+ 
IFI magazin * 2002. november
+
Gyere és álmodj, énekli legújabb
slágerében a Desperado. Majdnem sikerült eleget tennünk a kérésnek, hiszen jóval éjfél
után érkeztek az Acacia Team diszkójába, a marcelházai kultúrházba. A színpad mögött
majdnem álomba szenderültünk, pedig pörgött a buli, a lemezlovas a lehető legjobb
formáját mutatta, az Acacia Team emberei is kitettek magukért. Azután megérkezett
Zoy!, Zsolt meg Betty, és menten felébredtünk. Pedig Villányból jöttek, Pécs alól,
egy fellépésről. Oda pedig még reggel indultak otthonról, Debrecenből. Fáradtságnak
azonban nyoma sem látszott rajtuk.
Nem irigylem a popsztárokat. Kocsiból ki, színpadra, énekelni, táncolni, kocsiba be, utazás, át a határon, kocsiból ki, öltözőbe be, interjú. Fárasztó lehet, de ez is munka, ezt is meg kell tanulni. Ők pedig megtanulták. Igaz, a Kerozin segített, a sikercsapat áll mögöttük, ám kortárs magyar popzenében járatos ismerősöm szerint a tanítványok lassan túltesznek mestereiken. A Desperado Zoy! nevű billentyűsét a kezdetekről faggattam a kultúrház folyosóján.
— Kilencvennyolc egyik ködös hajnalán megkerestem Zsolt barátomat, aki akkor éppen egy rockbandában nyomta, mit szólna hozzá, ha egy kicsit “denszesebb” zenét csinálnánk. Kiröhögött, de azután azt mondta, egy próbát megér. Négy dalt írtunk, és elkezdtünk koncertezni. Két éve megismerkedtünk Bettyvel, akkor szabadult el a lavina.
A lavina azután tarolt. Október negyedikén aranylemez lett a Kívánhatsz bármit című első albumuk, az Aranyhallal, a Pókemberrel és tanár úrral, ami megasláger lett. Eddig jutottam az elmélkedésben, amikor az Acacia Team egyik csinos pincérnője kólát hozott, hadd gyűjtsön energiát a Desperado a marcelházai fellépéshez.
Megvártam, amíg megitták, majd Zsolthoz fordultam, és azzal piszkáltam, hogy a rockerlélek dance-lélekké olvadhat-e.
— Zeneileg mindig széles látókörű voltam. Közel állt hozzám ez a stílus, még ha rockbandában gitároztam is. A koncertek után csajozni mentünk, olyan helyekre, ahol dance tombolt. Akkor ívódott belém. Mostanában, ha a régi zenésztársakkal találkozom, megveregetik a vállam, hogy jól van öreg, csak így tovább.
Igazuk is van, hiszen amihez a Desperado eddig nyúlt, az sikeres sláger lett. Most itt van az új sláger, a Gyere és álmodj! Mindenütt ez szól tájainkon, már kész a videoklipje is. Erről Betty mesélt.
— A Skyland-os Suta rendezte, aki a Tanár úr videoklipjét is jegyzi. Jó fej, jó
vele dolgozni. A Gyere és álmodj! maxicédéje már egy hónapja kapható. Most,
novemberben jelenik meg az új album, s annak is ez lesz a címe. Ez már egy komolyabb
anyag, mint az előző volt. Különböző emberi érzésekkel foglalkozunk a szövegekben
sokkal mélyebb hangvételben, mint eddig. Jövőre, nyár elején hatalmas élő
koncertet tervezünk zenészekkel kiegészülve, több helyszínen.
Idáig jutottunk. Menniük kellett. Hiába, ez ilyen szakma. Az Acacia Team marcelházai
diszkójának közönsége türelmetlenül követelte kedvenceit. Ők pedig táncoltak és
énekeltek, mintha a szomszédból jöttek volna, és nem lenne mögöttük az a rengeteg
kilométer. Mondom, nem irigylem a popsztárokat.
Bárány János
Hófehér falak, egyszerű bútorok. Három
szoba, konyha, fürdőszoba. Hárman bérlik. Most ez Molnár Xénia színésznő otthona.
Szobája plafonján csak a lámpa nyoma. Egy sovány kábeldarab. Állólámpa viszont
van. Olvasni annak a fényénél is lehet. Komáromban. A belváros peremén.
Megszoktad már, hogy errefelé nincsenek hegyek?
— Ezt nem lehet megszokni. Otthon, Ragyolcon, egy csodaszép völgyben áll a
szülői ház, patak csordogál a határban, a falutól egy lépés az erdő. A húgommal
sokszor játszottunk színházasdit a gyümölcsfák alatt. Én voltam a rendező. Fogtuk
a nagymamám puha dunyháját, Tamara derekára kötöttük egy zsineggel, fejére
turbánt raktunk, így királylány lett, aki várja a herceget.
Mekkora váltás volt ebből a mesevilágból a nagyváros?
— Hatalmas. Akár Kassa, akár Pozsony. Számomra a panellakás nyúlketrec.
Miközben ezzel az ellenszenvvel birkóztam Pozsonyban, küzdöttem a színházzal is,
amit éppen tanultam. Reggeltől estig bent voltam a főiskolán, utána menekültem az
albérleti szobámba. Négy főiskolai évem alatt talán háromszor maradtam kint a
városban éjfélig. Számomra az este szent dolog. Ha nincs előadásom, olvasok. Minden
nap. Ha nagyon fáradt vagyok, akkor is. Ötszázkilencvenhat darab könyvem van
Ragyolcon. A polcaimon kristály helyett könyvek sorakoznak.
Azokat nehéz lenne magaddal cipelni. A kavicsaidat, amiket a sarokban láttam,
viszed mindenhová?
— Igen. Barátommal, Zolival rendszeresen látogatunk várakat és
kastélyokat. Huszonötnél tartunk. Mindenhonnan elhozunk egy kavicsot meg egy
fűszálat. A kavics hátuljára felírjuk a vár nevét, a füvet pedig a naplómba
ragasztom, amit nyolcvannyolc januárjától vezetek. Az apró kövekben végtelenül
hatalmas energia lakozik. Zoli teherautó-sofőr, külföldi útjairól is kavicsokat hoz
ajándékba. Jobban örülök nekik, mint egy nercbundának!
Vincent Van Gogh festményei lógnak itt körülöttünk. Posztereken.
Szereted?
— Őt és Dalit. Hatalmas élmény volt, amikor a nyáron eljutottam
Amszterdamban a Van Gogh Múzeumba. A Hozomány nélküli menyasszony című darabot
vittük Hollandiába, egy fesztiválra. Kétezer júniusában mutattuk be a főiskolán.
Czajlik József rendezőtől és Peter Mankovecky tanár úrtól sokat tanultam. A
módszer, ahogy a darabot próbáltuk, a mai napig sokat segít a szerepformálásban.
Előadás után keresed az okokat? Mi miért, vagy miért nem sikerült?
— Diplomamunkámat a közönségről írtam. A nézőknek játszunk.
Szükségem van a reakcióikra. Ha nem jeleznek vissza, először magamban keresem a
hibát. Mert senkit sem érdekel, hogy gondjaim vannak, tennem kell a dolgom a színpadon.
Azt hiszem, azon még van mit csiszolnom, hogy az előadás előtt minden bajom
maradéktalanul az öltözőben maradjon.
Hamarosan végleg Komáromba költözöl?
— Azt tervezem, hogy veszek egy parasztházat kerttel, természetesen a
szüleim támogatásával, és rendbe teszem. Rengeteg állat szaladgál majd az udvarban,
“örökké” fognak élni, mert nagy állatbarát vagyok. Emberben már csalódtam,
állatban még nem.
Mutatok egy pompás erdőt. Óriásira nőttek ott a fák. Sár van, de majd
ügyelünk, hová lépünk.
— Volt egy kedves diófám. Nagymamámnál, a kert végében. Ahová a
kutyámat is temettem. Azt játszottam, hogy minden ága egy hatalmas ház egy-egy
szobája. Ha megbántottak valamivel, a fa legtetejére másztam. Onnan néztem a
hegyeket.
Molnár Xénia 10 titka: Csillagjegye: Halak * Kedvenc tárgya: Egy ezüstgyűrű a nevető és síró maszkkal, amit Zolitól kaptam, és mindig viselem * Legkedveltebb ruhadarabja: siltessapka és sportcipő * A legszebb bók, amit eddig kapott: “Nem maga a Liptai Claudia?” * Legszomorúbb pillanata: Amikor abban kellett csalódnom, akiben feltétel nélkül bíztam * Legvidámabb pillanata: Ha Zoli hazatér * Mit szeret?: Szeretve lenni * Mit nem szeret?: A hazugságot és a képmutatást * Hasonlít valakire?: Én én vagyok * Kire szeretne hasonlítani?: Anyukámra és apukámra
A színésznő útja: 1990–1994 — Gimnázium, Fülek1995 — Komáromi Jókai Színház — stúdiós * 1996–1998 — Kassai Thália Színház — segédszínész * 1998–2002 — Színművészeti főiskola, Pozsony 2002-től — A Komáromi Jókai Színház társulatának a tagja * Fontos szerepei: Főiskola — Ogudalovova (Hozomány nélküli menyasszony), Flóra asszony (Ki-ki a maga módján), Einstein szeretője (Picasso a Lapin Agile bárban), Reyes (Joachim Murieta tündöklése és bukása), Polgár néni (Segítség) * Kassai Thália Színház — Mari (Don Juan, avagy a kőszobor lakomája), Dudus (Klotild néni)Filmszerepek: Férfiakat Szelistyének (1997), Bál a pusztán (1997), Kruté radosti (2002)
Bárány János
Újra nagy csapat lehet a DACAki hosszú évek után jut el újra Dunaszerdahelyre, kellemes meglepetésre számíthat. A város központjában ott találhatóak a világhírű építész, Makovecz Imre műhelyéből származó építészeti remekek, viszont nincsenek monoton lakótelepek. A rendszerváltást követően Pázmány Péter előbb alpolgármesterként tevékenykedett a városháza falai között, majd nyolc évvel ezelőtt a dunaszerdahelyi lakosok polgármesterükké választották. A négy évvel ezelőtti duplázást követően a Magyar Koalíció Pártjának városi szervezete úgy döntött, hogy ismét Pázmány Pétert jelöli — a titkos szavazás során 70 szavazatot kapott, míg Világi Oszkár 27-et — polgármesternek.
„Már nyolc évvel ezelőtt is alkalmaztam olyan fiatalokat, akik diplomáján még alig száradt meg a tinta. Lehetőséget kaptak, és ez visszatükröződik a város életében is. A határokon átnyúló MEDIAWAVE-fesztivál is az ifjúsági élet egyik példája, de csak az egyik.”
„Egy éjszaka nyitva tartó szórakozóhelyre is szükség van, ahol kultúrált környezetben lehet kikapcsolódni. A stadion átépítése lehetőséget ad majd a régen oly közkedvelt szabadtéri filmvetítésekre is.” (Pázmány Péter)
A bizalom tehát továbbra is töretlen...
— Nyolc év a város életében nem nagy idő. Dunaszerdahelynek elsősorban az
eredeti mezővárosi arculatát kellett visszaadni. Amire büszkék lehetünk, az talán
az, hogy ezt egyetlen épület lebontása nélkül értük el. Építettünk, de nem
romboltunk. És ha a választók ismét bizalmat szavaznak városunkban a Magyar
Koalíció Pártjának, akkor ezt már a külvárosban is folytathatjuk majd. Új
városközpontot akarunk, amely új katolikus templom körül épülne majd ki. Ez még
vonzóbbá teheti a dunaszerdahelyiek számára a várost. Nem egy lakótelep lesz,
utcáink és kialakult városrészeink lesznek.
De az egykori csehszlovák kupagyőztes DAC viszont már csak a második
osztályban szerepel...
— A szebb napokat is látott együttesből 1989-et követően kivonultak a
szponzorok. A csapatnak jelenleg egyetlen támogatója van, a városi önkormányzat. De
ha már szóba hoztad, elárulhatom, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytatunk a
világhírű portugál FC PORTO-val, melynek eredményeképp tehetséges kelet-európai
— természetesen a Csallóközből is — focistákból álló utánpótlás-bázis
épülne ki Dunaszerdahelyen. Ez jó esélyt ad arra, hogy ismét legyen egy kiváló,
élvonalban szereplő csapatunk.
Vajon miért invesztálna az FC PORTO a DAC-ba? Az itteni érdekeket értem, de
mi lenne az ő hasznuk?
— Például az, hogy az átigazolások terén nekik lenne elsőbbségük. A
legtehetségesebbeket — akik egyébként úgyis elmennének nyugati klubokba játszani
— ők vihetnék el.
Szlovákiában, sőt, külföldön is azonban nem csak a DAC által ismerik a
várost, hanem a véres maffia-akciókról is. Milyen most a város közbiztonsága?
— Az évekkel ezelőtt történt alvilági leszámolásokat követően
Dunaszerdahely békés várossá lett. Ez a turizmus fellendülésén — gondolok itt
például a fürdő látogatottságának növekedésére — is tapasztalható. Nyugalom
van, a közbiztonság semmivel sem rosszabb, mint a hasonló kisvárosokban.
Téged nem környékeztek meg annak idején a maffia-csoportok?
— Nem, és ez az önkormányzatra is érvényes. Dunaszerdahelyen a
különböző tulajdonjogi-átruházásokra nem árverés útján, hanem az
önkormányzati döntéseket követően került sor. Így az alvilág szerepe e téren nem
bontakozhatott ki. A zsarolás nem bizonyult járható útnak, az alvilág nem is
próbálkozott az önkormányzatnál.
A Pázmány Péter név ismerősen cseng a történelemből és az irodalomból
egyaránt. Lapozod a könyveket, hogy felkutasd a családfádat?
— Erre nincs szükségem, az megvan. A címerrel együtt. Őseim az 1500-as
években Erdélyből telepedtek ide. A könyveket viszont ennek ellenére lapozom, nagyon
szeretek olvasni. Erőt, hitet adnak, és emellett remek társak a kikapcsolódásban.
Nagyon sok könyvem van, szinte gyűjtöm őket?
Kiemelnél közülük egyet?
— Van néhány régi Bibliám, továbbá Petőfi Sándor A helység kalapácsa
műve első kiadásának dedikált példánya is megvan, bár bevallom, az aláírás
hitelességét eddig nem vizsgáltattam meg.
Az olvasáson kívül van valami hobbid?
— Nagy örömet okoznak a családi kirándulások, például a rendszeres téli
síelés. Röviden úgy fogalmazhatnák, hogy télen a havat szeretem, nyáron pedig a
vizet.
Nem szokatlan, de gyakran hallani olyat, hogy ez másoknál is megvan, csak
éppen fordítva: télen a meleget, nyáron a hideget kívánják...
— Ott, és abban a közegben kell jól éreznünk magunkat, amelyben élünk.
Ez nem csak a magánéletre vonatkozik, hanem a város életére is. Régen Dunaszerdahely
egy alvó kisváros volt, hétvégén nagyon sokan hazamentek más településekre.
Hiányoztak a dunaszerdahelyi gyökerek, ezért elsősorban olyan várost kell
építenünk, melyhez az emberek a szívükkel is kötődnek, melyben valóban otthon
érzik magukat.
Oriskó Norbert
A pápai születésű lány Szentesen
irodalom-dráma tagozatos gimnáziumba járt, majd Sík Olga tanárnőnél tanult
énekelni. Színházakban eltöltött három év következett, kamatoztatta színészi
tudását és képességét.
1994-ben részvételével megalakult a Cotton Club Singers, amely a kis mulatóktól
eljutott egészen a legnagyobb tévé-show-kig. A csapat 1999-ben Emerton-díjat kapott Az
év jazz zenekara kategóriában. Új világot teremtett a magyar zenei életben, de a
behatárolt stílus idővel korlátokat szabott Adrienn előrelépésében. Szeretett
volna új területeket meghódítani, és nem csak egynek lenni a négy hangból. Így
búcsút intett a zenekarnak. A tagokkal nem szakadt meg a kapcsolata, hiszen a sokéves
barátság öszszeköti őket.
Következett Washington, ahol egy magyar delegáció képviseletében fellépett a Folger
Shakespeare Library-ban rendezett magyar esten, ahová az Egyesült Államok elnöke is
hivatalos volt.
Hét évig tanult hegedülni, és a művészi pálya mellett diplomát szerzett, mint
szociál-pedagógus.
Most itt van első szólólemezével. Minőségi, igényes zenét hallhatunk, könnyű
soul és R&B alapokkal ötvözve. Magas presztízsű popzenei produkció. Minőséget
nyújt a modern popzenében, és egy kis darabot kapunk Adrienn nőiesen vonzó
egyéniségéből.
Az album belső borítóján sok embernek mondasz köszönetet. Az egyik
bekezdésben például a kiadó vezetőinek, munkatársainak. Itt olvasható a következő
mondat: „Köszönöm, hogy újra énekelhetek”. Ez azt jelenti, hogy a Cotton Club
Singersből való kilépésed után nem énekelhettél?
— Azért írtam oda, mert manapság egy női szólistának nagyon nehéz
elindulni. Főleg ezzel a habitussal, ami nekem van. Bár céltudatos vagyok, mégsem
törtető. A két fogalom szinonima, de nem ugyanazt jelenti. Végül egy multinacionális
kiadó vezetői bizalmat szavaztak. Hálával tartozom nekik.
Amikor kiléptél a zenekarból, biztos voltál abban, hogy lesz
szólólemezed?
— Én nem tudok úgy dolgozni egy csapattal, hogy közben másfelé
kacsingatok. Azt a korszakot lezártam, és újat kezdtem. Az album másfél évig
készült, és egy éve kötöttem meg a lemez-szerződésemet.
Nem kockázatos döntés ma Magyarországon önállósodni? Főleg, hogy
kilépek egy tuti dologból, s közben nem biztos a jövő.
— Sokak számára érthetetlen, miért léptem ki a sikerszéria kellős
közepéből. Én úgy gondolom, ezzel a lemezzel tartoztam magamnak. Elég régóta, és
sok stílust énekeltem ahhoz, hogy mindez összeérjen bennem egy sajátos stílussá. A
kettő együtt nem működött. Hogy maradjak a Cotton Club Singers tagja, s közben
szólólemezt csináljak. El kellett döntenem, hogy melyik a fontosabb. A szólópályát
választottam.
Miért nem működik együtt a kettő? A nemzetközi téren, és
Magyarországon is akad példa arra, hogy valaki egy csapat tagjaként szólólemezt
készít.
— Az együttes tagjai nem akarták, hogy ezt megvalósítsam. És
egyetértettem velük. A produkciót gyengítette volna, ha bárki egy másik arcát is
megmutatja. Egy zenekarnak az az érdeke, hogy egységes képet lásson a közönség.
Tehát a két stílus nagyban eltér egymástól.
— Igen. A szólólemezem modern popzene, a mai menő trendeket követi. A
Cotton Club világa pedig nosztalgiavilág, a harmincas, negyvenes évek jazz zenéje.
Ebből merít.
Amúgy sokat gondolkodtál a kilépésen, vagy pillanatok alatt meghoztad a
döntést, és új korszakot kezdtél?
— Dédelgetett álmom volt a szólópálya. Csak nehéz egy robogó szekérről
leugrani. Így a döntést is nehéz volt meghozni. Pár hónapot rágódtam rajta, sokat
töprengtem, hogy a helyes utat választom-e. De az álmaimat, a szólóterveimet nem
tudtam feladni. Ha ezt az oldalát nézzük, egyszerűbb volt a döntés.
Az elmondottakból kifolyólag, ha látod az együttest a tévében, esetleg
megnézed a fellépését, milyen érzelmek lesznek úrrá rajtad?
— Örülök, hogy a kilépésem nem törte meg a zenekar pályáját, és friss
lendületet kapott Kozma Orsi jelenlétével. Kezdetben furcsa volt, mert erősen benne
vagyok abban, hogy ilyen lett a Cotton Club arculata. Otthagytam a szívemből egy
darabot. De aztán hozzászoktam. Azért még most is kicsit fáj látni őket.
Miután meghoztad a döntést, hogyan indult a munka? Szerzőket kerestél,
akikkel megvalósíthatod terveidet, vagy ők maguktól jöttek, mert hallották, hogy
szólólemezt készítesz?
— Felkerestem azokat az embereket, akikkel szerettem volna dolgozni. Kiváló
partnerre találtam Rakonczai Viktor személyében, aki a zenei producertársam lett.
Először csak egy dalról volt szó, aztán hosszas munkakapcsolat alakult belőle, amely
a zenei hangzás kiválasztására is kiterjedt. Már régóta ismertük egymást, együtt
jártunk a Kőbányai Zenei Stúdióba. Tudtam, hogy nagyon tehetséges. Hogy belőle nagy
zeneszerző lesz. Ennek ellenére csak később jutott az eszembe. Pontosabban Babos Gyula
mondta, hogy ezzel a fiúval érdemes dolgozni, és akkor kerestem meg. Sokaknak
meglepetést okozott a munkája, mivel más, mint amit eddig csinált, teljesen új
oldaláról mutatkozott be. Viktoron kívül több fiatal zeneszerzővel dolgoztam. Volt
aki barátságból, magától jelentkezett. Például Kiss Gábor, akihez régi barátság
fűz.
A dalok szövegét pedig két hölgy írta. Ez azt jelenti, hogy egy női album
született meg, amely elsősorban nőknek szól?
— Ez nem volt tudatos. A kezdet kezdetén sok szövegíróval beszéltem. Az
elsőként megszületett dalhoz több szövegváltozat készült. Ez volt a Valahol egy
férfi vár című, bár akkor még nem volt címe. Szabó Ágnes érzett rá leginkább a
lényegre. Ő írta a dalok nagy részét, pontosan nyolcat, Major Eszter pedig kettőt.
Idővel rájöttem, hogy az érzéseimet leginkább hölgyek tudják megfogalmazni. Sokan
mondják, hogy ez női lemez. Igazuk van. De már találkoztam néhány férfival, akik
elmondták, hasonlóan éreznek ők is, de a legtöbb esetben nem mondják ki. És
szerepel az albumon egy dalszöveg egy fiatalembertől, Bolyki Balázstól. Illetve egy
átdolgozás is. Katona Kláritól az Egyszer volt..., amely Presser Gábor és
Sztevanovity Dusán szerzeménye.
Katona Klári az egyik kedvenc?
— Az egyik. Sok példaképem van. És nagyon sok előadótól tanultam.
Magyaroktól is. De főleg az amerikai zenét szeretem. Imádom Babyface és Stevie Wonder
világát. Ők mind a mai napig sok előadónak írnak dalokat. A nagy dívákat is
szeretem. A hatvanas évekből Diane Warvick a nagy kedvencem. Ja, és Whitney Houstont is
kedvelem. Bár nem hiszem, hogy akad énekesnő, aki ne őt tekintené etalonnak. Celine
Diont a precizitása, és gyönyörű hangja miatt szeretem. Tőle is rengeteget tanultam.
Figyelemmel kísérted a dalok megszületését? Mennyire volt beleszólásod a
dolgokba?
— Ahogy említettem, a zenei producere is vagyok Viktorral közösen, tehát a
művészeti vezetője. Én választottam ki az embereket, akikkel dolgozni szeretnék,
akik aztán a saját elképzeléseimet valósították meg. Az a véleményem, ha valaki
el szeretne érni valamit, nagyon erősen a kezében kell tartania a produkciót. A
tehetség egy dolog, azzal élni kell. Ahhoz, hogy a tehetség úgy jelenjen meg, ahogy
megérdemli, rá kell látni mindenre.
Volt olyan, hogy a szerzőknek azt mondtad, ezt nem?
— Volt ilyen is. Nem kész dalokat kaptam, hanem ötleteket amelyekből tovább
léphettem. Konfliktus is volt, és olyan ember is akadt, akivel akartam, de később
mégsem dolgoztam. Mivel nem volt köztünk összhang.
Az első kislemezdal, a Valahol egy férfi vár. Ezt szó szerint kell érteni?
— Ez csupán egy dal, aminek nagyon szép a szövege. Én is megéltem azt,
amiről szól, és gondolom sokan voltak ebben a helyzetben. A magánéletem rendben van.
Ha nem így volna, akkor nem tudnék alkotni.
A magánélet az tabu?
— Ha az ember a nagyközönség elé lép, akkor ezt megkérdezik. Mert
kíváncsiak rá. Elmondom, ami elmondható, de többet nem szeretnék.
A Valahol egy férfi vár klipje elég erotikusra sikeredett.
— Ezt már többször hallottam férfi-ismerőseimtől. Ez sem volt tudatos.
Minél több színt szerettem volna megmutatni magamból.
Mit vársz a lemeztől? Már azzal a ténnyel is elégedett vagy, hogy
elkészült?
— Ahogy mondod. Ez nagy munka volt. Megvalósult az elképzelt zenei világom,
a hátam mögött egy multinacionális kiadóval. Ezt már sikernek könyvelem el. Most a
produkciót színpadra visszük, amely egy másfajta munka lesz. Zenekarral, táncosokkal.
Szeretnék ezen a téren is minőségi produkciót létrehozni. Egész estés koncerteket
adni színháztermekben.
Melyik lesz a második kislemezdal?
— Biztosat még nem tudok mondani. Három dal közül választom ki a kiadóval
közösen. A Ma éjjel, a Mondd, ha érzed, és az én nagy kedvencem, a Mennem kell
tovább jöhet számításba.
Puha József
A Pearl Harbor című filmet követően fiatal lányok ezrei
zárták azonnal a szívükbe. Ő azonban nem szívesen beszél a rajongóiról, akik
egyszerűen imádják. A mindössze 23 éves Josh Hartnett szerint ugyanis csak az
őszinte, nyugodt életnek van értelme.
Josh kizárólag csak azt teszi, amit szeret. Még az igazi hollywoodi nagyprodukciók
után sem szállt fejébe a dicsőség, és egyáltalán nincsenek hasonló
„mániái”, mint a legtöbb filmcsillagnak. Szerény és egyszerű maradt…
„Teljesen normális vagyok. Élvezni akarom az életet, és két lábbal akarok állni a
földön” — vallja a tehetséges filmszínész.
Színészi karrierjét elsősorban a szüleinek köszönheti, hiszen mindig is támogatták. Josh igazán szerencsésnek mondhatja magát, amikor ugyanis1997-ben elvégezte a New York-i Egyetemet, és elköltözött Hollywoodba, egy hónapon belül megkapta első filmszerepét. Néhány héttel később meg már a kitűnő Jamie Lee Curtis fiát alakította a Halloween H20 című filmben. Ezután pedig sorra következtek a jobbnál jobb ajánlatok. A szimpatikus fiatalember játszott például Elijah Wood és Salma Hayek oldalán egy horrorfilmben, majd az Othellóban Julia Stilesszel, ám a sztárrá válását az Oscar-díjas Pearl Harbornak köszönheti. A háborús filmben nyújtott alakítására több rendező felfigyelt, és Josh a következő munkáját már Ridley Scott-tól, az egyik legnevesebb rendezőtől kapta.
Annak ellenére, hogy már vagy tíz hollywoodi produkció áll mögötte, Josh egyáltalán nem viselkedik filmcsillagként. Szabadidejében pedig bluest és dzsesszt hallgat, Günter Grass könyveit kedveli a leginkább, és ha teheti, absztrakt képeket fest. Kollégáival ellentétben egyáltalán nem érdekli a testedzés, legalábbis nem a rendszeres fitneszezés.
A tinilányok példaképe persze a legszívesebben kopott farmerben, pólóban meg szvetterben jár. Megteheti, hiszen Minneapolisban igazán azt tesz, amit akar. Itt él a barátnőjével, akinek a nevét inkább titokban tartja. Annyit tudni csak róla, hogy színdarabokat rendez, és már régen ismerik egymást. Mindenesetre a rajongói reménykednek, hátha nem komoly a kapcsolat, és a szívtipró hírében álló fiatalember hamarosan újra beleveti magát az életbe… (-te-)
A pozsonyi székhelyű Magyar Köztársaság
Kulturális Intézete öt éven keresztül adott otthont a Ghymes együttes klubjának.
Miután a tavalyi év végén a Ghymes-klub bezárta a kapuit (mondják azt is, a zenekar
kinőtte a klubot), sokak számára jelenthet hó hírt, hogy két — már jól ismert
— zenekar is az idén klubot indított a pozsonyi konzulátus egykori épületében
(Palisády) E havi számunkban a Kor-Zár együttes mutatkozik be az olvasóknak, jövő hónapban
pedig a dzsessz kiváló művelőjének számító Deja vu együttes követi őket.
A KOR-ZÁR zenekar magyar verseket zenésít meg, és ezzel sok mindenkivel
megszerettette a magyar líra kincseit. Eddig három albumuk jelent meg: az Őrizzetek
meg, a Tajtékos ég és a Hangraforgó. A tavalyi évben sikerült létrehozniuk a
Kor-Zár klubot, amely az idén Pozsonyban is beindul.
— Úgy ahogy eddig is tettük, különböző meghívásoknak teszünk eleget.
Az idén talán egy kicsit több volt belőlük, ami egy kicsit annak köszönhető, hogy
megpróbáltuk Rédey Péter barátommal és Sotkovszky Lajossal egy kicsit
szisztematikusabban menedzselni az együttest, picit többet mutatni magunkból — mondta
Zsapka Attila. A Kor-Zár Klubot tavaly márciusban indítottuk el, azóta is működik.
Milyen műsorokat szerveztek ezekre az estekre?
— A klubesteken minden alkalommal fellép a Kor-Zár is, és minden alkalommal
van vendégünk, aki általában verséneklő vagy énekmondó, tehát azt a műfajt
képviselik, amit mi is csinálunk. A műfaj minél több képviselőjét próbáljuk
bemutatni, mert erre elég kevés az alkalom, hisz ez tulajdonképpen egy rétegzene, nem
a piac élteti, és így kevesebb a lehetőség a szereplésre.
Pozsonyban immár rendszeres lesz a klub...
— Nagy öröm ez a számunkra. Tavasszal tartottuk a Hangraforgó lemez
keresztelőjét a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében, de már előtte is
dolgoztunk a pozsonyi magyar fiatalokkal azon, hogy legyenek itt fellépéseink. A diákok
megkérdezték az igazgatónőt, Czimbalmosné Molnár Évát, hogy nem lehetne-e egy klub
az intézetben. Biztosan sok mindenkiben felmerül a gondolat, hogy a Ghymest szeretnénk
helyettesíteni, de nem, mert azt nem is tudnánk. Ősztől havonta van egy
fellépésünk. Az igazgatónő elsősorban irodalmi estek létrehozására kért
bennünket.
Hogyan lehet tudomást szerezni a klubrendezvényekről?
— Mi is próbáljuk a hírét terjeszteni, ám vannak médiapartnereink,
köztük az Új Szó és a Pátria Rádió. Ha valaki klubtag, azt sms vagy e-mail útján
rendszeresen értesítjük, nemcsak a klubestekről, hanem arról is, hogy merre jár a
zenekar, vagy éppen hol jelent meg például valami érdekes zenés kiadvány vagy
verseskötet. A honlapunk címe www.korzar. szm.sk, e-mailon pedig a korzar@szm.sk címen
vagyunk elérhetők.
Mi alapján válogatjátok ki a verseket, amiket megzenésítetek?
— A hangulatunk alapján, nincs szisztematikus keresés. Olvasgatjuk a verses
könyveket, s ha valamelyik megihlet, akkor azt megzenésítjük — ez vagy sikerül,
vagy nem. A következő albumunk talán egy szerelmes verseket tartalmazó lemez lesz.
Neszméri Tünde
Hát igen, néha ez legalább olyan nehéz, mint a nagy Ő becserkészése. Mert mi van akkor, ha jön a még nagyobb Ő?! És ugye emberségesek akarunk azért maradni, nem akarjuk bántani... (annyira...) A csillagjegyek erre is adnak útmutatást.
Szakítás a Kossal
Nem nehéz dolog, ha egyszerűen leállsz és már nem küzdesz azért, hogy
megtartsd, magától is sor kerülhet rá. Elég egyszer-kétszer visszautasítani a
szerelmi közeledését, vagy csendben a sarokba vonulni akkor, amikor ő éppen
beszélgetni akar. Ha már családosak vagyunk, akkor érjük el, hogy a társasági
eseményekre járjon nélkülünk, és ne fogadjunk el egyetlen meghívást sem.
Ezenkívül mondjunk nagyon gyakran ellent neki, és merüljünk el a konformizmusban.
Garantáltan lelép, anélkül, hogy ki kellene tennünk a szűrét!
Szakítás a Bikával
Nem lesz könnyű dolgod, főleg, ha régi, és még inkább, ha házastársi
kapcsolatot akarsz megszakítani. Tízszer is gondold meg, nem lenne inkább érdemes
kibékülnötök? Ha az ágyban elhanyagolod, nem kényezteted, nagyon megviseli. Mélyen
erotikus beállítottságú, és ez nagyon fájó pontja lehet.
Szakítás az Ikrekkel
Ez valóban könnyű dolog! Ha nomád szokásainak megfelelően nem távozik
magától a kihűlőben lévő kapcsolatból, akkor elegendő, ha egyszerűen elmerülünk
a mindennapok rutinjában. Légy egy kicsit konformista és unalmas, földhözragadt alak.
Mondd el neki minél szabatosabban problémáidat és próbálj rá terhelni némi
felelősséget. Ez bőségesen elegendő hozzá, hogy azonnal menekülőre fogja a dolgot.
Szakítás a Rákkal
Erre lehet pontos receptet adni, de soha nem szabad megfeledkezni arról, hogy a
Rák nagyon csökönyös és makacs tud lenni. Roppant megalázónak tartja az állandó
kritizálást, ha nevetségessé válik mások előtt, akkor összeroppan.
Lehangoltságát azzal fokozhatjuk, ha magunk is lehangoltságot mutatunk.
Szakítás az Oroszlánnal
Bíráljuk erőteljesen minden területen, különösen az ágyban nyújtott
teljesítményét. Vonjuk magunkra a figyelmet — ez persze nem könnyű — és
bizonyítsuk be, hogy nem is olyan nagyszerű, mint aminek hiszi magát. Mivel imádja a
szabadságot és birtokló, ezért korlátozzuk a szabadságát és ne engedjünk
birtoklási vágyának. Kezdjük a fogunkhoz verni a garast, és ami felháborítja,
feledkezzünk meg a születésnapjáról!
Szakítás a Szűzzel
A Szűz nagyon megbocsátó és hűséges, de ha mégis szakítanál vele, a
közönségesség, a rendszertelen tisztálkodás, vagy a pénz herdálása bosszantja fel
legjobban. Kritizáld őt úgy, ahogy ő szokott másokat. A kritika ugyanis az, amit a
lehető legrosszabbul visel, főleg hosszú távon. A legkönnyebben úgy szakíthatsz
vele, ha anyagi érdekeit keresztezed, ám vigyázz, mert számító és okos, nem lesz
vele könnyű dolgod!
Szakítás a Mérleggel
Nem szereti a rendetlenséget, a bizonytalanságot és az olcsó dolgokat. A
leghatásosabb ezeket egyszerre bevetni. A nyilvánvaló igazságtalanságokat sem tűri,
és hamar faképnél hagyja a hazugokat. Menekül az unalom, az indiszkréció és a
szemrehányások elől. Tehát ne vidd többé kiállításra, és pletykáld ki intim
dolgait másoknak, máris sikeres lesz a szakítás. Hűséges természet, de általában
könnyen és véglegesen szakít.
Szakítás a Skorpióval
Utálja a hazugságot, így aki folyamatosan hazudik neki, azt magától el fogja
hagyni! Az őszinte kommunikáció és az őszinteség hiánya a legnagyobb szenvedés a
számára. Nem szereti, ha partnere kacérkodik, általában féltékeny típus. Ha nem
vagy vele gyöngéd és az ágyban nem teljesíted kívánságait, nagyon hamar elhidegül
tőled, de ha észreveszi, hogy kihasználod, vagy számításból cselekszel, akkor jaj
neked!
Szakítás a Nyilassal
A Nyilassal is könynyű szakítani, mivel nem tartozik a mélyen kötődő
emberek közé. A maga útját járja, ha kíséred, jó, ha nem, hát úgy is jó!
Sohasem ragaszkodik ahhoz a partnerhez, akihez már nincs több mondanivalója.
Általában a Nyilas az, aki otthagy, mire észbe kapnál! Ha nem tudod, miért is hagyott
el, akkor gondolkodj el! A Nyilas sebez, ritkán sebződik. Ha azonban ő kap nyilat,
akár évekig is fekélyes tüske marad benne.
Szakítás a Bakkal
A legjobb, ha elébe penderülsz és elmondod neki, hogy áll a helyzet. Szakíts
vele őszintén és egyszerűen. Ha nem így teszel, lehet, hogy a kedves, szívélyes és
hűséges Bak az utolsó vasadból is kiforgat, mivel sejti, hogy ínségesebb idők
köszöntenek. Ha magától távozik, akkor döntése végleges és megmásíthatatlan.
És ne csodálkozz, ha magával viszi a házat!
Szakítás a Vízöntővel
Bíráld, korlátozd a szabadságát és légy rá féltékeny! Ha ez együtt
áll, azonnal eltűnik, mint a pára, hiszen az egész lénye a levegővel azonos! A
közönséges, durva emberek és a nyárspolgárok is kihozzák a sodrából, de egy ideig
tolerálja őket, ha nem kénytelen vele élni. A Vízöntő véglegesen távozik az
életedből, kicsi a remény, hogy viszszahódítsd!
Szakítás a Halakkal
A bírálatot, a rabságot és a gúnyt képtelen elviselni. Nem pénzéhes, de
megszokta a jólétet és ha nem tudja fenntartani, akkor azonnal változtat. Ha nem
dicséred meg, ha minduntalan félbeszakítod, ha nem fogadod el világnézetét, vagy
hagyományokat tisztelő gondolkodását, akkor magától és végleg eltűnik mellőled.
Vigyázz, mert nagyon sérülékeny, könnyen válik önmaga mártírjává, kivívja
ezzel mások ellenszenvét is.
1. Elkezdődik Szent András hava, vagy a Nyilas hava, azaz november, az ősz utolja. Ilyenkor mondják: „November, december, lábon áll a hóember“, vagyis szinte már itt a tél. Ez a nap Mindenszentek napja, a naptárban nem említett szentek ünnepe.
1896. november 1-én indul a magyar foci. Lezajlik az első hivatalos magyarországi labdarúgó-mérkőzés, melyen a Budapesti Torna Club két csapata méri össze erejét.
2. 1297. november 2-án III. András odaajándékozza feleségének, Ágnes királynénak a Csák Mátétól visszafoglalt Pozsony vármegyét, az ott álló összes várral, a falvakkal és a vámokkal együtt.
3. Monica Vitti, olasz színésznő születésnapja (1931)
5. 1913-ban ezen a napon született Vivien Leigh, amerikai színésznő, Scarlett O’Hara az Elfújta a szél című film női főszereplője.
1925. november 5-én fogadja el a nemzetgyűlés az 1925:XLV. törvénycikket „Széchenyi István gróf, a legnagyobb magyar emlékének törvénybe iktatásáról”.
6. 1860. november 6.: Ezen a napon választják az Egyesült Államok elnökévé a köztársaságpárti, rabszolgaság-ellenes Abraham Lincolnt, amire válaszul 11 déli állam kilép az Unióból, és új konföderációt alakít.
7. Erkel Ferenc, zeneszerző, karmester (Hunyadi László) ezen a napon született (1810)
8. Deák Bill Gyula 54. születésnapja
1799. november 9.: Bonaparte Napóleon visszatért egyiptomi vállalkozásáról, ezen a napon államcsínyt hajt végre, vagyis megdönti a Diktatórium uralmát. Másnap katonáival szétkergeti az ötszázak tanácsát, és mint első konzul ő lesz Franciaország diktátora.
11. Nagy Bandó András, humorista születésnapja (1947)
13. Whoopi Goldberg, amerikai színésznő születésnapja (1949)
17. Szlovákiában állami ünnep, a rendszerváltozás előidéző bársonyos forradalom (1989) évfordulója. Véget ért a kommunista egypártrendszer, hamarosan megtartják a szabad választásokat, Václav Havelt államfővé választják.
Csokonai Vitéz Mihály költő születésnapja (1773)
18. Kim Wilde, angol énekesnő 42 éves
20. Bo Derek, amerikai színésznő születésnapja (1955)
21. Koós János, énekes, színész 65 éves
22. Alföldi Róbert, színész, rendező 35 éves
23. 1859-ben ezen a napon született a hírhedt Billy, a Kölyök, amerikai bűnöző
24. 1494. november 24.: Ezen a napon hal meg Kinizsi Pál alsómagyarországi főkapitány, országbíró, Mátyás király egykori hadvezére, a nagyvázsonyi vár és pálos kolostor építtetője.
25. 1927. november 25.: Ezen a napon fogadja el a felsőház a március 15-ét nemzeti ünneppé nyilvánító törvénycikket és a Kossuth Lajos örök érdemeinek és emlékének törvénybe iktatásáról szóló törvénycikket.
26. Babits Mihály, költő 1883-ban ezen a napon született
27. Bruce Lee, amerikai karate-színész 62 éves lenne
30. Születésnapok: Jonathan Swift, angol író (1667), Mark Twain (1835), Winston Chuchill, Nobel-díjas angol politikus, miniszterelnök (1874)
Abaházi Csabát a meglehetősen kemény rockot játszó
Sing Sing zenekar énekeseként ismerhettük meg. A zenekar ugyan megszűnt, de ő a
mikrofont azóta sem hagyta el. Vasárnap esténként a Danubius Rádió hullámhosszán
az ő konferálásában hallgathatjuk a legjobb magyar felvételeket. Sőt, újabban a
televízióban is a magyar zenét szolgálja: a legdivatosabb hazai könnyűzenei újdonságokat
bemutató Club 2-nek is ő a műsorvezetője. A rádiós műsorvezetőkből verbuválódott
Bestof zenekar is az ő hangján „közvetíti” a dalokat.
Te, aki egy rockbanda tagjaként évekig csak zenéltél és énekeltél,
miképp lettél rádiós műsorvezető?
— A legtöbb zenekarban az énekesek a szóvivők, s ez a Sing Sing esetében
sem volt másképp. Rengeteg helyen megfordultam, mint riportalany. A Danubius Rádióban
épp Garami Gábor meghívására vendégeskedtem, amikor a beszélgetésünket
végighallgatta a rádió programigazgatója és közölte velem, hogy neki megtetszett a
hangom, és szerinte beválnék rádiósnak, lenne-e kedvem hozzá? Elkészítettem egy
demo-kazettát, ő pedig azon nyomban bedobott a mély vízbe: egy karácsony körüli
éjszakai műsort rám is bízott és szerződést kínált.
Ilyen könnyen hátat fordítottál a zenekarnak?
— Ez nem ilyen egyértelmű. Én 1998 decemberében kerültem a rádióhoz,
1999 februárjában pedig megszűnt a zenekar, különböző problémák miatt. Nem
értettünk akkor egyet sem zeneileg, egymást sem csíptük már annyira, hogy
állandóan összejárjunk. Magától már nem ment a szekér, nekünk pedig nem volt
kedvünk tolni. Így aztán megmaradtam csak rádiónál.
Nem hiányzott a zenélés?
—De, nagyon. Ezért mondtam igent Garami Balázs felkérésének (ő a Danubius
Capuccino tripla című műsorának adáslebonyolítója – a szerk. megj.), aki
felvetette, hogy a rádióban azok, akik valaha is játszottunk zenekarban és tudunk
hangszereken játszani, csinálhatnánk egy közös zenekart. Ez lett a Bestof. Bár
hobbi-zenekarként indult, de mi nagyon-nagyon komolyan gondoljuk ezt. Szeretnénk lemezt
kiadni és minden meghívásnak megfelelni, ami a zenekarnak szól. Most már vannak
saját dalaink is, és rengeteget koncertezünk.
Mindig is zenésznek készültél?
— Igen. Bár a középiskolában elektroműszerésznek tanultam, tizennégy
éves koromban már a színpadon tomboltam. Mindig úgy gondoltam, hogy nekem csak azért
kell az érettségi, hogy meglegyen az a vizsgám, amivel hivatalosan is a színpadra
állhatok. Ugyanis abban az időben csak ORI-vizsgával állhatott ki az ember a
színpadra. Most, 32 éves fejjel viszont úgy gondolom, hogy elsősorban rádiós vagyok,
és amellett zenész.
Valahogy a televízió is „képbe jött"...?
— Igen, ez a két dolog – mármint a tévé és a rádió – vonzza
egymást, de inkább szeretem csak a hangomat kölcsönözni a műsorokhoz. Persze vannak
olyanok, mint pl. a Kész átverés — ahol ráadásul szerepet is kell játszanom —,
azt viszont nagyon élvezem.
Örömeid, bánatod kivel osztod meg leginkább?
— Elsőként a szerelmemmel, Laurával, vele élek, s ő az, aki minden egyes
gondolatomról tud.
Ő a „Danubius-os” Laura, akit Jáksó műsoraiból is ismerhetünk.
Munkakapcsolat?
— Nem úgy ismert meg, hogy egy „híres sztárba“ lett szerelmes, hanem
csak tetszett neki egy srác, aki az egyik barátnője barátjának a barátja volt. Ő
már régen a tévés, rádiós szakmában dolgozott – csak mindig is
háttéremberként. Szerkesztő volt az egykori Top TV-ben is, majd a Danubiushoz kerülve
is ebben a szerepkörben maradt. S azt a bizonyos karácsony előtti munkarendet is ő
állította össze, ahol elsőként vezethettem műsort. Gyönyörű lány, őszinte, és
iszonyatosan jó a humora. Beköltöztem az ő lakásába és tulajdonképpen átvettem az
ő életét.
Nekem a rádiót hallgatva úgy tűnik, kicsit izgulós vagy...
— Ha az ember a közönség elé kiáll – zenészként, műsorvezetőként,
bárhogy – természetes dolog, hogy izgul, ha van benne egy drukk. Persze, ez rutinnal
levezethető. De én mindig is izgulni fogok. Azért, hogy meg tudok-e felelni
mindenkinek, aki engem hallgat, aki engem lát, aki rám figyel.
Nemrég átvehetted a legjobb rádiós műsorvezetőnek járó díjat, hiszen a
műsorodat, a Hajrá, magyarok!-at a legjobbnak ítélte a szakma. Ez a műsor kinek az
ötlete volt?
— Amikor Szever Pál a programigazgatónk lett, egy hatalmas kampányt
szervezett. Hallgatókat kérdeztünk arról, mi az, aminek örülnének a rádión
belül, milyen zenéket hallgatnak, kik a kedvenc műsorvezetőik, mit szeretnének még,
mit kevésbé... A Danubius hallgatói nagyon szeretik a magyar zenéket és kevésnek
találták azokat. Szever Pál ötlete volt, hogy legyen egy kizárólag magyar zenei
műsor, s én legyek ennek a szerkesztője. Teljesen rám bízta a címválasztást, azt,
hogy milyen műsorelemek legyenek benne, miről szóljon maga a műsor, milyen vendégeket
fogadjak, milyen slágerlista legyen, milyen játékok legyenek... stb. Elkészítettem az
elképzelésemet. Én leírtam egy lapra 48 ötletet(!), és mindegyiket kipipálták!
Persze, ennyi dolog nem férhet bele négy órába, így sok műsorelemet úgy oldottunk
meg, hogy váltakoznak az évek során. Nagyon örülök, hogy élni tudtam a
lehetőséggel.
Kossár Georgina
Nézőpont kérdése
Főnök és titkárnő szeretkeznek.
— Főnök! Bent van már???
— Igen!
— Hú, de hatalmas!!!!
Gonosz kismalac
A gonosz kismalacot ébresztgeti a neje:
— Drágám, van még 5 perced 8-ig.
— Nincsen!!!
Móricka
Az ötéves Móricka hajnalban felébred és járkál a lakásban és merő
véletlenségből benéz anyuciék hálószoba ajtajának a kulcslyukán. Szörnyülködve
nyugtázza a látottakat:
— És még ezek akarnak elvinni pszichiáterhez, mert szopom a hüvelykujjamat...
Találós
— Honnan lehet felismerni a kezdő tűzoltót?
— Elég könnyen.
Ráadás
— Mikor lesz Szlovákiában jólét?
— Amikor a négy nyelven beszélő rendőr felsegíti a munkában megfáradt cigányt a
villamosra.
Morbid
Ember a sínek szélén:
— Jaaaj, a lábaim...
Jön a bakter:
— Mit lármázik, nincsenek is lábai!
Ügyvédek
Egy pasas elmegy az ügyvédhez, mert valami ügyes—bajos dolga támadt.
— Melyik a legolcsóbb szolgáltatása?
— Három kérdés ötven dollárért.
— Nem gondolja, hogy ez túl sok?!
— Lehetséges. Nos, mi a harmadik kérdése?
Logikus
— Kisfiam, mi a neved?
— Kovács. Ipszilon nélkül.
— Dehát a Kovácsban nincs is ipszilon!
— Ezt mondtam én is.
Ég a ház
— Halló, itt a tűzoltóság.
— Kérem jöjjenek gyorsan, ég a lakásom!
— Na és hogyan jutunk ki magához?
— Hát, a múltkor még volt az a nagy piros autójuk...
Rendőrök
A rendőr kifogja az aranyhalat. Az megszólal:
— Rendőr! Ha visszadobsz a vízbe, három kérésedet teljesítem!
Rendőr gondolkodik, majd visszadobja:
— Jó, akkor személyigazolványodat, a jogosítványt és zöldkártyát kérem!
Nyuszika
Vágtat a farkascsorda az erdőben, eléjük ugrik a nyuszika, és így szól:
— Farkasok, van—e köztetek vagány?
A farkasok egymásra néznek, de egyik sem szól. Erre a Nyuszika:
— Akkor mindenki ad egy húszast, és tűnés a sunyiba!
A farkasok odaadják a húszast, aztán továbbállnak.
Másnap megint megállítja a vágtató farkascsordát a nyuszika, ismét megkérdi, hogy
van—e vagány a farkasok közt.
Megint nem jelentkezik senki. A nyuszika megint kéri a húszast, amit a farkasok megint
kénytelenek odaadni, hiszen nincs köztük vagány.
A farkasok elhatározzák, hogy többé nem fognak tejelni. Kijelölnek maguk közül
három vagányt. Másnap mennek az erdőben, jön a nyuszika a szokásos kérdésével:
van—e vagány a farkasok közt? Erre előugrik a három kijelölt farkas, hogy ők
vagányok.
A Nyuszika hátraszól a bokorba:
— Medve koma, van itt három vagány farkas, mi legyen?
— A vagányok egy ötvenes, a többiek egy húszas, aztán tünés a sunyiba!!!
Claudia Schiffer elmegy a plasztikai
sebészetre, mivel a férje túlságosan nagynak találta szeméremajkait.
— Doktor úr, a férjem és én is azt szeretném, hogy a műtét teljes diszkrécióban
történjen, tehát senki sem tudhatja meg miért vagyok itt.
Az orvos vállalja a diszkréciót. Lefolyik a műtét, másnap reggel Claudia kinyitja a
szemét, és látja ám, hogy az asztalon három csokor virág is fekszik. Bedühödik,
és behívja az orvost, aki így szól:
— Az első csokrot férjétől kapta. A másodikat a személyzettől és tőlem, hogy
sikerült a műtét, és ilyen hírességet operálhattunk. A harmadik Niki Laudától
jött, és köszöni szépen az új füleket.
Itt gondolkodásra inspiráló meghatározásokról lesz szó, amelyek nem pótolhatják az orvostudományt!
Porckorongok, lumbágó
a láthatatlanban levő ok: az élet terhe nehéz, enyhíteni kellene rajta. Túl sokat vállal magára a munkából, gondokból. A láthatatlan megjelenik tünet formájában a láthatóban, és kivonja a munkából, gondokból, pihenésre kényszeríti. Aki ezt nem akarja megérteni, szenvedni kénytelen.
Csonttörés
A lélekben, szokásokban elmerevedtünk, elveszítettük hajlékonyságunkat. Az évek múltával egyre jobban megcsontosodnak nézeteink, a ragaszkodás a régi normákhoz az elmeszesedett csontok töréseiben jelentkezik tünetként. A csonttörés megtöri az eddigi túlzott aktivitást. Nyugalomra, az élet újragondolására kényszerít. Megoldás: szakítani kell a merev nézetekkel, hajlékonyabbá, rugalmasabbá kell válni.
Dadogás
A dadogóknak a félelem a torkát szorongatja. Félnek kimondani, amit tulajdonképpen
ki szeretnének mondani. Ami belülről jönne, a szeretet és szexualitás, vagy éppen
az agressziót akarná kiélni, gátlás alá kerülnek, elfojtja őket.
Megoldás: a félelem leküzdése, legyőzése. A félelmeket pedig csak a szeretet
erejével lehet legyőzni tudatosan.
Depresszió
A szó jelentése közismert: elnyomás, azaz az elfojtásokhoz tartozik. A
láthatatlanban a félelem áll: félelem a haláltól, de félelem az élet
felelősségétől is. Amit elfojt, az az agressziója. Mivel szabadon nem éli ki
agresszióját, hanem elfojtja, az életre keltett agresszió saját maga ellen fordul. Az
öngyilkossági szándék mindig jelzés is, segélykiáltás.
Megoldás: Meg kell ismerni jobban önmagunkat, le kell szállni a valóság talajára,
tudni, merni, akarni!
Daganat
Lelki oka a régi sérülések és megrázkódtatások felszínen tartása.
Megoldás: a múltat el kell engedni, a jelen felé kell fordulni teljes szívvel,
felszabadultan.
Epebetegségek
Oka a sok bosszúság, indulatok, agresszió. Ezek hatalmas belső energiák, amelyek önmagukhoz vannak visszairányítva.
Fejfájás
Fejfájása annak van, aki erejét meghaladóan gondolkozik, nem látja tisztán a megoldást, sejti, hogy nem tud a feladatokkal megbirkózni.
Migrén
A fejfájásnál súlyosabb, rohamszerű. Okai hasonlóak, mint a fejfájásé. Túlzott becsvágy, kitörési vágy, görcsös akarat. Ürügy is, hogy a felelősség vállalása alól az egyén kibújjon. A férj vagy feleség nagyon gyakran a szeretkezés elkerülésére használja fel. Az érzések el vannak fojtva.
Idegesség
Okai: félelem, aggódás, túlterheltség, kapkodás, bizonytalanság.
Megoldás: tudatosodás. Relaxáció elsajátítása a jóga segítségével. Jobban meg
kell ismerni és szeretni önmagunkat.
Körömrágás
Jelképesen elfojtja a düh, harag stb. miatt keletkezett agresszióját. Nincs
bátorsága, önbizalma visszaütni, használni a „karmait", vagy nem tudja
megvédeni magát. A körömrágással részben levezethető az agresszió, de ez nem
elégséges.
Májbetegségek
A májbetegségek oka a mértéktelen életmód, a túl sokat akarás, a túlzott evés, ivás, szex, nagyzási mániák, mértéktelen terjeszkedési kísérlet, problémák az értékelésben és a felhasználásban. Megoldás: engedni kell a sokból. Kényszerű önkorlátozásra kell törekedni. Engedni, elfogadni a változásokat.
Szívbetegség
Az érzelmeknek és az értelemnek egyensúlyban kell lenniük. Az az ideális állapot, amikor a szívével gondolkozik, és az agyával érez valaki. A szívbetegség arra kényszerít, hogy figyeljünk oda a szívünkre, és hallgassunk rá.
Vesepanaszok
A vesék a szoros emberi kapcsolatokat szimbolizálják. A tükör azt mutatja, hogy
amit partnerünk hibájának tartunk, az a valóságban a mi problémánk. Partnerünkben
önmagunkat kell felismernünk. A partnerkapcsolat nagy tanulsága, hogy az önmagunkban
levő másik nemet általa megismerjük. Megoldás: harmóniára törekvés a társas
kapcsolatokban is.
Viszketés
Keresés, kaparás, vakarás arra ingerel, hogy foglalkozzunk magunkkal, keressük meg a tudatot ingerlő problémát, amely feltárásra vár (szenvedély, szexualitás stb.)
Utószó
Tőlünk függ, milyen gyorsan gyógyulunk meg újra és újra.
Gabi
A következő számban az „Angyalokkal” ismertetlek meg Benneteket, és
szerepükről a mindennapi életben.
Felhasznált irodalom: Kevei Kristóf: Ébredés az anyag káprázatából
Ki gondolná, hogy Móricz ma is friss, up-to-date szerző lehet? Csibe című darabját halálának 60. évfordulója alkalmából tűzte műsorra a Kassai Thália Színház, és Beke Sándor rendező a beharangozó sajtótájékoztatón azzal indokolta a választást, hogy jelenleg ugyanaz a könyörtelen vadkapitalizmus dúl nálunk, mint 1935-ben Magyarországon. Az optimistábbak a fejüket rázták erre a megállapításra, ám már az első jelenetek igazat adtak az Egerből visszalátogató rendezőnek.
Reménytelenség, szegénység, munkanélküliség, prostitúció, képmutatás, hazugságok. Egyre élesebben elkülönülnek a társadalmi osztályok, és pár éve még emészthetetlennek tűnő dolgokat etet meg velünk az államhatalom. Rágjuk, rágjuk, aztán lassacskán megszokjuk. Minden az anyagiak körül forog, még a szerelem is a pénzéhségnek esik áldozatul. Lányok és fiúk bocsátják áruba magukat, a szülők pedig bólogatva biztatják őket a háttérből.
E sötét helyzetrajzot követően a második felvonástól a darab lassan, kacskaringózva halad a boldog végkifejlet felé, bár a nézőnek az az érzése, hogy bármikor visszabillenhet a történet a negatív térfélre. Csibét, egy ártatlan és tiszta lelkű lelenclányt házinénije prostitúcióra kényszeríti, ez ugyanis a pénzkeresés, az adósságtörlesztés egyetlen módja. A lány ellenszegül, vár az igazira, aki el is érkezik, de pechjére egy fiatal gróf az illető, akinek másnap lesz az esküvője. Csibe (Kascsák Dóra m.v.) és a gróf (Nádasdi Péter) egymásba szeretnek, és kiderül, hogy a fiút számító szülei egy gazdag családba akarják benősíteni, azaz épp úgy kereskedni akarnak vele, mint Csibe esetében. Az ifjú gróf végül a sarkára áll, és jól beolvas apjának, akit a lány előzőleg már szintén kioktatott a szerelem hatalmáról és az őszinteség fontosságáról.
A színészek végig eme oktató-nevelő jellegű üzenet átvitelén dolgoznak, és fáradozásukat siker koronázza. Modern, pörgős, friss előadás született, unatkozni rajta nem lehet, a párbeszédek nem avittak, a gesztusok teljesen maiak. Két egri vendégszínész is erősíti az apadozó kassai gárdát, a címszereplő Kascsák Dóra, és a nevelőapját játszó Réti Árpád. A generációs ellentétek és az öregedő férfi-nőiesedő lányka viszony szépen megjelennek, csakúgy, mint a másik oldalon, azaz gróféknál. Meg kell még említeni Cs.Tóth Erzsébetet, a „Mamát”, aki az első részben végig dominál, és mintha egy Hrabal-könyvből lépett volna ki. Fabó Tibor egy kikosarazott kérőt alakít, aki egyszerre furfangos és esetlen, azaz megszokott trükkjeit Csibével szemben képtelen használni, amitől aztán tesze-toszává válik. Bonyolult szerep brilliánsan megoldva. Nádasdi Péter úgy arisztokratikus, hogy közben természetes tud maradni, Dudás Péter az öreg gróf szerepében akár egy régi magyar filmben is ott teremhetne. Többen jelennek meg a színpadon két szerepben, ez számomra ugyan kissé zavaró, ám nyilván a körülmények miatt alakult így a szereposztás.
Csibe alakját egyébként valóságos modellről mintázta Móricz: saját fogadott lányáról. Neki köszönhetik az olvasók a Csibe-novellákat is. Hogy pontosan milyen szoros volt a viszony művész és múzsája között, nem tudhatjuk, ám annyi bizonyos, hogy az író felesége Csibe miatt vált el Zsigájától. Aki megnézi ezt az előadást, kevesebbet kell gyötrődnie a suliban az író és korának megértésén. Itt minden látható, ami Móriczra jellemző. Megjelenik az éles szemű szociográfus, a realista próza megalapozója, a nagy mesélő és a lírai kilengésekre hajlamos alkat is. Meg kell nézni.
Juhász Katalin
A színház nekem mindig ünnep. Akkor este bizonnyal mindenkinek az volt.
„Ez a színház!” – mondja Trepljov az első felvonásban. Az ő színháza. A mi
szinházunk. Ötven éve már.
Díszbemutató, díszvendégekkel. Kiállítás, ünneplőbe öltözött külsejű „nagyemberek” és ünneplőbe öltözött lelkű „örök színháziak”. És Csehov Sirálya a színpadon.
Nyílt függöny, hatalmas díszlet fogad. Az első felvonás után csak annyit tudok
mondani, hogy várok még. Vannak titokzatos elemek, csak még nem látom a végét.
Aztán a másodikban minden kinyílik. Művészek sorakoznak fel Csehov világában,
színészek, írók és kisemberek. Mindannyian akarják a színházat. Őszintén,
görcsösen, rutinból vagy azért, mert mutatni kell a többieknek. És maga Csehov is
ott van, mindegyikükben egy kicsit. Mindannyian szenvednek. Arkagyina, az ünnepelt
színésznő azért, mert az őt körülvevő csillogás, sajnos, lassan a múlté.
Trigorin, az író, azért, mert bár ünnepelt és híres, de érzi, hogy mégsem
eléggé eredeti. Mása azért, mert nem találja az élet értelmét, Nyina, mert csak
vergődik a színház világában, Trepljov pedig, mert nem értik meg a művészetét.
Persze, ez korántsem ilyen egyszerű.
Hihetetlen nagy érzelmek, fájdalom mindenfelől. Tiszta rendezés, finom és pontos
szimbólumok, nagyon jó zene és szép alakok. Nekem Medvegyenko (Benkő Géza)
kivonulása az a pont, ahonnan kezdve a sírás szorongat. Gubík Ági és Ollé Erik a
kezdettől fogva olyan erővel és ragyogással van jelen a színpadon, hogy még
igazabbá teszi mindkettőjük alakítását. Nyina kezdeti szép naivitása, az író
iránt érzett szerelme, majd a Kosztyához békét keresve visszatérő Sirály
vergődése ugyanúgy nem talál megigazulást, mint az igazi anyát és igaz szerelmet,
megértést és odafigyelést vágyó Trepljov. Egyedül az orvos mondja ki, lehet ebben a
fiúban valami, a többiek csak áltatják, megnézik a gyerek színházát, de az
írásait – bár megjelentek – nem olvassa el senki. Végül jönnek a feketék és
elviszik a sirályt. Akit már előtte kitömettek. „Arra járt egy ember, és
unalmában megölte.”
Nehéz leírni, mi játszódik le az emberben egy ilyen élmény után. Talán nem is lehet. Át kell élni, nem is egyszer. Csehov méltó volt a jubileumhoz és művészeink méltók voltak Csehovhoz. Szép, erőteljes, és elgondolkodtató. Most megint lesz miből élnem egy ideig.
Molnár Kriszta
Rohant az autóbusz Tornalja felé. Közben hol eső esett, hol meg sütött a nap. Októberben így szokás. Aggódva kémleltem az eget. Megázunk majd a Zoltán kertben? Dubcsek, a Sláger Rádió Bumerángjának honi kedvence hetekkel korábban üzent, hogy nagy buli várható. Ott lesz Boros-Bochkor, azután Republic-koncert következik, meg ünnepi fogadás, sült malaccal a sztárok tiszteletére. Szorítottam már a buszban, hogy mindez sikerüljön.
Tornalján azután esett még egy kicsit, majd elállt, egészen barátságos lett az időjárás. Egy étteremben várt a stáb. Szirmai János professzor és neje, Ottília Budapestről, mindketten a Bumeráng háttérből segítő mecénásai, fogadták az érkezőket. Fáradtan vetettem magam a hatalmas szemű szőlőfürtre, hadd adjon egy kis energiát a hosszú út után. Hamarosan megérkeztek a Sláger Rádió sztárjai, Boros Lajos, Bochkor Gábor, Bryan, Voga processzor, és megbeszélést tartottak. Olyan részletesen, akkora profizmussal szervezték az esti Bumeráng-partyt, hogy csak nézett az ember.
Az étteremből a közeli Zoltán kertbe mentünk, a színpad mögé, a V.I.P-sátorba. Oda, ahol a sztárok pihennek fellépés előtt és után némi Becherovka, szendvics és sütemény társaságában. A Pro Gemer polgári társulás azonban oda is lakomát varázsolt, csinos lányokkal, akik ötpercenként megkérdezték, kávét kérünk, vagy üdítőt.
Közben megérkezett Rokker Zsoltti és a teljes Republic, menedzserrel, roadokkal, ahogy a nagykönyvben megírták.
Estére hatalmas tömeg gyűlt össze Királyhelmectől Dunaszerdahelyig, Budapesttől Kassáig. Pedig még nem is tudták az emberek, hogy a tombolán olyan hihetetlen díjakat nyerhetnek, mint hifitorony, kerékpár és sétálómagnó!
A Bumeráng-show-t Dubcsek vezette fel. Azután a rádiósztároké volt a színpad. Vicceltek, énekeltek, Bryan-t eredeti tornaljai lovasok rabolták el, Boros Lajost és Bochkor Gábort Oscar-díjjal tüntette ki Dubcsek. A hangulat egyre fokozódott. A rajongók hangosan követelték a színpadra a Republicot, majd végigénekelték Cipővel a koncertet. Szenzációs est volt!
A sült malacot ugyanabban a vendéglőben szolgálták fel az év bulija után, mint ahol Szirmai professzorék fogadtak délután. Volt ott minden, ami szemnek, szájnak és gyomornak ingere.
Az éjszakát a festői Felsővályban, Kalas Zsolték családi farmján töltötte a kis társaság egy része. Boros Lajos és Bochkor Gábor pedig a gömörpanyiti Szigety-kastélyban szálltak meg. Amikor másnap délelőtt a Kalas-farmon, ahol európai szintű vidéki turizmus vár a vándorokra, a háromszáz éves gesztenyefa alatt gesztenyét szedtem, és tömtem a zsebembe, arra gondoltam, vannak gyönyörűséges napok a szürke őszben is. De az már egy másik történet.
Bryan: „Itt, Tornalján ő a menő, amúgy én”
— Dubcsek is amolyan furcsa nyelven beszél a Bumerángban, mint én. Előbb-utóbb
meg kell küzdenünk. (Nevetés). Itt, Tornalján ő a menő, amúgy én. De sok sikert
neki!
Jártál már Szlovákiában?
— Legutóbb Elvis Presleyként jártam Szlovákiában. Azt a koncertet, amit adnom
kellett volna, még mindig várják... De nem volt velem a Big Band-em.
Polgármester lehet-e Dubcsekből?
— Én nem akarok indulni, mert akkor én lennék itt a polgármester. (Nevetés).
Dubcsek lesz a polgármester! Szorítok neki.
Dubcsek: „A szív volt a szponzorunk”
„Miképp jött létre ez a rendezvény szponzorok nélkül?”
— Most sem értem, miért nem állnak ilyen események mögé azok, akiknek oda kéne állniuk.
A Pro Gemer polgári társulással és a barátaimmal sikerült ilyen koncertet szervezni.
Mutattunk már valami hasonlót korábban is, és azt is úgy, hogy még csak erkölcsileg
sem támogatták. Szerintem ezt csak óriási lelkesedéssel lehet csinálni. Az a
hat-nyolc ember, aki a munka oroszlánrészét vállalta, a lelkét adta bele. A szív
volt a szponzorunk.
Úgy tudom, független polgármesterjelölt vagy.
— A hír igaz. Ahol az ember megszületett, ott szeretné jól érezni magát. Azt
szeretném, ha ebben a városban nyugodtan és jólétben élhetnénk. Legszívesebben
csak tanítanék, színházat szerveznék a gyermekeknek. Van más út. Ez a hatalmas
koncert megmutatta, milyen az út, amit az embereknek kínálunk. Talán elindulnak rajta.
Boros Lajos: „Olyan tájszólást elevenített fel, amely szinte már
feledésbe merült”
— Dubcsek szerintem példamutató vezetője lehet ennek a városnak. Részben választékos
kifejezéseivel az ékes magyar nyelv használatára tanítja azokat, akik magyarul
akarnak beszélni. Olyan tájszólást elevenített fel, amely már szinte feledésbe merült.
Ugyanakkor a legújabb kori szókincset is használja. Azt tanácsoltam neki, hogy amint
megválasztják, abban a pillanatban függessze ki a rokonai listáját, mondja azt, hogy
ezeknek előnyöket biztosít. Ezenkívül közölje a különböző korrupciós tételeket,
hogy miket fogad el. Fogadóóra nincs. Az ajtóra pedig az lesz kiírva: „Nagyképű
vagyok, ne kopogjatok.” Dubcseket nagyon szeretjük, nagyon agilis. Nem lennénk most
itt, ha Dubcsek nem lenne itt. Azt hiszem, elég kulturált ember ahhoz, hogy megbízhassunk
benne.
Bochkor Gábor, Sláger Rádió, Bumeráng:
„Dubcsek üdeszínfoltja a műsornak”— Dubcseket nagyon szeretjük.
Teljesen véletlenül került hozzánk. Annak idején, amikor még a Danubius Rádióban
dolgoztunk, Rókusfalvy Pali fedezte fel egy road show alkalmával. Odament hozzá, és
azt mondta, szeretne szerepelni a rádióban, meg, hogy milyen jó a dumája. Rókusfalvy
„átpasszolta” nekünk a műsorba. Felhívtuk telefonon, és már az első két mondat
után éreztük, hogy óriási karakter, betettük az adásba. Amikor a Sláger Rádióra
váltottunk, megkérdeztük marad-e a Danubiusnál vagy jön velünk a Bumerángba. Velünk
tartott. Dubcsek üde színfoltja a műsornak minden kedden és csütörtökön.
Az első szóra jöttetek Tornaljára?
— Igen. De egyeztetnünk kellett. Mert sokszor volt rossz a dátum. Dubcsek is szerette
volna, ha a Republic együttessel egy estén lépnénk fel.
Szerinted polgármester lesz?
— Nem tudom megítélni. A szimpátiám az övé. De nem ismerem a versenytársát, nem
tudom, milyenek a programok, az ígéretek, hogy mennyire népszerű itt. Csak remélni
tudom. Jósolni nem tudok.
Voga processzor:„Ez nem szívesség”
— Mit mondjak Dubcsekről? Ti ismeritek a legjobban! Szép, magas fiatalember.
Tanár. Kedves, bájos, dús a haja. Jó a humora és kreatív.
Jöttél te is azonnal?
— Hát persze! Az van, amit a Bocsi mond. Az első szóra ugrom, különben végem. Ez
nem szívesség. Ez tényleg felülről jön...
Rokker Zsoltti:„Jöttem, ahogy csak tudtam”
— Dubcseket a Sláger Rádión keresztül ismertem meg. Rendkívül szimpatikus
fiatalembernek tartom. Együtt még nem álltunk színpadon, bár Miskolcon már lett
volna egy közös fellépésünk. Nagy várakozással tekintettem a ma esti buli elé,
mert azt hallottam, hogy nagyon jó koncertek szoktak lenni Tornalján. Jöttem, ahogy
csak tudtam. Remek a Becherovka, és a lányok, akik kiszolgáltak bennünket a V.I.P-sátorban.
Bárány János