+ 
IFI magazin * 2002. december
+
A Holdat akarja. Az ostoba, megbukott, gonosz istenek hatalmánál
is nagyobb hatalmat. Abszurd lelkű lény. Kegyetlen és értelmes. Tudatában van minden
rém-tettének. Caligula, a véres császár, meg az ő neonnal megvilágított, bíbor díványos
halálszalonja. Figyelemre méltó előadás a Kassai Thália Színházban január közepe
óta. Albert Camus filozofikus drámája, Csiszár Imre rendező modern és aktuális víziója.
Caligula furcsa jelmezeiben a színpadon szárnyaló Fabó Tibor. Díjjal jutalmazott alakítás.
Jutalomjáték.
Az előadás végén több pisztolylövés végez a császárral. Olyan a
halála, mint az élete. Szánalmas.
— Közel érzem magamhoz Caligulát. Következetes. Egy ponton azonban
megbukik. Nem veszi figyelembe, hogy emberek vagyunk, s megbotlunk. Albert Camus
Caligulája száz százalékosan követel meg bizonyos eszmei ismérveket, melyek sohasem
tudnak száz százalékosan működni az életben.
Játszottál jó uralkodókat is?
— Az ifjú Mátyás királyt, pályám elején, Komáromban. Nagyon szerettem
II. Endrét is a Bánk bánban, már Kassán. Verebes István rendezését sok helyen
árgus szemmel figyelték, rossz néven vették, számon kérték. Szívesen emlékszem
arra a királyra, aki spagettit eszik halott felesége holtteste fölött egy hangárban,
közben üzleti tárgyalást folytat Bánk bánnal. Eredeti volt az az előadás és
valóságos.
A császárok közül nem csak Caligulával találkoztál.
— Az Amadeusban II. József voltam a Komáromi Jókai Színházban. Czajlik
József rendező próbafolyamata szikrázott az energiától, nekem is sok erőt adott.
Érdekes előadás született, benne egy kicsit szórakozott, dilettánsan művészkedő
császár figurával.
Kilencvenhatban a fejedre került a képzeletbeli korona is. Színidirektor
lettél. Színészt próbáló időkben.
— Az intendatúra idején. Rengeteg energiámat elszívta az a három és fél
év. A színpadnak, a szerepeimnek hála, hogy túléltem. Feltétlenül meg kell
említenem, hogy Tóth Tibor művészeti vezető sokat segített, a társulat pedig egy
emberként sorakozott fel mögöttem. Talán a rideg körülményeknek is köszönhetően
nagyon jó előadások születtek akkoriban a Tháliában. Nem szívesen választott
szerep volt az igazgatóé, de meg kellett oldanom, mint minden szerepet az életemben,
illetve a színpadon.
n Most a francia király vagy a komáromi János vitézben, melyet Quintus
Konrád rendezett vendégként. Milyen ez a király?
— A szövegkönyv alapján eléggé humoros figura. Ehhez képest, megtartva a
könnyed bájt, ami a francia királyhoz tartozik, azt, ami a rajzfilmben is olyan
bájossá tette, Konrád egy kissé másképp képzelte el. Emberibb francia királyt
kért.
Tudsz franciául?
— Oui Monsieur! Feleségemmel, Marival együtt tanuljuk a nyelvet. Másfél
éve magántanulóként kezdtem. Nem ment, a kiejtés miatt. Fél éve lektori
felügyelettel megint elkezdtem. Az első tíz leckén már túl vagyok. Mari viszont
óriási léptekkel halad előre.
Ha egy napon király lehetnél, mi lenne az első, amit feltétlenül
megváltoztatnál a világ jelenlegi menetében?
— Próbálnám óvni a még létező természeti kincseket. Az állatokat, a
növényeket, az óceánokat. Segítenék a természetnek, hogy visszaálljon az a régi
egyensúlya, amely annyi jót tett az emberiségnek.
A színész útja: 1979—1982 — Gimnázium, Rozsnyó * 1982—1984 — Magyar Területi Színház, Komárom * 1984—1986 — katonaság * 1986 — A Matesz Kassai Thália Színpada, művészeti vezető * 1996—1999 — Kassai Thália Színház, igazgató * 2000—2002 — Kassai Thália Színház, színész * 200-től a Komáromi Jókai Színház társulatának a tagjaFontos szerepei: Matesz Kassai Thália Színpada — Ifjabb Schwartz (Liliomfi) * Matesz — Ifjabb Hunyadi Mátyás (Czillei és a Hunyadiak) * Kassai Thália Színház — II. Endre (Bánk bán), Sam (Semmi és végtelen), Ifjabb Curley (Egerek és emberek), Róka (Az aranyoroszlán titka), Benvolio (Romeo és Júlia), Sganarelle (Don Juan, avagy a kőszobor lakomája), Bernardo atya (Kár, hogy ká), Kamarás (Yvonne, burgundi hercegnő), Caligula (Caligula), Torda Izsák Béla (Csibe) * Komáromi Jókai Színház — II. József császár (Amadeus), Francia király (János vitéz)
Fabó Tibor 10 titka: Első siker: Amikor otthon, Jólészen kézzel kifogtam egy fürge csellét a patakból * Utolsó színházi élmény: Sirály * Szeret: Olvasni, nyelveket tanulni * Nem szeret: Unatkozni * Hobbija: Nyelvek, terrárium, akvárium * Korán kel?: Nem * Éjszakai ember?: Igen * Titokban: Álmodozom * Utolsó ruhadarab, amit vásárolt: Egy pár bakancs * Első autó: Ezres Škoda, melynek Benő volt a neve
Bárány János
November tévédömpinget hozott a Ghymes számára: a Duna TV riportfilmet, az M1 pedig koncertfilmet sugárzott az együttesről, a TV2-ben interjúvolták őket, és az RTL-Klub többmilliós nézettségnek örvendő Fábry-showjában is fellépett a zenekar. És már kapható (két hét alatt 3 000 példány fogyott el) az új Ghymes-album is, melynek címe: Héjavarázs.
Még nem hallottam a lemezt, de most, ahogy a kezembe veszem, rögtön
beugrik Orwell és Ady neve. Vajon joggal? — kérdeztem Szarka
Tamástól, aki az album valamennyi szövegének az írója, valamint a 11 dal
közül nyolcnak a zeneszerzője is egyben (a fennmaradó három zenét bátyja, Gyula
szerezte).
— Az alkotások úgy születnek, hogy a szerzőben ott van mindaz, amit életében
látott, tapasztalt, de az, hogy mindezek összességéből mit hoz a felszínre, az már
az egyéntől függ. És az a lényeg. Ismerem a Héjanász az avaron című verset, ahogy
Orwell Állatfarmját is, és minden bizonnyal nem éppen ilyen lenne ez a lemez Petőfi
és Bach nélkül sem. Megjelent volna akkor is, csak éppen kicsit másképp. De csupán
ennyi, szó sincs arról, hogy bármelyik általam ismert művész bőrébe akartam volna
bújni, a dalaimban magamat adom.
Pályafutásotok során hangszerek egész arzenálját vetettétek már be. A
Héjavarázs is hozott újat?
— Hát, ott van például a héja vijjogása... de ha félre tesszük a
tréfát, akkor még a villanygitár is.
Nem jelent ez törést a jellegzetesnek tartott Ghymes-zenén? Vagy
le(el)térést az eddigi útról?
— Nem. Természetes, hogy újat akartunk. Mint ahogy a Smaragdváros is
különbözött a Regétől, a Héjavarázs is más, mint az előző albumunk. De azt sem
mondhatom, hogy folyamatosan ugyanabba az irányba történne változás. Talán néhány
szám kissé rockosabbnak tűnik korábbi dalainkhoz viszonyítva, viszont azt is
elmondhatom, hogy míg a Smaragdváros című lemezünkön szinte alig szólalt meg a
hegedű, a Héjavarázs több dalában fontos szerephez jut.
Felléptél már villanygitárral a közönség előtt?
— Úgy emlékszem, eddig még nem. De nem a hangszerek adják a lényeget,
hanem maga a zene, ahhoz kell kézbe venni a legmegfelelőbb hangszert. Ez
körülményenként változhat is. Holnap megyünk Fábry Sándor showműsorába, az
Állatfarmot fogjuk előadni, fontolgatom, hogy ott talán villanygitárral lépek a
színpadra.
Ahogy a képek mutatják, ez meg is történt...
* * *
HÉJAVARÁZS: Az EMI kiadásában megjelent album
11 dala változatos, színes dallamvilágot teremt. Noha a gyors, ütemes dalokból csak hármat
találunk a lemezen, ezek erőteljessége és jól kiválasztott elhelyezése biztosítják
a lemez „dübörgését”. A szövegek teljes nyugalommal nevezhetők verseknek. A nyitó
dal, az Állatfarm akár rocklemezen is elmenne, viszont rögtön utána
egy más világ következik: a Vágyalku csemegét jelenthet azoknak is,
akik elsősorban olyan dalokért szeretik az együttest, mint a Tánc a hóban
vagy a Bazsarózsa. Csupán a negyedik percben hangzik fel a szöveg, ez a luxus
csak kivételes zenei teljesítmény mellett engedhető meg. Megengedhették. Az ütemes,
talán kicsit bluesos Pörög a mézet Gyula zenéje, a Január
követi, mely a Tizedik című számmal együtt a balladisztikus hangzást
jelenteti meg. E két szám közé ékelődik be a Héjavarázs, melynek
szövege csupán négy sor, ám előadása dinamikájával, változatosságával csaknem 8
percen át is élvezetes tud maradni. A lírai hangszínről az Alhambra,
a Johann és az Altató gondoskodnak, megtörve a Zivatarral.
Ez utóbbi hallatán Petőfi Pató Pálja és Adynak A magyar ugaron című
versei „ugorhatnak be” — Gyula jellegzetes Ghymes-zenéje és Tamás sajátos,
ironikus versének kompozíciójában. A csípős „csúfolódást” a jövőre nézve
optimista üzenet követi: „Mégis: kalandra fel! Utad reménység kísérje el! /
Hogyha megérkezel, / Csodáljon ősöd, s fogadjon el!”. Az albumot a legdrámaibb
szám zárja: Kés a szájban. Talán erre mondják: akár egy
orgazmus... A nő szerepében és csúcsformában Vincze Emőke hallható.
Oriskó Norbert
A megfoghatatlanról szól ez a riport. Vágyak távoli tárgyáról, egy reggeli mosolyról, hosszú küzdelmek megérdemelt jutalmairól. A boldogságról. Meg három fiatalról, akik idén érezhették ezt a bódító, lágy és selymes érzést. Legalább egyszer. Amikor megjelent egy cédé, előkerült egy aranyérem, megnyílt egy önálló kiállítás. És arról is szól e néhány fotó melletti sok betű, hogy kincsnek kell úgy örülni, ahogy ők örülhetnek a tehetségüknek. Hogy mit gondolnak a boldogságról, leírom, szépen, sorban.
Egy
popénekesnőről szól az első történet, egy dunaszerdahelyi lányról, aki erőt
gyűjtött, s elindult az álmai után Budapestre. Most a Sugar & Spice énekesnője.
A magyar popélet ígérete. Molnár Márta végre igazi reflektorfényben. Új imázzsal,
más ruhákban, mint itthon, de révbe ért.
— Szerintem az a boldogság, ha az ember elégedett azzal, amit csinál, amit elért
— meséli csillogó szemmel — és nem vágyik semmi másra. Jelenleg elégedett
vagyok. Életem ahhoz a pontjához értem, hogy nem vágyok semmi másra. A munkám
sikeres, bekerültem egy popcsapatba, megtaláltam a nagy őt. Nem tudom, mi többre
vágyhatnék?
— Van különbség a régi meg a mostani érzéseid között?
— A mostani Márta nem más, mint az akkori. Persze, sok minden változott az
életemben. De az maradtam, aki voltam! Rengeteget tanultam, új élményekben volt
részem, melyek formáltak, de csak pozitív dolgokat tapasztaltam. Nem felejtettem el,
honnan jöttem, kiknek tartozom köszönettel. Az ilyesmit nem felejti el az ember.
Januárban Budapestre költözött, ritkán jár haza. Édesanyja nagyon örül lánya
sikereinek. Őrzi a Sugar & Spice-posztereket, a csapatról szóló cikkeket, a
videofelvételeket, melyeket Márta rendszeresen hazaküld.
— Említetted, hogy Budapesten vár a nagy ő.
— A Popsztárok válogatásán ismerkedtünk meg. Vic később a csapat koreográfusa
lett. Amúgy a most induló Symetryc nevű fiúzenekar tagja.
— Nagyon a szakma sűrűjébe értünk.
— Tudod mi volt a legboldogabb pillanatom? Amikor a kezembe foghattam a Sugar &
Spice első cédéjét. Ide-oda kapcsolgattam, főleg a második számot hallgattam, abban
énekelek a legtöbbet. Kóstolgattam, elemezgettem. Közben pedig eszembe jutott a sok
emlék, amit a lemezfelvételek során átéltünk a csapattal. Nagyon jó érzés volt.
Ha az utcán megfordulnak utána, már nem jön zavarba. Akkor sem pislog
sűrűbben, ha arról beszélgetnek mellette a villamoson, hogy nem ő a Márta a Sugar
& Spice-ből. Elfogadta, hogy az emberek szeretik. És a jó dolgokat, mint a
szeretetet is, könnyű megszokni. Amikor elbúcsúzunk, azt ígéri, énekelni fog.
Sokáig. Különben nem lenne boldog ember.
Mindig
szívesen hallgattam, amikor a lovakról mesélt, de azon a hideg délutánon sokkal
többet mondott, mint addig. Négyévesen került a lovak közelébe, nagyapjának fuvaros
lovai voltak, szerette nézegetni az állatokat. Majer Sándor azután már álmában is
lovagolt.
— Szüleim mesélték, hogy ötéves koromban éjszaka elszöktem otthonról, —
árulja el kamaszos mosollyal — és a közeli falu szélén elkötöttem egy lovat.
Felültem a hátára, s mentünk, amerre vitt. Másnap reggel találtak meg egy majorban,
amint a szalmakazalban aludtam. Három éve, harmincévesen vettem az első saját
lovamat, Ontariót egy itt élő holland tenyésztőtől. Belovagoltam a vidéket. Egyszer
azután jött egy többszörös szlovákiai bajnok lovas, s azt tanácsolta, feltétlenül
induljak a lovammal egy versenyen.
Ehhez azonban westerniskolába kellett iratkoznia. Szerencséjére akkoriban indított egy
ilyet egy Oklahomából érkezett cowboy Nyitrán. Három hónapon keresztül tartott a
tanfolyam. Majer Sándor engedélyt szerzett lovasoktatásra és versenyzésre is.
Feleségével vettek egy házat Kabátfalun, majd a mellettük álló telket is
megvásárolták, és megnyitották a Poni Ranchot, amely hamarosan a környék kedvelt
western lovardája lett.
— Lovas, zsoké, vagy cowboy vagy?
— Cowboy vagyok, tehenek nélkül. A sportot, melyet űzök, ilyen cowboyok
indították el Amerikában.
— Kezdőket tanítasz lovagolni, lovasbemutatókat tartasz, versenyekre jársz.
Mi érdekel a legjobban?
— A sport. A szakemberek azt mondták, két év alatt, amióta a
ródeólovaglást versenyszerűen űzöm, többet értem el, mint más húsz év alatt.
Nagyon jó ilyesmit hallani.
Idén nyolc ródeón indult, és csak egyszer lett második. Megszerezte az All
right cowboy címet, melyet az a lovas kap, aki egy versenynapon több első díjat
szerez. A versenyek alatt senkivel sem beszél. Pedig a család mindenhová elkíséri.
Hét évig fitnessversenyekre járt, tudja mi a sportszellem. Sokat foglalkozik a lóval.
Tréningezi, úszik vele, erőnléti gyakorlatokra fogja. Persze, minden trükköt nem
árul el.
— Mikor vagy boldog?
— Amikor ötven cowboy között felállhatok a dobogó legfelső fokára. Nekem
ízlik a győzelem, és szenvedek, ha alul maradok. Úgy jó a verseny, ha van tétje. A
tét pedig az első díj. Az aranyserlegek.
— Támogatnak?
— Meszlényi István, a Komáromi Nyomda igazgatója régóta szponzorál.
Ezúton is köszönöm neki, mert enélkül nem indulhatnék külföldi versenyeken.
Itthon pedig, ne tűnjön szerénytelenségnek, de minden fontos versenyt megnyertem már.
Ha nem lenne Meszlényi úr, ezek a kupák sem sorakoznának itt mögöttem.
Majer Sándor fia, Peti tizennégy éves. Ontario húgával, Whiskyvel már
helyezéseket hoz lovasversenyekről. Legutóbb harmadik lett a gyorsasági lovagló
kategóriában.
— Két éve, ha egy kicsit fújt a szél, már nem akart kijönni lovagolni.
Csak a számítógép előtt ült. Egyszer azután elkísért egy versenyre, és
megszerette a ródeólovaglást. Büszke vagyok a fiamra. Közeledik az idő, amikor
átadom neki a trükkjeimet, és az edzője leszek.
Amikor
megkérdeztem Dömötör Edétől, hogy sajtófotós, fotóművész, vagy
színházfotós-e , azzal a kerek mondattal válaszolt, amit most ideírok. A
színházfotózás áll a legközelebb hozzám, a sajtófotózásból élek, és nem
tartom magam művésznek. Azután a legelején kezdtük. Mert Ede nem fotózással kezdte.
Évekig egy kultúrházban dolgozott, ahol a legkülönbözőbb stílusú és értékű
előadásokat látta. Mellette zenélt. A basszusgitár most is a kedvenc hangszere.
— Amikor fotózni kezdtem — avat be világába, — nem volt kérdés, mit fogok
fotózni. Azt, amiben addig is dolgoztam. A színházat. A sport meg a politika azért
vannak távol tőlem, mert nem ezek miatt kezdtem el a fotózást. A színházfotózáshoz
elsősorban érzék kell. Megragadni a fontos pillanatokat. Ezek a pillanatok nem biztos,
hogy azok, melyeket a rendező is a legjobbnak vél. Mert én kívülről szemlélem a
színházat, mást is meglátok, mint a rendező. Minden próba és minden előadás más.
Mindegyikben adódik egy olyan momentum, melyről azt érzem, hogy el kell kapni.
Van egy fotója, melyre különösen büszke. Salieri áll rajta, vagyis Mokos
Attila színművész az Amadeusban, amint az arcát marcangolja. Sem előtte, sem utána
nem úgy csinálta. Dömötör Ede azonban éppen azt a pillanatot örökítette meg az
egyik próbán.
— Itt van előttünk az asztalon a Világszínház című folyóirat, abban
is két fotód az Amadeusból.
— A rendezők és a színészek rengeteg olyan helyzetet teremtettek abban az
előadásban, melyek jól fotózhatóak voltak.
Most leírom, miért hívtam beszélgetni Dömötör Edét. A Komáromi Jókai
Színházban látható önálló kiállítása miatt. Huszonegy fotó, sötétkék
drapérián. Húsz fekete-fehér, egy azúrkék alkotás. Azt az intézménynek
ajándékozta. Jelenetek három évad előadásaiból. Színművészek kimerevített és
utókornak megőrzött mozdulatai. Nem hirdeti hatalmas tábla az alkotót, csak egy-egy
apró ezüst színű aláírás, valahol lent.
— Három éve fotózom a színházat Komáromban. Azóta gyűlik az anyag,
előadásonként két nagy fotó. A kiállítás anyagát a másnapi megnyitó
éjszakáján válogattam.
— Ha nem ötvenéves a komáromi színház, ha nincs ez az ünnepi alkalom,
akkor is kiállítod a képeket?
— Más formában. Az ötvenedik évforduló ünnepsége egyébként nagy
terheket rótt rám is, és a színház valamennyi dolgozójára is. Határidők voltak,
melyeket mindenkinek be kellett tartania. Ha ezek nincsenek, még vártam volna, és
talán tudatosabban válogatok. Most már kint lógnak a képek, s fél évig láthatóak
lesznek a színházban. Már a saját sorsukra bíztam őket.
— Boldog vagy?
— Nem tudom. Menni kell tovább. A boldogság valami más. Igazából akkor
vagyok boldog, amikor fotózom. Ha fizikailag készülnek a képek. Amikor a papíron
látom előjönni a tónusokat a halványtól az erősig. Ahogy a kép előjön, az
boldogság. És másfajta boldogság is létezik. Amikor a rendező odahívja a
színészt, megmutatja neki a fotómat, és azt mondja neki: ebben a jelenetben így kell
kinézned. Az egészért számomra ez a fizetség.
Ideírom még a végén, hogy szerintem Dömötör Ede művész. Azok közül
való, akik még érzik az alkotás ízét. Nagy lelke van. És nem csak beszél a
művészetről. Csinálja.
Bárány János
Ültünk a töltésen, és a napraforgókat bámultuk.
Az örökkévalóság hatalmas virágainak tűntek ott, az azúrkékben. Sehol egy fehér
fátyolfelhő, amely megzavarhatta volna a délutánt. A csillogó szemű nő mesélt róla,
hogy verseket rakott egymás mellé, olyan lírát, amit hamarosan elénekel. Mert Illés
Lajos zenét ígért. Lélektől-lélekig, hiszen mindkettőjüket megérintette a másik
művészete. A Kossuth-díjas zenészt a nő hangja Kisorosziban, a nőt meg a mindig nyíló
Sárga rózsa. A minap jutott eszembe megint a tavalyi július, amikor egy hangulatos
pozsonyi bárban Bárdos Ágnesre vártam. Vele gyönyörködtem egy éve a nyárban
Kamocsán, miközben készülő albumán merengtünk. Most egy taxiban ült a tévés újságíró,
és a beszélgetésre sietve talán felidézte a sárga-kék áhítatot.
— Idén a hatvanadik születésnapját ünneplő Illés Lajos ajándékot adott. Jóbarátja, Majla Sándor székelyudvarhelyi költő megzenésített verseit. Felénekeltette egy lánnyal, hogy ne kelljen kottát és szöveget írnia. Nem sokkal a születésnapi ünnepség után, amikor Szlovéniába utaztunk, Lendvára fellépni a Költészet napján Huszár Lászlóval és Papp Sándorral, megmutattam nekik a kazettát. Azt mondták, ki kell adni. Akkora hiánycikk ez errefelé. Majla Sándor költészete színtiszta költészet. Értéket is közvetít ez az anyag. A hangszerelést tekintve, egy-két helyen nyúlt Illés Lajos zenéjéhez Pereszlényi Csaba billentyűs.
Anyaországi zeneszerző, erdélyi szövegíró, felvidéki
előadó. Ez a fajta összetartozás mennyire van jelen tíz éve tartó előadói
pályádon?
— Az Igen, de című első előadásom az általános emberi értékekről
szólt. A Halotti beszéd már a magyarság nagy kérdéseit feszegette. Nemcsak a
Kárpát-medence volt a téma benne, hanem a nyugatra emigrált költők életérzése,
Márai gondolatai is.
Azonosak az erdélyi gyermekirodalom témái az ittenivel?
— Merem remélni, hogy a gyermekek mindenütt a világon egyformák. Okosak,
bölcsek, őszinték. Persze, a verseket nem gyermekek írják, hanem olyan költők, akik
nem feledkeztek meg róla, hogy ők is voltak gyerekek. Az erdélyi gyermekversek
megfogalmazásukban térnek el egy kicsit a szlovákiai magyar gyermekversektől. Majla
Sándor verseiben a csodálatos líra fogott meg, ami még akkor is kitapintható, ha csak
egy kis mesét mond el a költő. Témái a természet, az önfeledt, boldog táncolás,
az álmok, a karácsonyvárás. A Tánc-lánc szövegvilága nyáron kezdődik, télen
végződik. Ám az utolsó szám, a Téli dal szépszeműnek szövegében ott az utalás,
hogy “Szépszemű, gondolj a nyárra!”, tehát, mint egy körtánc, melyben minden
mozgásban van.
A gyermekek táncolnak?
— Boldogan! A bemutatón a szenci óvodásokkal léptem fel, Szabó Edit
igazgatónő jóvoltából. Aranyos koreográfiák születtek, ez adta meg az egész
báját. A próbák során a gyerekek állandóan kikövetelték, hogy újra és újra
táncolhassanak, s velem együtt énekelték a dalokat. Megpillantva a fellépőruhámat,
melyet Agócs Valéria varrt nekem, megkérdezték, hogy “Ági néni, maga lepke
lesz?”, mert valóban színes és pillangószerű a kosztümöm. Egyik kolléganőm
örömmel mesélte, hogy azóta nincs gondja a gyermekeire, amióta megkapták a
kazettát, mert állandóan erre táncolnak, ugrálnak és bolondoznak. Amúgy a
Tánc-lánc nem arra készült, hogy fellépésekre járjak vele, hanem arra, hogy az
óvónéniknek ne kelljen a fejüket törniük, honnan kerítenek műsort a különböző
ünnepekre, hanem ezekre a dalokra tervezhessenek táncokat, apró jeleneteket.
Hangod nélküled lesz hallható a színpadon?
— Ha a gyerekek csak a maguk kedvére táncolnak rá, nekem már az is siker.
A lányaidnak tetszik?
— A munkaváltozat nem tetszett nekik. Kinga tizenhét évesen teljesen más
zenét hallgat, a tizennégy éves Judit viszont hűségesen lemásolta a szövegeket a
kazettáról. Amióta a végleges anyagot hallgatják, azt veszem észre, hogy a
szobájukból a fürdőszobába menet dúdolgatják, hogy elromlott a búgócsigám már
egy hete...
Illés Lajos, a zenészlegenda mit mondott a premieren?
— Tizenöt szál rózsát hozott. Pirosakat, fehéreket, zöld aszparágusszal.
Felém fordult, s a fülembe súgta: „Úgy meghatottál, hogy még a könnyem is
kicsordult”. Virággal köszöntem meg neki én is. Egyetlen szál sárga rózsával.
Bárány János
Az előző hónapban lottóláz uralta Magyarországot, sőt, még a határokon túlról is érkeztek tippelők. Sokakat vonzott a milliárdos vagyon. Csillagjegyünk alapján vajon milyen esélyeink vannak a meggazdagodásra.
KOS
Már magában is a pénz, a vagyon megszerzésének vágyára utal. A Kosnak azonban a
vagyon elsősorban tudást, megszerezhető ismereteket jelent, melyen keresztül kemény
és becsületes munkával éri el pénzügyi sikereit. Szigorú az erkölcsi kódexe, soha
nem hagyná magát megvesztegetni. A Kos csak a saját erejéből gazdagodhat meg.
Bika
Mi más, mint vagyon? A Föld eleme uralja a Bikát, így a földi javak nagyon vonzódnak
hozzá. Drágaköve a zafír, melynek jelentése a szív megbékítése, a szerelmi
bölcsesség megteremtése. A Bika a tavasz leggazdagabb időszakában uralkodik az
égbolton, ilyenkor virul ki a természet. A Bika szülöttekre is a viruló gazdagság
lehet jellemző, ha harmonikusan élnek magukkal és a természettel.
Ikrek
Ez a kettős jegy sokat gondolkodik a pénzen, de - mint mindenben - ebben is végletes. A
legtöbb Ikrek, mivel nincs meg a belső egyensúlya, igen pazarló. Az Ikrek szülött
nehezen gazdagodik meg. Változékonyak a pénzügyek területén is, egyszer hopp,
másszor kopp. És nekik ez így természetes.
Rák
A jó pénzügyi érzék is jellemző a Rák szülöttekre. Tisztességes úton, és
kiváló pénzügyi érzékkel megáldva küzdenek meg az élet dolgaival. Igaz, néha
kissé naivnak tűnnek, de soha nem szabad elfelejteni, hogy a Ráknak páncélja és
ollója van!
Oroszlán
Egyetlen csillagjegy szülötte sem vágyik annyira a csillogó-villogó gazdagságra,
mint az Oroszlán. Általában a büszke Nap sugározni szokott rá megfelelő
fényszögeket, így nagyon gazdag is lehet. A híres és gazdag örökösök között is
gyakori az oroszlán jegyében született ember.
Szűz
A Szűzre mondják, hogy a könyvelők jegye. Valójában a Szűzek igen jó
üzletkötők is, mert természetes jó viszonyuk a pénzzel és a Földdel, valamint a
Merkúrtól kapott kiváló beszédkészségük és lelki érzékenységük alkalmassá
teszi őket erre. A Szűz mindent a maga erejéből ér el, meg kell dolgoznia minden
fillérért.
Mérleg
A konfliktushelyzetek és a pénzügyi nehézségek kiegyensúlyozója. Ritkán
igen gazdag, és nagyon ritkán szegény. Azt mondhatjuk rá, hogy mindig épp annyija
van, amennyire szüksége van.
Pénzügyei tekintetében is igen türelmes, és képes kivárni a megfelelő pillanatot,
amíg „az idő mindent megold“.
Skorpió
Ősi vágya a szexualitás és a pénz iránt olthatatlan. A Skorpió szülöttek
igen ritkán halnak meg szegényen. A legjellemzőbb tulajdonsága ennek a jegynek, hogy
Főnix madárként képes magát valahányszor újra felépíteni, akár a nulláról is
talpra állni, és folytatni. Végtelen ereje és küzdése végül mindig elnyeri
gyümölcsét.
Nyilas
A kentaur szimbólum kettős, félig emberi, félig ló. A Nyilas szülöttek
pénzügyi, vagyoni helyzetüket tekintve kétszínű, csalásra hajlamos, pazarló és
lobbanékony természetű. Az ilyen Nyilasok anyagilag megbízhatatlanok, és
jellemtelenek. Viszont elég sok közöttük a kivétel, akire ez egyáltalán nem
jellemző.
Bak
Bölcsen szemléli az életet, pénzügyeit és vagyonszerzését is a
bölcsesség, és a célratörőség határozza meg. Imádja megszervezni saját maga és
mások pénzügyi biztonságát, életét, hátterét. Soha nem veti bele magát vakon
valamilyen üzletbe, mivel százszor is át kell gondolnia mindent, amibe belefog.
Vízöntő
Korlátok nélkül és hatékonyan szeret élni. Feltaláló agyú, eszes ember a
Vízöntő, de igen ritkán lesz gazdag ember belőle. Amit megalkot, az könnyen
kezelhető és hasznos, ám előfordul, hogy az alkotás öröméért dolgozik és a
hasznot mások fölözik le. Ezért nem is zavarja a Vízöntőt, mert már a következő
találmányon töri a fejét.
Halak
Az ellenkező irányba úszó két hal nem csak a jegy kettősségét jelzi,
hanem a gyötrődő ellentéteket is. A Halak - pénz tekintetében - a legnagyobb
ingadozást mutató jegy. A legtöbbjük többször meggazdagszik és elszegényedik egy
életút során. Folyamatosan kétségek gyötrik, igen ritkán van egyenes véleménye
valamiről.
Az idő szavára hallgatva e havi viccrovatunkba Télapóval és Jézuskával kapcsolatos poénok kerültek, annak reményében, hogy senkiben sem kelt majd felháborodást...
Egyenlőség
Két prosti beszélget karácsony előtt:
— Te Gizi, mit kérsz a Jézuskától?
— Mit, mit, ötezret mint a többitől!
Névadás
József és Mária beszélgetnek, hogy mi legyen születendő gyermekük neve. Azt mondja
József:
— Legyen mondjuk Elemér.
Mire Mária: — Jézus!
Modern
Télapó érkezik az óvodába. Egy aranyos kislány odamegy hozzá, a Télapó megkérdi
tőle:
— Na, kislány jó voltál?
— Persze.
— És, milyen ajándékot szeretnél?
— Miért, nem kaptad meg az e-mailemet, te vén hülye?
Találósok
Ha látsz az úton három Télapót, honnan ismered fel azt, akinek eredetileg
szőke volt a hajszíne?
— Húsvéti tojások vannak nála.
Mi az? Kicsi, piros és fetreng a hóban?
— Tökönrúgott Télapó!
Testamentum
És Jézus kérdé követőit: „Ki vagyok én?”
És követői ezt mondák: „Te vagy a földi létünk eszkatologikus manifesztációja,
a személyiségünk ontologikus alapjainak megmutatója.”
És Jézus mondá: „Mi van?”
Találkozások...
Jézus sétál az erdőben, mikor hallja, hogy valaki borzasztóan sír. Elindul
a hang irányába s látja amint egy öreg ember keresgél valamit, s közben keservesen
sír. Jézus így szól:
— Miért sír annyira, jóember?
— Nagy az én bánatom, elhagytam a kisfiam!
— Ezen segíthetünk, volt-e valami különleges ismertetőjele?
— Bizony volt. Mindkét kezébe szög volt beleütve!
Jézus térdeire rogyik, s kitárja karjait:
— ÉDESAPÁM!!!!!
Megörül az öreg is:
— PINOKKIÓ!!!!!!
Télapó dilemmája
Télapó a szokásos éjjeli csomagosztogatása közben leereszkedik az egyik
kéményen. A ház úrnője a kandallóval szemben, anyaszült meztelenül és terpeszben
az igazak álmát alussza. A télapó erre a látványra ereszkedik le. Egy ideig csak
nézi-nézi, majd halkan megszólal.
— Uramisten. Ha megteszem azt amit gondolok, elkárhozok és soha többé nem lehetek
Télapó. Ha nem, akkor nem férek vissza a kéményen...
Biznisz
A zsidó származású Móricka katolikus gimnáziumban tanul. Az egyik órán a tanár
azt mondja, hogy kap 500 koronát, aki megmondja, hogy ki volt a legnagyobb ember a
világon. Az egyik gyerek:
— Leonardo da Vinci.
— Jó, jó, de én nem rá gondoltam.
A másik gyerek:
— Talán Einstein?
— Még jobb, de még mindig nem rá gondoltam.
Erre Móricka:
— Jézus Krisztus.
— Úgy van Móricka, itt az 500 korona. De te zsidó származású vagy, nem inkább
Mózest kellett volna mondanod?
— De igen, viszont Mózes az Mózes, az üzlet meg üzlet.
Pistike már másodikos. Egyik nap lihegve rohan az apjához:
— Mindent tudok! Megmondták a fiúk — lihegi. — Te vagy a Mikulás, a Jézuska, de
még a gólya is...
Levélváltás Télapóval
Kedves Télapó!
Mit csinálsz az év maradék 364 napjában? Játékokat készítesz?
Barátod, Thomas
Kedves Thomas!
Az összes nyavalyás játék Kínában készül. Van egy kedvenc kaszinóm Vegasban, ahol
az időmet koktélszürcsöléssel és a pincérnők fenekének fogdosásával töltöm. A
lóvémat meg a játékasztalok mellett verem el. Öregem, te akartad tudni... Télapó
* * *
Kedves Télapó!
Nagyon szeretnék egy kiskutyát! Hozz nekem egyet, lécci, lécci, lécci! Jimmy
Kedves Jimmy!
Lehet, hogy felétek bejön ez a debil stílust, de nálam ezzel francot se érsz el.
Kapsz egy pulóvert megint, és kész.
Télapó
Kedves Jézuska
Jó kislány voltam egész évben, és az egyetlen dolog amit kérni szeretnék tőled az,
hogy mindenki békében és boldogan éljen az egész világon.
Szeretettel: Sarah
Kedves Sarah!
A szüleid nem szívtak túl sok füvet, mielőtt születtél?
Jézuska
Kedves Jézuska!
Szeretném, ha Anyu és Apu újra együtt lennének.
Teddy.
Kedves Teddy!
Sajnos, anyád nem felejti el azt a kis közjátékot apád és a bébiszitter között
— öregem, apád úgy megdöngette a csajt, mint hurrikán a budiajtót! Inkább viszek
neked pár LEGO-t.
Jézuska
Zsúfolásig megtelt a komáromi Tiszti Pavilon díszterme. Néhányan
kissé megilletődve foglaltak helyet, ugyanis tartottak az orvosi szakszövegtől,
mellyel nap mint nap találkozhatnak a háziorvosuknál vagy a kórházakban. Dr. Czeizel
Endre azonban teljesen közérthetően, mindent elmagyarázva osztotta meg tapasztalatait.
Nem fukarkodott a humorral sem, mellyel pillanatok alatt oldott hangulatot teremtett...
Beszélt a manapság oly égető problémáról, az anya és a gyermek kockázatáról az
anya életkorának árnyékában. A fenyegetettség még mindig a húsz évnél fiatalabb
és negyven évnél idősebb nőknél a legmagasabb. Azonban a fejlődő társadalom más
követelményeket állít a ma nője elé, mint tíz, húsz évvel ezelőtt. A
karrierhajhászás nem engedi már meg a húszas éveik elején álló pároknak, hogy
gyermeket vállaljanak. Így ez az életkor kitolódik. Régebben viszont egyértelműen
veszélyeztetett terheseknek nyilvánították a harmincöt és annál idősebb, gyermeket
vállaló anyákat. A tudomány kétezerkettőre elért arra a fokra, hogy ezeknél az
eseteknél száz százalékos pontossággal tudja megállapítani, hogy a születendő
csecsemő egészséges lesz-e, vagy pedig rendellenességekkel jön majd a világra.
Az előadás után rengeteg kérdéssel árasztották el az orvost, míg mi, a sajtó
képviselői aggódva pillantottunk óráinkra: csak beleférjen az időbe az interjú.
Dr. Czeizel Endre azonban időt szánt mindenkire.
Hogyan került kapcsolatba a genetikával?
— Eleinte nőgyágyász akartam lenni, valami nagyot véghezvinni a szakmán
belül, azonban Semmelweis már megmentette az anyákat. Én ekkor szerettem volna a
magzatok életét megmenteni, elkezdtem foglalkozni a magzatvédelemmel. Hatvanötben lett
engedélyezve a genetika, mint tudományág. Ösztöndíjakat pályáztam és kaptam meg.
Nem volt tervezett, hogy ezen a szakon induljak el, az élet sodort magával.
A különböző vallások gyakran demagóg módon azonosítják a genetikát a
klónozással, éppen ezért elítélik. Hogyan tud ekkora túlnyomás ellenére fejlődni
ez a tudományág?
— A genetika gyakran ütközött a hatalommal, illetve az egyházakkal. Egyrészt
maximálisan egyetértek az egyházakkal abban, hogy az abortusz az emberi élet elleni
atrocitás. Úgy gondolom, hogy Isten segítségével fejlődik az orvostudomány, a
meddőség az egyik legnagyobb emberi átkok közé tartozik. Hiszem, hogy az egyház el
fogja ismerni, hogy az ember teremtése nem az orvostudománynak, hanem az életnek és
Istennek az akarata.
Mit jelent a születésszabályozás, és miért tiltják sok országban?
— Röviden talán képtelenség lenne összefoglalni mindazt, amit ez a szó
magában hordoz. Annyit mondanék róla, hogy ma már a tudomány képes arra, hogy
kiszűrje, beteg-e a magzat, károsodással jönne-e a világra, illetve, hogy kezelje
mindazt, amire szükség van, hogy a kórházakat egészséges szülők egészséges
gyermekükkel vagy gyermekeikkel hagyják el. A kulturált ember megérti az értékeket,
értelemmel tud kiállni mellette és ellene egyaránt. A tudatlan ember például a
korszerű fogamzásgátló eszközök helyett az abortuszért áll sorba. A kultúra és
az oktatás fejlődésével szerintem változni fog a helyzet.
Létezik-e a TÖKÉLETES? Megalkotható-e?
— Nem, és leszögezném, hogy ez egy félreértés. Az ember azért ember, és
nem valami természet feletti jelenés, mert nem tökéletes. Minden halandóban jelen van
az öt hibás gén, ám nem mindenkinél jelentkezik azonos időben és arányokban. Az
ember nem szeplőtelen, az orvostudomány azért működik, hogy enyhítsünk a
fájdalmakon és a bajokon, de szembe kell néznünk a halandósággal.
Minek tudható be, hogy manapság több gyógyíthatatlan betegség szerepel a
köztudatban?
— Nem hinném, hogy több ilyen betegség van. Inkább csak annak tudható be,
hogy régebben nem léteztek olyan modern hírközlési eszközök, mint ma, illetve az
éppen uralkodó államhatalmaknak sem volt érdekük elismerni a tényt, hogy
tehetetlenek egy-egy kórral szemben. Azt hiszem, presztízs-csökkentő értéke lett
volna. Egyszerűen arról van szó, hogy több betegséget már kezelni tudunk, így nem
halnak meg például a Down-kórban szenvedők már csecsemőkorukban, így sokkal többet
láthatnak a körülöttük élők. Ez inkább érdem, hiszen nekik is lehetővé teszik
az életet.
Rengeteg országot beutazott, hosszú évtizedek óta folytatja kutatásait a
genetika területén. Véleményét az egész világ elfogadja. Ennek fényében tenném
fel a kérdésemet: milyen jövő vár az emberiségre?
— Az emberiség előre halad, de nem mindig helyes irányban. Rengeteg a
kiaknázatlan tudás, tenni akaró és tudó szakemberek állnak sorba, hogy a tudós
társaságok és a közvélemény elismerje munkásságukat. Magyarországon például
kitűnő lehetőségek adódnának a halálozás csökkentésére, az egészséges
születés szabályozására, azonban nem élnek ezekkel. Ha valaki birtokában van a
tudásnak, ám a gyakorlatban ezt nem alkalmazza, azt elkeserítőnek tartom.
Ünnepek előtt vagyunk. Vajon melyik volt az Ön legszebb karácsonya?
— Hat évvel ezelőtt. Pontosan emlékszem, ugyanis akkor még együtt volt az
egész család. Akkor még élt az édesapám. Számomra a karácsony egyértelműen a
családot jelképezi. Azt, hogy akivel nemegyszer hónapokig nem találkoztam, ilyenkor
újra láthatom, megszoríthatom a kezét, és elmondhatom, mennyire örülök, hogy
együtt lehetünk. Szeretném ezt mondani már pár éve az édesapámnak is, de nem
tehetem, mert ő már nincs köztünk. Remélem, én leszek a következő, aki elmegy,
bár édesanyámat jobban fenyegeti ez a veszély, hiszen kilencvenegy éves. Nagyon
fájdalmasan érint, hogy nem tehetek semmit az elvesztésük ellen. Akkor, hat éve
készült egy „összcsaládi“ fotó, mely azóta is a falamat díszíti. Szeretném
visszapörgetni az időt.
Kalmár Csaba
Barátságos
ember a huszonöt esztendős Kurčík Slavomír. Tiszta tekintetű, nyugodt arcú.
Ásványvizet rendel a kávéházban. Este nyolc felé jár az idő, nincsenek sokan,
ráérősen beszélgetünk. A Frontvonal Alapítvány missziós munkása megható
őszinteséggel vall Istenhez való viszonyáról, egy börtönben teljesített
szolgálatáról, szellemi és erkölcsi állapotunkról.
A Frontvonal Alapítvány a szellemi és erkölcsi ébredést igyekszik
elősegíteni, magyarországi központtal, határok nélkül.
— Az ébredés folyamatának a felgyorsítása, dinamikusabb haladása
érdekében szeretne cselekedni az alapítvány. Meglátogatjuk a magyar ajkú egyházi
vezetőket, hivatásos lelkészeket, pásztorokat, s elmondjuk nekik a
célkitűzéseinket. Több országban egyszerre indul a munka, bár Jugoszláviában és
Ukrajnában már dolgozik az alapítvány, amely kétezerben alakult. A nevében
található a lényege. Mivel Isten embereinek valljuk magunkat, ezért a szellemi
ébredés élén szeretnénk állni, amelynek egyik aspektusa az erkölcs
helyreállítása lesz.
Mikor találkoztál Istennel? Rocker voltál, alternatív zenét hallgattál,
úgy öltöztél, mint a független fiatalok. Mi történt?
— Kilencvenhét május tizenkettedikén hoztam meg a döntést. Voltak
előzményei. Az egész egy nagy csalódás után jött, amikor elkezdtem azon
gondolkodni, vajon minek is élünk. Van-e az életnek értelme? Ha van, akkor mi az?
Egyik hívő barátomtól kaptam egy Bibliát. Elkezdtem olvasni, és magával ragadott a
benne lévő szöveg. Néhány hónapon belül megismertem az igazságot. Azaz Istent,
mert ő az igazság. Összetörtem a cédéimet. Akkoriban találkoztam Yancey Daniel Toon
amerikai misszionáriussal, aki januárban érkezett az országba. Az imája az volt, hogy
Isten rendeljen mellé egy embert, aki segít a munkájában. Én voltam a válasz az
imára. Fél év alatt megtanultam angolul. Nemsokára már tolmácsoltam a szavait a mi
kis összejöveteleinken. Kis közösség voltunk, fokozatosan ismerték meg
tevékenységünket az emberek. Ma már ifjúsági vezető vagyok az Apostoli Egyházban.
Az istentiszteletek magyarul és szlovákul zajlanak, ezeken a nyelveken szolgálom Isten
népét. Az Apostoli Egyház Naszvadi Ifjúsági Gyülekezetét vezetem.
Miért falun teljesítesz szolgálatot, amikor Komáromban élsz?
— Jelenleg Komáromban még nincs gyülekezetünk. Azon munkálkodom, hogy itt
is legyen helyi gyülekezet, ahová az emberek jöhetnek épülni, szeretetet kapni,
barátságot kötni. Tóth József naszvadi lelkipásztor, aki tíz éve jár a
börtönben is szolgálatot tartani, fél éve maga mellé vett, hogy kövessem áldásos
útján, és mellette tehessek szolgálatot. Megtérésemtől kezdve a világi emberek
felé fordulok, azok felé, akik még nem hallottak Krisztusnak a szeretetéről. Akik
lelkileg sérültek. A börtönben ilyen emberek vannak. Magam kerestem a szolgálat
lehetőségét, a zselízi börtönben nyílt meg az ajtó. Az Apostoli Egyház tagjai
több börtönben is szolgálnak.
Havonta kétszer mész a rabok közé.
— Tizennyolc éves kortól tartózkodnak ott elítéltek, negyvenöt-ötven
éves korig. Kettes fokozatú a szigor odabent.
Milyen a hit állapota a rácsok mögött?
— Említettem az előbb, hogy csak fél éve járok oda, tehát mindössze
erről az időszakról beszélhetek. Az összejövetelekre hat-nyolc ember jön el. Ebből
három-négy rendszeresen érkezik, ketten pedig életstílust változtattak. Megtértek
Istenhez. A többség érdeklődik. Ez ugyanis egy folyamat, amit nem erőltetünk az
emberekre. Vannak, akik hol jönnek, hol nem, mások rendszeresen járnak, azután
elmaradnak. Mi hitből csináljuk. Ez a vetés ideje.
A legelső vetésen tehát mindenki ott van. Azután már csak az megy, aki
akar?
— Már legelőször is az jön, aki akar. Kedden és vasárnap megyünk. Akit
érdekel, eljön az osztályterembe, és beszélgetünk. Isten kegyelméről, Jézus
Krisztus haláláról és feltámadásáról. A Bibliában foglalt alapvető tényekről.
Azután szabad beszélgetés van, amit közös imádkozás követ a szükségekért, a
megtérésért, a démonoktól való szabadulásért. Az öszszejöveteleinken nyugodtak
az elítéltek. A megtértek folyamatosan gyógyulnak. A börtönőr olykor meghallgatja
az örömhírt, az evangéliumot, máskor nincs ott.
A lelkedet megviseli az a világ?
— A börtön számomra egyáltalán nem zavaró körülmény. Örömmel
csinálom.
Életedet mennyire hatja át Jézus szeretete? Most is egy olyan pólót
viselsz, melynek felirata „Jézus az út, az igazság, az élet.“ Megkérdem, fontos,
hogy ezt magadra írd?
— Az emberek tudtára adom, hogy ki vagyok, kinek élek. Persze, bizonyos
kereteken belül, nem úgy, mint egyes szekták tagjai teszik. Igyekszem Krisztusról
bizonyságot tenni. Kihasználva az alkalmas és az alkalmatlan időt. Ahogy az ige
mondja.
Hamarosan itt van karácsony. Az ünnepek ünnepe. Számodra is az?
— Valamilyen szinten igen. A családban sohasem csaptunk emiatt nagy dáridót.
Megünneplem, persze. Egy ige úgy szól, hogy van, akinek minden nap egyforma, más pedig
különbséget tesz. Mindenki szabadon dönt erről. Igyekszem úgy élni, hogy számomra
minden nap karácsony lehessen.
Bárány János
Magyarországon ez elképzelhetetlen volt. Eddig. De még a nagyvilágban
is ritkaságszámba megy. A Unique új fejezetet nyitott a magyar zenetörténetben. Hogy
mivel? Albuma tavaly áprilisban jelent meg, de még most, karácsony előtt is ott van a
legnépszerűbbek között. Mégsem beszélhetünk mindent elsöprő sikerről. Inkább
amolyan lassan jövőről. Az Úttalan utakon című korong az első hónapokban a boltok
polcain maradt. A tagok ezen nem csodálkoznak, azt mondják, zenéjükhöz idő kell.
Mert más, mint a megszokott, amit ömlesztve kapunk. Most már egyértelmű, a trióval
számolnia kell az utókornak. Még nincs a csúcson. Halad feléje.A trió két tagjával,
Gabival és Ádámmal Budapesten találkoztunk.
A Unique előtt Kovacsics Ádám (zeneszerző) és Ferbár Zsolt (szövegíró) más együttesekkel dolgoztak. Közben egyre inkább körvonalazódott az elképzelésük, a közös csapatot illetően. A zenekar hangja, Völgyesi Gabriella 1997 elején csatlakozott a fiúkhoz.
Völgyesi Gabriella (1977. január 23.)
Kiskorától énekel, zongorázik. 1992-ben – táncdalének kategóriában –
megnyerte a „Tinisztár kerestetik” nevű országos versenyt, amelyet a tévé is
közvetített. A zenekar mellett végzős hallgatója az ELTE Állam- és Jogtudományi
karának.
Ferbár Zsolt (1975. március 23.)
Feladatköre a szövegírás, analóg hangok, effektusok programozása. Zenei
ízlése az elektronikus irányzat rendkívül széles palettáján mozog, egészen a
modern tánczenék legtöbb ágáig.
Kovacsics Ádám (1975. augusztus 17.)
A zeneszerzés mellett a hangszerelés a feladata. Zeneiskolában jazz-gitár
szakra járt, zongorázni pedig autodidakta módon tanult.
A lemezetek megjelenésekor gondoltátok volna, hogy még másfél év után is
sláger születik róla?
Gabi: Azt tudtuk, hogy erős lemezt hoztunk össze. Azt nem, hogy mennyi idő
alatt futunk be. Abban viszont biztosak voltunk, hogy a Mi van a nevedben?, vagy a
Csillagtenger című daloknak lesz visszhangja. És reméljük, hogy az Angyalnak is.
Ádám: Nagyon hosszú kifutása volt a daloknak. Nem sejtettük, hogy hónapokig a
listákon lesznek. A Csillagtenger fél évig a Kívánságműsorok kedvence volt. Hiába
jöttünk volna ki új dallal, a rádiók nem játszották volna, mert egyfolytában a
Csillagtengert kérte a közönség.
Mivel magyarázzátok, hogy el kellett telnie bizonyos időszaknak, pár
hónapnak ahhoz, hogy a közönség felfedezze a lemezt? Tavaly áprilisban jelent meg, de
csak a nyár folyamán kezdtetek ismertté válni a második kislemezdallal.
Gabi: Mert nem szokványos. Nem olyan könnyen emészthető, mint általában a
mai magyar úgynevezett trendi popzene. Már a pályafutásunk elején sokan mondták,
hogy különlegesek vagyunk. Az első perctől kezdve érzékelték, hogy a mi zenénk
más. A pop- és az alternatív zene határán mozgunk. Csak később tudatosítottam,
hogy a szövegvilágunk is viszszatarthat a gyors befutásban. Mert az sem egyszerű.
Nekünk még jobban meg kell dolgozni a sikerért, mint másoknak. De ezt vállaltuk, és
ez így a jó.
Ti is különlegesnek tartjátok a stílusotokat? Ha valaki megkérdezi, hogy
milyen zenét képvisel a Unique, mit válaszoltok?
Ádám: Elektronikus popzenét. Nem különleges, inkább eltér attól, amit
hallunk a rádióban. Mondjuk azokhoz képest a mi zenénk valóban különleges. De nem
úgy születnek a dalok, hogy most valami nagyon egyedit kell csinálnunk, egyszerűen
ezek jönnek belőlünk.
Van-e valamiféle tudatosság abban, hogy egyre erősebb dalokkal jöttök ki a
lemezről? Vagy ezt csak mi halljuk így, mert egyre nagyobb slágerek válnak belőlük?
Gabi: Nem tudom, hogy egyre erősebbek-e a dalok, de örülök, ha így látod.
Ebben semmi tudatosság nincs, ezek négy-öt éves számok. Nem a mostani popzenei piacra
készültek, csak megszülettek. Most jó időben vannak, és jó helyen.
Jól hallottam, négy-öt éves számok?
Gabi: Igen. Sőt, van egy dalunk, a Szellemmaszk, amely hat éve készült.
Ádám: A Csillagtenger is négyéves. Más hangszereléssel született meg, de nem
változtattunk rajta sokat. A többin is csak nagyon keveset.
Szerintetek az Angyal lesz akkora sláger, mint a Csillagtenger?
Gabi: Bízom benne. A Csillagtengerhez képest kevésbé populáris a
dallamvilága. A szövege viszont érthetőbb, és a refrén is közelebb áll a
szívemhez, mert, hogy úgy mondjam, tragikusabb. Én ezt érzem a számmal kapcsolatban.
Az első kislemezdalt, a Végtelen álom címűt alig játszották a rádiók.
Gabi: Mert kísérletező dal. Kőkemény elektronikus zene. Ádámnak, amikor
írta nem az volt a fő szempontja, hogy slágerzene legyen. Olyan atmoszférája,
dallamvilága van, amely nagyon karakteres, mégsem slágerszagú.
Akkor miért ezzel kellett elsőként kijönni?
Ádám: A koncepció az volt, hogy ne olyan dalt hozzunk ki, mint a
Csillagtenger, amely más irányba befolyásolta volna a hallgatókat. Így az első dal
kapcsán be lehetett határolni a zenénket, sugallta az általunk képviselt
irányvonalat. Vannak olyan dalaink, amelyeknek nincs párja a lemezen. Például a
Csillagtenger is ilyen. A Végtelen álom a középvonalon mozog. Ennél van
populárisabb, kevésbé populáris, gyorsabb, lassúbb. Ez pont a középút. Aki
fogékony az ilyen zenére, ebből azonnal rájött, hogy mire számíthat a Unique
kapcsán.
Szerintem ez hordozott némi veszélyt is. Méghozzá, hogy eltűntök, a
közönség egyszerűen nem mutat különösebb érdeklődést a második kislemezdal
iránt.
Gabi: Ettől nem féltünk, mert a kiadónk mellettünk állt, mindenben
támogatott. Amikor bevállalt minket, tudta, hogy olyan csapat vagyunk, amely nem a
kitaposott úton jár, hanem, ahogy az albumunk címe is jelzi: Úttalan utakon. Műfajt
teremtettünk. Ez nagyképűen hangzik, de nem mi mondtunk magunkról, hanem mások. Ezt
tűzte a zászlajára a kiadó is.
Ezek szerint tudtátok, hogy a lemez nem két hónap alatt lesz sikeres, hanem
el kell telnie bizonyos időnek, hogy az emberek megismerjék, megszeressék.
Ádám: Ez így van. Az első dal ugyan kevésbé volt sikeres, ám a célját
elérte, és ez a fontos. Játszották a rádiók, de nem olyan sokszor, mint a
következőket. Van egy jól látható íve a Unique-kislemezeknek. Az elsőt
játszották, a másodikat többet, a harmadikat még többet. Nem volt olyan pont, hogy
most berobbantunk. Szép lassan haladunk előre.
Lesz-e ötödik kislemez?
Gabi: Az igazság az, hogy nem vagyunk ennyire tudatosak. Abban biztosak voltunk,
hogy az Angyalt kihozzuk. Ötödik maxiban nem gondolkodunk, ahogy esik, úgy puffan.
Megvárjuk, hogy az Angyalt hogyan fogadja a közönség, és ennek függvényében bármi
történhet.
Ez sejtetni véli, hogy körvonalazódik a második lemez.
Ádám: Körvonalazódik, ez a jó szó. Lesz egy vezérfonal, amelyre az
egészet fel tudjuk fűzni. Az elsőnél is volt, ezen nem változtatunk. Ennek
kitalálása folyik. Dalfoszlányok készülnek, mint szövegekben, mint zenében. Szóval
egyelőre csak érlelődik az anyag, jövőre szeretnénk megjelentetni.
Gabi, említetted, hogy van a lemezen hatéves dal is. Tehát a Unique egy
hatéves zenekar.
Gabi: Igen. Ugyan nem ilyen formában működött hat éve. Elvakultabb, vadabb
zenét játszott, és akkor még nem voltam a csapatban. Én Zsoltit ismertem meg
először. Ez egy mókás történet, leszólított az utcán, mindenféle hátsó
szándék nélkül. Beszélgettünk, barátok lettünk, elkezdtünk zenélni. Ádám
saját szobájában alkotta a zenét, Zsolt pedig szöveget írt rá. Én meg a húgommal,
Dórival felénekeltem.
És a fiúk hogyan találtak egymásra?
Ádám: Közös volt a baráti körünk. Megismertük egymást, egymás zenei
ízlését. Emlékszem, egy sörözőben mutattam meg Zsoltnak néhány dalkezdeményt,
mert tudtam róla, hogy szövegeket írogat. Megtetszett neki, én meg kíváncsi voltam,
milyen szöveget ír rá. Azóta együtt, egymást inspirálva dolgozunk.
Mindhármotoknak van civil foglalkozása is. Miért? A zenélésből nem lehet
megélni?
Ádám: Nagyon fontos, hogy a zenélés ne kényszerpálya legyen. Ne muszájból
csináljunk lemezt, járjunk fellépni, hanem hobbi maradjon. És ehhez kell egyfajta
biztonság. Gabi tanul, Zsolt programozóként dolgozik, én pedig elsősorban
reklámzenéket írogatok. Persze, ez is zenélés, de más, mint a Unique. Fontos, hogy
így legyen. Meg lehet zenélésből is élni, ebben biztos vagyok, de néha muszáj nemet
mondani. És aki csak ebből él, az nem mondhat nemet, nem teheti meg. Mi tudunk
válogatni.
Gabi: Én az ELTE Állam- és Jogtudományi karán tanulok, pontosabban már befejeztem az
ötödik évet is. Most írom a szakdolgozatomat, és még vár rám az államvizsga.
Azután Dr. Völgyesi leszek.
A jogi és a zenei pálya megfér egymás mellett?
Gabi: Amikor ezt párhuzamosan elkezdtem, még fel sem merült bennem, hogy a
zenekar idáig eljut. Azért választottam a jogi pályát, mert apukám azt mondta, hogy
a jogászoknak komoly egzisztenciájuk van, sok pénzt keresnek, és elismertek a
társadalomban. Gondoltam, megmutatom apunak, hogy erre én is képes vagyok, és aztán
milyen jó lesz nekem. Közben pedig jöttek a popzenei sikerek.
A szakmában fogsz dolgozni?
Gabi: Komolyan gondolom a jogi pályát is. De azt hiszem, most még nem. A
zenekarra fogok koncentrálni. Persze a legközelebbi célom, hogy lediplomázzak. A
diploma ott lesz a zsebemben. Majd meglátjuk, mi lesz vele.
PUHA JÓZSEF
A
szuperkém hétfőn esténként érkezik. A képernyőre pattan kifogástalan öltönyében,
melyen még egy nukleáris robbanás sem hagy nyomot. Mindig akkor, amikor éppen szükség
van rá. A világ legszebb női bolondulnak érte, ám ő előbb megmenti a világot, azután
jöhet a szeretkezés. Eddig húsz alkalommal lépett akcióba a nulla nulla hetes számú
titkos ügynök. Idén huszonegyedszer hódít majd a vásznon. Öt világsztár alakította.
A neve Bond. James Bond.
A 007 kódszám azt jelenti, hogy a titkos ügynök, aki viseli, nem tartozik felelősséggel a tevékenysége során keletkezett anyagi javakban és emberéletben esett károkért.
James ilyen titkos ügynök!
Kitalálója, Ian Flemming ötvenegyben, nyugdíjba vonulása után kezdte írni
kalandjait jamaicai birtokán. Volt miből merítenie. Kalandos élete során dolgozott a
tőzsdén és egy bankban, sokáig újságot írt, sőt maga is volt a brit
titkosszolgálat ügynöke. Hőse nevét egy jamaicai ornitológustól kölcsönözte, aki
mit sem tudott erről, csak évekkel később szerzett tudomást a névbitorlásról.
Azután két szemfüles producer, Albert R. Broccoly és Harry Salzman, megvásárolták
valamennyi Bond-történet megfilmesítésének jogát, s keresni kezdték James Bond
megtestesítőit. Előbb Sean Connery, majd Roger Moore játszották a főszerepet.
Azután még ketten, legújabban, így az idén is, Pierce Brosnan.
A rendezés mindig hallgat az idők szavára. A legmodernebb technika, a legszebb nők, a legtökéletesebb trükkök kerülnek a James Bond-filmekbe. A mostaniban például ágyjelenet is van, ami eddig nem volt, csak diszkrét jelzések utaltak arra, hogy megtörtént, aminek meg kellett történnie.
Mitől jó ez a szupersztár? Mert hidegvérű, van humora, s még a legelképesztőbb
helyzetekből is elegánsan vágja ki magát. Kalandjait errefelé három évtizeden
keresztül mellőzniük kellett a mozirajongóknak. James Bond, aki sokszor megmentette a
világot, öklével nem tudott lyukat ütni a vasfüggönyön. A nézők rajongtak (volna)
érte, a politika nem szerette. Ma már más szelek fújnak, és a szuperkém minden
hétfőn este kilenc körül megérkezik. Hogy mindenkit elringasson egy izgalmas
mesével.
James Bond-lányok
Brigitte Bardot annak idején visszautasította a megtiszteltetést, de például Ursula Andress, Jane Seymour és Kim Basinger örült neki. Három éve, a Világ nem elég című epizódban megdőlt a szőke Bond-cicák addigi egyeduralma. A meggyilkolt azerbajdzsáni milliomos lányát ugyanis nem más, mint Sophie Marceau alakította. Az idei James Bond-filmben pedig a tavaly Oscar-díjjal jutalmazott Halle Bery nyomul a szuperkém oldalán.
007 a moziban
1. Dr. No (1962)
2. Oroszországból szeretettel (1963)
3. Goldfinger (1964)
4. Tűzgolyó (1965)
5. Csak kétszer élsz (1967)
6. Őfelsége titkosszolgálatában (1969)
7. Gyémántok az örökkévalóságnak (1971)
8. Élni és halni hagyni (1973)
9. Az aranypisztolyos férfi (1974)
10. A kém, aki szeretett engem (1977)
11. Moonraker (1979)
12. Szigorúan bizalmas (1981)
13. Polipka (1983)
14.Sohase mondd, hogy soha (1983)
15. Halálvágta (1985)
16. Halálos rémületben (1987)
17. James Bond, a magányos ügynök (1988)
18. Aranyszem (1995)
19. A holnap markában (1997)
20. A világ nem elég (1999)
21. Halj meg máskor! (2002)
Feldolgozta: —báj—
Szeresd a testem baby… - szólt a diszkóban a Baby Sisters slágere. Ám a
bakancsosoknak sem ismeretlen a szám, hiszen a közelmúltban nem várt sikert aratott
egy kicsit zúzósabb verzióban a Cool Head Clan előadásában. Az éppen turnézó
csapat újra tájainkra látogatott, így alkalmam volt elbeszélgetni Molics Zsolt énekessel
a csapat múltjáról és jövőjéről.
Hogyan alakultatok meg?
1998-ban összefutottam Petrás Janival egy házibuliban, aki éppen énekest
keresett. Hónapokig üldözött, amíg végül elvállaltam.
Milyen stílusban készültek az eddigi albumaitok?
Hard-core elemekkel tuzdelt mulatós, lakossági punk zenét játszunk.
Mit értetek azon, hogy lakossági punk?
Az átlagemberek problémáit feszegetjük. Persze nem minden szövegben.
Lemezeitek magánkiadásban jelennek meg. Ez mennyire befolyásolja a
lemezeladást?
Próbálkoztunk nagy kiadóknál is, de kirúgtak minket. Ennek következtében
az összes lemezünket önerobol adtuk ki. Csakhogy egy magánkiadásnak nincs akkora
kerete, hogy videoklipeket tudj készíteni, és mindezt még reklámozni is kellene.
Mindent saját zsebbol fizettünk. Most ugyan a Rockworld nevu kiadóhoz szerzodtünk.
A cég ígéri, lesznek klipek is.
Új albumotok nemrégiben jelent meg, és a Harc címet viseli. Milyen a
fogadtatása?
A rajongók szeretik. Nemrégiben például Pesten, az egyik szórakozóhelyen
nézocsúcsot döntöttünk. 1100 ember jött el a fellépésünkre.
Mennyiben tér el az új lemez az eddigiektol?
Sokkal jobb, eroszakosabb a hangzása, és a dob is elotérbe került a többi
albumhoz képest.
Mennyi ido alatt készült el?
Nagyon gyorsan dolgozunk. Én délelott tizenegykor kezdtem énekelni, és
délután négykor már készen voltam. Gyakorlatilag egy-két nap alatt feljátsszuk az
albumot. A keverés azért ennél több idot igényel.
Milyen gyakran koncerteztek?
Három-négy hétvége van, amikor pihenünk, amúgy meg minden hétvégén
fellépünk.
Mennyire viseli meg a zenekart ez a suru program?
Vannak helyek, ahol nincs rendesen kiplakátozva a buli, így kevesen jönnek el.
Van ahol 300-400 ember tombol, van ahol csak nyolc. Amikor látjuk, hogy kevesebben
vannak, akkor azért is mindent beleadunk, hogy ne azokat büntessük, akik eljöttek,
hanem azokat, akik otthon maradtak. Tiszteljük a közönséget. Hogy a beugróért, amit
fizetnek, jól érezzék magukat. Azért vagyunk, hogy szórakoztassunk.
Mennyire emelte népszeruségeteket a Szeresd a testem baby címu szám?
Gyakorlatilag mindent ennek köszönhetünk, mivel éppen a feloszlás
küszöbén álltunk. Sokat dobott a népszeruségünkön.
A Cool Head Clannal elértétek, amit akartatok, vagy lehet ezt még fokozni?
Még nem tartunk sehol. A java hátravan. Nagyon sok az ötletünk. Egyébként
úgy írjuk a nótákat, hogy ha elmennénk szórakozni, akkor erre a zenére mi is jól
éreznénk magunkat. Ha a dal nem szórakoztat, hiába van teljesen kész, kidobjuk.
Melyik volt az eddigi legemlékezetesebb bulitok?
Az idei Sziget Fesztiválon az Iron Maiden énekese, Blaze, odajött gratulálni.
Én meg azt hittem, hogy egy német, és németül megköszöntem neki. Amúgy most fog
elkészülni Blaze szólólemeze, és ekkor egy nyugat-európai turnéra megyünk vele.
Mennyi felkészülést igényel egy ilyen nagyszabású turné?
Meg fogsz lepodni, de mivel minden hétvégén legalább két fellépésünk
van, ezért egyáltalán nem próbálunk. Van, hogy a lemezfelvétel után kezdjük
gyakorolni a számokat, hogy el tudjuk játszani a koncerteken.
Már volt pár fellépésetek a tájainkon. Szívesen jöttök ide koncertezni?
Szívesen, mert nagyon hálás a közönség. Értékelik azt, amit a színpadon
nyújtunk, ugyanis elég sok energiát beleölünk egy-egy fellépésbe. Múltkor egy
koncert után a dobosnak 190-es vérnyomása, és 120-as pulzusa volt! Visszatérve a
kérdésedhez, szeretünk itt játszani. A Rómeó Vérziknek sokat köszönhetünk, mert
általa lettünk itt ismertek. Amúgy szívesen elbeszélgetünk, iszogatunk az
emberekkel.
Ki készítette a Cool Head Clan-logót?
A bogosünk, Jani, aki nagyon univerzális. Szobrász, ékszerész. Régebben
o gyártotta nekünk a koponyás meg Motörhead-es gyuruket.
Mennyire vált a zenekar részévé ez a sok tetoválás?
A tetoválás nem hallatszik a zenénkben. Rengeteg olyan barátom van, aki
undorodik a tetkóktól, ennek ellenére a barátom. Egyébként szerintem tök jól
nézünk ki így?
Vígh Anita
Erdei
Sándor huszonhat esztendős miskolci kulturális antropológus élné a maga szürke,
hétköznapi életét, kutatna, jegyzetelne, iktatna, ha nem lenne egy figura, aki révén
az egész ország ismeri. Rokker Zsoltti. Boros Lajos vitte a Bumerángba, azóta vele
ébredünk. Ő pedig a Holddal. Már járt ott. Az RTL Klub stúdiójában. Az Emberek a
Holdról több adásában szerepelt.
Hogy született Rokker Zsoltti?
— Annak idején, amikor egy rádióban dolgoztam, az volt a feladatunk, hogy
hétről-hétre kiparodizáljunk egy-két aktuális hírt. Én ezt egy Nagymutter
szájába adtam, akinek gondjai voltak a szomszéddal, a kutyával meg egyéb emberekkel.
Azután arra gondoltam, legyen még valaki, aki megkeseríti az életét. Megszületett az
unokája. Egy rocker csávó. Először Bochkor Gábor mondta ki a Sláger Rádióban,
hogy „következik Rokker Zsoltti“, ő a figura keresztapja.
Tavaly májusban jelent meg Rokker Zsoltti és a Nagymutter című albumod.
— Tizenkétezer darab kelt el belőle, tizenöt ezer már aranylemez.
Kritizálod rajta a nagy zenéket.
— Az volt az elképzelésem, hogy Rokker Zsolttinak legyenek zenéi is. Nem
vagyok valami nagy énekes, ezért Rokker Zsoltti és a Nagymutter válaszolgatnak
egymásnak egy-egy számon belül, a maguk módján. Az volt a lényeg, hogy a szövegek
viccesek legyenek.
Tehát ez egy humorlemez?
— Valóban az, és prózai kategóriában kellene kezelni. Egyébként akkor
már régen aranylemez lenne. Poplemezként még háromezer eladott példány kell hozzá.
Akadtak olyanok, akik komolyan vettek, és azt hiszik, olyan vagy, mint az
albumon hirdeted?
— Aki meghallgatja az albumot, azonnal rájön, hogy ez paródia. A kemény
szabályok szerint működő poppiacra ezzel betörni nem lehet. Hamiskás az ének, meg
minden. Engem azok ismernek, akik reggel hallgatják a Sláger Rádió Bumerángját. Ők
a közönségem, akik szeretnek. Járom az országot is a műsorommal. Sőt, Erdélyben is
voltam. Tíz nap alatt huszonnyolcszor léptem fel.
Minek a paróka?
— Hogy elhigygyék, amit mondok. Azért hordok olyan feliratú pólókat, hogy
„Ne szóljál be!“, „Kussolj!“, „Pofa be!“, azért viselek olyan kesztyűt,
mint a rockerek. Voga processzortól már érdeklődtek, hogy mikor lesz koncertem...
Sokan hiszik, hogy az életben is ilyen vagyok. És balhéim vannak a hétvégén.
Bunyók, berúgások, csajok.
Meddig él majd ez a figura?
— Nem szerencsés dolog évekig egy karakterben gondolkodni. Bár az öreg
rocker is rocker. Addig leszek Rokker Zsoltti, amíg a közönség igényli ezt a
figurát. Nem akarok tanítani, de szórakoztatni szeretném az embereket. Már tudom,
hogy nem leszek kulturális antropológus. Nagyobb örömömet lelem a pódiumon.
Marad hát a Dili buli?
— Nagyon örülök, hogy bejutottam az m1 új műsorába, ráadásul
felkerültem a műsort hirdető óriásplakátra. Annak idején Maksa Zoltán révén
jutottam be a Szeszélyes Évszakokba. Most a Dili buliban is sokat várnak tőlem. Majd
meglátjuk, sikeres lesz-e az együttműködésünk. Ha nem jön össze a dolog, akkor
vár még egy csapat, ahol szintén hasznomat vehetik.
Tudod már, ki következik Rokker Zsoltti után?
— Hamarosan harminc- éves leszek. Nem adhatom a suhancot, mert nem hiszik el.
Fontos, hogy olyan figurát találjak ki, melynek alakításakor az emberek stílszerűnek
fognak tartani. Még tervem sincs, ki lesz ő. Rokker Zsolttiról sem volt szó három
évvel ezelőtt. A helyzet meg az élet dönt majd a következő szerepemről is.
Bárány János
Miképp alakult a sorsod, miután kijöttél a Big Brother-házból?
A második héten felkeresett Pintér Dezso, a Tv2 elnöke, és felvett a
csatornához, mint a Big Brotherbol kiesett játékosok menedzserét. Nagyon megörültem
neki. Szeretem ezt a munkát, nagyon jó.
Sokat vagy nézok elott.
Megyek én is mindenhová, mint a többiek, akiknek a programját szervezem.
Sokfelé hívnak. Elkezdtem járni a Tv2 médiaiskolájába.
Mit tanultok Kandász Andrea irányításával a Kandiban?
Televíziós, rádiós szerkesztést és musorvezetést. Másoddiplomát ad a
tanulmányaim végén ez a kétéves képzés.
Meddig lesztek majd együtt tizenketten, a magyar Big Brother-ház első
lakói?
Szerintem sokáig tartani fogjuk a kapcsolatot. Ha nem is mindenki mindenkivel.
Hazajöttél a magyarországi Komáromba, ahol élsz?
Egy szállodában lakom Budapesten, de hetente kétszer hazaugrom a barátomhoz.
Most is egy tévéadásból érkeztem, s reggel már rohanok is vissza, mert egy
következo helyszínen várnak.
Karácsonykor majd kipihened magad. Volt emlékezetes karácsonyod?
Valamennyi az volt. Mindig emlékezetes ajándékokat kapok. Szeretem az egyedi
dolgokat.
Szereted az ünnepet?
Ki nem szereti?
A lótás-futás miatt kedveled, vagy mert jó ülni a feldíszített fa alatt?
Jó érzés díszíteni a fát, és közben várni a Jézuskát.
Barátodtól mi volt az eddigi legkedvesebb meglepetés?
Ez a gyűrű, amit most is viselek.
Kinek mit ajándékozol majd az idén?
Lehet, hogy magam készítek meglepetéseket. Jó, ha az ajándék eredeti.
Mit üzensz az ünnepek ünnepe elott az Ifi magazin olvasóinak?
Vigyázzatok egymásra! Figyeljetek oda a másikra! Boldog karácsonyt!
Bárány János
Milan Drozd fotói
A komáromi Alföldi Tamás harmadikos a Gödöllői Szent István Egyetem mezőgazdasági és környezetmérnöki szakán. Csoporttársa nem más, mint a Big Brother-ház Szabija. Az Ifi magazin olvasói elsőként értesülnek most arról, mit csinált Szabi a főiskolán!
Mikor találkoztál először Gyovai Szabolccsal?
— Kétezerben, amikor beiratkoztunk az első évfolyamba. Az első pillanattól
kezdve szövegelt. Az elején még a Big Brother-házban is olyan dumálós volt. Azután
képbe került Zsanett, és Szabi visszafogja magát.
Milyen volt Szabi az órákon?
— Mindig a földön fetrengtünk a szövegétől! Nagyon vicces beszólásai
voltak. Fent a kollégiumban, az egész folyosó járt a „színielőadásaira“. A
szobájukba járt mindenki, ha nevetni akart.
Nyilvánvaló volt, hogy jelentkezni fog a Big Brother játékba?
— Igen. De nem mondta senkinek. Csak a két srác tudhatta, akikkel az
internátuson lakik. Szabi többször mondogatta, hogy ha akad egy jó munkalehetőség,
kimegy dolgozni Angliába.
Szabi a hetek során a magyar Big Brother egyik legellentmondásosabb figurája
lett. Sokan drukkolnak Zsanettel folytatott viszonyához, sokan ugyanezért gyűlölik,
mert elválaszt egy szerelmespárt. Hogy látod?
— A kollégiumban a beszélgetések során megegyeztünk abban, hogy ő nem az
igazi Szabolcs. Szerelmes volt ő idekint is, mégsem úgy viselkedett, mint most a
képernyőn. Lehet, hogy ez a zárt tér miatt van, s kívülről nem kap olyan
visszajelzéseket, mint itt, az egyetemen. Kint azonnal tudott váltani, ha meggyőztük
egy-egy jó érvvel.
Egy sms-ben olvastam a képernyő alján, hogy Szabi a férfitársadalom
szégyene. Zsanett tette ilyenné?
— Igen. Mert nem a férfitársadalom szégyene! Idekint nem lenne olyan kis
puli, aki szalad Zsanett után.
Mit szólhatnak ezekhez az sms-ekhez a szülei és Kristóf öcscse?
— Biztosan kellemetlenül érinti őket, nem ehhez a Szabihoz voltak szokva.
Szabolcs romantikus alkat. Egyszer az egyik szerelme ablaka alá cigányzenekart vitt, és
szerenádot adott. Máskor meg rózsával várta a lányt az iskola előtt. A Big
Brother-házban ezeket nem tudja megtenni, ezért viselkedik úgy, ahogy láthatjuk.
Szerinted van esélye rá, hogy ott legyen a négy között, akik között
december huszonegyedikén dől el, ki lesz a Big Brother győztese?
— Erről is sokat beszélgetünk a kollégiumban. Eddig még egyszer sem
jelölték kiszavazásra. Ám most ezzel a Zsanett-üggyel nagyon elrontotta a
renoméját. Ráadásul úgy hírlik, lehet, hogy ismételnie kell majd a harmadik
évfolyamot. Örülök, hogy egy folyosón lakunk, így továbbra is találkozhatunk.
Akár ismétel, akár nem!
Az Ifi magazin exkluzív információi szerint Szabi az egyik csoporttársa meghívására már járt tájainkon! Több napot töltött itt, reméljük, nem utoljára! Mert már akkor is mindenkit elbűvölt vidám lényével, kedvességével és remek szövegével.
—bárány—