Ez is benne van a pakliban.
Fiatal srácok kéjjel ölik egymást a képernyőn.
— Ez elég szomorú. Én is szívesebben csinálnék mesejátékot, de most a
lövöldözésre van igény.
Mit vársz a játékotoktól?
— Anyagi sikert. És megrendelést a következőre.
(bárány)
— A PlayStation 2-nek van egy Total Football 2003 nevű játéka. Ehhez összeállítottak egy focicsapatot, amely minden ötödik memóriakártyára kerül. Virtuális csapatunk neve Atletico Kartel. Hemperegtünk a nevetéstől, amikor megláttuk. Bár az én karakterem elég jól sikerült. Tudod az arcom, a nagy hajam. Jól elkapta a grafikus. A zenekar tagjai is benne vannak a csapatban, azután ott van Pierrot, a producerünk, néhányan a lemezcégtől, és pár jó haver. Lehet velünk játszani!
Ki kezdeményezte ezt a szereplést?
— Egyszer már dolgoztunk a PlayStation 2-vel. Egy tévéműsorban játszottunk
a Total Football 1-el. Akkor merült fel ez a számítógépes játék-ötlet. Mi lenne,
ha mi is bemennénk a komputerbe... Azt mondtam, miért ne. Szeretem a focit. Nézni is,
játszani is.
Mennyire segít ez a fajta népszerűség a Ganxsta Zolee és a Kartel
zenekarnak?
— Se nem húzza, se nem tolja a szekerünket. Ez egy jó dili. Semmi más
célja nincs. Lehet velünk focizni a képernyőn, és kész. Nem is a reklámértékre
mentünk. A buli kedvéért vállaltuk el. (-báj-)
29 éves, Skorpió. Foglalkozását tekintve:
magasépítési technikus és idegenvezető, de több szakmát is kipróbált. Volt
bébiszitter Németországban, cirkuszi plakátragasztó Angliában, felszolgáló egy
pizzériában Olaszországban. Angélával a kiszavazása után pár héttel találkoztam
spontán módon Budapest egyik McDonald´s éttermében. „Szerintem azért szavaztak ki,
mert van egy Zsanett nevezetű lány, akivel én nem túlságosan szimpatizáltam, és ezt
a fajta érzésemet én ki is mutattam. S mivel ő nagyon népszerű az országban, így a
nézők reakciója értelemszerű” – kezdi Angéla őrületes tempóval a
beszélgetést.
Mitől és miért népszerűbb Zsanett, mint te?
— Hát azt én sem tudom, hogy mitől – szinte duzzogva motyogja az orra
alatt a választ – mert nincsenek túl jó emberi tulajdonságai. Valószínű, hogy
azért, mert a Sláger Rádióval együtt volt nyaralni és Bocskorék állandóan
Zsanettet nyomták. De most már ők is elpártoltak tőle, újabban ők sem
népszerűsítik, talán nekik is megvan a véleményük... Zsanettnek nem volt
barátnője a lányok közül, és akkor Szabi volt az, aki meghallgatta az ő
háromórás monológjait.
Csupán Zsanett volt a „bűnbak”, amiért kiszavaztak?
— Nem, elég szókimondó vagyok és ez nem mindenkinek szimpi. Meg hát van
egyfajta hangom is...
Miért jelentkeztél a Big Brotherbe? Mi volt a késztetés?
— Jó bulinak tartottam.
És amikor bekerültél, nagy volt az öröm?
— Hogyne! Hatezren jelentkeztek, azért jó érzés, hogy benne vagy a
tizenkettőben.
Megmagyarázták valamivel, hogy mi miatt kerültél be?
— Nem, de én úgy gondolom, kerestek 12 embert, aki más-más személyiség
volt, egy-egy skatulya, és én pont beleillettem „abba” a skatulyába.
Milyen a te skatulyád?
— Egy életvidám, bohókás, szókimondó csaj!
Annyi ezer ember között nem volt több ilyen szókimondó, bohókás...?
— Biztos, hogy volt... Csak hát 566 kérdéses teszttől kezdve három
pszichológus-vizsgán át nagyon sok vizsgálat volt, miután eldöntötték, hogy: na,
téged beválasztunk! Volt 12 fős bizottság – tévétulajdonostól kezdve mindenféle
producerig, és ők már a „megmaradt” 50 emberből rámutattak arra a 12-re, akik
nekik kellettek.
Bánod, hogy kiszavaztak?
— Elárulom, hogy mielőtt kiszavaztak, előtte egy héttel én már bementem a
titokszobába és kértem, hogy engedjenek haza. Túl sok volt már nekem az a
bezártság. Az első hat hét nagyon szupi volt... Csak tudod, amikor olyanokkal vagy
összezárva, akiket nem te választasz meg, nem a te haverjaid, nem mindenkinek a
természetét tudod elfogadni.
Volt köztünk olyan, akivel „egy fedél alatt” élnél?
— Igen. Három, sőt négy is! Iti, Bálint, Évi, meg talán Popey is.
Volt fiú, aki megtetszett?
— Igen, volt! De nem árulom el, hogy ki.
Azt tudjuk, hogy Bálinttal sátrat építettél... Szerelmes lettél
Bálintba?
— Nem! Azt, hogy a sátorban mit csináltunk, mindenkinek a fantáziájára
bízom. Nekem ahhoz több idő, legalább 5 hónap kell, mire megismerem az illetőt és
bele is tudok szerelmesedni. Nekem nem megy egyik pillanatról a másikra.
Van fiú, aki téged kint vár?
— Nincs, és előtte sem volt.
Élvezed most az életet a „szabad ég alatt”? Hogyan viseled annyi idő
után a kintlétet?
— Ez a normális! Ott nem mehettél oda, ahova akartál... Ha felidegesítetted
magad, akkor nem tudtál elmenni futni 5 km-t, mert volt egy 200 m2-es kert, amit ha
körbe-körbe futsz, el is szédülsz.
Mitől tudtál feloldódni?
— Hetente legalább kétszer nyírtam a füvet, mindennap locsoltam az egész
kertet. Megengedték azt is, hogy bevigyem a szobabiciklimet. Be is vittem, egyszer csak
elvették, nem adták vissza. Rossz kislány vagy, hát elveszik a szobabiciklidet!
Haza sem hozhattad?
— Persze hogy hazahoztam! Az az enyém, csak ott, bent a házban nem
használhattam, mint feszültség-levezető, vagy mint testedző eszközt.
Mire tanított meg téged ez a pár hét?
— Például amíg eddig úgy éreztem, hogy amikor én vagyok a
feszültséggerjesztő az áramkörben én vagyok a generátor, akkor fogtam magam,
odébbálltam. Most már meg tudok hallgatni másokat.
Tehát nincs szükséged pszichológusra, mint ahogy mondták az elején, hogy
aki ide bemegy, az ha kijön, pszichológusra szorul?
— Dehogyis. Persze, azért kicsit én is megzakkantam, 1-2 napig bőgtem én
is. Hiszen azért nyolc hétig „élettársaim” voltak jóban, rosszban... Mikor
kijöttem, akkor lettem kicsit ingerültebb, de már ez is átment.
Most mész először haza?
— Nem, másodszor. Amikor kijöttem, a stáb hazakísért, hogy hogyan fogadnak
otthon, meg stb. Szombat hajnalban vittek, vasárnap reggel visszahoztak.
Hol voltál idáig?
— Itt Budapesten, egy szállodában. Egy csomó helyen szerepelnem kellett.
Hol mindenütt szerepeltél?
— A reggeli Lazacban voltam már háromszor, a Jakubcsek-showban, a Viva +
-ban, mit tudom én hány rádióban, újságban... aztán a Home Clubban volt egy
Finlandia koktél mixerverseny, 12 induló volt, akik 3-3 koktélt készítettek és én
zsűriztem őket.
Beszélgetésünk több ízben is félbeszakadt, hiszen szinte ötpercenként
autogrammkérők hada rohamozta meg a közismert „Big Brother lányt“.
Százával rohamoznak meg az emberek. Élvezed ezt a népszerűséget?
— Hát ez mindenkinek tetszene szerintem. Persze hogy élvezem! De január
után majd elfelejtenek. Jön a következő Big Brother, és akkor majd ők lesznek a
figyelem középpontjában. Ez egy ilyen tiszavirág-életű népszerűség.
Kossár Georgina
KOS
A karriered kerül előtérbe. Lehetőséget kaphatsz hivatásod területén.
Valószínűleg egy nagyobb utazással is fog járni a dolog. Használd ki ezt a
lehetőséget, csillogtasd meg legjobb tudásodat. Hosszú távon is profitálhatsz
belőle. Párkapcsolatodban kissé bonyolultak a hatások, bizonytalanságot élhetsz meg
partnereddel és önmagaddal kapcsolatban.
Bika
Kisebb utazások várhatóak munkáddal kapcsolatban, jelentőségük azonban nem
kicsi, ha jól bonyolítod le ezeket az ügyleteket, nagy haszonra tehetsz szert. Új
szerelem kopogtathat nálad, ami azonban elsősorban az érzéki vonzalmon alapul. Ez nem
zárja ki azt, hogy szellemi szinten is egymásra találjatok a későbbiekben. A
ráérzéseken alapuló kapcsolatok nem ritkán jól működnek a hétköznapokban.
Ikrek
Valaki becsaphat, megpróbál "megfúrni" téged. A dolog veszélye az,
hogy egyáltalán nem nyilvánvaló az ellenséges hangulat. Mindenesetre légy
körültekintő abban is, hogy mikor, hol és mit hangoztatsz. Szívügyekben
kiegyensúlyozottabb a helyzet, otthonodban is béke uralkodik. Vonulj vissza
magánéletedben.
Rák
Munkádban beérnek eddigi erőfeszítéseid. Kisebb utazásaid során
megismerhetsz valakit, aki nagy hatással lesz rád. Első látásra megtetszik neked,
felkorbácsolja érzékeidet, de azért vedd elő legendásan óvatos énedet, ne ronts
ajtóstól a házba.
Oroszlán
Munkád nem egészen úgy alakul, ahogyan azt remélted. Vizsgáld meg több
oldalról is az eseményeket, és rájössz, hogy nem is alakulhatna jobban. Családodban
változékonyak a hangulatok, mintha hirtelen mindenki kiszámíthatatlanul viselkedne.
Ehhez csak türelemmel lehet alkalmazkodni.
Szűz
Váratlan megbízatásokat kapsz munkád során. Hidd el, meg fogja érni a
fáradtságot, magasabb beosztásba kerülhetsz. Háztartásodban sorra romolhatnak el a
gépek, persze a dolog nem olyan katasztrofális, mégis kikészít idegileg, ami
érthető is. Azt javaslom, hogy ne próbáld meg házilagosan orvosolni a bajt,
mindenképpen hívj szerelőt.
Mérleg
Úgy érzed, hogy tehetségedet nem díjazzák megfelelően. Vigasztalásul:
komolyra fordulhat egy szerelmi kapcsolatod, úgy tűnik, hogy olyan lépésre is sor
kerülhet, ami meghatározó egy életen át. Sokkal jobban elkötelezitek egymás mellett
magatokat. Ez neked nagyon fontos lépés, hiszen társ nélkül el sem tudod képzelni az
életedet.
Skorpió
Munkádban is, érzelmi életedben is uralkodnak ellentétes hatások.
Hétköznapi szinten is bizonytalan vagy, ez annak köszönhető, hogy párkapcsolatod is
kiforratlan még, abban a stádiumban van, amikor még nagyon sok minden megtörténhet.
Azt javaslom, legyél megengedőbb saját magaddal és partnereddel szemben.
Nyilas
Úgy érzed, nem tudod "hova tenni" az eseményeket. Ez a benned zajló
változásoknak az eredménye. Most itt az alkalom, hogy építsd saját személyiséged,
hogy magasabb szellemi szinten gyere ki ebből a folyamatból. Amíg saját magad
változásban vagy, addig magad sem tudod, hogy mi az elvárásod partneredtől,
párodtól.
Bak
Precíz, megbízható ember vagy, akire mindig lehet számítani, építeni.
Inkább saját magadat értékeled le, ami mindenképpen káros folyamat lehet
személyiségedre nézve. Ha így gondolkodsz, akkor előbb-utóbb tényleg hibázni
fogsz. Hagyj fel azzal, hogy negatív szempontból vizsgálgatod saját magad, szinte
"nagyítóval" keresed saját hibáid!
Vízöntő
Ha fáradt vagy, vegyél ki egy hét szabadságot és kerekedj fel, pihend ki
magad. Annál is inkább, hiszen az utazás során találkozhatsz valakivel, akit nagyon
vonzónak fogsz találni. Még ha tiszavirág életű kapcsolat lesz is, lehet, hogy
mindenképpen jót tesz lelkednek, hangulatodnak. Ha adódik egy ilyen lehetőség, akkor
használd ki.
Halak
Alkalmas az időpont arra, hogy önvizsgálatot tarts, elmélyedj saját lelki
életedben. Sokkal érzékenyebb vagy a megszokottnál, ezért fogékony leszel mások
megnyilvánulásaira. Sokkal könnyebben észreveszed a többiek vonzó tulajdonságait.
Ebből következik, hogy most nagyon könynyen szerelemes lehetsz, mert csak a jót látod
a másikban.
James Bond és Harry Potter csatája a mozikban. Már ami a bevételt és a
nézőcsúcsokat illeti. A folytatások nemegyszer súlyos csalódást okoznak, mert az
alkotók túlzottan ragaszkodnak az előző rész(ek) bevált megoldásaihoz, vagy
egyszerűen elvesztik ihletüket, jelen esetben azonban Chris Columbus továbbra is
kiváló alapanyagból, J. R. Rowling második Harry Potter-könyvéből, a Harry Potter
és a Titkok Kamrájából dolgozott, amelyről általános az a vélemény, hogy
felülmúlja a sorozatot nyitó Harry Potter és a Bölcsek Kövét: kalandosabb és
sötétebb tónusú, izgalmas új karaktereket vonultat fel, Harry pedig már nemcsak
ismerkedik varázserejével, hanem tudatosan él is vele.
A Chris Columbus által rendezett Harry Potter folytatásaként jelenik meg a Titkok kamrája. A második rész szintén Colombus keze munkáját dicséri, és legalább akkora bevételekre számítanak, mint amilyet az első rész hozott. A megismert felállás változatlan maradt, sőt, neves angol színészekkel tarkították a filmet. Új szereplőként Kenneth Brangh tűnik fel, aki Lochart professzort alakítja és egy szintén neves angol színész John Cleese lehel életet Félig Fejnélküli Nick alakjába. Mivel Chris az A. J. K. Rowling megírta sztorin semmit sem változtatott, ezért úgy láthatjuk a filmet, ahogyan azt a szerző megálmodta. Fantasztikus számítógépes effektek teszik színesebbé és látványosabbá az egyébként is elég fantáziadús sztorit.
A történet Harry vakációján kezdődik (folytatódik), ahol éppen jól megérdemelt vakációját tölti, amikor is megjelenik nála Dobby, a házimanó, hogy figyelmeztesse az ifj. varázslót. Azt tanácsolja Herrynek, hogy ne térjen vissza a Roxfort varázslóiskolába, mert minden eddiginél nagyobb veszéllyel kell szembenéznie. Ennek ellenére mégis úgy dönt, hogy visszatér. Mivel lekési a 9 és háromnegyedik vágányról induló Roxfort Expresszt, Ron Wasley (Rupert Grint) társaságában repül vissza egy különös autón. Azonban útjuk nem egészen zökkenőmentes, mint ahogy azt sejteni is lehetett. Valaki hatalmába akarja keríteni a Roxfortot. Ezt leszámítva változatlan az első részhez képest: Változatlanul nem jön ki diáktársával a mardekáros, Draco Malloy (tom Felton)- al és bájitaltan oktatója, Piton tanár úr (Alan Rickman) sem komázza a kis Harry-t.
A filmben felsorakoztatott animációk láttán a szánk tátva marad és ha másért nem is, de legalább ezért érdemes megnézni.
(A www.haon.hu nyomán)
Buszsofőr
A csöves felszáll a buszra, megpillant egy gyönyörű apácát, és nagyon kanos lesz.
Odamegy hozzá, megpróbálja elcsábítani, de az apáca közli, hogy nem lehet, mert ő
Jézusé. A csöves csalódottan arrébb somfordál. A végállomásnál a buszsofőr
megkérdezi a csövest:
— Mi történt?
— Á, semmi, meg akartam szerezni, de azt mondta, hogy ő Jézusé.
— Egyszerű a megoldás: öltözz be Jézusnak, tudod fehér lepel, kereszt, miegymás,
aztán éjjel várd meg a temetőben, mindig azon át szokott hazamenni a zárdába.
A csöves megköszöni a tanácsot, beöltözik Jézusnak és vár a temetőben. Hamarosan
feltűnik az apáca, a csöves eléáll és közli:
— Én vagyok Jézus, és azt akarom, hogy az enyém légy!
Így is történik, az aktus végeztével a csöves röhögve kapja le magáról a
jézusszerkót:
— Haha, én vagyok az, a csöves!
Mire az apáca is lekapja magáról a szerkót:
— Haha, én vagyok az, a buszsofőr!
Utolsó kívánság
A haldokló utolsó kívánsága az, hogy az orvosa és az ügyvédje álljon az
ágya mellett. Megérkezik a két prominens személyiség, elhelyezkednek az ágy mellett,
az orvos az egyik, az ügyvéd a másik oldalon.
Eltelik néhány óra, majd az ügyvéd türelmetlenül megkérdezi:
— Mondja, miért kell itt állnunk maga mellett?
— Tudja, én hívő vagyok, úgy szeretnék meghalni, mint Jézus a kereszten. Két
tolvaj között...
Vallás
A kis Mariska nem túl jeles tanuló, különösen hittanból gyenge. Egyik nap
éppen hittanórán ülnek, amikor a tanár feltesz neki egy kérdést:
— Na, Mariska, meg tudod mondani, ki teremtette a világot?
Mariska gondterhelten ül a helyén, emlékei között kutat, de nem nagyon talál, amikor
a mögötte levő padban Pistike megszúrja egy tűvel.
— Úristen! — ugrik fel Mariska.
— Kitűnő — mondja elégedetten a tanár. Kicsit később újabb kérdést tesz fel a
kislánynak:
— És hogyan hívják a Megváltót, Isten fiát?
Pistike ismét beledöfi a tűt.
— Jézusom! — ugrik fel ismét Mariska.
— Helyes a válasz — dicséri meg a tanár. — És azt is meg tudod mondani, mit
mondott Éva Ádámnak, amikor megszületett a huszonharmadik gyerekük?
Pistike ismét megszúrja Mariskát.
— Ha még egyszer belém döföd azt a micsodát, letépem a mogyoróidat! — kiáltja
a kislány.
2000 év
Jézus leszáll a földre, hogy megnézze, mi történt az elmúlt kétezer
évben. Londonban bekopog egy düledező viskóba. Egy kisgyerek nyit ajtót. Meglátja
Jézust, bekiabál a szüleinek:
— Egy vándor van itt! Hívjuk be, és osszuk meg vele a vacsoránkat!
Jézus örül, lám, nem hiába feszítették keresztre. Másodszor Berlinben
próbálkozik. Bekopog egy külvárosi házikó ajtaján. Itt is egy gyerek nyit ajtót:
— Egy vándor az, eresszük be, és kínáljuk meg valamivel!
Jézus nagyon büszke! Jeruzsálemben is bekopog egy házba. Öreg kaftános szakállas
ember nyit ajtót, majd hátrakiált:
— Asszony! Hozd gyorsan a szögeket, már megint itt van!!
Tavaly is
Ünnepek lévén egy cigány, aki eddig még nem volt soha templomban, úgy
gondolja, elmegy a misére. Fel is veszi az ünneplő gúnyáját és elmegy. Ott a pap
mondja a szent beszédben: „És Jézus elmene a gecemani kertbe, s ott elfogák és
megvesszőzék...“
Tetszik a cigánynak a szertartás, elhatározza, hogy jövőre is eljön. Úgy is tesz,
megint ott feszít az első sorban. Mikor a pap odaér, hogy: „És Jézus elmene a
gecemani kertbe, s ott elfogák és megvesszőzék...“, a cigány bekiabál:
— Úgy kell neki, tavaly is ott fogták meg!
Golf
Mózes, Jézus és egy szakállas öregember golfozik. Mózes elüti a labdát,
az beleesik a tóba. Mózes odamegy, kettéválasztja a vizet, ismét elüti a labdát,
és az a lyuktól pár centire megáll.
Elüti Jézus is a labdát, az ráesik a tóra. Jézus a vízen odamegy a labdához,
elüti, és az is a lyuktól néhány centire megáll.
Jön a szakállas öregember, elüti a labdát, de pocsék az irányzéka és teljesen
más irányba száll, mint amerre a lyuk van. Ráesik a labda a klubház tetejére, onnan
begurul az esőcsatornába, onnan kiérve a sövény alatt begurul a tóba egy tavirózsa
levelére. Odaér egy béka, bekapja a labdát, de abban a pillanatban lecsap rá egy sas.
A béka repülés közben kiejti a labdát a szájából, és pont belesik a lyukba.
Mózes erre odaszól Jézusnak:
— Mondtam már, hogy utálok apáddal golfozni?
Villamoson
Pistike a túlzsúfolt villamoson utazik szoknyabolond apjával, aki mellett egy
feltűnően szép hölgy kapaszkodik. A férfi majd felfalja a szemével. Igy utaznak már
tíz perce, majd a nő egy hatalmas pofont mér a férfi arcára, aki ezt követően az
első megállónál leszáll fiával a villamosról.
— Apuci, mondd, tetszett neked az a néni — kérdezi e kis lurkó.
— Neem, neem — hebegi az apuka, még mindig az arcát simogatva.
— Nekem sem, — mondja Pistike. Ezért csíptem bele a fenekébe.
Székelyek
A székely fát vág a fiával. A fiúcska nagyon elemében érzi magát, tetszik
neki a dolog, ám egyszer csak egy félrecsúszott suhintással levágja az apja egyik
lábát.
Az öreg megpödri bajszát, és szigorúan így szól:
— Áronka, még egy ilyen húzás, és szájon váglak!
Rendőrök
Két ügyeletes rendőr a Balaton mellett látja, hogy egy férfi a tóban
fuldokolva segítségért kiált, majd elmerül. Az egyik rendőr utána ugrik, lemerül,
majd felszínre hozza a testet, és ahogy kell, mesterséges légzéssel próbálkozik. De
hiába.
Mondja a másik: — Lehet hogy ez nem is az a fickó, mert azon nem volt korcsolya!
...és ott folytatjuk, ahol 2002 decemberében abbahagytuk. De most már 2003-at írunk. És haladunk előre. Az elmúlt esztendő eseményei lassan távolodnak, közben jelentőségük is csökken, csak a legfontosabbak maradnak meg emlékezetünkben. A nagy sláger egyre jobban veszít fényéből, kevésnek adatik meg, hogy örökzölddé váljon. És ez így van rendjén. A jövő meg egy nagy kérdőjel. Nem tudjuk, mi vár ránk. Ám ettől lesz érdekes. Születnek slágerek, feltűnnek új arcok, néhány ismert előadó, csapat lemorzsolódik, végleg eltűnik. S mi majd követjük az eseményeket. Mi több, egyiknek-másiknak elébe is megyünk. Ahogy eddig. (Zenei) Sikerekben gazdag új évet!
Puha József, a SZTÁRsziget vezető szerkesztője és a csapat.
Valami nem stimmel. Mert Whitney állítólag beteg. A
hírek szerint halódó karrierje, s vele együtt egész élete újabb és újabb baljós
epizódokhoz érkezik. Legutoljára az egyik MTV-díjátadón lépett (?) a
nagyközönség elé csontsoványan, két táncosa segítségével tudott csak a lépcson
közlekedni. Problémáira akkor figyelt fel a nagyvilág, amikor a New York-i
repülotéren kábítószert találtak a poggyászában. Azóta szinte nap mint nap
olvashatjuk a riasztó híreket. Közeli barátainak elmondása szerint már az élete is
veszélybe került. ?Whitney többször megfogadta, hogy kigyógyul a függoségbol, de
idáig az alkohol és a kábítószerek erosebbnek bizonyultak? ? nyilatkozta egy
ismeros. Csillaga fényesen ragyogott. Nemrég még a popzene elso három legtöbbet
éro eloadója között jegyezték, és színésznoként is betört az élvonalba. A
ketto együtt eddig csak kevésnek sikerült. Ebbol kifolyólag problémáinak
gyökerét a magánéletében kell keresni. Sokak meggyozodése, hogy férje, Bobby
Brown a felelos. O vitte bele ebbe a világba, hiszen az énekes már az egybekelésük
idején drogozott. Tehát Whitney beteg. Egyesek szerint nagyon, mások úgy vélik, a
hírek túloznak, annyira azért nem komoly a helyzet. Akár egyik, akár másik
lehetoség a valós, valami nem stimmel. Új albumának megjelenését sokszor
elhalasztották, mivel nem tudott vele foglalkozni, annyira gyenge volt. Az egyik angol
internetes honlapon olvastam, hogy a lemez 2002-ben már biztosan nem jelenik meg. Ehhez
képest másnap már a boltokban volt. Gyanús. De az album tartalma még gyanúsabb. Az
még hagyján, hogy a borítóról a tökéletes Whitney mosolyog ránk. Na jó, majdnem
tökéletes, lefogyott pár kilót, ennyi. Aztán a dalok hallgatása közben sorra
merültek fel bennem a kérdések. Hogyan énekelhet így egy beteg no? Ilyen tisztán?
Akárcsak pályafutása csúcsán, valamikor a nyolcvanas években. Valaki megtréfált
minket! Tényleg csak a hírek túloznának, és Whitney már egészséges, vagy
legalábbis jó úton halad? De akkor miért ilyen fényben kell feltüntetni? Kinek jó
ez? Mert neki nem, az biztos! Karrierje drogproblémái miatt a mélypontra jutott, a
legtöbb rajongó elfordult tole. Így egyértelmu, ha betegségének súlyossága
kitaláció, akkor ez reklámnak a leheto legrosszabb. Ha meg valóban drogfüggo, akkor
ismét az elso kérdésnél lyukadunk ki: hogyan énekelhet így egy beteg no? Szóval,
kérdés kérdés hátán, amelyekre nincs válasz. Vagyis mi nem tudjuk megválaszolni. S
közben pörög a cédé a lejátszóban. A rejtélyes cédé,
...Just Whitney. A válaszokat meg csak Whitney tudja! Vagy o sem?
Puha József
—
Több helyről jött az ötlet, hogy húszas-harmincas évek Amerikáját vigyük a
lemezre. Lacinak egyszer csak beugrott a szesztilalom, mint téma, azután ketten
megírtuk a dalt. A Szesztilalomhoz készült az album első videoklipje. De a Kartelben
nincs szesztilalom! Nem erről vagyunk híresek...
Mennyire él meg most Magyarországon a rap, mint műfaj? A zenétekhez kellett valamit adagolnotok a kortárs rockzenéből?
— Sohasem gondolkodtunk azon, hogy megél, vagy nem él meg. Mindig magunknak akarunk megfelelni. Ha ezen keresztül az embereknek is megfelelünk, az jó, akkor a kellemest összekötjük a hasznossal. Mindig olyat csinálunk, amihez éppen kedvünk van. Sokszor ez a dolog hátulütője, mert nem mindig előnyös. De megtagadnánk önmagunkat, ha nem így csinálnánk.
Átjön a személyiségetek a dalaitokon?
— Úgy érzem, maximálisan! Az tartjuk, hogy inkább legyünk őszinték, mint sikeresek. Persze, ez néha a pénztárcánk rovására megy, de meg kell találnunk a megfelelő egyensúlyt.
- bárány -
A popdíva korábban
még sohasem nyilatkozott olyan nyíltan alkohol- és drogproblémáiról, mint azt a
közelmúltban egy televíziós interjú során tette. Elmondta, volt olyan időszak az
életében, amikor szinte az összes létező kábítószert kombinálva használta, de
vallomása szerint mára túljutott a nehezén. Azt azonban nem tudtuk meg, hogy
egészsége milyen állapotban van... Whitney az interjúban beszélt még a
sztárságból adódó nyomásról és házasságáról is. Férjével, Bobby Brownnal
szintén nincs minden rendben, bíróság előtt kell felelnie, mert kábítószeres és
ittas állapotban vezetett.
Időközben megjelent az énekesnő várva várt új lemeze, a ...Just Whitney, amelynek
kiadását már többször elhalasztották. A megjelenést követő első két hétben nem
váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a várakozásoktól jócskán elmaradva
debütált az eladási listákon.
Zenét hallgattunk az autóban. Azt, ahogy tizenhat éve, egy májusi
estén énekelt. Izzott a levegő az ülések között, pedig az utcán mínusz öt
lehetett. Révész Sándor átszellemülten ütötte a ritmust. Láttam a szemében, hogy
gondolatban ott jár megint, azon a koncerten, a Petőfi Csarnok szabadtéri színpadán.
Ismét a régi volt, ahogy a kocsiban a cédével együtt énekelt. Ezért nem hittem el,
hogy idén nyáron lesz ötvenéves, amikor bent, a bárban beszélgetni kezdtünk.
Tavaly nyáron Érsekújvárott, a Klikk Fesztiválon láttam Pavel Daneket,
aki a Vigyázz a madárra zenéjét szerezte.
— Tényleg? Hogy van? A lemezfelvétel során nagyon közel kerültünk
egymáshoz. Kedves, szeretetreméltó embernek ismertem meg. Azóta nem hallottam felőle.
Vannak még emberek, akik az alkotás során kerültek közel a lelkedhez?
— Presser Gábort is egy alkotói folyamat hozta szokatlan emberi közelségbe.
Nyolcvanötben mindkettőnk számára szép beszélgetéseket, emlékezetes pillanatokat
szerzett a közös munka. Presser emberi kitárulkozása sok meglepetést rejtegetett.
Gondoltál rájuk a csönd évei során, amelyek az utolsó, kilencvenkettes
Piramis-koncertet követték?
— A minap kaptam egy cédét egy barátomtól. A nyolcvanhatban, a Petőfi
Csarnok szabadtéri színpadán tartott közös koncert felvételét. Nem is tudtam róla,
hogy felvették. Ráadásul profi módon! Remekül szól. Ennek köszönhetően
előjöttek a tizenkét évvel ezelőtti emlékek. Presser Gábor szervezte azt a
zenekart, amely a cédén kísér bennünket Karácsony James-szel, hiszen kettőnk
lemezének bemutatója volt az a turné. Solti János dobolt, Karácsony James
gitározott, Pálvölgyi Géza billentyűzött. Emlékezetes zenei és emberi pillanatokat
örökített meg az a cédé.
Mi történt veled az elmúlt tíz év alatt?
— Egy tanyán éltem délen, Csongrád megyében. Úgy éreztem el kell mennem.
A Generál és a Piramis sűrű időszaka volt az életemnek. Sok minden hiányzott, amit
szerettem volna visszakövetelni magamnak. Ott volt velem Ilona, Adrienn, később a volt
feleségem Zsófia. Természetesen, mindig csak egy nő volt mellettem. Kilencvenhétben
Zsófiával jöttünk vissza Budapestre. Feltöltődtem energiával, életem újabb aktív
szakasza következett. Kétezertől egy fiatal zenészekből álló zenekart szervezek. A
Piramis újbóli színrevitelének sajnos, reménye sincs, át kell örökítenem az
értékeket, át kell hoznom az üzenetet a mába. Egy idén nyáron ötven- éves
embernek kötelessége öszszegezni. Szívből remélem, hogy a közönség vár.
Vállalod az ötven évet?
— Egyáltalán nem foglalkozom a korommal. Lendületesen és energikusan élem a
hétköznapjaimat.
Mi foglalkoztat mégis?
— Az új album valamennyi zenéjét és szövegét magam írtam. Nem kötök
több kompromisszumot. Azt a fajta érettséget, amivel egyszerű emberként bírok,
szeretném dallamokba és szavakba foglalni. Gondolatokba önteni és bemutatni. Ez a
kötelességem része. Tudok azonosulni mások érzéseivel, de úgy érzem, itt az ideje,
hogy kiderüljön, mi a véleményem a világról. Egy piliscsabai házban próbálunk,
napi tíz órát is olykor. Azt a fajta lázat és tüzet érzem, amely minden alkotást
kísér. Akusztikus gitáromat pengetve nagyon kreatív időszakokat élek meg. A
komponálás szüneteiben szívesen járom a környező erdőket. Ott meglelem a lelkem
nyugalmát.
Lélekben mi áll hozzád közelebb? Az, hogy „égni kell, annak, aki
gyújtani akar“, vagy az, hogy „vigyázz a madárra, ha kertedbe repül“?
— A sóhajtól a sikolyig mindent kérdeztél ezzel. Ilyen az ember! Ennyire
dinamikus lény. Mindkettőt vállalom. Mert a sóhaj és a sikoly között ott állok
jómagam.
Várod már a koncerteket? Mit gondolsz, milyen lesz újból a repülés a
színpadon?
— A legnagyobb repülésre készülök. Idővel az ember igényes lesz. A mai
világ, a műszaki fejlettség arra ösztönöz, hogy szuperprodukciót csináljak. Nagyon
jó zenészeket találtam, csúcsformában érzem magam. Alig várom már, hogy lássam
azokat a velem korosodó, szeretett embereket, akik sohasem hagytak cserben. Én sem fogom
cserben hagyni őket.
Bárány János
Karácsonyi dömping – ez mindent elárul az év utolsó slágerlistáiról. November és december folyamán rengeteg újdonság jelent meg, így az összesítés első tízes mezőnye hétről hétre gyökeresen átalakult.
Az év negyvenhetedik hétében egy amerikai énekesnő, Christina Aguilera nyitott a
lista csúcsán Dirrty című visszatérő dalával. A groove-os számban az egyre
népszerűbb Redman rappel. A hozzá készült videoklip helyszíne a témához illően a
rave- és underground partik.
A következő héten óriási meglepetésben volt részünk. Christina az élen maradt, s
a nagy esélyes Will Young, a Pop Idol című tehetségkutató show-műsor felfedezettje a
Don´t Let Me Down és a You And I című dalokat felvonultató dupla A oldalas
kislemezével csak a második helyre érkezett meg. Ez az első eset, hogy Will nem a
lista élén debütált.
December első hetében a szakemberek két listavezető-esélyessel számoltak. Az egyik az Atomic Kitten volt. A lánytrió aktuális albumának harmadik, ugyancsak dupla A oldalas maxija, a Last Goodbye / Be With You az ezüstérmes pozícióban kezdett. A lista csúcsát a másik esélyes, Daniel Bedingfield foglalta el az If You’Re Not The One című újdonságával. Danielnek ez már a második listavezető felvétele. 2001 decemberében két hétig vezetett a Gotta Get Thru This című dallal, amely 2002 első hetében egy hétre ismét visszatért a csúcsra. A lemezkiadók már 2001 nyarán komoly versengésbe kezdtek, hogy megszerezzék a fiatal énekest. Az első kört a Relentless nevű cég nyerte, amely a brit zeneipar történetében példátlanul nagy összeget fizetett ki első két kislemezének megjelentetéséért. Aztán elkezdődött a csatározás a nagylemez kiadási jogáért. Madonna cége, a Maverick is ringbe szállt, a pop királynője személyesen kereste fel az énekest, hogy kiadójához csalogassa. Nem sikerült neki, az albumot a Polydor jelentette meg. Ezt követően, a korábbi felhajtás ellenére alig hallottunk Danielről. Neve ugyan feltűnt a tengerentúli listákon is, de albuma még Angliában sem volt mindent elsöprő siker. Kíváncsian várjuk, vajon második listavezetőjét követően hogyan alakul karrierje.
Hosszú idő után októberben fordult elő ismét, hogy ugyanaz a dal vezette az amerikai és az angol összesítéseket. Nelly és a Destiny’s Child egyik énekesnőjének, Kelly Rowlandnek a közös dala, a Dilemma érte el ezt a bravúrt. Az ötvenedik héten ismét ugyanaz a felvétel állt a világ két legfontosabb listájának csúcsán. Az amerikai Billboard magazin százas rangsorán akkor már hetek óta trónoló Eminem nyitott az élen Angliában, a főszereplésével készült 8 Mile című film betétdalával.
A hét nagy vesztese Robbie Williams volt. A szakemberek többsége biztosra vette, hogy új dala, a Feel az első helyre kerül, s Eminem slágere, a Lose Yourself pedig mögéje. Ehhez képest Robbie csak a negyediken kezdett. Még sincs oka az elkeseredésre. Escapology című albumából Európában és Ázsiában elképesztő mennyiséget eladtak a megjelenést követő három hétben, holott egy nagyon fontos piacon, Japánban akkor még meg sem jelent. Hazájában az év leggyorsabban fogyó albuma lett, több mint 1,2 milliót vásároltak belőle huszonegy nap leforgása alatt. Amúgy nagy a nyomás az énekesen, mivel nemrég írt alá egy 80 millió dolláros lemezszerződést, tehát a feléje irányuló elvárások is óriásiak.
Az
egykori Take That tagja azt tervezi, hogy visszatér a zenei életbe. A csapat
megszűnését követően, 1996 decemberében ő volt az első, aki nagylemezzel rukkolt
elő. Erről a Child elég szép sikert ért el, ám az énekes utána eltűnt a zene
süllyesztőjében. Mark az elmúlt év végén az egyik brit tévécsatorna
hírességeket szerepeltető Celebrity Big Brother című műsorának házlakója volt. Az
utóbbi időben állítólag a Universal, az EMI és a Telstar kiadók is
megkörnyékezték ajánlatukkal, ám végül egyik céggel sem tudott megegyezni,
legalábbis aláírt lemezszerződése még nincs. Ennek ellenére biztosra vehető az új
album. Menedzsere, Jonathan Wild így nyilatkozott: „Az utóbbi években sokat
fejlődött, zenéjének hangzásvilága a gitárra épül. Több lemezcéggel
tárgyalásban állunk, és hamarosan megkötjük a szerződést. Miután beköltözött a
Big Brother-házba, újabb és újabb ajánlatok futottak be. Ezeket is figyelembe véve
hozzuk meg a legjobb döntést. 2003 elején jelenik meg az első kislemezdal.“
Mark Owen szólótervei mellett a Take That feltámasztására is időt szakít. A
tárgyalások eddigi állása szerint néhány fellépés erejéig az együttes ötödik
tagja, Robbie Williams is csatlakozna egykori társaihoz. „Új albumot vagy
válogatáslemezt nem tervezünk, csupán arra vágyunk, hogy újra telt ház előtt
léphessünk színpadra. Robbie azt mondta, hogy talán néhány exkluzív koncertet el
tud vállalni“ – mondta Gary Barlow, a Take That egykori frontembere.
Nem
kegyelmezett a zenerajongó közönségnek a Tiro de Gracia: az érsekújvári rockcsapat
a közelmúltban vendégegyüttesek társaságában fergeteges bulira csalogatta az
érdeklődőket, ahol bemutatta legújabb szerzeményeit.
A Shine party nevet viselő, show-műsorral egybekötött cédékeresztelő még a legmegrögzöttebb kételkedőben is elégedett bólogatást váltott ki, ami, ismerve a zenekar felállását, aligha meglepetés. A mifelénk szokatlan színpadi látványprodukcióban gondolkodó csapatot alkotó három tag mindegyike több éves zenész múlttal rendelkezik. Az énekes gitáros: Vavreczky Bálint a két cédét készített, 1996-ban Marlboro Rock-In fesztiválgyőztes Mephisto frontembere volt, a dobokat nyűvő, digitális hangszobrászatban jeleskedő Tóth Roland, valamint a billentyűs hangszereket megigéző Madarász András pedig a Nonsens együttes oszlopos tagjaként vált ismertté. A spanyolul kegyelemdöfést jelentő kifejezéshez híven a Tiro de Gracia kemény iramot diktált már az első cédéjével is. Szokatlan hangszereléssel, eklektikus, ám mégis újszerű koncepcióval jókora malomkövet hajított a hazai zenei élet posványosodó állóvízébe. Dalaiban jól megfér egymás mellett a hamisítatlan akusztikus hangzás, a leplezetlen etno beütés, az experimentális rock, amit aránytévesztés nélkül egészít ki a kor vívmányaival beszélő viszonyban levő elektronikus megszólalás és a sampleres színezés. Mindez együtt tagadhatatlanul hűséget hirdet a csapat gyakorlatban vállalt zenei rendezőelvének: a muzikális összhangnak.
A Tiro de Gracia fellépéseinek fogyaszthatóságát multimediális tuningolással
fokozza. Ezt hivatott szavatolni a komoly hang- és fényparkjának megkerülhetetlen
tartozéka is, az alkotó képzelő erőt tolmácsoló videovetítő. Ez a folyamatos
háttérvetítés igazi látványossággá varázsolja át az elektronikus hangzást
felkaroló, s azt indusztriális elemekkel gazdagon ötvöző rockzenét. Az ütemekkel
együtt lüktető képsorok remekül kiegészítik a színpadi show-t: már az első
pillanatban sem szerénytelen megvilágítás fokozatosan bontakozik ki, és a
grafikákban, színváltó figurális alkotásokban hemzsegő filmanyag néhány szám
erejéig rámenős klipjelleget ölt. Az első promóciós hanghordozójának a szakmai
körökben kiváltott elismerő vállveregetése után fogott hozzá az együttes egy
igényes és nóvumokban hemzsegő koncertprogram előkészítéséhez, aminek terméke a
bulin tálalt, s meglepikkel agyonpakolt Shine. Becsületére legyen mondva, a
hangzásvilágát tekintve a hazai piac ízlésére fittyet hányó Tiro de Gracia nem a
mainstream popkultúra tipikus tucatáru-termelője, de a formabontók luxusát egy ilyen,
korántsem trendi zenekar bátran megengedheti magának. Az igényes rajongók nagy
örömére.
A bemutatott multimediális cédéújdonság arról tanúskodik, hogy a progresszív
hangzást magukévá tevő zenészek komolyan gondolják a zenélést. Ezt támasztja alá
az is, hogy az ezerrel nyomuló csapat már a magyarországi és ausztriai kiadókat és
szervezőirodákat bombázza, ami talán nem is annyira a jövő zenéje. Még ebben a
hónapban elkészül a Shine videoklipje, amihez a nagy durranásra kiéhezett,
kíváncsiskodó rajongók hozzáférhetnek a heteken belül újrafazonírozott,
www.tdg.szm.sk cím alatt működő weboldalon. Jó szörfözést, elsősorban a
folyamatos csápolásban elfáradt kezű Kedves Olvasóinknak!
Sidó Árpád
Véget ért. Újabb év van mögöttünk. Öregebbek lettünk, s talán bölcsebbek is. Sok minden történt, egy dolog azonban nem, aminek meg kellett volna történnie... Tavaly sem sikerült megálljt parancsolni a cédéégetésnek. Továbbra is ez a zeneipar legjövedelmezobb feketeágazata, 2002-ben tovább folytatódott a hanghordozók forgalmának drasztikus visszaesése. Hogy mennyivel, az majd a következo hetekben derül ki. Annyi biztos, ez óriási probléma, még a legnagyobb sikerekre is rányomta a bélyegét, valamit muszáj lesz tenni. Az elso lépésben csökkenteni kellene a cédék árát, különben az illegális égetés felzabálja a zenét.
Sztárok születtek, az eddigiek közül néhányat meg végleg elfelejtettünk. A legtöbb sztárjelölt a szemünk láttára lett ?megcsinálva?. Az angol piacról két énekest feltétlenül ki kell emelni, a Pop Idol címu tehetségkutató show-musor gyozteseit. Merthogy a tehetségek manapság Angliában is így születnek. Will Young és Gareth Gates: ok ketten együtt dalaikkal tizennégy hétig uralták az angol lista csúcsát. Míg a két ifjú tehetség a szigetországban sikert sikerre halmozott, addig Európa más részén nem mutatkozott irántuk különösebb érdeklodés. Értheto, minden országnak megvannak a maga popidoljai, mindenhol a hazaiakért rajonganak. Magyarországon is. Bár itt üstökösöknek és popsztároknak nevezik oket. A két legmenobb kereskedelmi tévécsatorna tavasszal versenybe szállt a nézok kegyeiért, és megmutatták, mibol lesz a cserebogár... Így született meg az All 4 Love és a nem túl eredeti nevu Sugar & Spice. A csapatok albumai szépen fogytak, de az év végére mindkettő a feledés útjára lépett. Az All 4 Love búcsút intett menedzserének, Kozsonak, ami egyenlő a gyors és látványos megszűnéssel, a fiatalok nélküle nem lesznek képesek bizonyítani. Ez tuti. Érdekes módon a Sugar & Spice jóval kevesebb médiatámogatást kapott. Első kislemezdala sikeres volt, de a másodikról, illetve a karácsony előtt megjelent harmadikról ez már nem mondható el. A versenyt egyébként európai mintára a tengerentúlon is megrendezték, American Idol néven. Ennek nyertese egy hölgy lett, Kelly Clarkson, aki hazájában pillanatok alatt befutott. Lám, mindenhol ez vár a győztesekre! Ennyit az új sztárokról.
Tavaly (is) Amerika diktálta a divatot, úgy táncoltunk, ahogy Amerika fütyült, vagyis zenélt. Hiába Európa legjelentősebb piaca az angol, az amerikai előadók elárasztottak bennünket, miközben az angolok szinte teljesen kiszorultak a tengerentúlról. 2001-ben fordult elő először, hogy az amerikai listán az első százban nem szerepelt senki Angliából. Tavaly picit javult a helyzet, de azért nincs ok a túlzott örömre. Legtöbbre Craig David vitte, aki 2001-ben kiadott első albumával szép sikereket ért el Amerikában is. Az év végén azonban neki sem jöttek be számításai. Második albuma egyelőre az első sikereinek közelébe sem ér. Az ezt beharangozó kislemezdal, a What´s Your Flava csak a nyolcadik helyig vitte az angol listán, ami mindenképpen csalódás.
Szóval az amerikaiak taroltak. Angliában már az év második hétében amerikai
előadó került a lista élére, Aaliyah a More Than A Woman című dallal. Ezt azonban
már nem élhette meg, hiszen – mint ismeretes – 2001 augusztusában
repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett. Hazájában ´94-ben, tizennégy évesen
aratta első nagy slágerét, ott szupersztár volt. Európa csak kezdte megismerni, de
már sosem fogja.
Februárban megérkezett P!nk. Tarolt. Pedig nem jósoltak neki nagy sikert. Ugyanis
akinek van mersze búcsút inteni az egyik legmenőbb producernek, arra csak a hanyatlás
várhat, legalábbis az esetek többségében. BabyFace újabban P!nknek nem kell, holott
bemutatkozó nagylemezét még vele készítette. Árnyékából kilépve, a soulzenétől
eltávolodva egy rockos albumot hozott össze. Partnere ebben az egykori 4 Non Blondes
frontasszonya, Linda Perry volt. A lemezről három hatalmas sláger született, a
harmadik a Just Like A Pill még listavezető is volt.
Egy újabb amerikai énekesnő, Christina Aguilera is csúcsra jutott, október végén megjelent Stripped című albumának beharangozó dala, a Dirrty két hétig vezetett. Meglepetésre, a korábban említett Will Young az év végén kénytelen volt beérni az ezüstérmes pozícióval, újabb dupla A oldalas kislemezének az akkor már második hete vezető Christina ugyanis nem engedte át a trónt. Ezzel Will biztosan nem számolt. Christina a Genie In A Bottle című szuperslágertől kezdve a legutóbbi Lady Marmalade átdolgozásáig
hatalmas fejlődésen ment keresztül. Hogy ez a folyamat még közel sem zárult le, annak legjobb bizonyítéka az új album. És megint itt van Linda Perry. Christina albumán szintén fontos szerepe volt. Számomra az év kellemes meglepetése Linda újbóli felbukkanása. Mint producer máris az egyik legfoglalkoztatottabb.
Nem feledkezhetünk meg Amerika legnagyobb zenei exportcikkéről sem, Eminemnek hívják. Új albumával ősrégi rekordokat döntött meg. Angliában a megjelenés első napján 284 534 példányt adtak el belőle. Korábban egy hétre, vagy legalábbis több napra volt szükség ekkora mennyiség értékesítéséhez. Ezzel a The Eminem Show a szigetországban a zenetörténet egy nap alatt legnagyobb példányszámban elkelt albuma lett. A lemezből a megjelenést követő két hónapban több mint kilencmillió példány talált gazdára. Ennyit két hónap leforgása alatt még sohasem értékesítettek. November elején bemutatták a rapper főszereplésével készült 8 Mile című filmet. Mindent elsöprő kasszasiker. Főbetétdala, a Lose Yourself mind Amerikában, mind Angliában listavezető volt. Méghozzá egy időben, ami ritkán fordul elő. Ez Eminem előtt néhány héttel, Nelly Dilemma című dala kapcsán is megtörtént, azt megelőzően meg nagyon régen volt rá példa. A rapper és a Destiny’s Child egyik üdvöskéjének, Kelly Rowlandnek duettje már hetek óta vezette az amerikai Billboard magazin százas kislemezlistáját, amikor Angliában is az élre tört.
Tavaly egy szomorú évfordulóra is emlékeztünk. Elvis Presley negyed évszázada nincs az élők sorában. Őt nem lehet elfelejteni. Még 25 évvel halála után is az első helyre került az angol listán A Little Less Conversation című dalával. Természetesen nem az eredeti változatában, hanem a mai kor követelményeinek megfelelő átdolgozásban. Egy holland produceri duó készítette el a remixváltozatát. Ezzel Elvis rekordtartó lett. Eddig ugyanis ő és a Beatles közösen állt az angol örökranglista élén, 17-17 listavezető felvétellel. Most Elvis egymaga a csúcstartó, neki 18 listavezetője van.
Végezetül ismét nézzünk szét Magyarországon. A multinacionális cégek magyar
képviseletei az év során többször bejelentették, hogy visszafogják a kiadást, nem
lesz annyi újdonság, mint 2001-ben. Ehhez képest a karácsony előtti időszakban több
volt, mint tavaly.
Kedvenc napszakunk a hajnal volt, évek óta nem született akkora sláger, mint a
Groovehouse dala. Számomra ez meglepetés, hiszen a még trió felállásban kiadott
első albuma a kutyának sem kellett. Eleinte a 2001 végén megjelent második lemez is a
boltok polcain maradt. Aztán ránk virradt a Hajnal, a Groovehouse-ra pedig a siker.
Ehhez kellett a rádiók támogatása is, mert valljuk be, a felvétel önmagában nem
nagy durranás. Ha készülne ilyen jellegű kimutatás, biztos megerősítené
sejtésemet, hogy az elmúlt években egy dalt sem játszottak annyit, mint a Hajnalt.
Az új előadók közül mindenképpen említést érdemel Zsédenyi Adrienn. Bár ő nem kezdő! A Cotton Club Singers tagjaként megtanulta a szakma csínját-bínját, így nem csoda, hogy nagyon jó albumot készített, a V.I.P.-ből megismert Rakonczai Viktor irányításával. Az azonban már meglepetés a javából, hogy a lemez még a legmerészebb várakozásokat is felülmúlta. Ilyen jó albumot a modern popzene kategóriában még magyar énekesnő nem készített!
Hát ennyi volt az elmúlt év könnyűzenei összefoglalója a teljesség igénye nélkül. Végezetül azt megígérem, hogy az idén is percre pontosan követjük az eseményeket. A SZTÁRszigetet olvasva 2003-ban sem maradtok le semmiről!
Az Ifi legyen veletek!
Puha József
Másodszor járt Komáromban. A népszerű
riporter bemutatta az Utolsó Pokoli történetek című harmadik könyvét, amelyben a közkedvelt
tévéműsor riportfilmjeit dolgozta fel. A Selye János Egyetemi Központ, a Panta Rhei könyvterjesztő
vállalat és a komáromi Városi Művelődési Központ által szervezett találkozón közel
négyszáz érdeklődő hallgatta figyelemmel Vujity Tvrtkot. A neves riporterrel a könyvbemutató
után beszélgettünk.
Hogyan lettél riporter, hogyan kerültél a mikrofon közelébe?
— 1991-ben felkértek, hogy tolmácsként dolgozzak a délszláv háborúban.
Eszéken tevékenykedtem. Mindennap jött utánam a stáb, velük dolgoztam. Az egyik
napon körbezárták Eszék városát, én bent maradtam és jeleztem: ”itt vagyok,
mentsenek már ki, én vagyok itt az egyetlen külföldi”. Ők megörültek, hogy én
vagyok az egyetlen, aki esetleg tudósítani tud az elfoglalt városból. Négy nap múlva
már minden médium engem keresett, kérték az aktuális híreket. Szóval, véletlenül
lettem riporter.
Milyen úton kerültél a TV2-be, s hogy jutottál el a Pokoli
történetekig?
— A TV2-nek a kezdetektől munkatársa vagyok. Én készítettem el az első
filmet a csatornán. Arról szólt, hogy elindult a TV2. A Pokoli történetek nem csak
egy riportműsor, nem csak egy könyvsorozat. Nekem ideológia bemutatni a hétköznapi
hőseimet. A Pokoli történetek a saját gyermekem, én találtam ki.
Gondolom, sokan megszólítanak, témákat javasolnak. Milyen
kritériumok alapján döntöd el, miből lesz riportfilm?
— Egyetlen kritérium az, hogy engem érdekeljen a téma. Mindig nézőként
döntök. Eldöntöm, hogy én végignézném-e a filmet. Nem akarom, hogy a Pokoli
történetek csak egy műsor legyen a képernyőn, amely alatt a háziasszonyok főzik a
vacsorát...
Adásba került több pokoli történet, és írtál három
könyvet. Melyik riportot tartod az életművednek?
— Legizgalmasabb filmem Észak-Koreában készült, amely a most megjelent
könyvemnek a nyitó fejezete. A legnagyobb hatást viszont a világ utolsó ismert
hadifoglyáról, Toma Andrásról szóló film és annak előkészületei tették rám.
Ezt a csodát még egyszer nem fogom átélni, az biztos.
Nem bántad meg valamelyik utazásod, témaválasztásod?
— De. Csernobilba nem mennék többet. Családos ember vagyok, és nagyon
féltem a kisfiamat, aki most háromhónapos. Rettegtem a megszületéséig, nehogy valami
baja legyen.
Csernobilban féltél. Féltél még valamelyik forgatáson?
A veszély láthatatlan. Amikor egy háborúból hazajöttem, és tudtam, hogy
egyben vagyok, nem volt gond. Hazatérve Csernobilból azonban fogalmam sem volt
semmiről, nem tudtam, megbetegedtem-e. Orvosi vizsgálatokon kellett átesnem. Ettől
tényleg nagyon féltem.
Sok embert, emberi sorsot ismertél meg az elmúlt években. Hogy
érzed, megváltoztál?
— Óhatatlanul. Minden történetből tanultam, több lettem. A kudarcaimat
megpróbáltam úgy feldolgozni, hogy abból is tanulni tudjak.
Meglepődsz még valamin?
— Igen, szoktam. Azért csinálok filmeket, mert még vannak meglepő,
meghökkentő történetek.
Egy ideje nem látunk a képernyőn…
— Igyekszem minden időmet a fiammal tölteni. Gyesen vagyok, és éppen a
csörgővel ismerkedünk.
Hallani viszont hallunk, a Sláger Rádióban reggelente híreket
kommentálsz.
— Nagyon szeretem a Bumeráng című műsort, sokat hülyéskedünk a fiúkkal.
Jó barátok vagyunk.
Terveid?
— Folytatom a Pokoli történeteket, nemsokára utazom Kambodzsába.
Pézman Zoltán
Hallani, látni a Cotton Club Singerst igazi
élmény. Gyönyörű hangok, gyönyörű lányok. A kvartett komáromi koncertjén jutott
eszembe: ha minden modern zenét játszó zenekar csak fele ilyen minőséget produkálna,
öröm volna hallgatni a sok-sok kereskedelmi rádiót. De tudom, ez csak álom. Az ilyen
együttesből nincs sok. Szóval nagy nap volt életemben, amikor először hallottam
élőben a Cotton Club Singerst. Igazi, felejthetetlen élmény.
A komáromi koncert után Kozma Orsival és Fehér Gáborral beszélgettünk.
Véget ért egy év. Hogyan telt, mi jött be igazán?
Gábor: Elsősorban a nagy koncertek hagytak bennem mély nyomot. Ezek
rendszeresek az utóbbi években. A mostani apropója az új Sinatra-albumunk. Frank
Sinatra dalaiból készítettünk duplalemezt. Áprilisban és novemberben adtunk
nagyszabású koncertet. Nincs semmi, amit szívesen elfelejtenék a tavalyi évvel
kapcsolatban. Szerencsére a magánéletünk nincs alárendelve a csapatnak, a zenének,
ezért tényleg minden jó volt, nem kell semmit elfelejteni.
Mennyire népszerű ez a stílus? Kik hallgatják Cotton Club Singers
zenéjét?
Orsi: Azt gondolom, hogy egy űrt töltöttünk ki saját akaratunkon kívül. Mi
csak énekelni és szórakoztatni akartunk, de nagy igény volt és van erre a műfajra. A
zenénk egyre több embert vonz, kortól függetlenül. Szeretnek bennünket, ez a
létjogosultsága az együttesnek.
Mi várható a Cotton Club Singerstől a jövőben?
Orsi: Rengeteg fellépésünk lesz. Hogy még mi vár ránk idén, pontosan nem
tudjuk, most tervezzük a jövőt. Valószínűleg csinálunk egy új lemezt is.
Most Szlovákiában léptetek fel. Más egy itteni koncert, mint az otthoni?
Gábor: Ugyanolyan, ugyanúgy kell rá készülni. Mint mindig, most is
izgultunk. Vártuk, hogy itt lehessünk és örülünk, hogy ilyen sokan eljöttek.
Milyen együtt dolgozni két erős férfival?
Orsi: Nagyon jól kijövünk, nem hiszem, hogy törékeny lányok volnánk
köztük. Egyenrangúak vagyunk, és szerintem mindegyikünk nagyon erős jellem a
színpadon és a magánéletben egyaránt.
Orsi, Te korábban a Jazz+Azban énekeltél. Szerinted összeáll még
valamikor a banda?
Orsi: A következő három évben biztosan nem, sajnos.
De közben megalakult az Ex+Az…
Orsi: Igaz, de ez csak egy projekt, vagy talán még annak sem lehet nevezni.
Amolyan alkalmi formáció, ritkán lépünk fel. Váczi Eszternek van egy zenekara, a
Szörp, amely funkyt, jazzt, acid-jazzt játszik. Jamiroquai, Brand New Havies és
hasonló zenéket nyomnak, ezeket dolgozzuk fel Eszterrel és Behumi Dórival három
szólamra. Szeretjük ezt a stílust. De ennek semmi köze a Jazz+Azhoz.
Pézman Zoltán
Vajon
új életet kezd-e kislánya megszületése után Kate Moss szupermodell? Kétségtelen,
hogy néhány évvel ezelőtt a legjobban fizetett és legtöbbet fotózott modellek
közé tartozott. Rengeteg pénzt keresett, neves lett, ám gyengének bizonyult.
Rákapott az italra, aztán a drogokra… Talán a kislánya, Lola megszületése
fordulópontot jelent az életében.
Kate Moss mindössze tizennégy éves volt, amikor belépett a modelling világába. A New York-i repülőtéren látta meg egy „szépségügynök", és az angol lány fejest ugrott a munkába. Szinte azonnal fölkerült a legnevesebb magazinok, mint például a Vogue, az Elle, a Harper’s Bazaar címlapjára. Szívesen dolgoznak vele a legjobb cégek, Calvin Klein, Versace, a L’ Oreal.
Kate a kilencvenes években érte el a legnagyobb sikereket. Akadtak persze rosszakarók is, akik nem felejtették el hangsúlyozni, hogy Kate Moss anorektiás. Igaz, hogy a 170 cm magas lány mindössze 52 kilót nyomott, de szívesen dolgoztak vele, és ez volt a lényeg. Soványsága soha nem jelentett hátrányt, sőt…
A lány egyre többet szerepelt erotikus fűszerezésű reklámokban (Obsession, Opium
parfüm) és különféle videoklipekben. 1996-ban az év modellje lett, és napi 10 000
dollárt keresett. Állítólag a Calvin Klein cég egy három hónapos munkáért
négymillió (!) dollárt fizetett ki neki.
A hirtelen sikert, a hírnevet Kate nehezen viselte. Ráadásul a szüleire se
támaszkodhatott, mert elváltak, és nem törődtek vele. A lány erősen dohányzott,
ivott, drogozott. Szórakozni járt, minden estélyen ott volt. Először Mario Sorrenti
fotóssal járt, aztán Johny Depp-pel esett nagy szerelembe. Négy évig tartott a nagy
lángolás, aztán a filmszínész lelépett. Kate nehezen viselte a szakítást,
váltogatta a szeretőit, míg végül Jefferson Hack mellett megállapodott végre. S
bár házasságról még csak nem is beszélnek, úgy tűnik, hogy az anyaság teljesen
megváltoztatta Kate-et. Remélhetőleg az alkohol és a drog teljesen eltűnt az
életéből… (-te-)
A
James Bond filmbetétdalok impresszív sorozatát újabb gyöngyszem bővíti: a Die
Another Day című részt és annak filmzenealbumát egy Madonna-dal harangozta be. Amikor
a Bond-sorozat hat év szünet után, új főszereplővel újraindult a kilencvenes évek
közepén, az új betétdalok – a U2 által Tina Turnernek írt briliáns Goldeneye, a
jóval kevésbé emlékezetes Sheryl Crow-féle Tomorrow Never Dies és a Garbage által
előadott bombasztikus The World Is Not Enough – a klasszikus hagyományokhoz nyúltak
vissza. Ezzel szemben Madonna dala mindössze a vonóshangszerelést viszi tovább, minden
más ultramodern benne, köszönhetően a francia zeneszerző-producer-effektmesternek,
Mirwais Ahmadzainak, aki az elmúlt három évben az énekesnő fő zenei támaszává
lépett elő. És a végeredmény miatt Madonna máris sok, nem éppen hízelgő kritikát
kapott. A legtöbb Bond-film zenéjének szerzője, David Arnold egy angol magazinban
nyilatkozott a dalról. Elmondása szerint Madonnának és szerzőtársának sikerült
minden idők legroszszabb Bond-filmzenéjét megírnia. Ám mások, többek között Elton
John is becsmérelte a dalt, Arnoldhoz hasonló hangnemben. „Nincsen benne dallam,
egyszerűen borzalmas“ – mondta a legendás énekes. Ám szó sincs erről. Lehet, a
dal kilóg a Bond-betétdalok sorából, de ennek ellenére egy nagyon jó szerzemény.
Csak szokni kell. én már hozzászoktam!
Európában a maxi cédé két változatban kapható, különféle dance-remixekkel kiegészítve. az egyes maxira a Madonnánál megszokott Thunderpuss Club Mix és a nyolcvanas évek retrójába merült chicagói lemezlovas, Felix Da Housecat szintipopos Thee RetroLecto Mixe került bónuszként, a kettes számú maxira pedig az Amerikában manapság igen népszerű angol Dirty Vegas trió tízperces átirata és a – maxi amerikai kiadásán bő hétpercben hallható – Deepsky Remix négypercre rövidített változata.
Kétségkívül az utóbbi évtized legtermékenyebb és legsikeresebb magyar zenekara
a Republic. 1990-es megalakulása óta tizenhat lemeze került a boltokba. A legutóbbi
szeptember 25-én jelent meg Mennyi még, Béla!? címmel. A Kedves Olvasóban máris
felmerülhet a nagy kérdés: ha már szeptembertől kapható, akkor miért januárban
lett a hónap albuma? A kérdés jogos, a válasz egyszerű. Eddig nem figyeltünk fel
rá, ugyanis ez a Republic pályafutásának legcsöndesebb sikerű lemeze. Siker van,
csak éppen csöndes. Az együttes kiszorult a kereskedelmi rádiókból, a lemez egyik
dalát sem lehet hallani egyetlen nagyobb médiumban sem. Mindezek ellenére sikeres,
hiszen a magyar nagylemezeladási lista második helyén is szerepelt. Tehát a
Republicnak továbbra is nagy a rajongótábora, csak a laikus rádióhallgatóknak
tűnhet úgy, mintha elpártolt volna mellőle a siker. Persze, az igazsághoz tartozik,
hogy a mostani lemez korántsem akkora siker, mint a kilencvenes évek közepén a 67-es
út és a Szállj el kismadár című slágereket felvonultatók. De szerintem sokkal jobb
azoknál! Igazi republicos hangulatot áraszt, a csapat talán legkiforrottabb albuma. A
címe sem mindennapi: Mennyi még, Béla!? Béla nem más, mint az együttes hivatásos
sofőrje, és bizony nincs olyan fellépés, amikor ne hallaná a címben fogant
frappáns, de általában türelmetlenkedő kérdést. Mármint, hogy mennyi van még
hátra, hány kilométer. Erre Béla mindig azt feleli: még egy húszas. Oda is írták a
cédéborító aljára. A Republic ugyan már tizenhárom éves, de csak örülnénk, ha
még egy húszas volna hátra.
Mert a Republic továbbra is, sőt még inkább meghatározó szereplője a magyar
könnyűzenei életnek. És reméljük még van hátra egy húszas...
Ilyen Magyarországon még nem volt, a Draft
nagyon megvárakoztat bennünket! Bemutatkozó maxija, rajta a Dombok felett című dallal
még valamikor 2001 nyarán jelent meg. Ezt tavaly követte a nagylemez, s közben a
Dombok felett egyre nagyobb sláger lett. Azóta kislemezdal nincs, de majd lesz – ígérik
a tagok. Szokatlan, hogy a második felvételre másfél évet kell várni... De a mesteri
munka időt igényel. Meg aztán mostanában egy körvonalazódó nemzetközi karrierről
is hallani. Az szintén sok energiát emészt fel, mert a nemzetközi karriert nagyon meg
kell alapozni! S hogy sikerül-e? – majd az idő megválaszolja. Talán már 2003.
A Draftot Dóri, Richie és warez! alkotja. Dórival és Richie-vel egy magyarországi fellépés előtt találkoztunk.
A Draft nem éppen rádióbarát zenét játszik, ennek ellenére bemutatkozó
dalotokat a legnagyobb kereskedelmi rádiókban is lehetett hallani. Vagy tévedek, a
Draft zenéje rádióbarát?
Richie: Szerintem a Dombok felett mindenképpen rádióbarát, de nem ez a fő
stílusunk. Sőt, stílusokba nem is lehet besorolni a zenénket. Első albumunkon
sokféle zene megtalálható, sok műfaj jegyeiből merítettünk.
Dóri: Úgy gondolom, játszhatóak a dalaink. Zömében olyanok, amelyeket nyugodtan
sugározhat bármelyik rádió.
Egyik ismerősöm mondta, hogy miután meghallgatta az egész albumot,
meglepődött, mert teljesen más, mint a bemutatkozó dal. Milyen ez az album?
Richie: Csak azt tudom mondani, hogy hallgassa meg mindenki, és ne csak a Dombok
felett kapcsán ítéljen meg minket. Elég vegyes, tényleg. Ami elektronikus pop- és
tánczene a mi felfogásunk szerint, azt megpróbáltuk besűríteni az albumba.
Dóri: Azért nem szeretjük a stílusbeli bekategorizálást, mert valóban minden
hallható rajta, amit mi is szeretünk.
Ezek szerint tudatos lépés volt az első kislemezdal kiválasztása. Egy
olyannal kellett kijönni, amelyre ráharapnak a rádiók.
Dóri: Nem így történt. Azért a Dombok felett jelent meg, mert ez volt az
első dalunk. Kimondottan azért találkoztunk, hogy ezt megcsináljuk, majd úgy
döntöttünk, folytatjuk a közös munkát.
Hogyan alakult meg a Draft? Úgy tudom, hogy a Draft trió, de itt csak ketten
vagytok.
Richie: Igen, warez! barátunk most nincs itt, ő amúgy sem jár velünk
fellépni. Vagyis csak az élő bulikra szokott eljönni, amikor kivonultatunk több
millió forintos berendezést. Producerként tevékenykedik, most a stúdióban dolgozik a
második kislemezünkön. Ami a megalakulást illeti, egy közös ismerősünk mutatott be
minket egymásnak, mondván, nekünk együtt kell zenélnünk.
Dóri, hogyan fogadtad a fiúk zenéjét? Vagy akkor még nem volt kialakult
stílus?
Dóri: Mondom, egyetlen dal a Dombok felett volt, az is csak félkész
állapotban, de nekem már akkor nagyon tetszett.
Kik a Draft példaképei? Egyáltalán beszélhetünk példaképekről?
Richie: Producereket tudnék mondani. Pontosabban legtöbbjüket név szerint nem
is ismerem. De hogy megemlítsek egyet, például Sasha. Ő lemezlovas, saját szerzői
albuma is van.
Ezek a producerek a háttérben maradnak, a legritkább esetben állnak
reflektorfénybe. A Draft is egy ilyen formáció akar lenni?
Richie: Magyarországon ezt képtelenség megvalósítani, itt reflektorfényben
kell állni, minél több fellépést kell produkálni, minél több megjelenést a
médiában. Nálunk ez a siker útja, ugyanis ez rétegzene, és a zenénket szélesebb
réteggel kell megismertetni, elfogadtatni ahhoz, hogy triónk életképes maradjon.
Sok fellépésetek van?
Dóri: Eleinte sokat koncerteztünk, aztán jött két-három hét, amikor alig.
Kicsit kétségbe is estünk, az év vége azonban ismét gazdag volt fellépésekben.
A ti zenéteket nehezebb előadni a színpadon, összehasonlítva azokkal a
csapatokkal, amelyek főleg koncertezésből élnek.
Richie: Szerintem nem. A különbség velük szemben mindössze annyi, hogy mi a
zenénkben kevesebb kompromisszumot kötöttünk a kiadóval, mint általában a
kereskedelem felé irányuló zenekarok szoktak. De ez természetes, nekik az jön be,
nekünk más. Mi elengedhettük magunkat, a kiadó nem szólt bele, eleve olyan
zenekarként indultunk, amely más, mint a többi.
Az elmondottakból kifolyólag könnyű volt kiadót találni az anyag
megjelentetésére?
Richie: Elég sokáig nézelődtünk. Közben voltunk az Underground Recordsnál,
az ott megjelent egyik mixlemezen szerepelt két dalunk. Mégis azt mondom, nem volt
nehéz megtalálni a Warnert, bár könnyű sem. Hálával tartozunk, amiért kiadónk
elfogadja, hogy mi másképp viszonyulunk a zenéhez és a zene körüli dolgokhoz, a
sikerhez.
Már szó volt arról, hogy dolgoztok a második kislemezen. Melyik dal jelenik
meg?
Dóri: A 2000 év című. A közönség és ismerőseink tanácsára. Akit csak
lehetett megkérdeztünk, és mindenki azt mondta, hogy ez legyen.
Láthattuk, a Dombok felett címűhöz érdekes videoklip készült. Milyen
lesz az új?
Richie: Még érdekesebb, hiszen feladtuk a leckét saját magunknak. A Dombok
felett klipje Arany Zsiráf-díjat nyert, úgyhogy rosszabb semmiképp sem lehet.
Mit hozhat a 2003-as év a Draftnak? Richie: Egy német kiadóhoz sikerült leszerződnünk, és megjelent az albumunk a német nyelvterületen is, méghozzá magyar nyelven. Bemutatkozó dalunk videoklipjét pedig az MTV Europe is műsorára tűzte. Talán beindul a nemzetközi karrier.
Kihangsúlyoztad, hogy magyar nyelven.
Richie: Ez fontos. Már több magyar előadó lemeze megjelent külföldön, de
szinte mindegyik angol nyelven, újra lett énekelve. Szerintem ezek nagyon viccesek,
elveszítették az eredetiségüket.
Második lemez?
Richie: Hú, az nagyon odébb van. Az elsőről szeretnénk kihozni további
két-három dalt. Nálunk ez nem megy olyan gyorsan, mint a legtöbb csapatnál. A Dombok
felett már másfél éve megjelent, és csak most jön a következő maxi. De ígérem,
az idén belehúzunk!
Puha József