+ 
IFI magazin * 2002. október
+
Mögöttünk vannak a parlamenti választások. A hét parlamenti párt vezetői érdekes módon első nyilatkozataikban mind elégedetten vélekedtek az eredményről. Annak ellenére, hogy Mečiar mozgalma valószínűleg meddő győzelmet aratott, és Fico sem igen álmodozhat már a miniszterelnöki székről.
A 11-es számmal induló Magyar Koalíció Pártja minden joggal elmondhatja magáról,
hogy a választásokat megnyerte, hiszen százalékarányban (11% + még valami!) és
szavazatmennyiségben egyaránt nagyot javított az egyébként négy évvel ezelőtt is
igen jó eredményén. Ha csak azt vesszük alapul, hogy a legutóbbi népszámlálás
szerint a szlovákiai magyarság aránya nem éri el a tíz százalékot sem, ám az
országgyűlésben a képviselők 13,33%-át az MKP adja, akkor valóban elmondható, hogy
a magyar párt szereplése a legoptimistább várakozásokat is felülmúlta. Az már csak
valóban hab lehetett volna a tortán, ha a kommunista elvtársak nem sokkolják
parlamentbe jutásukkal az országot, hiszen akkor ez az arány akár 15% is lehetne...
(Archív felvételünkön Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke és Bugár Béla
elnök látható.)
Szeptember 6-án, a Magyar Koalíció Pártja galántai kampányán lépett fel
a Ghymes együttes. Itt jelentették be, hogy hamarosan megjelenik az új stúdióalbum
maxi CD-je is. Nos, ez már meg is történt. A címe Állatfarm, akárcsak Orwell
híres regényének — minden bizonnyal nem véletlenül. A „Mikor még kisnyúl voltam
lenn a réten..." szavakkal kezdődő címadó dalt a Január és a Kés a szájban
követi. Az utóbbiban Vincze Emőke alakítása külön élmény. A tavaly karácsonykor
megjelent mesealbum Altatójával így már összesen négy szám ismert a még az ősz
folyamán megjelenő stúdióalbumról.
***
Az együttes október harmadik hetében Németországban turnézik, ám előtte még két
budapesti fellépése lesz, 3-án a „hazai pályának“ számító Fonó Zenei Házban,
majd 11-én a Matáv koncertjén lépnek fel. Mindezekről információk szerezhetők a
megújult Ghymes-honlapról is (www. ghymes.hu). A honlapon az együttes valamennyi
lemezen megjelent számából mp3-as bemutató tölthető le, illetve hallgatható meg!
***
A Matáv 50 000 példányban Ghymes-telefonkártyát hozott forgalomba. Hátulján a
multicég üzenete: „Örömmel állunk azok mögött, akik művészetükkel tanítanak.
Mert valódi értéket támogatni jó.“
***
Aranylemez lett a Nagy Mesealbum is! Mint ismeretes, a CD-n négy önálló számmal,
illetve további összekötő zenékkel szerepel a zenekar. Az albumon Gálvölgyi János,
Halász Judit, Hernádi Judit, Szabó Gyula, Ákos, Alföldi Róbert, Csonka András és
Rudolf Péter előadásában hallhatók a mesék. A Nagy Mesealbum — a két platina
lemez mellett — a Ghymes harmadik idei aranylemeze!
(bici)
Az
évad elején Komáromba költözött. Lett élettere. Nagy hely kell egy Oroszlánnak. Végre
van konyhája is. Ollé Erik színész szeret főzni. Piacra jár a hozzávalókért. A
lakáshoz közel van a színház épülete. Ha nincs a színpadon, akkor is látja.
Ollé Erik 10 titka:
Csillagjegye: Oroszlán * A legszebb szó: az őszinte szó * A legkellemesebb érzés:
boldogság * Nem szeretne soha: kocsonyát enni * Mindig szívesen: lennék boldog * Volt
már gonosz?: voltam * Gonoszkodtak már vele?: gonoszkodtak * Mit hiányolna, ha nem
lenne?: mindent, ami van * Mire nem lehetne rávenni semmi pénzért?: hogy eláruljam önmagam
* Gyakran mondja, hogy elég?: igen
Kassán milyen a szobád?
— A tizenkettediken lakunk. A szobám ablakából mezőt, gyárat, kerteket,
fákat látni.
Fölöttetek azután a csillagos ég?
— Egy emelet van még és a lift motorháza. Sosem voltam fent. Félek a
magasban.
Kassa és Komárom között nagy a távolság. Kik maradtak az út mentén?
— Pozsonyban a barátaim. Martinban a kedvesem. Lúcia az ottani színházban
dolgozik. Közel áll hozzá az a hely, szeret ott lenni. Ezt az utat választottuk.
Fiatalok vagyunk még a nagyon szoros kötelékhez. Majd annak is eljön az ideje.
A szabadúszáshoz sok víz kell.
— A Komáromi Jókai Színházban most szép a tenger. Néha viharos, de
általában csendes a víztükör. Ahhoz még az utam elején járok, hogy leüljek
sütkérezni egy pálmafa alá. Keményen dolgozom a fedélzeten. A kapitány és a
matrózok profik.
Londonba mi vitt?
— A sodrás. Hogy kilépjek a vízből, biztos talajt érezzek a lábam alatt.
Láttam a doveri sziklákat, két hónapig Brixtonban, a fekete negyedben éltem, azután
Campden Town következett. Jó volt rendbe rakni magam és a dolgaimat. Pontosan erre volt
szükségem.
Élményeidet sikerült beépíteni a játékodba?
— Sokat kell megélni ahhoz, hogy azt a sokat majd meg is mutathasd.
Amadeus alakítására hogyan készültél?
— Nem jártam edzőterembe. Úgy látszik, szerencsés vagyok alkatilag, hogy
bírtam, amit Czajlik József rendező a vállamra rakott. Az Amadeus megmutatta a végső
határt. Fizikailag többet nem bírtam volna elviselni. Salieri zárómonológja alatt
többször megtörtént, hogy a mosdóba tántorogtam, mert hányingerem volt a
kimerültségtől. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy ilyet is átéltem. Sokat adott az
a szerep.
Konsztantyin Gavrilovics Trepljov a szívügyed?
— Már akkor az lett, amikor évekkel ezelőtt, először olvastam a Sirályt.
Színházi szakemberek szerint ez Csehov legsikerültebb drámája. Közel áll hozzám a
srác. Sok közös témánk van, amiknek utánajárok. Ismerősek a helyzetei, melyeket
megél, de sok olyan tulajdonsága van, amelyek nem közösek velem. A világfájdalom
például. És mi ez a rossz viszony az anyjával? Trepljov, akárcsak Amadeus
szeretethiányban szenved. Sok munka vár ránk Telihay Péter rendezővel, sok mindent
analizálunk a szerepben. Ezáltal bennem is. Remélem, sikerül.
Amadeus után Kosztya is meghal. Öngyilkos lesz.
— Meg kell ölnie magát. Ha ezt nem teszi, elveszti a tétjét a szerep és a
darab.
Csak a színész teheti meg, hogy a következő pillanatban felpattan, és
meghajol.
— Az Amadeus végén jó volt meghalni. Persze, addig a pillanatig, három
órán keresztül, intenzíven történt valami, felfokozott lelki állapotban voltam,
amíg eljutottam oda. Kedvenc jelenetem volt a meghalás. Azután vége lett,
lezuhanyoztam, civil ruhát váltottam. Később már nem foglalkoztatott. Elmentem
vacsorázni. Ilyenkor azt kell tenni, mert egy kicsit beleőrülhetnék. Az előadás
után le kell vetnünk a jelmezünket.
Úton lenni boldogság, megérkezni halál. Szerinted?
— Egyelőre úton lenni boldogság. Várom, próbálom, keresem a
lehetőséget, hogy ha adódik valami, mehessek. Nem rakok cölöpöket. Most Komáromban
is csak vendég vagyok.
A színész útja: 989-1993 — Gimnázium, Szepsi1994 — Kassai Thália Színház1995-1997 — Színművészeti főiskola, Pozsony1998 — London, Szepsi1998-2000 — Színművészeti főiskola, Pozsony2001-től — szabadúszó színészFontos szerepei: Főiskola — Krisztián (Patkányfogó), Marat (Marat halála), Dick (Játszd újra, Sam) * Kassai Thália Színház — Ábel (Káin és Ábel) * Komáromi Jókai Színház — Schröder (Isten veled Monarchia), Amadeus (Amadeus), Miroslav Frankič (Galócza), Konsztantyin Gavrilovics Trepljov (Sirály)Filmszerepek: Dážď padá na naše duše, Szerelem utolsó vérig
Bárány János
Kos (03. 21. — 04. 20.)
Az előző időszak döntésképtelensége után irány az akarat, mivel a Kos törekszik,
s időnként türelmetlenül fejjel megy a falnak. A kötöttségeket nehezen tűröd,
saját akaratodat szeretnéd érvényesíteni minden áron. Nem biztos, hogy megéri!
Fontos, hogy megtanulj tudatosan lazítani. Most arra lenne szükséged, hogy energiádat
valamilyen kiadós, intenzív fizikai tevékenységgel levezesd.
Bika (04. 21. — 05. 20.)
Ügyelj a helyes táplálkozásra. Ajánlatos időnként egy-egy böjtnapot tartani, hogy
a szervezeted kitisztuljon. Érdemes Újhold napjára zöldség- vagy gyümölcsnapot
beiktatni, a várt hatás nem marad el. Ami a fogyó Holdnál elkezdődött, Újholdkor
éri el csúcspontját: a test méregtelenítő és tisztítókészsége. Ezen a napon a
test rendkívül hatékonyan szabadul meg a mérgektől és salakanyagoktól.
Ikrek (05. 21. — 06. 21.)
Éberebb és szellemileg frissebb vagy, mint valaha. Érdeklődésed az egészség és
higiénia felé fordul, esetleg belekezdhetsz egy új, átfogó egészségmegőrző
programba. Ha személyes horoszkópodban a Merkúrt támadás éri ebben a hónapban,
felmerülhetnek egészségügyi problémák, valószínűleg idegrendszereddel vagy
idegállapotoddal összefüggésben.
Rák (06. 22. — 07. 22.)
Fizikailag és szellemileg is jó karban vagy, szervezeted ellenállóbb a betegségekkel
szemben. Az egyetlen dolog, hogy hajlamos lehetsz most felszedni egy kis súlyfelesleget.
Legjobb most mindenben mértékletességet tanúsítani. Kéthetente egy vígjáték
megtekintése valóságos energiabomba, amely az elmén át fantasztikusan jó hatásokat
gyakorol testi egészségedre!
Oroszlán (07. 23. — 08. 22.)
Egészen felvillanyozva érzed magad, tele vagy energiával, ezért mindenképpen
használd ki a kínálkozó lehetőségeket. Ebben a rövid időszakban az átlagosnál
sokkal jobban tudsz teljesíteni. De az is lehet, hogy unottnak és fáradtnak érzed
magad, ami csak arra utal, hogy változtatnod kell. A változások pedig hirtelen és
váratlanul következhetnek be, de ha már kínálkoznak a lehetőségek, akkor nem szabad
azokat elszalasztani.
Szűz (08. 23. — 09. 23.)
Az érzékeny Szüzeknek gyakran támadnak emésztési problémáik. A megfelelő segítő
étrend különösen ajánlott ebben az időszakban, legalábbis a zsíros vagy nehéz
ételekről érdemes lemondani. Ajánlott gyógynövények: bélgörcsökre: ánizsmag és
édeskömény, epe és májpanaszokra: apró bojtorján, ezerjófű, borsmenta és
zsálya. A bélműködés szabályozását segíti a hasi masszázs is, az óramutató
járásának irányába (a vastagbél iránya).
Mérleg (09. 24. — 10. 23.)
A nyár végének pergő üteme és felpezsdült szellemi aktivitása nyugtalanná és
idegessé tehet. Próbálj békés és csendes környezetet teremteni magad körül. A jó
közérzet fontos eleme az ellazulás. A stressz, a rohanó élettempó gyakran
megakadályozza a természetes relaxációt. Az illóolajok segítenek az ellazulás
elérésében, csodálatosan hatnak a közérzetre. Az összetevői fürdőkádunkat
gyógyfürdővé varázsolják.
Skorpió (10. 24. — 11. 22.)
A nyár utolsó hónapja jó alkalom lehet egy kis ellazulásra, megszabadulhatsz a jó
ideje halmozódó stressztől. Ha pihenésre nyílik lehetőséged, egy fenyőerdős
sétát jó lenne beiktatni. A fenyőerdő tiszta, fűszeres kellemes illata az egész
szervezetre, idegrendszerre, közérzetre jótékonyan hat. Egy állatövi jegynek sem
érzékenyek annyira a nemi szervei, mint a Skorpiónak. A cickafarkas megelőző
ülőfürdők segíthetnek az egyes női bajokon.
Nyilas (11. 23. — 12. 21.)
Főleg ülőmunkát végzők vagy rossz fekhelyen alvóknál jelentkezhet reggelente
derékfájdalom. Bármennyire is fáj az első néhány percig, ennek legjobb orvossága a
reggeli torna, mellyel alaposan kimozgatjuk a csípőizületet és a keresztcsont
tájékát, az olyan jógagyakorlatok, mint például a macska- és lótartás vagy a
kobraülés. Táplálkozásod mennyiségét nem kell korlátozni, és hosszabb
böjtkúrára sincs szükség.
Bak (12. 22. — 01. 20.)
Túltengő kötelességtudatod miatt elég nehezen tudsz lazítani, kikapcsolódni. A
nyaralás napjait azonban tilos lemondani! Meg kell tanulni leállni, kikapcsolni
mobiltelefont, számítógépet, letenni a tollat, felállni az íróasztaltól! Cél: a
testi-lelki energiák újratöltése. A kikapcsolódás nem egy kutató szerint a hosszú
élet titka, a külső és belső szépség, az érzelmi gazdagság megőrzésének
alapvető módja.
Vízöntő (01. 21. — 02. 19.)
Felfokozott szellemi aktivitásod ideges tüneteket okozhat. Jelentkezésük esetén
végezz minél többször tudatos lazító gyakorlatokat, és egyszerűen hagyd a maguk
módján zajlani az eseményeket, anélkül, hogy túlzottan izgatnád magad miattuk. A
terápiák közül a színterápiával elősegíthető az idegrendszer stabilizálása,
például időjárás érzékenyeknél hasznos a zöld színnel való testsugárzás.
Halak (02. 20. — 03. 20.)
Minden változik körülötted, s szinte hihetetlen, de még az ízlésed is, mostanában
egészen mások tudnak megragadni, mint régebben. Ez még az étkezéshez is
kapcsolható, egészen másfajta ételeket kedvelsz, mint régebben. Minden idegszáladdal
a külvilág felé fordulsz, s persze feszültség is tapasztalható, amit azért
módszeresen leépítesz magadban. Lehet, hogy ez elfojtás, ami nem egészséges? (origo)
A
Bástya citerazenekart áprilisban mutattuk be az olvasóinknak. Az 1998 óta működő
zenekar tagjai a magyarországi Ácsteszéren, illetve Révkomáromban élnek.
Citerazenekarként is vonószenekari hangzással szólaltatják meg a történelmi
Magyarország majd minden tájegységének népzenéjét. Az idén nyáron azonban már
nem csak a hazai közönség élvezhette a Bástya koncertjeit: az együttes júliusban
és augusztusban Portugáliában turnézott.
Egy nemzetközi szervezésű fesztiválsorozat keretében a zenekar 15 koncertet tartott az ibériai országban. A Festival Sete Sóis Sete Luas (Hét nap, hét hold) már több éve foglalkozik azzal, hogy egész Európából toboroz zenekarokat nyári portugáliai turnékra. A Bástya zenekar a lehetőséget Csikmák Mónikától, a Ghymes együttes menedzserétől kapta, aki már az előző években is több zenekart ajánlott a portugál szervezőknek. A rendezvénysorozat országos szintű, hiszen Portugália egész területét, az összes régiót átfogja.
Santa Maria da Feira körzetében 6 fellépésen láthatta a közönség a magyar zenészeket. A fesztivál és a zenekar híre azonban kisebb településekre is eljutott. Az egyik legsikeresebb koncertjét a Guarda közelében fekvő Fernao Joanes nevű kis faluban tartotta a zenekar. Ez a település Portugália legmagasabb részén fekszik és errefelé még ma is élnek nomád pásztorok, akik a nyájakkal a környező hegyeket járják. A zenekar itt tapasztalta meg, hogy milyen az élő portugál népzene. A Bástya után a helyi pásztorok is – akiket portugálul ugyancsak pastor-oknak neveznek – bemutatták zenéjüket a magyar vendégeknek.
A "Banda" (ismét egy rokon portugál szó) szerepelt a turisták által jól ismert és közkedvelt déli part több nagyvárosában. Vila Real de S. Antonióban több ezres tömeggel ismertették meg a magyar népzenét. A soknemzetiségű sokadalom körében nagy sikert aratott a produkció, olyannyira, hogy a koncert végén egy hagyományos magyar táncházat is kellett tartani.
Ebben rejlik a zene ereje és határok nélkülisége: a magyar népzenére Portugáliában teljes egyetértésben és lelkesedéssel táncolt együtt német, angol és spanyol.
2002. augusztus huszonegyedike van, fél kettő. Kicsit izgulok, lassan indulnunk kell Párkányba, ugyanis találkozót beszéltünk meg a Magyar Mount Everest 2002 Expedíció tagjaival, Erőss Zsolttal, Várkonyi Lászlóval és Mécs Lászlóval. A hegymászók a Magyar Ifjúsági Közösség V. Pathi Nyári Szabadegyetemének lesznek a vendégei. Amikor visszaérünk nagy meglepetés ér, sok az idegen arc, akik csak azért jöttek, hogy a Himaláján járt hegymászókkal találkozhassanak.
A fiúk felkészültek, hoztak diát is, meg videokazettát is, hogy minél érzékletesebben bemutathassák a túra nehézségeit, a nepáli terület szépségét, a hegymászók életét a csúcstámadás előtt. A képek mellé természetesen hozzátartozik az élménybeszámoló is.
És csak mesélnek, mesélnek…, én már az órámat nézem, mert lassan kezdődik a
fogadás, és tudom, hogy a beszámoló után sok kérdés fog még elhangzani. Mindenki
személyesen is szeretne beszélni a Himaláján járt vendégekkel, és persze közös
fényképet is akar...
A vacsora is nagyon jó hangulatban telik, nagyon sok kérdésünkre választ kapunk.
A hegymászók a túrára még tavaly készültek fel, amikor az amerikai kontinens legmagasabb csúcsát mászták meg, az Aconcaguát. Előtte sokat edzettek, úsztak, bicikliztek, futottak, még evezőpadon is tornáztak. Nagyon fontos a fizikai felkészültség mellett a lelki és szellemi erőnlét is.
Milyen előkészületek fontosak az edzésen kívül, mielőtt elindulnak egy-egy túrára? — kérdeztük többen is a vacsoránál.
A legfontosabb dolog, hogy meglegyenek a megfelelő anyagiak. Az utolsó túrát az Ifjúsági- és Sportminisztérium támogatta, de ezen kívül nagyon sok vállalkozó segített, főleg felszereléseket adtak, ruhákat, sátrakat. Sok volt az ügyintézés, például engedélyt kellett szerezni Nepálból, hogy felmehessenek a Himalájára. Korábban a nepáli oldalon ezért nem kértek pénzt, de most már fizetni kell, mert a tibeti oldalon is pénzt kérnek. De idén politikai okokból viszonylag olcsón beszerezhették az engedélyt.
Nagyon sok mindent megtudhattunk a serpák életéről is. Nekik köszönhető, hogy fel tudnak jutni a hegymászók a Himalájára, hiszen helyben ők teszik meg az előkészületeket, ők építik fel az alaptáborokat. Az alaptáborok az akklimatizáció miatt nagyon fontosak. Hozzá kell az embernek szoknia a ritkább levegőhöz, a viszszaúton pedig a lenti levegőhöz való visszaszokás a fontos.
Minden ember életében fontos, hogy milyen okból választ szakmát, munkát, hivatást esetleg hobbit magának. Vendégeink a hegymászást kalandvágyból választották. Fontos, hogy jól érezze magát az ember a hegyen és akkor visszavágyik oda.
Fenn több ezer méter magasról hogyan tudják tartani a kapcsolatot az otthoniakkal? — hangzott a következő kérdés.
Nehéz és drága dolog, inkább amikor alacsonyabb ponton vannak, akkor tudtak csak a családdal, barátokkal tartani a kapcsolatot. Erőss Zsolt barátnője, Mónika ekkor elmondta, hogy ő is csak egy sms-t kapott Zsolttól, akkor sem őt, hanem inkább a főztjét hiányolta. Most nagyon örül, hogy együtt lehetnek.
Kérdéseink után a fogadáson a vendégek tovább szórakoztatták a szervezőket és a hegymászás szépségeiől beszéltek. Megtudtuk, hogy a túráknak nevet szoktak adni. Talán a tőlünk kapott Becherovka miatt, megemlítették az egyik kedvenc „mászó-helyüket” a Ján Becher emlékutat. El is döntöttük, hogy megmásszuk, de kiderült, hogy van egy akadály… Az emlékút a hetes nehézségű pályák közé tartozik, a legnehezebb pálya a tizenkettes fokozatú. Aztán megtudtuk azt is, hogy már a kettes fokozatnál is erős karokra van szükség, ezért ezek után letettünk a mászásról. Megismerkedtünk még néhány érdekes névvel, ami a hegymászók piszkos fantáziájáról tanúskodik. Ajánlottak még pár hegyet a Tátrában, s mivel Erőss Zsolt erdélyi származású, ő a romániai hegyekre is felhívta figyelmünket.
Csilla
Öltöny
és rágógumi. Mindkettő jellemző rá. Mindkettő márkás. Titokzatos fekete az egyik,
hófehér mentolos a másik. Imázs feketén-fehéren. Szeret jól öltözötten
megjelenni, a rágógumival ezután óvatosabb lesz. Bastrnák Tibor komáromi nőgyógyász
új arc az országos politikában. Pozitív Skorpió. Így fogalmaz, majd hozzáteszi, túlzás,
hogy hisz a csillagokban. A kemény munkában annál inkább. Van energiája. Novemberben
lesz harmincnyolc.
Diákévei mivel teltek?
— Több helyre jártam alapiskolába. Komáromba, Perbetére, Galántára. Ez
utóbbi városban érettségiztem a magyar tannyelvű gimnáziumban.
Orvosdinasztia az önöké. Gondolom, ahová az édesapját helyezték, oda
ment a család.
— Valóban ez volt a sok költözés egyik oka. A másik meg az, hogy a
szüleim elváltak.
A suliban melyik tantárgyért rajongott?
— A történelemért, mert érdekes, s mindig lehet tanulni belőle, a magyar
történelem már diákként büszkeséggel töltött el. A magyar irodalom meg azért
volt a kedvenc tantárgyam, mert jó volt verseket olvasni. Igaz, sohasem szavaltam. A
tornaórán minden sportágban jó voltam, de semmiben sem kitűnő. Táncoltam a gimi
esztrádcsoportjában.
Akkor már érdekelte a politika?
— Amikor apukám nagybátyja, Hites Kristóf hazalátogatott a
tengerentúlról, Magyarrországon tartózkodott, hiszen nem engedték be az országba.
Olyan körökben mozgott, amelyek már akkor a politikai változásért szervezkedtek.
Általában én voltam a sofőrje, mindenhová elkísértem, így egészen közel
kerültem a politikához.
Az ön generációja frissen végzett főiskolásként élhette meg a
bársonyos forradalmat. Hitt a változásban?
— Nyolcvankilencben Brünn volt a diákmozgalom egyik motorja
Csehszlovákiában. Akkori legjobb cseh barátommal vezettük a Brünni Orvosi Egyetem
diákmozgalmát. Sokat jártunk Prágába, a diáktanácsba. A forradalom előtt egy
hónappal tértem vissza Amerikából. Tízen megszakítottuk egyetemi tanulmányainkat,
és fél évre kimentünk dolgozni, hogy tanuljuk a nyelvet. Amikor visszajöttünk,
belevetettük magunkat az életbe, mindegyikünk megpróbált érvényesülni. Ha most
visszatekintek, és belegondolok, hová jutottunk, azt kell mondanom, a medicína
területén nem történtek meg azok a változások, melyekben hittünk.
Az azóta eltelt időben nőgyógyász lett. És tovább politizált.
— Az egyetem után azzal foglalkoztam, hogy lerakjam a családom és a
boldogulásom alapjait. Hogy letegyem a szakvizsgámat. Miután ezek a célok
megvalósultak, egyre aktívabban kezdtem visszatérni a politikába. A Magyar Koalíció
Pártján belül bekerültem a Komáromi Városi Képviselő Testületbe, majd a Nyitrai
Kerületi Hivatal elöljáró-helyettese lettem, nemrég pedig megyei képviselő.
Szereti a gyűléseket?
— Azt szeretem, ha tehetek valamit az emberekért. Ha nyüzsöghetek. A
mozgást szeretem. Csak úgy ülni a gyűléseken, nem az én formám.
Nem tartja hosszúnak az utat Nyitra és Komárom között? Úgy értem,
Komáromban is lehetne a megye központja.
— Az volna a szerencsés, ha természetes tájegységek szerint lennének
elosztva a megyék. Jobb volna nekem is, ha nem kellene naponta hetven kilométert utazni.
Kényelmetlen. De boldogan vállalnám, ha olyan magyar városban lenne a közigazgatási
centrum, ami egy természetes tájegység központja.
Falun él. Megszokta?
— Szeretem. Az a falu Komárom város része.
Úgy tudom, felesége is orvos.
— Gyermekorvos Marcelházán. Van egy kisfiunk, Kristóf. Nagyon örülök,
hogy vannak, mert nélkülük nem bírnám ezt a tempót.
Mit gondol a mai fiatalokról?
— Sok minden érdekli őket. Komárom olyan város, ahol kulturálisan is
tudnak fejlődni. Ráadásul szerencséjük van, mert az egyetem is beindult. Utakat,
hidakat, házakat kell építeni. Lakást és munkát kell adni nekik. Elsősorban a
lakásprogramra gondolok, melyet Harna István miniszter úr dolgozott ki. Ezt tovább
kell vinni. Fontos a megfelelő infrastruktúra kialakítása. Különben a fiatalok
elmennek Dél-Szlovákiából. Gyermekeik asszimilálódni fognak, mi pedig fogyni. És az
nem jó. Sokat mozgok emberek között. Vannak fiatal barátaim. Megbeszéljük a régió
ügyeit-bajait.
Ha leveti az öltönyt, és kényelmes otthoni ruhába bújik, mit csinál
szívesen?
— A család a hobbim. Mert azt az időt, amit a közügyek intézésével
töltök, tőlük veszem el. Amikor levetem az öltönyt, a legszívesebben velük vagyok.
Nemsokára harmincnyolc éves lesz. Érdekli a rock?
— Nem annyira, mint régebben érdekelt, de most is szívesen hallgatok zenét.
Nem rajongtam senkiért. Kedveltem a Piramis együttest, de nem tartoztam azok közé,
akik fehér ingben tépték magukat az első sorban. Azután Hobót hallgattam
orrvérzésig, majd sorban a többieket, akik jó zenét játszottak. Olyan típus vagyok,
hogy csak a jó dolgokat szeretem.
Bárány János
Először csak várjuk, hogy megjöjjön. Várjuk, de nem jön.
Kezdetben nyugodtak vagyunk, hiszen a múltkor a barátnőnknek is pont így maradt ki.
Aztán felrémlik egy lejárt szavatossági idejű, ronggyá szakadt óvszer, vagy be nem
szedett fogamzásgátló tablettánk emléke, és egyre idegesebbek leszünk.
Természetesen nem célszerű addig halogatni kedvenc nőgyógyászunk felkeresését, míg magzatunk egy jól irányzott rúgással adja biztos jelét létezésének. Egy időben megkapott pozitív teszteredmény még mindig jobb, sőt több választási lehetőséget is kínál, mint heteken, esetleg hónapokon át bizonytalanságban tengődni.
* * *
A terhességet az orvosok a páciens tünetei, panaszai alapján, illetve
vizsgálatokkal diagnosztizálják.
A terhesség jeleit három csoportba sorolják.
Gyanújelek esetében az egész szervezetre vonatkozó tünetekre, panaszokra
gondolunk.
Ilyenek az émelygés, hányinger, hányás, fokozott nyálelválasztás, bizonyos ételek
megkívánása, vagy azoktól való megundorodás, valamint a szagokkal szembeni
érzékenység. Ez utóbbira közismert példa lehet az egyébként dohányzó nő
dohányfüsttől való megundorodása.
Ezek a jelek a terhesek 50—60%-ánál már korán, a fogamzás után 3—4 héttel
tapasztalhatók. A tünetekre jellemző, hogy rendszerint reggel, éhgyomorra
jelentkeznek.
A második csoportot alkotó valószínűségi jelek a nemi szervek változásaira
vonatkoznak.
Ide tartozik — a „laikusok” által a terhesség biztos jeleként ismert — az
esedékes havi vérzés elmaradása. A menstruáció természetesen számos más,
például különböző hormonális zavar miatt is kimaradhat, de egy fogamzóképes korú
nőnél azért elsősorban a terhességre kell gyanakodni. Valószínűségi jelek közé
soroljuk a mellek változásait, például megduzzadását, érzékenyebbé válását. A
nemi szervek esetében a hüvelyre vonatkozó jelek érdekesek, vagyis a hüvely
elszíneződése, ami természetesen inkább már csak vizsgálat során, orvos által
érzékelhető, valamint bővebb hüvelyi váladék képződése. Szintén csak szakorvos
által tapasztalható további valószínűségi jel a méh megnagyobbodása is.
A harmadikként említett biztos jelek már a magzat, illetve magzatrészek
kimutathatóságát jelentik. Ezeket a vizsgálatokat ma ultrahanggal végzik.
Előrehaladott terhesség esetében a magzat hasfalon keresztül történő megtapintása,
mozgásának érzékelése is a biztos jelek közé tartozik.
A terhesség kimutatására leggyakrabban vizeletvizsgálatot használunk. A
vizeletvizsgálat pozitív eredménye nem jelent minden esetben terhességet, mivel
bizonyos betegségeknél is pozitív ez a típusú teszt. Néha maga az eljárás sem
teljesen megbízható.
A vizelet vizsgálatán alapuló terhességi próbákat két csoportra oszthatjuk:
biológiai próbákra, és immunológiai tesztekre.
A biológiai próbákról ma már csak érdekességként érdemes beszélni, mivel
alkalmazása évtizedekkel ezelőtt volt gyakorlat. A biológiai próbák lényegét az
adta, hogy a terhesnek vélt nő vizeletét a kísérleti állatba fecskendezték, majd az
állat reakcióiból következtettek a terhességre. Kísérleti állatként nőstény
egeret, nőstény nyulat, de főképp hím kecskebékát használtak. A béka hasi
nyirokzsákjába 2—4 ml-t fecskendeztek a vizsgált nő vizeletéből, majd ha pár óra
elteltével a béka vizeletében spermiumokat találtak, az terhességet jelentett. A
kísérlet biztonsági foka 90% volt.
Ma már különböző immunológiai tesztekkel dolgoznak. A terhes nő vizeletében
meglévő hormonnak, a hCG-nek a kimutatása a cél. Hasonló elven működnek a
gyógyszertárakban recept nélkül beszerezhető (100 SK körül) terhességi tesztek is,
melyekkel már két—három hetes terhességet is ki lehet mutatni. Ezek az immunológiai
tesztek sokkal érzékenyebbek és megbízhatóbbak, mint a békareakció volt.
A teljesség kedvéért megemlítem, hogy a klinikai gyakorlatban a hCG vérből is (a
vizeletnél jóval korábban) kimutatható. Ezt a módszert azonban ára és
körülményessége miatt csak igen szűk körben, meghatározott javallat esetén
alkalmazzák.
(Szilágyi Judit, privinet)
Mindig óvakodunk kimondani az igazat, mert félünk hogy megbántjuk vele a barátainkat, szeretteinket, kollegáinkat. Lássunk párat ezekből ...
Barát(nő)i hazugságok
1. „Ne hülyülj, jól nézel ki bikiniben!“ A valóság: Én jól néznék ki
melletted bikiniben.
2. „Egy férfi miatt nem szakadhat meg a barátságunk.“ A valóság: Hacsak nem
találkozom a nagy Ő-vel! Én sem vagyok fából!
3. „Én a hátad mögött sosem mondtam semmi rosszat.“ A valóság: Azok az e-mailek
nem számítanak!
4. „Az a koszorús lány ruha, amit tőled kaptam, nagyon klassz!“ A valóság: Ha én
valaha férjhez megyek téged „Szörnyella dö frász“-nak öltöztetlek be!
5. „Persze hogy szólnék, ha büdös lenne a szád.“ A valóság: Nem a
szájszagodért szeretünk téged!
Partneri hazugságok
6. „ Bármi is történt kettőnk között, én ugyanúgy szeretlek téged, mint
amikor összeházasodtunk.“ A valóság: Lefeküdtem a haveroddal.
7. „ Nem, én nem hiszem, hogy te elhíztál.“ A valóság: Talán az ünnepek alatt
felszedtél pár kilót.
8. „Persze, hogy nem felejtettem el az évfordulónkat!“ A valóság: 26-szor
felírtam a noteszembe, a munkahelyi naptáramba, mert ...
9. „Ilyen nagyot még nem láttam.“ A valóság: Te voltál a második az életemben,
az első pedig sötétben és gyorsan történt.
10. „Mindjárt élvezek...!“ A valóság: „Azt hiszem festenünk kellene.“
Szülői hazugságok
11. „Persze hogy eljövünk Szenteste.“ A valóság: Ha nem ég oda a csirke.
12. „ A gyerekek imádják, ha te vigyázol rájuk.“ A valóság: Mert te dugi
pénzzel tömöd a zsebüket.
13. „A kardigán, amit szülinapomra kötöttél nagyon jól áll.“ A valóság:
Főleg az autó hátsó ülésén ablaktörléskor.
14. „Nincs a világon nálad nagyszerűbb piskóta készítő.“ A valóság: Csak a
többiek nem felejtik el kikapcsolni a sütőt.
15. „23 éves koromban vesztettem el a szüzességemet.“ A valóság: 16 éves voltam,
amikor a 23-as buszra vártam, és helyette Tomi jött az apja Ladájával.
Főnöki hazugságok
16. „Bocs hogy késtem, dugó volt a városban.“ A valóság: A hajnalig tartó
buli után reggel elaludtam a fürdőkádban.
17. „ Bocsánat, hogy az ebédidő kissé elhúzódott, de női problémáim
adódtak.“ A valóság: Be kellett vásárolnom a férjem születésnapi bulijára.
18. „ Épp most küldöm át neked a kért ajánlatot e-mailben. A valóság: Épp a
családi képeket küldöm e-mailben az amerikai rokonoknak. És pár percen belül le fog
fagyni a gépem, ezért csak holnapra lesz kész az ajánlat.
19. „Szívesen maradok túlórázni.“ A valóság: Mert nehéz wc papírt és üres
lapokat lopni, amíg tele van az iroda.
20. „ A reggeli eligazítás kitűnő volt és igazán inspiráló.“ A valóság: De
befizetnék neked egy körre, te kielégítetlen hiéna.
Gyermeki hazugságok
21. „ Nem érdekel mi lesz belőletek, csak boldogok legyetek.“ A valóság: Ha nem
lesz valakiből miniszterelnök, kitagadlak a családomból.
22. „Néhány év múlva majd úgy tartjátok, hogy ezek voltak a legszebb évek az
életetekben.“ A valóság: Persze addig még sok rosszat is át kell élnetek.
23. „A gólya hozott titeket.“ A valóság: Egy gyors menet egy buliban.
24. „Azt szeretném, ha mindent elmondanátok nekem!“ A valóság: Ha a kicsi fiam
elkezd beszélni a maszturbálásról, én elájulok.
25. „ Soha nem tudnálak elhagyni titeket.“ A valóság: Kivéve az a két hét a
nagyinál, csupa felüdülés számomra!
(She.hu)
ÜgyvÉdek
A jogi egyetemen első nap bemegy a dékán a frissen felvett tanulókhoz beszédet
tartani. Amikor befejezte a mondandóját, még hozzáteszi:
— És, uraim, soha ne felejtsék el, azzal, hogy mi ügyvédeket nevelünk Önökből,
életeket mentünk!
Nagy csend az előadóteremben, majd hátulról egy bátortalan kérdező:
— Elnézést, de hogyan mentenek ezzel életeket?
— Úgy, fiam, hogy az orvosi egyetemeket megmentjük az idiótáktól!
Találós
— Mi a lényeg a tenisznél és szexnél?
— A tenisznél az, hogy ki szervál, a szexnél pedig, hogy melyik szerv áll.
— Hogy mondják más néven a „majomcsapdát“?
— Makiverem...
— Mi a legjobb az orális szexben?
— Az a pár perc néma csönd.....
Megfelelt
Megy egy nagyon csúnya banya az úton, a vállán ül egy papagáj.
Arra megy egy fiú.
— Jaj, fiacskám, ha kitalálod mi van a vállamon, akkor egy éjszakára a tiéd
vagyok.
Persze a fiú nem akarja eltalálni:
— Krokodil.
— Határeset, elfogadom...
Házastársi szex
Házaspár szeretkezik.
- Jó neked ? - kérdi az asszony.
- Jó nekem.
- Jó neked ...
Művészek
A Beatles egyik tagjától megkérdezi Kodály Zoltán:
— Mondja már meg nekem, hogy mit jelent a dalaikban a je-je-je?
— Hát nézze, Kodály úr, az körülbelül nálunk annyit jelent, mint önnél az
ingyom-bingyom tálibe...
SÜLLYEDÜNK!
Süllyed a hajó a norvég tengeren. Magyar cigányzenekar játszik a hajón. A prímás
kikönyököl a korláton s nyugodtan cigarettázik. A bőgős:
— Te Gazsi, süllyed a hajó.
— Nem baj
— Nem érted, süllyed a hajó.
— Mit izgulsz? A tiéd?
TÜKRÖM? TÜKRÖM
Kövér asszonyság áll a tükör előtt és azt kérdezi:
— Tükröm, tükröm, mondd meg nékem, ki a legszebb a világon?
Erre a tükör azt válaszolja:
— Állj odébb, mert tőled nem látom.
— Hogy köszönti Knézi Jenő az útburkolókat?
— Jónapot, jó szurkolást!
ÁLLATI
A kis jegesmedve kérdezi az anyukáját.
— Anyu, a nagypapa is jegesmedve volt?
— Igen, kisfiam.
— És az ő apukája?
— Ő is. Mi mindig jegesmedvék voltunk.
A kis bocs elgondolkodva néz maga elé.
— Márpedig én akkor is fázom.
KISMALAC
Gonosz kismalac utazik a buszon. Jön az ellenőr:
— Jegyeket, bérleteket!
— Nem kérek !!!
Megy a gonosz kismalac az erdőben.
Találkozik a jó tündérrel:
— Malacka! Jó kedvem van, ezért teljesítem két kívánságodat!
— Az első: itt ez a fa, varázsolj bele egy szöget, amit senki sem tud kihúzni!
— A második?
— Húzd ki!!!
SZŐKÉK
Szőke nő kirándulni megy a barátjával. Odaérnek egy hegyhez, megszólal a srác:
— Hú, de meredek.
Mire a szőke:
— Juj, hadd’ fogjam meeeeg!
Csak egy mondat
„Kérem, beszéljen lassan, természetes szőke vagyok!“
A RENDŐR
Egy öregasszony remegő lábakkal kérdi a rendőrt:
— Mondja biztos Úr, ha rálépek a sínre, nem ráz meg az áram?
— Nem néni kérem, csak tessék vigyázni, hogy a másik lába ne érje a felső
vezetéket!
NYUSZIKA
A nyuszika egy vadonatúj Yamahán köröz az erdei tisztáson. A róka csodálkozik:
— Honnan van ez neked, nyuszika?
— Hja, van annak, aki nem iszik.
Egy héttel később a nyuszika egy metálkék Jaguárral köröz. A róka megint kérdi:
— Hát ez meg honnan van neked?
— Hja, kérlek, van annak, aki nem iszik.
Egy héttel később a róka köröz egy helikopterrel a tisztás fölött. A nyuszika
nagyon csodálkozik, odakiabál neki.
— Te róka, hát ezt meg hogy szerezted?
Mire a róka hanyagul:
— Ó, semmi különös, csak viszszaváltottam az üres üvegeket.
Deborah Harry és Madonna találkoznak egy étteremben.
— Jaj, de örülök, hogy végre ismét találkoztunk. Ezer éve nem láttalak! —
mondja Deborah Harry. — Alig ismertelek meg. Az utóbbi időben mintha elkezdtél volna
öregedni!
— Nekem sem voltál ismerős — replikázik Madonna. — Ha nem az a ruha lenne rajtad,
amiben 1989-ben egy tv-felvételen láttalak, akkor meg sem ismertelek volna!
David Hasselhoff házában tűz üt ki. A sztár izgatottan rohan haza, s beront a
hálószobába.
— Pamela, drágám, gyorsan öltözz fel, az egész ház lángol!
Mire egy kétségbeesett hang a ruhásszekrényből:
— Először a bútorokat mentsék.
Charlie Sheen szeretne ejtőernyős lenni. — Ahogy kiugrott, számoljon háromig, s utána húzza meg ezt a zsinórt! — magyarázza neki az oktató. — Egy mezőn fog majd földet érni, de ne aggódjon, mert talál ott egy motorkerékpárt, amivel visszajöhet a repülőtérre. Sheen felszáll a géppel, majd kiugrik, de az ernyő nem nyílik ki. — A fenébe! — mormolja a sztár —, amilyen peches vagyok, a motorkerékpár sem lesz ott a helyén!
A vakáció utolsó hétvégéjén a Nyitra melletti Alsóbodokra figyelt az itthoni rockvilág szeme, ahol első ízben — sok-sok kíváncsi szem és fül előtt — rockfesztivált rendeztek. (Sőt, miután az MKP egyik parlamenti képviselője és még további három képviselőjelöltje is megjelent a rendezvényen, a rockvilágon még túl is...) A fénypontot a Bikini együttes fellépése volt hivatott biztosítani, ám előtte felvidéki zenekarok léptek a dobogóra. Amatőr zenekarok versenye zajlott, valljuk be, miután ez a Klikkről is kimaradt, hiányt pótoltak ezzel a szervezők. A megmérettetés komolyságát az is illusztrálja, hogy a zsűri soraiban olyan ismert magyarországi sztárok voltak, mint Dörner György és Schuster Lóránt, akik az öt banda közül a dunaszerdahelyi Raff-II együttes fellépését tartották a legjobbnak. A közönségdíjat szintén ők vitték el, sőt, Hervay Laci a legjobb énekesnek kijáró minőségi mikrofont is hazavihette volna, ha megvárta volna az eredményhirdetést. De nem várta meg, s így egy dunaszerdahelyi vendéglőben találkoztunk, ahová a zenekar basszusgitárosa, Farkas Marián is elkísérte.
Jelent valamit ez a díjözön egy csaknem húszéves együttesnek?
— Mindig jól jön az elismerés, további impulzusokat ad, hogy érdemes
zenélnünk. Nagyon kellemesen meglepődtünk, nem számítottunk ekkora sikerre. Ha ezt
előre tudjuk, akkor nem csomagolunk olyan gyorsan össze.
Miben különbözik a mostani RAF-II a korábbi felálláshoz viszonyítva?
— Már a felállás módja önmagában más, hiszen a klasszikus
metál-csapathoz képest — ami ugye, egy-két gitár, egy basszus, dob plusz egy énekes
— billentyűsünk is van. Ezt talán a kor is hozta, kicsit váltani akartunk a régi
hagyományokon. Ám valójában megmaradtunk a metál zene alapjainál, csak azt
ötvöztük a progresszív rock elemeivel. Úgy hisszük, színesebb lett a hangzásunk.
Hanghordozók? Új számok?
— Egyelőre csak demóink vannak, a legutóbbit két éve játszottuk fel.
Stúdiófelvételről van szó, amihez egy Klikk-győzelmünket követően jutottunk. Új
számaink is vannak, továbbra is az életről, a világ problémáiról szólnak. Ember a
ködben és a Ránk villan az ég a legújabb számaink címei. Ezekbe a dalokba az
együttes valamennyi tagja beadta a saját elképzelését, talán kicsit a „dream
theateres” stílusra emlékeztet, de mindenképpen a RAF-II sajátosságai dominálnak
benne. Az utóbbi számot egyébként a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadás
ihlette.
Mit szeretne elérni a RAF-II?
— Ez a közeg nem igazán kedvez a kiugrásra. Előfordul ugyan néha, hogy
egy-egy zenekar befut a tájainkról, de azok is inkább Magyarországon érvényesülnek.
Azért játszunk, mert szeretünk zenélni , és nem a világot kívánjuk a zenénkkel
megváltani. Ebből talán már kinőttünk, de egy lemezt azért mindenképpen ki akarunk
adni.
Milyen lehetőségeitek vannak a fellépésekre?
— Ugyan itt van Sikabony, de hát az mégis inkább kocsma, mint egy
rockszínpad. Légen minden gond nélkül tudunk játszani, ám a fesztiválokon túl
igazán nincsenek lehetőségek. Bár játszottunk már az Eddával. a Bikinivel, a
Pokolgéppel vagy az Ómennel is, gyakran ételért és italért lépünk dobogóra. sok
átvett számot is játszanunk kell, mert a kocsmákban ez elvárás.
Felvidéken gyakori sztori, hogy megalakul egy együttes, a központban érzi
magát, hatalmas célok, remények, majd jön pár hónap, és a zenekar kiég. A RAF-II
minek köszönheti a mintegy két évtizedes létezését?
— Az emberi kapcsolatok milyensége a lényeg. A RAF-II sem volt mentes a
tagcseréktől, sőt! Mégis, sosem fordult elő, hogy rosszban vált volna el valamelyik
tagjától. Mindegyik volt zenésztársunkkal ma is szívesen, örömmel találkozunk.
Nincs köztünk versengés, barátok vagyunk, és ez összetartja az együttest.
RAFF-II - a jelenlegi felállás
Jankovics Zsolt, billentyűsök
Farkas Marián, basszusgitár
Gálffy József, gitár
Hervay László, ének
Deák Ferenc, dob
Schuster Lóránt: „A legfontosabb, hogy láttam érkezni az anyukákat, apukákat, akik hozták magukkal a gyermekeket. Látni, hogy itt összetart a csapat. Pár év alatt ez nagyon komoly dologgá nőheti ki magát. Magyarul beszélnek és énekelnek itt, nekem ez elég, hogy nagyon jól érezzem magam.“
Oriskó Norbert
Itt gondolkodásra inspiráló meghatározásokról lesz szó, amelyek nem pótolhatják az orvostudományt!
Testünk visszatükrözi a tudat állapotát. A tudatunkban lejátszódó folyamatok
befolyást gyakorolnak a test működésére, és ez testi tünetekben jelentkezik. a
tünetre, mint zavaró tényezőre oda kell figyelnünk, foglalkoznunk kell vele. Nem a
tünet ellen kell elsősorban harcolni, hanem a tudatban levő problémát kell
megtalálni és megoldani. A tünet a testben pótolja, anyagivá, láthatóvá teszi a
láthatatlant, ami a lelkekből hiányzik.
Minden betegség jelent valamilyen lelki problémát. A született betegségek általában
karmikus eredetűek. A lét a testben tükröződik. A lét igazi lakhelye a
láthatatlanban, a tudatban van. A betegségek, és amit kifejeznek, nem más, mint a
TÜKÖR és a valóság egymáshoz való viszonya.
Alkoholizmus
A könnyebbik út választása, félelem az új megismerésétől, kényelmesség, pótcélok. A talajt elveszti a lába alól, gátlásait elveszíti. A konfliktusokat és a felelősséget elkerülve álomvilágban él. Az élet kihívásait nem vállalja.
Allergia
Tudatunk határokat állít, azaz elhárít azért, hogy megakadályozza, hogy a tudatalattiból a veszélyesnek tűnő gondolattartalmak eljussanak a tudatig. Az ego védelme a kelleténél többszörösen felerősödik, és túlzott reakciót ad valamilyen anyagra. A túlzott védekezés, az immunrendszer katonáinak állig felfegyverkezése nyilvánvaló agressziót jelent, s mindig új ellenséget keres és talál a virágporban, piszokban, szőrben stb. Az allergiásnak tudatosan kellene elfogadni, határain beengedni és befogadni a szorongást okozó, félelmet keltő szerelmet "szexualitást, szeretet, megtermékenyítést, piszkot is, és agresszióját is, ahelyett, hogy steril ösztön és agressziómentes életet akarna megvalósítani, amilyen nincs az életben.
Alacsony vérnyomás
A passzivitás, mint védekezés jellemző a problémákhoz való hozzáállásra. Az egyén nem akar tudni a dolgokról. A háttérben itt is a félelem áll, ezt kell legyőzni és felelősséggel, bátran szembenézni a dolgokkal. Ekkor a vér nyomása is beáll a normális értékre.
Asztma
Az amennyit kapok – annyit adok egyensúlyát felborítja azzal, hogy csak kapni
akar, adni nem. Csak befogadni, a levegőt is, nem törődve azzal, hogy a visszatartott
széndioxid mérgezi.
A kozmikus alaptörvény szerint nem kell aggódni, van bőven mindenből elég, a
levegőből is, amit nyugodtan tovább lehetne adni. Így van ez a szeretettel is. Az
asztmás ember szeretetre vágyik, de szeretetet nem tud adni. Az önmegismerés, a
tudatosság fokozása, az önmagával szembenézés lenne a legnagyobb asztma-elmulasztó
gyógyító erő.
Aranyér
A háttérben a félelem és aggódás áll. Át kell szerveznie az életét és
megszabadulni az aggodalmaktól. Tudni kell „elengedni“ a dolgokat.
Balesetek
Fölösleges a balesetben a tettest szidni és okolni, mert az történt csak velünk,
amihez vonzódunk. Minél hevesebben okolunk másokat, éppen annyira vagyunk magunkra
dühösek. Ezt kellene felismerni és belátni, mert a belátás a kulcsa a helyzetnek.
A baleseteknek jelentőségük van tehát életünkben.
— elesés, azaz elbukást
— agyrázkódás – ez jelenti gondolkodásunk, nézeteink helytelenségét
— közlekedési balesetek – kicsúszik a talaj a lábunk alól, letértünk az
„egyenes” útról, nem vagyunk képesek lefékezni (önmagunkat).
Ciszta
A láthatatlanban gyökerező lelki ok a múltba vezet vissza. Régi fájdalmak, sérülések gyakori felelevenítése.
Cukorbetegség
A beteg vágyik a szeretetre, de nem tudja átélni, magába fogadni, ezen kívül
régebbi dolgokért, elmulasztott lehetőségekért sóvárog. Mi lett volna, ha másképp
csinálja. Ez fájdalommal és keserűséggel tölti el.
Megoldás: Minden idegszálával a jelennek kell élni. Édesnek kell látnia a jelen
valóságát, a jelen édes örömeit át kell élnie és élveznie kell. A pozitív
dolgok felé kell fordulnia.
A következő számban a csontokkal és csigolyákkal folytatom.
Gabi
Felhasznált irodalom:
Kevei Kristóf: Ébredés az anyag káprázatában
Hipik Éva: — A Big Brother óriási! Ám szerintem a magyarok nem éppen odavaló embereket válogattak a játékba. Tara például egy fölösleges ember. Ízetlen, vékony kis nő, aki nem ért az egészből semmit. Évában nem csalódtam. Ezt vártam tőle. Ezt a semmit. Szívesen kipróbálnám a Big Brother-házat, de nem tudom, kibírnám-e tizenöt hétig.
Ambrovics László: — Szimpatizálok ezzel a műsorral, ki is próbálnám tizenöt
héten keresztül. Mivel minden kényelmem megvolna. Azt ennék és innék, amit akarnék,
azzal találkoznék, akivel akarnék. Még az exhibicionizmusomat is ingerelné, hogy
néznek engem. Nem zavarna. A magyar Big Brotherben nem szimpatikus Pongó. Amúgy a
többiek igen.
Vida Bea: — A magyar Big Brother nem tetszik. Láttam az eredetit. Az lazább volt. Ez
egy nagyon összeválogatott banda. Én nem vagyok olyan magamutogató, hogy oda menjek.
Két hétig sem bírnám! Évitől falra mászok, Popey jó srác.
Hulkó Tamás: — Nem teszik a Brig Brother. Fő veszélye, hogy három hónap után megint lesz valamilyen reality show, hiszen az emberek addigra megszokják. A németeknél most megy a plasztikai operációs változata, előtte kismamák költöztek össze. A magyar Big Brotherben Iti szimpatikus nekem. Felismerem magam benne.
Angyal Sanyi: — Szerintem is nagyon összeválogatták ezt a társaságot. Minden emberfajtából van itt egy. Van a machotól kezdve a lenge lányig mindenféle ember. Andi nagyon unszimpatikus. Sohasem próbálnám ki! Nem viselem el a bezártságot. Pezsgőfürdőt pedig máshol is találok.
Almási Adrián: — A Big Brothert úgy nézem, mint érdekességet. Nagyon nem érdekel. Bálintban szinte látom magam. Ugyanolyan lusta vagyok. Kedvelem a humorát. Itit és Pongót is bírom. Olyan ez, mint a szappanopera. De valóságos emberek játsszák. Szerintem Popey nem bírja már sokáig szex nélkül.
Szalai Csaba: — Szerintem a magyar Big Brother nem fog sokáig nagy tömeget a tévé elé láncolni, csak a fanatikusokat. Mivel az első héten még érdekelt. Néztem, néztem. De már a második héten ellanyhult a dolog. Már tudom, hogy mire mi lesz a reakció. A szereplők már láthatóan elfelejtették, hogy ott vannak a kamerák, s olyan dolgokról beszélnek, amikről azért nem illene beszélni az egész ország előtt. Például, amikor Zsanett megemlítette, hogy ki nem állhatja az anyósát. Ezt nem bírom megérteni! A késő esti műsorban a beszólások az emberek agyi szintjét mutatják. Negatív értelemben, persze.
Lukács Zoltán: — A magyar Big Brother érdekesebb lenne, ha a győztes nem kapna egy fillért sem. Csak azt a tudatot, hogy ő bírta a legtovább. Ha elhivatottabb embereket válogattak volna össze, ez sikerülhetett volna. Akik ott vannak, exhibicionisták. Úgy válogattak, hogy nagy legyen a nézettség. Renato szimpatikus nekem. Főleg mióta megtudtam, hogy rocker, és bejön neki a szex and drogs and rock’n’roll. Belevaló srác. Bálinttal együtt a kedvenceim. Mert csak és kizárólag önmagukat adják.
Világi Réka: — Nekem nagyon tetszik ez a műsor. Ha tehetem, állandóan figyelem. Szerintem minden szereplő egy-egy pszichológiai eset. Mérhetetlen exhibicionizmus kell ahhoz, hogy valaki ide bemenjen, és három vagy négymillió ember előtt kiteregesse szinte minden titkát. Kedvencem a huszonhét éves szűz Ausztráliából. Fantasztikus, hogy mit művel! De mondjuk, az Évi se kutya.
Kérdezett: Bárány János
Az árvízveszély és a választási kampányidény acsarkodásainak elmúltával kellemes gondolatban visszakalandozni e két, sokakat felzaklató eseménysor köztes időszakában lezajlott SAMARIA ROCKFESZT, azaz a III. Rómeó Vérzik Tábor hangulatvilágához, s újra felidézni a ragyogó augusztus végi nap jólesően pergő eseményeit.
Nagy ötlet volt átvinni a tábort a somorjai fürdőbe. A jobb megközelíthetőség
és kultúrált környezet mellett a táborlakók és a standosok elhelyezése is jól
átgondolt felmérő és szervező háttérmunkát sejtetett. Akik a legjobb helyeket
akarták maguknak megkaparintani, újkori szokás szerint már a nulladik napon
befészkelték magukat a strand területére, hogy a nagy esemény-kavalkádba már
némileg akklimatizálódva robbanhassanak bele. A koncertek közti ötletgazdag
vetélkedők közül nálam a banánevő verseny vitte el a pálmát, mivel az ebben
résztvevő lányok színpadra lépve nem csak bátorságukat, de egyéb adottságaikat is
megvillantották a hálás közönség előtt, nehéz döntés elé állítva ezzel a
zsűrit. A kora délutántól fellépő, egymást váltó zenekarok — az RH NEGATÍV,
EXPIRED PASSPORT, Gránátalma, Nautilus, Le PANIC és CADAVERES DE TORTUGAS — derekasan
felvezették a fesztivál hangulatát, olyannyira. Az esti produkciókra már kicsi és
nagy egyaránt bepörgött. COOL HEAD CLAN-ék megint hozták jól megszokott formájukat,
mellyel egyesekben ellenszenvet, másokban pedig szimpátiát váltanak ki. Ez a nem
mindennapi pesti csapat az énekes Zsolti fazonjával és hangjával meg a dögös kis
rock ‘n’ rolljukkal megindították az emberek vérét. Ezúttal sem maradhatott el a
mindig bejövő „Szeresd a testem. baby” című szám, ám ami teljes újdonságnak
számított, az a „karaooke show” volt, melyben a magát színpadra tornázó két
srác – Zsolti kisebb-nagyobb segítségével – a zenekar repertoárjából választva
elénekelte kedvenc dalát.
Az est fénypontja pedig csak ezután következett: a sztárvendég Pokolgép. Zenei
világukkal visszaforgatták az idő kerekét, és a közönség egy igazi, régi, Pest
környéki metál bulin érezhette magát. A zene beterített mindent, kezek a magasban,
csápolás, a szöveg éneklése Rudán Jocival... Egyszóval fantasztikus bulit tekertek
a srácok.
Őket követték a hazai pályán mozgó táborszervezők, a Rómeó Vérzik. Ennek a
bulinak az esszenciáját Püke szalonspicce adta meg. Megdöbbentett, amikor váratlan
fordulattal őrült forgást produkált, majd ledobta gitárját, aztán a színpadról a
tömegbe vetette magát. Koppány az éppen soron lévő számot konferálta, ám a buli
folytatásának feltételéül szabta, hogy a közönség szolgáltassa vissza az
események forgatagában „megkaparintott” gitárost. Ricsike, Rómeóék új gitárosa
határozottan javította a színpadi hangzást. És ki ne felejtsem a szintén itthoni
Konflikt zenekar földdöngölő, porkavaró közönséghangulatot előidéző akkordjait.
A táborlakók kedélye apró cseppekben fogyva bírt csak lankadni, és néhányan
elfelejtettek nyugovóra térni. A hajnali harmat utolsó cseppjeit már rég
felszárították az új nap első sugarai, mikorra az utolsó látogatók is elszánták
magukat a helyszín elhagyására. „Jó vót, csak kevés !”– mondta fennhangon az
egyik sereghajtó, és szavaiban már ott csengett a jövő évi táborba vetett
bizodalma.
A Rómeó Vérzik portáján pedig szakadatlanul tovább futottak a történések, hiszen
a nyári fesztiválokat az őszi turnék váltották fel. Szeptembertől a C.D.T és az
Ektomorf társaságában járták Magyarországot, majd októbertől a Pokolgép
vendégeként próbálják meg kihozni a közönséget a sodrából. Amint látjátok,
már az őszi „betakarítás” is beindult a Rómeó háza táján, s egy-egy koncert
között a konyhán – azaz Somorján, a kultúrház mélyén – készülnek az új
dalocskák, amelyek az Életöröm receptje szerint készülnek, eredeti Rómeós
fűszerezéssel. A film pereg tovább, az „ízvilág” változatlan!!!
Polgár Hajnalka
Völgyszínpad, szakadó eső, a színpadon rock, előtte táncoló, az esővel mit sem
törődő fiatalok. Honnan ez a kép: Bármelyik nyári zenei fesztivál, tábor, sziget
— lehetne a válasz. Ám kihagytam egy lényeges dolgot: keresztény rock.
Ez a kép a Háló (a Kárpát-medencei Katolikus Közösségek Hálózata) zánkai
nagytáborának második estéje. Ilyen is van. Ilyet is tudnak a keresztények.
Volt koncert, táncház, nosztalgia-buli, túra és borkóstoló. Minden este teaház
(ún. katolikus kocsma), ami többnyire a jó hangulatú beszélgetések színhelye lett.
Itt mindenki énekelhette a székely himnuszt. A lélek sem maradt szomjas. Aki akarta,
megtalálta a csöndet is.
A Háló arra hivatott, hogy összefogja a Kárpát-medencében élő magyar katolikus
közösségeket. Három évvel ezelőtt Erdélyben tartott ilyen nagyszabású
találkozót, de közben számos regionális programot szervez. Zánkára ezerötszázan
érkeztünk. Erdélyből, Felvidékről, Vajdaságból, Kárpátaljáról,
Horvátországból és persze Magyarországról. Sőt, még az Egyesült Államok is
képviseltette magát! Magyarok, „többségben“ a „kisebbségből“.
Elkötelezettek és keresők, fiatalok és öregek. A héthónapos babától a hetvenéves
csángó néniig mind a tábor egyenpólóját viselték.
A tábor jelmondata: „Hitünk: ablak a világra.“ Így nyíltak meg az ablakok, a
szívek, a tekintetek, hogy megtudjuk, hogy éli meg valahogy másképp a másik azt, ami
tulajdonképpen mindannyiunk számára ugyanaz. A magyarságot, a hitet.
Molnár Kriszta
Megint érdekes helyzet alakult ki. Nekem már gyanús volt a híres (de
inkább hírhedt) producer egyik júliusi megnyilvánulása. Azt mondta: eljön az idő,
amikor az All 4 Love tagjai is búcsút intenek neki. Már akkor lehetett valami a
levegőben. Mert ilyet egy producer csak úgy sosem mond. Most meg mindent tagad. De
meddig? A hír minden bizonnyal nem kacsa, annak ellenére sem, hogy egy bulvárlap hozta
nyilvánosságra. Szóval az új sztárok is megelégelték Kozsót. Vagy csak fejükbe
szállt a dicsőség? Nehéz eldönteni. Én azért sajnálom őket. Kozsót is, a
csapatot is. Vegyük először Kozsót. A Bestiák és a Shygys viharos szakítása után
már senki sem kételkedik abban, hogy sztárcsinálásának érdekes módszerei vannak.
Ahhoz nem fér kétség, hogy ért a szakmához. A kisujjában van. Kedves laikus olvasó,
a dolog lényegének megértéséhez érdemes elolvasnod a következő dupla oldalon a
Szekeres Adriennel készült beszélgetést. Szó esik benne erről is. De a zeneiparban
kicsit járatosabbak gondolom nélküle is átlátják a helyzetet. Nem bonyolult, meg
amúgy is, volt már erről szó a Duma keretében. A naiv sztárpalánták a kezdet
kezdetén bármilyen szerződést aláírnak. A számukra előnytelent is. Elvakítja
őket a sztárok csillogó világa, meg egyáltalán, örülnek annak, hogy a sok száz
jelentkezőből rájuk esett a választás. A csillogás mögötti munkát nem látják,
nem tudatosítják. Ezek mindegyike kezdő tini, akik az élet kegyetlenségeiből vajmi
keveset tapasztaltak. Nem sejtik, hogy a zeneiparban is farkastörvények uralkodnak.
Adrien szerint ők lesznek az utolsók, akik ebből meggazdagodnak. Miközben látják,
hogy a producernek, meg a mögöttük dolgozó stáb valamennyi tagjának elég szépen
jut a legfontosabból is, a pénzből. Mit lépnek erre? Nem nehéz kitalálni.
Önállósodnak. Rengeteg fellépésük van, a lemezük is meglepően jól fogy.
Látszólag boldogulnak egyedül is. Ez mind szép és jó, csak valamivel nem számolnak.
Amivel nem számolt sem a Bestiák leánysága, sem a Shygys legénysége. Nézzük meg mi
történt a hűtlenekkel. A Bestiák BST lett, de csak sokszori halasztás után tudott
nagylemezt kiadni, amely a kutyának sem kellett, hiszen egyetlenegy dalt sem játszott
egy rádió sem. Nem volt mögötte profi stáb, amely menedzselte volna. A Shygys
nagylemeze viszonylag szépen fogyott, de korántsem annyira, mint a bemutatkozó. A fiúk
számukra előnyös szerződést kötöttek egy multinacionális céggel. A Shygys mégis
feloszlott, a tagok közti ellentét miatt. Mögötte biztosan volt stáb, de Kozso mégis
hiányzott. Egy mérsékeltebb sikerű lemez és feloszlás – ez lett a vége. Ennek
tükrében, nem nehéz megjósolni, mi vár az önállósodott All 4 Love-ra. Csak a tagok
még nem tudják ezt. Mert most fut a szekér, és számukra egyelőre elképzelhetetlen,
hogy jöhet még rosszabb idő. S akkor majd a Bestiák és a Shygys sorsára jut. S mi
lesz a tagokkal? Az eszmefuttatásom végén ismét Adrien nyilatkozatához térek vissza.
Ő ugyanis ismer valakit, aki korábban az egyik menő fiúcsapat tagja volt. Szegénynek
ma már annyi pénze sincs, hogy az énekóráit kifizesse. Pedig az nem nagy öszszeg! De
az emlékek megmaradtak. Egy munkával, fellépésekkel teli sztárvilágról. Ahol csak
neki és társainak nem jutott pénz.
Puha József
Lapértesülések szerint újabb együttes hagyja el a népszerű énekes-producert. Az Üstökös című televíziós műsor nyertese, az All 4 Love együttes ugyanis Kozso nélkül folytatja pályafutását. A Blikk információját a csapat kiadója megerősítette. „Kozso munkájának köszönhetően az All 4 Love elérte azt a szintet, hogy már nincs szükség rá. Kozso elvállalta, hogy felépíti az együttest, megtanítja őket nyilatkozni, kamera előtt mozogni, viselkedni. Teljesítette feladatát, ezért ő maga javasolta, hogy a tagok egyedül folytassák tovább. Rengeteg fellépésük van, és nagyon kelendő a lemezük. Ha a későbbiekben mégis szükségük volna Kozso segítségére, akkor valami olyan dolog történt, ami nem biztos, hogy helyrehozható, még a producer segítségével sem“—- nyilatkozta a lapnak Joós István, a Warner Music marketing-igazgatója. A másik oldal, Kozso viszont a hírre reagálva azt állította, hogy semmi sem igaz a szakításból.
Törékeny nő. Akit biztosan könnyű a háttérbe
állítani. De honnan jön belőle ilyen érett, világsztárokat meghazudtoló hang?
Ilyen és hasonló gondolatok foglalkoztattak még mielőtt nem ismertem. Ahogy elkezdtünk
beszélgetni, már tudtam, a látszat csal, rossz képet festettem róla. Egyre mélyebben
jártunk a zeneipar rejtelmeiben. Magától alakult így, mert ő átlátja a helyzetet.
Én meg csak kérdeztem. Szerintem játszi könnyedséggel vívja meg napi harcait. Adrien
határozott egyéniség, tudja mit akar. Olyan, akit nem lehet zavarba hozni. Sem a színpadon,
sem a magánéletben. Ezt ő is tudja. Mondta is.
Közvetlenül a második Unisex-album megjelenése előtt beszélgettem egykori
zenésztársaddal, Erdélyi Lászlóval. Dicshimnuszt zengett Rólad. Azt mondta, hogy
Szekeres Adrien páratlan hangja már önmaga garancia a sikerre. Ehhez képest a második
lemez nem lett olyan sikeres, mint az első, és két nagylemez, valamint két mini
remixalbum után az Unisex feloszlott.
— Nagyon jó volt a második Unisex-album is, a Csoda az élet című.
Megjelenésekor azonban olyan fordulópont állt be a piacon, amely nagyban érintette a
lemezünket. Ez konkrétan azt jelenti, hogy csak fele annyi hanghordozót lehetett
eladni, mint egy-két évvel azelőtt. És a sikerességet lemezeladásban is mérik.
Ugyanakkor mégsem volt okunk panaszra. A második lemezről négy dalt játszottak a
rádiók, mindegyikhez klipet forgattunk. A Játssz velem című még országos játszási
csúcsot is döntött. Mi jókor, jó helyen voltunk. Ennek köszönhetjük az első
fergeteges sikerét. Egyébként meg a bemutatkozó lemez mindig jóval izgalmasabb, mint
a következők. Erre sok példa van a magyar könnyűzenében is. A második album
megjelenésekor válsághelyzet alakult ki köztünk. Ez vezetett a feloszláshoz.
Kiben merült fel először a szakmai szakítás gondolata?
— Bennem. Leginkább emberi okokból. Szakmailag mindig tudtuk, hogy milyen
irányba akarunk tartani. Emberileg voltak gondok, amelyeket egy idő után már nem
lehetett orvosolni. Egy ilyen feszített munkatempóban ez nem számít különleges
dolognak. Hogy feszültségek alakulnak ki két ember között.
Az Unisex feloszlásakor már tudtad, hogy szólópályára lépsz, vagy ez
fokozatosan alakult ki?
— Nem tudtam. Az Unisex-dalok nagy részének szerzője Kiss Gábor, aki az én
férjem, és ő volt a zenei rendező is. Így tudtam, hogy lesz mellettem szakember, aki
sokat segít majd. Erdélyi László sem zenét, sem szöveget nem írt soha, tehát az
életemet ilyen viszonylatban nem befolyásolta. Ugyanolyan előadó, mint én. Végül
egyedül maradtam, de mégsem egyedül, mivel egy csapat dolgozik mögöttem. Élő
zenekarom van, állandó tagokkal.
Te kopogtattál a szerzők ajtaján, hogy tessék nekem dalokat írni, vagy az
Unisex sikerei elegendőek voltak ahhoz, hogy a szerzők maguktól jöjjenek?
— Önmaguktól jöttek, ami nagyon jó érzés. Pici ez a szakma. Amint
elterjedt a híre, hogy egyedül vagyok, és a jövőmet tervezgetem, sokan megkerestek.
Válogathattam. Aztán mégis a férjem mellett döntöttem. Nem önzőség, hogy a saját
dalainkat vittük a lemezre. Őt nehezen tudta volna bárki is túlszárnyalni, ő ismer
legjobban. Jól megértjük egymást. Ilyen munkánál, amely az érzelmekről is szól,
ez nagyon fontos szempont.
Mik az alapvető különbségek a szólóalbumod és az Unisex-lemezek
között?
— Ez egy női album. Megengedek magamnak olyan dalokat, amelyek az Unisex
repertoárjába nem fértek bele. Amik Lacitól nem lettek volna hitelesek. Az Úgy
szeress című dal volt az egyetlen lírai dalunk. Több nem lehetett. A szólólemezen
vannak finom, intim hangulatok. Ami a célközönséget illeti, nem feltétlenül a
tizenéveseknek szántam. Jóval szélesebb réteget céloztam meg.
Futok a szívem után – ez az album címe, és ez volt az első kislemezdal.
Ezek szerint Téged a szíved irányít...
— Ezt nagyon jól megfogalmaztad. Olyan ember vagyok, aki az érzéseire
hallgat, a döntéseit az érzései alapján hozza meg. Törekszem arra, hogy néha az
eszemre is hallgassak, de a szívem visz. Az élet minden területén az érzéseim
dominálnak. Ezek győznek.
A második kislemezdal a Túl késő volt.
— Amikor elkészült a lemez, mondtam Gábornak, hogy valami hiányzik. Mert
nem vagyok mindig ennyire nyugodt. Néha robbanok, és ehhez kell egy nóta. Szóval,
kész volt a lemez, és ismert volt az a dal, amellyel kijöttünk volna az album
megjelenésével egyidőben. Mert a Futok a szívem után megelőzte a lemezt. Már kész
volt a második maxi cédé borítója, a dalhoz a remixek, amikor megszületett a Túl
késő. Éjjel felmentünk a kiadómba, a Tom-Tom Records-ba, Dorozsmai Péterhez. Mondtuk
neki, hogy ezt muszáj meghallgatnia. Hiszen ez az a dal, amelyet maxira kell tenni.
Egyetértett velünk.
A harmadik pedig egy nyári dalocska, amire a legnagyobb magyar kereskedelmi
rádió is ráharapott. Gyakran játszotta.
— Ez a Forróbb a nyárnál című. Az esős augusztusban vették elő a
májusi kislemezt. Örültem neki, de inkább már ilyen mindegy kategória volt. Tudni
kell, hogy a szakmát nem mindig a zeneszeretet miatt művelik emberek. Sokszor teljesen
más érdekek jobban érvényesülnek. Nemrég egy ismert politikus a koncertem után
felháborodottan jött oda hozzám. „Adrien, ez miért nem dübörög ezerrel?“ –
kérdezte. Ennek az elmondottak az okai. A zeneipar másról szól. Ennyit a Forróbb a
nyárnál játszása kapcsán.
Bosszant, hogy az igényesség kevésbé ismert fogalom lett a szakmában?
— Bosszant. Próbálok küzdeni ellene. Mert továbbra sem az a fontos, hogy ki
csinálja, egyáltalán tud-e énekelni, aki énekel. Sok esetben ez is
megkérdőjelezhető. Pénzről van szó. És a pénz beszél. Nem mindegy, hogy ki mennyi
reklámot vesz itt, ott, amott. Ismertek a tarifák. Tudom, hogy x médium mennyiért
játszaná a dalomat három hétig. Amíg a kereskedelmi rádiók így működnek, addig
becsúsznak igénytelen produkciók. Rendet kellene rakni a fejekben. Magyarországon
2004-től csak okleveles fitness tanárok oktathatnak. Ha egy fitness tábornak sikerült
ezt elérnie, akkor a zenészszakmának miért nem sikerül? Megalakulhatna valamilyen
érdekvédelmi egyesület. Amely határt szab. Aki nem énekes, az nem énekelhetne. Aki
nem gitáros, az nem gitározhatna.
Az elmondottakból kifolyólag mi a véleményed a nemrég szemünk láttára
létrehozott két csapatról? Négy-öt embert összeválogattak, és most ők alkotják a
menő csapatokat.
— Sajnálom őket. És ez nem ironikus megjegyzés. Nagyon őszinte.
Stabilitásuk nincs. Ezeket egy kötélen rángatják. Bármikor elvághatják a kötelet,
és leesnek a nagy mélybe, ahol semmi nincs. Fogalmuk sincs arról, hogy mit jelent
kiállni a színpadra. Hogy mondanivalóm van a közönségnek. Bábuként rángatják
őket. Ebből valaki megint sok pénzt keres, ők lesznek az utolsók, akik
meggazdagodnak. Nagyon jó kapcsolatban állok egy előző megcsinált zenekar volt
tagjaival. És valami borzasztó azt nézni, hogy az egyik fiúnak még arra sincs pénze,
hogy az énekóráit kifizesse. Pedig az nem nagy összeg. Nem beszélve arról, hogy
bekerülnek egy skatulyába, amely után rendkívül nehéz bizonyítani, hitelessé
válni más műfajban. Az a jó, ha az ember mindezt felépíti alulról. Mert van erre is
példa, nagyon sok. Én is így kezdtem. 19 éves koromban indultam, énekelni tanultam,
öt évig építettem, majd 24 évesen énekeltem először lemezre. Ha holnap azt
mondanám, hogy nem csinálom tovább, akkor kapásból négy lehetőségem volna, merre
menjek dolgozni, mit csináljak. És biztosan a szakmában maradnék, jó pozícióban,
mert van alapom, amelyre támaszkodhatok. Kapcsolatokra, amelyek az Unisex előtt
alakultak ki, és az elmúlt négy-öt év csak erősítette ezeket.
De a fiatalok azért választják ezt az utat, mert máshogy nem lehet betörni
a szakmába.
— Ez részben igaz. Nem volt korábban sem egyszerű. Sosem volt egyszerű. Én
öt-hat fesztiválon elindultam még az Unisex előtt, és soha senki nem fedezett fel,
nem nyertem meg ezeket. Csak ott voltam. Tapasztalatokat szereztem, kapcsolatokat
építettem ki. Nekem sem esett bele minden az ölembe. És ez a jó, ennek így kellene
működnie. Engem ma már nem lehet zavarba hozni. Mert megtanultam a szakmát.
Hozzászoktam ahhoz, hogy a színpadon bármi megtörténhet. Ez az alap hiányzik
ezeknél az embereknél. Ami után ő nem mehet vissza klubba énekelni, mert elküldik,
mondván: édesem, te nem tudsz semmit. Hiába úgy hívnak, hogy, és onnan jöttél,
ahonnan, nincs alapod. Nagy szerencse kell ahhoz, hogy jó helyre kerüljön az ember a
pályán belül. Mindenkit arra buzdítok, hogy képezze magát, azzal csak több lesz,
és ha nem is lesz popsztár, de attól még lehet nagyon jó énekes, És jó énekesekre
mindig szükség van. Akár itthon, akár külföldön. Akár egy vendéglátó-ipari
egységben, akár egy klubzenekar élén. S ha nagy szerencséje van, akkor popsztár is
válhat belőle.
Puha József
Ez
az embert a zene megszállottja. Életében minden a zene körül forog. Garami Gábort, a
Danubius Rádió hétvégi kívánságműsorának gyönyörű orgánumú műsorvezetőjét,
s újabban az említett rádió műsorvezetőiből összeverbuválódott Bestof zenekar
dobosát épp a születésnapja közeledtével sikerült mikrofonvégre invitálnom.
Milyen zenét szeretsz?
— Bár nehéz ranglistát felállítani, de első helyen mindenképpen az a
zene áll, amelyet fekete bőrű nők énekelnek, a black music, vagy a soul zene. De
talán ugyanilyen nagy szerelmem a dzsessz-zene...
Romantikus ember vagy?
— Egy gyertyafényes vacsora, egy kellemes zene... igen, szeretem a romantikus
dolgokat, de nem túlnyomó részben. Egyébként érdekes felismerés magamban: minél
jobban öregszem, annál jobban vonzanak ezek a dolgok. Már nem feltétlenül vágyom
nagy forgatagra. Néha különösen jó hazamenni egyedül és leülni egy könyv
„mellé“. Régen ez elképzelhetetlen volt az én életemben. Tehát változom...
A hangszerek közül miért éppen a dobot választottad? Más hangszeren is
játszol?
— Tanultam nagybőgőzni is... De azt szoktam mondani: ez nem egy választás
volt. Mert ahogy Csontváry egyik reggel arra ébredt, hogy neki festenie kell, én egyik
reggel arra ébredtem, hogy dobolni fogok. Az nem is volt kérdés, hogy én zenész és
dobos leszek. Ez jött. Nem tudom, hogyan. Nem tudom, hogy a Madonna miért gondolta, hogy
ő énekesnő lesz, nem tudom, hogy a Marlon Brando miből gondolta, hogy színész... De
hát az egyik énekesnő, a másik színész lett, s valószínű nagyon boldogok is, hogy
ezt csinálhatják. Azt gondolom: az ember nem választ dolgokat az életben, hanem ott
teremnek előtte, s akkor neki ez kutyakötelessége, hogy végigcsinálja. Nekem
valószínű ez a dolgom a zenével. Örülök is, hogy ilyen „terhet” kaptam.
Újabban a televízióban is hallható a hangod...
— Igen... Az egyik kereskedelmi csatorna műsorvezetőket keresett a Szerelem
első látásra c. műsorhoz, amit később a Kósa L. Adolf vezetett. Ennek castingján
figyeltek fel a hangomra, másnap leültek velem: lenne-e kedvem a TV-2-nek egy olyan
hangja lenni, aki gyakorlatilag az állomásazonosító? Én mondom fel pl. hogy a Rex
felügyelő folytatódik, hogy holnap este nyolckor indul egy különleges sorozat, hogy
műsorváltozás lesz. Tehát elvállaltam ezt a szerepkört, s azóta hívogatnak.
A rádióból is kitűnik: nagyon életigenlő, életvidám ember vagy. Mi tud
elszomorítani?
— Csak a szándékos butaság, a rosszakarat. azon kívül semmi. Az, hogy
életigenlő vagyok... szerintem minden emberben van, valamilyen életösztön a
csontvelejében, s van aki jobban elfogadja, van, aki kevésbé. Sajnos, sok emberben
félelmek vannak, mert miért pont nekem sikerülne...? Ezt én is mondhattam volna annak
idején. Nem mondtam. Én mertem s a mai napig merek problémákhoz hozzáállni. Talán
ez az egyik oka, hogy idáig jutottam az életben, illetve, hogy meg is tudok oldani
problémákat.
Semmitől nincsenek félelmeid?
— Nincsenek. Az olyan dolgoktól, hogy halnap ellopják-e az autómat,
betörnek-e hozzám vagy esetleg fejbe vernek fölösleges félni, hisz nem tőlem
függenek. Inkább megpróbálok mindent megtenni annak érdekében, hogy ilyesmi velem ne
történjen meg. Nem úgy viselkedem, nem úgy élek, nem olyan gesztusokat teszek a
világ felé, hogy ezt váltsam ki a világból, az emberekből. Épp olvasgattam egy
pszichológiai tanulmányt, úgy nevezik, hogy viktimológia=áldozattan, amely pl.
többek közt olyan dolgokat kutat, hogy kit miért erőszakolnak meg hajnali két órakor
egy parkban, vagy miért verik meg egy koncert után. Én rengeteg koncertre eljárok...
Az ami velünk történik: hogy hány kilók vagyunk, milyen a lakásunk, stb. azt
„pontról pontra“ mind mi akarjuk úgy.
És ezt a tudatosságot tanultad vagy pedig magaddal hoztad?
— Magammal hoztam és megerősödött bennem, mert tanultam is. Nyilván én is
rengeteg könyvet olvasok és sok, nálam sokkal tapasztaltabb, bölcsebb emberrel
beszélgettem. Sokat kaptam az anyámtól is... Vannak források, amikből meríthetek.
Beszéljünk a szerelemről is!
— Hú, én megőrülök nélküle! Nekem a szerelem legalább ugyanannyira
fontos, mint a zene. És nem hiszek abban, hogy ez az érzés idővel elmúlik vagy
átalakul. Nem! Hiszek abban, hogy még 40 évnyi együttlét után is „ugyanolyan”
szerelmes lehetek a párom kislábujjába, vagy a kerekedő fenekébe... Nálam a szerelem
és a szeretet soha szét nem választható. Nekem így van rá szükségem.
Ez így mind szép. És már megtaláltad?
— Nem. Erre vágyom, ezt keresem.
Azt mondtad: nem tudsz szerelem nélkül élni. A szerelem így hogy
jelentkezik mindennaposan az életedben., ha nem élsz kapcsolatban?
— Én azt gondolom: férfi és nő is bármit megtehet. Csak úgy tegyék, hogy
sem az egyik, sem a másik nem károsul, sem fizikailag, sem érzelmileg, sehogyan. Azt
szoktam mondani: ha egyeztetik az erőviszonyokat, ha mind a ketten intelligensen tudják
azt, hogy „ebből” lehet csak egy egyéjszakás kaland lesz: miért is ne lehetne
megtenni?! Az egyéjszakás kapcsolatokat is lehet érzelmekkel átitatottan tenni. Nem
túlzottan jó, nem etikus, de legalább míg a „célig” eljut az ember, vagy amíg
megtalálja azt a Valakit, addig nincs egyedül. Lehet ezért elítélni bárkit: én az
vagyok, akinek vannak is, voltak is ilyen kapcsolatai. Hogy lesznek-e, ezt nem tudom, mert
nyilván ez abban a másodpercben megszűnik, amint találok valaki olyat, akivel jó
együtt lenni hosszú távon.
Kossár Georgina
Énekes, dobos, gitáros, billentyűs, zeneszerző, szövegíró.
A néhai Hungária oszlopos tagja, az R-Go frontembere. Ő Szikora Róbert. A magyar könnyűzene
állócsillaga. Egy esős délután találkoztam vele Budapesten, a külvárosban. A belvárost
ugyanis nem szereti. Hacsak lehet, elkerüli.Szoktál nosztalgiázni? Meghallgatni a régi R-Go-lemezeket,
szólóalbumaidat?
— Szoktam. Ez egy meghatározó emberi tulajdonság. A régi, szép idők
felidézése. Összehasonlítási alapot ad. Hogy hol tartottam akkor, és hol tartok
most. Meg jókat lehet röhögni, és belőlem ilyenkor nagyon sok emlék előtör.
Ez meglepő, mert a zenészek többsége nem szereti meghallgatni régi
munkáit. Az idő múlásával ugyanis sok dolgot másképp csinálnának, ami valahol
természetes.
— Én semmit nem csinálnék másképp, mert az is a saját művem. Az ember
nem mondhatja egy gyerekkori fotójára, hogy az számomra idegen. Változunk. És az
élet ettől gyönyörű. Sajnos minél jobban profi vagy, annál többet veszítesz az
eredetiségedből. Egyre jobban kiműveled magad, s akkor meg ahogy esett, úgy puffant.
Abban nagyobb erő volt.
Ha megkérdezik Tőled, hogy az R-Go-nak hány lemeze jelent meg, tudod a
választ?
— Nem olyan sok. Tizenöt. Azt hiszem. Pontosan nem tudom.
És ami a szólóalbumokat illeti?
— Az utolsó, a Ki ölel majd át... a hatodik. De most ismét R-Go-lemez lesz.
2003-ra tervezzük. Csikidam stílusban. Ez egyértelmű. A Ki ölel majd át... inkább
„dances“, naprakész zene. Nagyon mai. A csikidam meg attól igazán jó, hogy van
benne régies íz. Nem tévesztendő össze a manapság divatos latin zenével. Azt a
világon mindenhol csinálnak, a latin zenei alapokat „dancesítik“. Mi, zenészek
úgy fogalmazunk, hogy lebutítják. És ezáltal rádióbarát lesz.
Térjünk még vissza a múltba. Szerinted melyik volt az R-Go
pályafutásának legjobb lemeze?
— Az Egy proletár Párizsban volt a legérdekesebb. A legeredetibb pedig az
első. Olyan számok is szerepeltek rajta, amelyeket a Hungáriának írtam és
megmaradtak, meg amiket a tagság nem engedett odaadni Korda Gyurinak, mivel eredetileg az
ő lemezére készültek.
Említetted, hogy az új lemezed a mai kor hangzásvilágából merít. Miért?
Ezt te akartad, a közönség, vagy nyitni szeretnél a mai tizenévesek felé?
— Ez utóbbi. Lett egy menedzserem, aki valamikor R-Go-rajongó volt.
Ráébresztett néhány dologra. Hogy elsősorban magamnak csinálom a lemezeimet, és nem
figyelek oda a közönségre. Mondta, hogy jó volna szem előtt tartani a fiatalok
igényeit. És sikerült. Nagyon népszerű a lemez.
A címadó dal a kívánságműsorok állandó szereplője, a rádiók egyik
legjátszottabb felvétele. Ez fontos?
— Ha őszinte akarok lenni, akkor igen, fontos. De én az előző lemezeimet is
felvállalom. Tudtam, hogy azok dalait nem fogják játszani. Mindenképpen jó, hogy van
egy új slágered, amit széles körben ismernek, és nemcsak a régiekre tombolnak.
Az előző szólólemezeid esetében nem volt menedzsered. Mindent saját magad
intéztél?
— A kiadó intézett. Pontosabban a kiadó nem mindig intézett. Ez egy olyan
hely, ahol azt hiszed, hogy történik valami, de általában nem történik semmi. Ha van
menedzsered, akkor ő mindent elkövet annak érdekében, hogy menjen a szekér. Hamza
Zoli elintézte, hogy a VIVA+ játssza a címadó dalt. Mert harmincöt fölötti
előadókat nem szívesen játszik. Mindez valahol érthető, nem a ráncos komikusokat
kell mutogatni, hanem a szép, fiatal csajokat.
És a menedzser jár házról házra...
— Elhiteti a rádiósokkal, tévésekkel, hogy ez egy mai dolog. Mert
bármennyire is jó a Rod Stewart vagy a Joe Cocker, ezeket már nem érdekli. Nem vevők
a zenéjükre. A szélesebb közönségnek más kell. Nem az öregeké a pálya. Azok
rajongói majd megveszik a lemezeiket, s otthon meghallgatják. De a VIVA+ nem fogja adni
a klipjeiket, mert a fiatalokra épít. És őket hidegen hagyja Rod Stewart.
Azért akadnak kivételek. Például Tom Jones a Sex Bomb kapcsán.
— A klipben Tom Jonesból kevés látszik, helyette jó csajokat mutogatnak.
Nagyon kitalálták. Szexis csajok, klasszis hang, s hozzá még egy mai napig sármos
férfi. Ezt nem mindenkivel lehet eljátszani. Vele igen. Ő hatvanévesen is olyan, mint
egy akcióhős. Magyarul: szépen megetetik a közönséget.
Amúgy mi a véleményed a mai kor zenéjéről?
— Ugyanaz, mint a mi időnkben. Csak minden felgyorsult. Jön valaki, bekerül
a mókuskerékbe, aztán két év múlva lecserélik. Ő meg nem érti, mert lehet, hogy
jobban játszik, jobbak a lemezei, de lejárt, a közönség unja az arcát. Újat akar.
A legtöbb legendás előadó elhatárolódik a kezdőktől. Nem ismerik el
munkájukat. Te nem tartozol közéjük. Sok fiatalt indítottál el a pályán. Legutóbb
például Krisz Rudit.
— Volt szerencsém őt felfedezni. Írtam neki, testvérének,
unokatestvéreinek egy lemezt, Dominó név alatt jelent meg. Hamza Zoltán, a menedzserem
emlékezett rá, hiszen nagy rajongóm lévén figyelemmel kísérte a pályámat.
Megkérdezte, hogy mi van azzal a kis kölyökkel. Így lett Krisz Rudi. Nem vagyok
féltékeny. A fiatal tehetségeknek helyet, lehetőséget kell biztosítani. Ha tudják,
lökjék le az idős rinocéroszokat a trónról. Az öreg rinocérosz, ha életben akar
maradni, akkor harcoljon meg érte. Ez a véleményem.
Most nehezebb elindulni a fiataloknak?
— Jóval könnyebb, de megragadni nehezebb. Azért nehéz, mert minden évben
nagyot kell lépned előre a szakmán belül. El kell hitetned mindenkivel, hogy több
vagy, mint az átlag. Ez a nehéz.
A magyar popzene nagy egyéniségei csak itt-ott jelentkeznek új albummal. Te
ez alól is kivétel vagy. Fontos, hogy állandóan a zenei életben légy?
— Nem fontos, de az én életem a zenéről szólt, és most is arról szól.
Gyermekkoromban a nagymamámnak azt mondtam, hogy reggel fél órával korábban keltsen
fel, hogy dobolhassak. Nekem a zene mindennapos tevékenység. Mint a levegővétel. Nem
tudok nélküle élni. Jelenleg egy musicalt írok, meg másoknak dalokat. Nemrég Komár
Lacival dolgoztam.
Dolgoztatok már együtt?
— Még nem. De könnyű volt. Ő egy ritka jampi. Jampinak születni kell.
Vagány fickó. Lassan hatvan, de olyan, mint egy kölyök. Szeretem az életstílusát.
Ki keresett meg kit?
— Hát a Laci engem. Nagyon rosszul megfogalmazva, neki volt szüksége, hogy
számokat írjak. Én egyébként nem mernék odamenni senkihez, hogy figyelj, van egy
facér számom... Sok fiatal keresett meg, hogy írjak nekik. Baromi nehéz őket
visszautasítani. Mert nem biztos, hogy én tudok nekik jókat írni. Mondják, hogy annyi
slágert szereztem már. De a fiataloknak fiatalok tudnak hiteles dalokat írni. Én meg a
középkorosztálynak. A fiataloknak elég egy dob, s hozzá egyszerű szöveg. Én meg
másképp képzelem el a dalírást.
A beszélgetés során említetted, hogy a kiadó egy olyan hely, ahol
általában semmi nem történik. Tíz éve a multinacionális kiadók uralják a magyar
piacot is. Mennyit fejlődött azóta a magyar zene?
— Sokat. Visszafelé. Azt a látszatot keltik, mintha csinálnának valamit a
magyar művészek érdekében, de igazából az a feladatuk, hogy Madonnát meg a
Backstreet Boys-t eladják nálunk is. Azt kérik számon tőlük, hogyan sikerült eladni
a nagy nemzetközi sztárokat, és nem a Krisz Rudit. Szemben a kis kiadóval, amely sokat
nem tud, és nem is vállal be, de azt valóban megteszi. Többre nem képes, hiába
dolgoznak az emberei, mint az angyalok. Nem állnak velük szóba a rádióban, a
tévében.
Amikor a kilencvenes évek elején megjelent Magyarországon az egyik
multinacionális cég, vezetője azt nyilatkozta, azért jöttek, hogy négy éven belül
Magyarországnak is legyen világsztárja. Eltelt tíz év, világsztár azóta sincs.
— Nem volt, és nem is lesz. Szegény Erdős Péter, aki a Hungarotonnak volt a
vezetője a nyolcvanas években ezen dolgozott. És akkor sokkal jobban állt a magyar
zene szénája. Neoton Família, LGT, R-Go. Mindanynyian közel álltunk hozzá. De már
akkor sem szívesen engedtek be a nemzetközi piacra. Miért is engednének be egy
magyart, egy lengyelt? Nagyon jól tudják, hogy mindenki veszélyes mindenkire. Klicskót
sem engedik bokszolni nagy amerikai ellenfelekkel, mert véletlenül kiütné őket, és
erre nincs szükség. Nem kell, hogy egy ukrán elvegye az üzletüket. Ott van Demjén
Ferenc vagy Kovács Ákos, akik nagyon jó angol felvételeket csinálnak, de nem engedik
őket érvényesülni. Mindenki védi a saját piacát. Ahogy egy borfajtát védenek,
úgy a zenét is. Magyarországon semmit sem védenek. Sajnos. Amerikában bejelentik,
hogy megveszünk évente ötven angol zenekart, de ti is vegyetek meg ötven amerikait,
különben nincs üzlet. Ilyen csere alapján megy. Ide meg jönnek be a külföldiek.
Mindenben elárasztanak bennünket. A zenében is.
Az elmondottakból kifolyólag úgy érzem, elég peszszimista vagy a magyar
zene jövőjét illetően.
— Nem vagyok. Az Európai Unión kívül is van élet. A világsztárságon
kívül is. Soha nem voltam szomorú, amiért nem lett belőlem világsztár. Ha nyugati
popsztár lennék, akkor is Mercedesem volna, most is az van. Csak egy rántott húsba
tudnék egyszerre beleharapni, és nem háromba. Akkor is a fizetésem egy részét
jótékony célra fordítanám, most is ezt teszem. Tulajdonképpen semmi különbség
nincs.
A zenélésen kívül mi az, ami leköti mindennapjaidat?
— Én mindenkihez és mindenben hűséges vagyok. A feleségemhez is,
huszonhét éve. Szolgálom Jézust. Kapcsolatban vagyok vele. Mindennap járok templomba.
Gyónok, áldozok. Ez egy életforma. Kereszténynek lenni, és nem
operett-kereszténynek. Akik karácsonykor, húsvétkor elmennek a templomba. Ez nem
kereszténység. Ami a szórakozást illeti, teniszezem. Egy héten háromszor-négyszer.
Sok dologra megtanít, amellett, hogy játszol és élvezed. Megtanít veszteni, és
tisztelni az ellenfeledet, aki sosem ellenség.
Puha József