+ 
+
Ha a világ aszerint javulna, ahogy a világnapok kergetik egymást, nem is lenne baj.Ma már mindennek van világnapja. Az egészségnek is, mégpedig április 7-én. Lehetne. Mert az egészség kardinális probléma mindenütt a világon. A gond ott van, hogy a legtöbb ember ügyet sem vet az egészségére, amíg nem lesz beteg. És akkor jön a találkozás az egészségüggyel. Ez viszont az esetek többségében nem rózsás, és nem töltik el bizalommal az embert. Összetalálkozik a magára nem vigyázó ember és az elhanyagolt egészségügy. Világnap ide vagy oda, a helyzet nem jó. De a világnap azért valamire mégiscsak jó. Arra, hogy megdöbbentse az embert, hogy vigyázni kel. És jó arra, hogy az egészségügyért felelősök is megdöbbenjenek, hogy az emberekre jobban kellene vigyázni. Ha efelé lépünk, akkor hurrá. Ha csak ünnepeljük sikertelenségeinket és sajnáljuk magunkat, addig az egész csak formalitás. Vagyis beteg dolog. (burget, www.indexkelet.hu)
A szülei
azt mondták, próbáld meg, nem veszítesz semmit. Indult egy szépségversenyen, királynő
lett. A Miss Diart-Ifi cím és a második korona szépsége igazi bizonyítékai. A pódafai
Szakács Zsuzsanna nem lámpalázas típus. Most is magabiztosan haladt a trón felé.Csillagjegyed, a Rák eddig szerencsét hozott.
— Júliusban születtem, úgy látszik, szerencsés hónap. Igazi nyári lány
vagyok. Ha jön a nyár, ki sem bírnám vízpart nélkül! Görögország is a tenger
miatt volt nagy élmény. Barátommal jártam ott. Zoltánnak hívják, huszonhárom éves.
Mi történt, amikor kihunytak a Miss Diart-Ifi szépségverseny fényei?
— Szinte az egész falu gratulált. Kedvesen megállítottak az utcán, eljöttek
hozzám, virágot hoztak.
Most irány a modellvilág?
— Öt éve modellkedem. Divatbemutatókon mutatok be ruhákat. Érdekel a
divat. Legszívesebben divatos nadrágot hordok, kényelmes pólóval. Ruhakölteményt
nem vennék fel otthon, hétköznap. Ábrándoztam néha, hogy ezt-azt szívesen elvinnék
egy-egy bemutatóról. De szigorúak a szabályok, és sohasem adták oda a ruhát. Én
meg beletörődtem.
Látom, ügyelsz az alakodra.
— Rendszeresen tornázom otthon.
Ételből, italból mi jöhet?
— Grillcsirke majonézes krumplival. Utána ásványvíz.
Kedvenceid?
— Tom Cruise, Julia Roberts és Eddie Murphy.
Meddig látsz előre? Az öt év modellkedésből meg a két szépségkirálynői
címből összejöhet egy nyugati karrier?
— Szeretnék tovább lépni. De kizárólag itthon. Érdekel a fotómodellkedés
is, ám a kifutón, a reflektorok fényében érzem igazán jól magam. Saját ügynökség
alapítása nem foglalkoztat. Tizenkilenc évesen egyelőre elég, ameddig jutottam.
Bárány János
Miképp találkozik egy fiatal lány először a szociálpolitikával
Uzapanyiton? Ott sehogy. Homoly Erzsébet azt mondja, ki kell törni egy mondhatni fásult
közegből, hogy érdekes dolgokat tanulhasson az ember.Korán rájöttél erre?
— Már gimnazistaként igyekeztem részt venni nagyon sok mindenben. Nem maradhattak ki
ebből a történelmi vetélkedők sem, melyek egyikén csapatunk jutalomkirándulást
nyert. Ezáltal alkalmunk nyílt ellátogatni Békéscsabára, a diákkonferenciára. Volt
ott egy szociológus. Nagyon megtetszett a munkája.
Milyen feladat volt bejutni az ELTE-re? Ha elvégzed, haza
akarsz-e jönni? Vagy ezzel a szakmával nem érdemes Gömörben kísérletezni?
— Első próbálkozásra nem sikerült bejutnom a szociológus szakra, de nem
adtam fel. Kétezerben újra felvételiztem, de akkor már szociálpolitikára, sikerült.
Látok fantáziát benne. Igenis érdemes Gömörben hasznosítanom azt, amit megtanulok!
Hazajövök.
Uzapanyiton te vagy a Csemadok elnöke. Lehet ezt Budapestről irányítani?
— Nehéz, de nem lehetetlen feladat. Családom, barátaim segítségével eddig
mindig sikerült tető alá hozni a rendezvényeket. A két év alatt nagyon sokat csalódtam.
Gyakran elkeseredtem, hogy menynyire igénytelenek az emberek a kultúra iránt. Mégis úgy
érzem, tovább kell vinnem a fáklyát. Még akkor is, ha azért ér támadás, mert
teszek valamit a faluban.
Néhány hete kineveztek a Márton Áron Szakkollégium hivatalos
lapja, a Garabonciás főszerkesztőjévé. A folyóirat a határon túli magyar diákokat
kívánja szolgálni.
— Ezerkétszáz példányban jelenik meg, kéthavonta. Eleinte a közéleti
rovatba írogattam, hiszen korábban elvégeztem a Mikszáth Kálmán újságírói akadémiát.
Mostanra már minden rovatba belelátásom van. Maroknyi kis csapat a miénk, de igyekszünk
a tőlünk telhető legjobbat kihozni magunkból, hogy érdekes újság kerüljön az
olvasó elé.
Juhász Dósa János
Három éve végezte el a gimnáziumot Kassán. Azután nem sikerült
feljebb lépnie, mégis azt csinálja, ami érdekli. Énekel, és istentiszteletet szervez
gyermekeknek. Ficzere Tímea nem a külsejével akar hódítani. Nála a lélek az első.Egy Firesz-kórus próbán találkoztunk először...
— Ez a kórus egy felvidéki református énekkar, melynek tagjai Pozsonytól
Királyhelmecig verbuválódtak. Annak idején Édes Árpád, az akkori nagyidai lelkész
jóvoltából jött létre. Miután elköltözött Somorjára, vitte a kórus hírét is.
Négy éve az egész kórusügy egy jó kis bulinak indult. Magunk is meglepődtünk, hogy
a társaság mennyire összekovácsolódott!
Jelenleg hol található a kórus székhelye?
— Egyhetes táborokban készülünk fel, nyáron reggeltől késő estig
folynak a próbák. Összpontosítást három helyen tartunk. Csécsen, a Firesz központban
és Jókán, vagy Komáromban.
Ha felkérés érkezik, mindig összejön a csapat.
Gondolom, Édes Árpád figyelemmel kíséri a kórus sorsát.
— Hogyne. Neki ez szívügye.
Az éneklés mellett mivel foglalkozol?
— A gimi után megpróbáltam bejutni matematika-közgazdaságtan szakra. Később
magyar szakon felvételiztem Prágában. Az sem sikerült. Most könyveléssel
foglalkozom, és megpróbálok elmélyülni a számítógép rejtelmeiben.
Vasárnap pedig különös hivatást űzöl.
— Istentiszteletet tartok gyermekeknek Miglécen és Szinán, ami felemel a földről.
Amíg a felnőttek a templomban vannak, addig a gyermekeikkel, négyévestől ötödikesig,
énekelünk, bibliai történeteket elevenítünk meg, beszélgetünk.
A családban a vallás mindennapi szükségletként van jelen?
— Bátyám református lelkésznek tanul. Csak az a kár, hogy nagyon ritkán
van itthon. Mindig utazik.
Terveid?
— Egy jó munkahely. És sok-sok idő a „gyermekeim“ körében!
Dezső István
Dunaszerdahelyi lány került ki győztesen a Miss Ifi-Diart 2002 olvasói
versenyéből. A 9-es számmal induló 19 éves Kevicky Erika szeme kék, 170 cm magas, 53
kg, méretei: 92-59-92. Kedvenc hobbija a sport, tánc és az utazás.Az Ifi olvasóinak a döntése nem esett messze a zsűri véleményétől,
hiszen a szépségkirálynő második udvarhölgye is te lettél...
— Nagyon kellemes meglepetésként ért ez a kétszeri díjazás. Nincsenek még
tapasztalataim az ilyen versenyek terén, ez volt az első próbálkozásom. Nem hiszem,
hogy szebb rajtot elképzelhettem volna.
Milyen lesz a folytatás? Gondolsz arra, hogy esetleg a
modellszakmában próbálj érvényesülni?
— Igen, ez vonzó kihívás a számomra, de egyelőre még negyedév választ
el az érettségitől, hogy azt mi követi, még számomra is titok.
Gondolom először egy szép utazás, hisz ahogy a versenyen is
hallottuk, azt nagyon szeretsz. Merre vennéd legszívesebben az irányt?
— A meleg, tengerparti helyeket szeretem. Olaszországban már jártam, nagyon
klassz volt, ám ha csak az elhatározásomon múlna, akkor biztos Kaliforniában tölteném
a nyár nagy részét. Egyelőre azonban marad a horvát vagy bolgár tengerpart, ám azok
is gyönyörűek tudnak lenni.
Vajon egy ilyen csinos lány a filmvilág csillagai közül kit
tart az eszményi nőnek, illetve az ideális férfinak?
— Ha csak egy-egy nevet lehet mondani, akkor Sharon Stone és Bruce Willis.
A versenyhez visszatérve, te kit tartottál a legnagyobb esélyesnek?
— Én Csóka Tímeának adtam a legtöbb esélyt. A döntő csapat egyébként
nagyon jó parti is volt egyben. Valamennyi lánnyal nagyon jóban vagyok, ám mégis a
legjobban Zsuzsával és Katarínával jöttünk ki egymással. Nagy öröm volt együtt a
„dobogóra” lépni.
Oriskó Norbert
Kilenc citerás jóvoltából telt meg február 25-én a vezekényi Vén
Diófa vendéglő pincéje. A Bástya zenekar tartotta koncertjével egybekötött cédé-keresztelőjét.
Az 1998-ban alakult együttest már több ízben alkalmunk lehetett látni itt Szlovákiában
is, mint a Ghymes előzenekarát. De emlékezhet rájuk a Bíborpiros szép rózsa népzenei
verseny dunaszerdahelyi közönsége is — mint a verseny győztesére! A Kórusok Országos
Szervezete által arany minősítésben részesült citerások szívesen játszanak a
Felvidéken, sőt a révkomáromi Levente a zenekar szlovákiai „bástyája” is
egyben.A Bástya De sok idő című lemeze borítóján kiadóként a budapesti Periferic Records van feltüntetve. A név már önmagában sugall valamit a felvállalt küldetésből — fordultam az előbb épp pohárköszöntőt mondott Böszörmény Gergely, az említett kiadó igazgatójához.
— Igen, ugyanis nem a populáris, a divat által meghatározott zene támogatása jellemzi a tevékenységünket, hanem azoknak az értékes stílusoknak a felkarolása, melyek ma ugyan talán a tömeges méretű érdeklődés perifériájára szorultak, ám futamidejük annál hosszabb, mert nem üzleti szellem diktálja létezésüket, hanem olyan értékek, melyek sokkal szívósabban ellenállnak az idő vasfogának.
A szándék már önmagában is elismerést érdemel, de vajon mit
mutatnak a konkrét eredmények?
— A Periferic Records kiadványainak száma 2001-ben meghaladta a százat. Elsősorban
kortárs, szimfonikus rock zenét, folk-world zenét és jazz-fusion zenét adunk ki. Köztük
valószínűleg itt is ismerősnek cseng Sebestyén Márta, a Vujicsics vagy akár a Bástya
zenekar neve. Mára a kiadó a hozzá szerződött 40 zenekarral a magyarországi zenei élet
egyik meghatározó tényezőjévé vált.
A lemezkiadáson túl még mivel foglalkoztok?
— Nem csak terjesztőként, hanem koncertszervezőként is a művészek mögött
állunk. Sok teltházas koncertünk igazolja, hogy érdemes, igény van rá. Miután Szlovákiában
vagyunk, kiemelném közülük a tavaly novemberi, a Zeneakadémián rendezett „Határon
Túli Magyarok Zenéje” elnevezésű koncertet. A magas művészi értékű produkciókat
akkor is támogatjuk és értékeljük, ha nem közvetlenül a Periferc Records-hoz
tartoznak. Így van ez például a Ghymes együttes esetében is, akik az éppen említett
koncert fő műsorszámát jelentették. Továbbá nyári fesztiválokban is gondolkodunk,
ahol a fő szerepet majd a zene kapja. Az elmúlt évek során a kiadónál olyan hatalmas
szellemi erő gyűlt össze, amivel nekünk csak „tisztességesen gazdálkodni” kell.
-----
—
Levente pár évvel ezelőtt Pukkai Attila közreműködésével eljuttatott egy
demo-kazettát a Ghymeshez — emlékszik vissza a történtekre Gubucz Péter, a Bástya
szószólója. — Meglepődtek, így még nem hallottak szólni egy citerazenekart. Vendégjátékra
hívtak a pozsonyi, majd a pesti klubjukba is, valamint a tavalyi galántai koncertjükön
is felléptünk.
Mi jellemzi valójában a Bástya zenéjét? Már azt is hallottam
veletek kapcsolatban, hogy akár egy rock & roll számot is mesterien tudtok előadni.
— Vannak különböző játékos kísérletezéseink — melyek közül talán
Mézga Géza-dal a legismertebb —, ám elsősorban a népzenéből merítünk ihletet.
Az eredeti vonós zenekari hangzást szólaltatjuk meg citerán. Ezt segítik elő a különböző
citerák egész sora. Akad köztük olyan is, mely valódi újdonságnak számít a zenei
életben, mint például a basszuscitera. Tulajdonképpen eredeti népzenei felvételeket
ültetünk át a citerákra. Zenei gyűjtésünk kiterjed a történelmi Magyarország egész
területére, hozzáadjuk a zenekar tagjainak egyéniségét, köztük az éneket is, és
így jönnek létre a dalaink. Hangszereinket három kiváló mester készítette el.
Remélem, nem tűnik túl naivnak a kérdésem, de gondolom, nem a
pénzért csináljátok ezt...
— Nem, ebből valóban nem tudnánk még megélni. Szeretjük ezt, a hobbinál
azért jóval több, mert ez hit is egyben. A zenekar tagjai közül többen nyári táborokban
próbálják népszerűsíteni és egyben tanítani is ezt a zenét. Fontos dolognak
tartjuk, hogy minél több emberrel megszerettessük ezt a zenét, mert hisszük, hogy a
magyar kultúra szerves részéről van szó, mely egyben a nemzet összetartó erejét is
fejleszti. Természetesen nagyon örülünk, ha ezt még a határokat átlépve is
megtehetjük. Ausztriában is vendégszerepeltünk már, bízunk abban, hogy nyáron a
portugáliai turné is összejön. A népdal akkor él, ha művelik. Akkor tudjuk megőrizni
magyarságunkat, ha megtaláljuk az összekötő kapcsokat. Erre pedig a legjobb eszköz még
ma is a zene.
Oriskó Norbert
Néhány éve azt is elképzelhetőnek tartották, hogy a Ghymes pályafutása megszakad, vagy legalábbis nem „főállású” zenészekként folytatják, mert nekik is biztosítaniuk kell valahogy az anyagi hátteret. Ma már nem titok — a szórólapokra tekintve is egyértelmű — , nagy kaliberű mecénás, a tavalyi évet is óriási nyereséggel záró MATÁV áll főszponzori minőségben a zenekar mögött.Koncertek és Szlovákial
Most egy magyarországi turné kellős közepén álltok. Február
24. és április 19. között összesen 18 koncertet adtok Magyarországon. Azért Szlovákiára
is marad idő? — kérdeztem Szarka Gyulát.
— Fellépéseink helyszínét nem az országhatárok határozzák meg, hanem a meghívások.
Mi nem diszkrimináljuk az országot, nagyon szívesen lépünk fel az itthoni közönség
előtt. A megcsappant számú szlovákiai koncertek ellenére számunkra is roppant meglepő
volt, hogy besoroltak minket az ún. „szlovák-Grammy”, az Aurel-díj legjobb teljesítményt
nyújtó szlovákiai együttes kategóriájába, ahol még a No Name és a Free Faces együttesek
voltak. Nem is tudjuk, miért kerültünk oda, de jólesett. Egyébként, ha már Szlovákiánál
tartunk, akkor elmondom, hogy június elsején Farkasdon lesz Ghymes-koncert, és talán
Hobo is ott lesz majd.
Végre kijött az évek óta várt Bakaballada, melyen Hobo Földes
László szövegéhez ti írtátok a zenét. A hangszereken túl is hallhatóak vagytok az
albumon?
— Igen, Tomi és én két-két számot éneklünk a lemezen, és vokál formájában
többször is megszólal a Ghymes. A dalok összefüggő egészet alkotnak, ezt már Hobónál
megszokhattuk. Egy baka, tehát egy közlegény nyomorúságos élete — miközben távol
hazájától a gyászos emlékű Don-kanyarban harcol — rajzolódik ki. Nem csak az
ellenséggel kell megküzdenie... És a hazatérés szintén nem az álomvilágot jelent.
Egyébként ma is annyi háború zajlik a világban, hogy a téma aktualitásához nem férhet
kétség. Ezt a lemezt egy baráti kirándulásnak tekintjük az együttes életében.
Hobo annak idején két számot is énekelt a Tűzugrás című lemezünkön, szívesen álltunk
e viszonzás elé. Annak ellenére, hogy a zene a tőlünk megszokottól kissé talán
rockosabb, úgy vélem, a Ghymes-hangzás így is megmaradt és felismerhető.
Ha már a díjaknál tartottunk, azokból is több van Magyaroszágon...
— Megkaptuk a Magyar Rádió Emerton díját, és a karácsonyi ünnepek előtt a Magyar
Művészetért-díjat is átvehettük. A díj eszmei értékét mutatja, hogy olyanok
mellett kaptuk meg, mint például Szabó István Oscar-díjas filmrendező, Hamvas Béla,
az egyik legnagyobb magyar gondolkodó (in posztumusz), Csomós Mari vagy Gyurkovits
Tibor. Továbbá itt van az Arany Zsiráf is, melyet harmadszorra végül is elvittünk.
Ezeknek a díjaknak inkább erkölcsi jelentőségük van, nagy megtiszteltetést
jelentenek, és egyfajta „lökést” is adnak nekünk, hogy talán mégis jó az, amit
csinálunk. A legértékesebb elismerés azonban mindig a koncertjeink közönségétől jön.l
Van valami jó hír is?— Hát, nem tudom, hogy kinek az, de hamarosan ismét stúdióba
vonulunk, és az év vége felé megjelenik az új Ghymes-lemez. Talán ennyi.
Oriskó Norbert
Pszichiáter a nővérhez:
— Elég, ha úgy mondja: nagyon elfoglaltak vagyunk. Ne mondja azt állandóan, hogy ez
egy „őrültek háza“.
Az elmebeteg alkoholista megfogadja, hogy többé nem iszik. Amikor elmegy
a kocsma előtt, megveregeti a saját vállát, és így szól:
— Jól van, büszke vagyok rád! Gyere, igyunk egy felest!
A falu bolondja kap egy ócska biciklit, hogy legyen mivel közlekednie a
faluban. El is indul, ám pár méter megtétele után integet neki egy gyerek. A bolond
felveszi a gyereket a vázra, majd tovább hajt. A következő utcában megint egy gyerek
integet neki, akit a csomagtartóra ültet. Így haladnak, mígnem meglátja őket a rendőr,
aki már messziről lengeti a karját. A bolond odaszól neki:
— Nem látja, hogy tele vagyunk?
Az elmegyógyintézetbe bevisznek egy beteget. A főorvos látja, hogy nem
túl veszélyes a dolog, ezért berakja egy tömegszobába, ahol vagy negyvenen vannak. Másnap
reggel, amikor megnézték az új fiút, hogy mit csinál, látják, hogy valamennyi ápoltnak
laposra van verve az orra, kivéve az övé.
— Mi volt itt, háború ?
— Nem — feleli egy lapos orrú. — Az új fiú kitalált egy új játékot. Húzott a
földön egy vonalat, és aki át tud bújni alatta, az hazamehet.
Két pszichiáternek ugyanabban az épületben van a magánrendelője.
Mindennap ugyanakkor érkeznek, és egyszerre szállnak be a liftbe. A liftkezelő megdöbbenve
látja, hogy kiszállás előtt az egyik pszichiáter rendszeresen leköpi a kollégáját,
aki ezt egyetlen szó nélkül veszi tudomásul. Végülis a liftes már nem tudja mire vélni
a naponta ismétlődő jelenetet, és megkérdi
a sértett felet:
— Ne haragudjon, de miért nem csinál már valamit doktor úr? Szörnyű nézni, amit a
kollégája művel!
— Miért avatkoznék bele? -vonja meg a vállát a pszichiáter — Ez az ő problémája.
Az étterem annyira zsúfolt, hogy egy vacsorázni betérő férfi más
lehetőség híján odalép egy magányosan ülő hölgyhöz, és udvariasan megkérdezi,
volna-e az asztalnál szabad hely.
— Pimasz disznó! -kiáltja válaszul a hölgy. — Hogy én lefeküdjek magával? Soha!
Mindenki a férfit nézi, aki vörös képpel odébb kullog, és letelepszik a bárpult
mellé. Némi idő elteltével a hölgy feláll az asztaltól, és odamegy a megszégyenített
férfihoz:
— Ne haragudjon rám. Pszichiáter vagyok. Az imént csak egy tesztet csináltam. Kíváncsi
voltam, hogyan reagál egy ilyen inzultusra.
— Kérem, ez teljesen érthető, — mondja a férfi, majd elordítja magát: —
Micsoda? Tízezret egy éjszakáért? Hát mit képzelsz magadról, anyukám?
Egy partin:
— Ön pszichológus?
— Miért kérdi?
— Ön pszichológus.
Két pszichológus találkozik:
— Jó reggelt.
— Csak tudnám, mit értett ezen!
PSZICHIÁTERNÉL
— Van egy rossz és egy jó hírem: Önben ott rejlenek a homoszexuális hajlamok...
Viszont olyan helyes fiú!
— Doktor úr, az a nagy bajom, hogy engem senki nem vesz komolyan! —
panaszkodik a páciens.
— Na, ne vicceljen!
Elmegy a pszichiáterhez egy páciens, hogy a következő baja van:
— Éjjel mindig megjelenik egy kismanó álmomban és azt mondja, hogy most pisilünk és
reggelre mindig pisis lesz a pizsamám.
— Ha megjelenik a kismanó, mondja az orvos, — mondja azt, hogy nem, nem pisilünk...
Éjjel a páciens álmában meg is jelent újra a kismanó és mondta:
— Most pisilünk.
A páciens erre azt mondta, hogy: — Nem, nem pisilünk.
— Akkor kakilunk, - mondta a kismanó....
— A pszichiáterhez bemegy egy páciens: — Doktor úr, engem semmibe
vesznek.
— Remek, kérem a következőt !
— Nem tudok aludni, doktor úr. Egész éjszaka nem hunytam le a
szememet.
— Ja, kérem. ha nem hunyja le a szemét, akkor hiába várja, hogy elaludjon.
Szőke nő a pszichiáternél:
— Doktor úr, engem mindenki ostobának tart.
— Értem a problémáját. Mondjon el szépen, lassan mindent az elejétől.
— Dok-tor úr, en-gem min-den-ki os-to-bá-nak tart...
— Doktor úr, az emberek egy szavamat sem hiszik el.
— Rendben van, de mi a valódi problémája?
- Hogyan lehet megkülönböztetni a pszichológust a klienstől?
- ???
- Meg kell nézni, hogy merre áll az asztalfiók.
Egy embernek elromlik az autója a bolondok háza előtt. Próbálja javítgatni,
de nem megy. Az egyik bolond kiszól az ablakon, hogy ő megjavítja, csak szóljon a főorvosnak,
hogy engedje ki egy órára. A férfi rá sem hederít a bolondra, de csak nem sikerül
megjavítania az autót. A bolond ismét kiszól, hogy pillanatok alatt megjavítaná, de
nem tud kimenni. A férfi végül enged, és eléri, hogy a bolondot kiengedjék egy
negyedórára. A bolond megnézi a motort, és percek alatt megjavítja. Meglepődve nézi
a férfi, majd megkérdi:
- De hisz ön egy jó szakember, és teljesen normálisnak tűnik. Minek zárták mégis
ide be?
- Ja fiam, én ki akartam szökni az országból.
- De hát akik szökni próbálnak, azokat nem ide zárják!
- Igen, csakhogy én a Szovjetunióba akartam szökni.
Rákosi ellátogat a bolondok házába, ahol az összeterelt betegeknek
beszédet tart. A bolondok lelkes tapssal jutalmazzák, néhány ember azonban nem nyilvánítja
ki a tetszését. Máris ott terem néhány ÁVH-s:
- Maguk miért nem tapsolják meg Rákosi elvtársat?
- Mert mi ápolók vagyunk és nem bolondok! - hangzik a válasz.
A páciens elmegy egy pszichiáterhez és elmondja hogy nagyzási mániája
van. Az orvos:
- Feküdjön le a díványra és nyugodtan kezdje el mesélni egész elölről.
- Rendben. Először teremtettem az eget és a földet.
Pszichiáternél:
- Ha egy sötét szobába bezárkózik egy üveg konyakkal és egy csinos nővel, mihez nyúl
először ?
- A villanykapcsolóhoz.
TALÁLÓSOK:
Hogyan lehet megkülönböztetni az őrültek házában a személyzetet
az ápoltaktól?
— Az ápoltak idővel jobban lesznek, és hazamennek.
Vagy?
— A személyzetnél van a kulcs.
Gyógyult nyilatkozatok:
Az én kisebbrendűségi komplexusom nem olyan jó, mint a tiéd.
Az idegbaj öröklődő betegség. Én is a gyerekeimtől kaptam.
Korábban többszörös személyiségem volt, de most már jól vagyunk.
A
kasztrendszerSokan talán úgy gondolják, hogy a bájaikat pénzért áruló hölgyeket egy kalap alá lehet sorolni. Pedig ez korántsem így van. Egy nő árát sosem az szabja meg, hogy néz ki, vagy éppenséggel mit tud. Ennek a szakmának is megvan a maga „kasztrendszere”, amely szerint a lányokat kategorizálni lehet. Anélkül, hogy bármiféle értékítéletet mondanánk, haladjunk lentről felfelé:
E képzeletbeli kasztrendszer legalsó szintjén azok a hölgyek állnak — jobban mondva inkább ácsorognak —, akiket a városon kívüli országutak mentén láthatnak az autósok látszólag tétlenül várakozni. Öltözékük kihívó, kicsiny táskájukal lóbálva egyáltalán nem keltik a vándorlásban megfáradt stoppos benyomását. Egy biztos: nem magányos vadászok ők, rendszerint „vigyáznak” rájuk azok, akik odaállították. Két „fuvar” lebonyolítása között nincs lehetőségük alapvető higiéniai módszerek alkalmazására, és valljuk meg, nem is mindig a legszebbek mosolyognak ránk a szélvédőn túlról. Ennek megfelelően szolgáltatásaikat is mérsékelt árakon mérik, 300–500 koronáért már végeznek némi beavatkozást az erre vágyó férfiú nemi életébe. Autóban vagy egy bokor tövénél.
Sokkal kulturáltabb körülmények között élvezheti e hölgyek kegyeit az, aki telefonon szervezi meg az ilyen találkáit. A keresett számokat többnyire a hirdetési napilapokban, vagy az erre specializálódott szex- és pornómagazinokban találhatják meg az érdeklődők. Lehet címre menni, de az is megoldható, hogy a telefonban a leggyönyörűbbnek lefestett hölgy a lakásra jöjjön, és szigorú órarend szerint (a legtöbb esetben pontosan kicsöngetnek) „lássa el az ápolásra szoruló páciens baját”. Nyugalom, higiénia, puha ágy biztosított, de ennek megfelelően az ár is magasabb. Egy sima aktusért 1000—2000 koronát kérnek óránként, az extrákért plusz felárat kell fizetni.
Az elegánsabb bárokban, szállodákban „szolgálatot teljesítő” hölgyeket említve még egy fokkal feljebb lépünk. Ők már jobban megválogathatják klienseiket, nemegyszer valutában kapnak fizetés. Áraik jóval szélesebb skálán mozognak, mint az iméntiekben felsorolt kolléganőiké. Egy óra önfeledt szórakozás nem ritkán ötezer koronánál kezdődik, de ezt a tarifát már inkább olyanoknak szánták, akik általában hó végén, fizetés előtt sem lapos pénztárcával járnak-kelnek a világban.
A legnagyobb ugrást a negyedik „kaszt” jelenti. Ők azok, akik valóban csinosak, valóban intelligensek (persze itt is akad kivétel), beszélnek egy-két nyelvet, és eme pénzkeresetük helyszínéül leginkább külföldi városokat választanak. Ők röpködnek Párizsba, Londonba, Rómába vagy éppen valamelyik németországi városba. Kiválasztásuk többnyire fotók alapján történik (manapság az Internet nagyon könnyűvé teheti ezt), az oda-vissza repülőjegy a reptéren van letéve számukra, és egy-egy hétvégi kiruccanás után nagyon csinos összegekkel a zsebükben térnek haza. 500 dollár (kb. 25 ezer korona) teljesen átlagosnak mondható háromnapi „munkáért“, de még mindig nem ez a csillagos ég, e „szakma” fellegvára a közel-keleti olajállam nagyvárosai. A modern háremekbe nem rabolják a nőket, mennek ők maguktól is. Luxusjachtokon hajókáznak, pompázatos partikon vesznek részt, és olykor ágyba bújnak egy-egy herceggel. Rendszerint egy hónapig tart a „kiküldetés”, mert a mondást az arabok is ismerik, miszerint „minden nőnél van jobb nő”. A lányok nem szomorkodnak emiatt, hiszen a látogatásuk szépen hoz a konyhára. A napidíj 500 dollár körül van, ami egy hónap alatt mintegy 750 ezer koronát jelent.
Általános megvetés
Nincs törvény, ami szabályozná e hölgyek tevékenységének működését. Azok, akik tehetnének ennek érdekében valamit, mégsem tesznek. Pedig köztük is vannak, akik rendszeresen vendégeskednek efféle szolgáltatásokat nyújtó intézményekben. Nagy üzlettől esik el az ország. A legnagyobb pénzforgalom itt bonyolódik, és ez mind ellenőrizetlenül, s adózatlanul vándorol egyik zsebből a másikba. A legtöbben — nők és férfiak vegyesen — megvetik azokat a lányokat, akik így próbálnak boldogulni az életben. Pedig létük bizonyítja, hogy szükség van rájuk. Ha nem így lenne, ők sem lennének.(forrás: www.szex.com)
Kos: március 21. — április 20.Úttörő típus vagy, és a legtöbb emberről azt gondolod, hogy köcsög. Gyorsan rápirítasz másokra, türelmetlen vagy és megveted az emberek tanácsait. Semmi máshoz nem értesz, mint hogy kiboríts mindenkit a környezetedben. A tükörbe nézve imádkozol, ráadásul problémáid vannak az erekcióval... Le kellene bontanod a tudásod és a beszéded közti gátakat. Ha úgy döntesz, hogy lefekszel valakivel, akkor ne géppuskacsővel akard őt kielégíteni!
Bika : április. 21. — május 20.Gyakorlatias vagy és kitartó. Bulldogtermészeted van és rengeteget dolgozol — a legtöbb ember azt gondolja rólad, hogy egy csökönyös, makacs seggfej vagy. Nem biztos, hogy tévednek! Beszéd közben hajlamos vagy a nyáladzásra és köpködésre. Ráadásul még zsugori is vagy. A felső tízezerbe nem úgy kell bekerülni, hogy lenézed az „alsó” milliókat. Tanuljál, és esetleg itt-ott előveheted a szekrény alól az Ablak—Zsiráfot! Persze, csak ha a tudás nem túl fájdalmas!
Ikrek: május 21. — június 21. Jó eszű és intelligens vagy. Gratulálunk! Téged azért szeret sok ember, mert biszex vagy. Hajlamos vagy rá, hogy túl sokat várj vissza, szinte semmiért. Az étteremben hagyott borravalód úgy néz ki, mintha eltévesztetted volna a tizedesvesszőt... Egy olcsójános pancser vagy. Ha az irigység fájna, akkor túlharsognád az oroszlánt! De így csak sárgulsz, mint a citrom! Az Ikrek megrögzötten dögönyöznek a vérfertőzés mocskos tócsáiban.
Rák : június 22. — július 22. Együttérző és megértő vagy mások problémáival, s ettől igazi balfék palimadár... Csak halasztgatod a dolgokat. Ezért mindig is csak segélyeken fogsz tengődni és egy lyukas garast sem ér az életed. Csupa Rákok vannak a dutyikban... Eszed még csak volna, de a használati utasítást a boltban felejtetted. De legalább a szexben nagyot tudsz nyújtani. Még a kicsit is. Az egészséggel viszont nem lesz gondod, téged még a nyavalya is messze elkerül.
Oroszlán: július 23. — augusztus 22. Úgy gondolod, hogy született vezető vagy. Jó, lehet, de ettől függetlenül a többiek úgy gondolják, hogy egy idióta barom vagy. A legtöbb Oroszlán erőszakos kötekedő. Hiú vagy, és nem bírod elviselni az őszinte kritikát, az arroganciád pedig vérforraló. Üvölteni, bezzeg azt tudsz! Az Oroszlánok jobban szeretik a maszturbálást az igazi szexnél. Ettől olyan kérges a kezük, nem a sok munkától!
Szűz: augusztus 23. — szeptember 23. Te vagy a logikus típus, aki utálja a rendezetlenséget. Akadékoskodásod kiborítja a barátaidat és munkatársaidat. Hideg vagy, nincsenek érzelmeid és gyakran elalszol szex közben. A Szüzekből ezért jó politikusok és kerítők lesznek. A munkában is szűzies vagy, érintetlenül hagysz mindent! De legalább jó őr válhat belőled, mert nem nyúlod le a cuccokat. A napi sajtót azonban ne csak a WC-papír helyettesítésére alkalmazd!
Mérleg: szeptember 24. — október 23. Te vagy a művész-típus — mert nem tudsz megbirkózni a valósággal. Esélyed egy jó álláshoz vagy a meggazdagodáshoz valahol nulla és mínusz ötmillió között... A legtöbb Mérleg nő prostituált, a férfi pedig szoknyapecér. Minden Mérleg nemi betegségben halálozik el. A mérlegek teste nagyon fejlett, messze meghaladja az agyuk korát. Nincs benne semmi meglepő, ha az egészségügyi lapjukat esetleg egy állatorvos őrzi.
Skorpió: október 24. — november 22. Sunyin ravasz vagy és cseppet sem megbízható. A csúcsot azért fogod elérni, mert egy gramm erkölcs nem sok, annyi nem szorult beléd. A legmocskosabb fantáziájú fráterek között a Skorpiók vannak a legtöbben. „Dzsoki-Juing” mellettetek egy ma született bárány. Így nem csoda, ha sok Skorpiót élete delején kinyírnak. De sokszor maguk végzik el ezt tévedésből, akadt már olyan Skorpió is, aki agya teljesítményét akarta serkenteni, s mivel nem volt otthon Red Bull, a 220 voltra kötötte magát.
Nyilas: november 23. — december 21. Lelkes vagy és optimista. Csökönyösen a szerencsére hagyatkozol, de csak azért, mert a tehetségnek az írmagja is hiányzik belőled. A Nyilasok döntő többsége alkoholista és az emberek csak röhögnek rajtad, és ezt te is tudatosítod. Reménykedésre nincs okod, már a pszichológus sem segíthet, maximum még őt is megfertőzöd. Nem csoda, hogy a kedvenc számod a nulla.
Bak: december 22. — január 20. Konzervatív vagy és félsz minden kockázattól. Alapvetően egy értéktelen, ügyeskedő kis balfácán vagy. Arnold Benedictet kivéve egyetlen egy fontos Bakot sem produkált a világtörténelem. A társadalom szerencséjére legtöbbetek impotens is... Az eszed pedig: ha a Nagy Fal mögött élnél, valószínűleg „Íkúnuku” lenne a beceneved. A Bakok olykor a saját gyermekeiket sem ismerik meg, ha azok feje nincs sapkával megjelölve.
Vízöntő : január 21. — február 19. Találékony elme vagy és épp ezért sokra akarod vinni. A cél érdekében rengeteget hazudozol, de ha éppen nincs semmi célod, akkor is. Ugyanazokat a hülye hibákat követed el, mert annyira átkozottul ostoba vagy. Sokan gondolják rólad, hogy elfuserált alak vagy, de hát az vagy. Utálják a képedet, ám ez részedről kölcsönös. Viszont te legalább élvezni tudod az életet, tudod jól, hogy szép szóval nem érsz el semmit, és legalább úgy próbálsz tenni, mintha értenél valamihez. És már ez is valami!
Halak: február 20. — március 20. Élénk a képzeleted — gyakran gondolod, hogy a CIA vagy az FBI figyeltet téged. Azt hiszed, hogy azért süt a Nap, hogy csak téged lessen! Rendkívül csekély a befolyásod a barátaidra, ismerőseidre és az emberek kikérik maguknak állandó erőfitogtatásodat. Beképzeltségben szenvedsz és általában véve egy piti alak vagy. A Halak rémes dolgokat tesznek kis állatokkal. A játékszenvedélyed viszont hatalmas, csak nem érted, hogy miért tartják etikátlan dolognak a társaid, mikor dominózás közben sáncolsz.
Egy szervezet akkor működőképes, ha biztos alapokon áll, és ütőképes, de együttműködő vezetőség irányítja. A Magyar Ifjúsági Közösség erős bázisra épít: tagságunk száma már meghaladta a 2100-at, alapszervezeteinké pedig megközelíti az 50-et! Helyi szervezeteink vezetőinek már különböző rendezvények alkalmával többször is megadatott az alkalom a kapcsolatépítésre, szakmai tapasztalatcserére – ez azonban néhány kivételtől eltekintve mind ez ideig inkább egyéni kezdeményezésre történt. Az országos elnökség éppen ezért úgy döntött, az idei évben is egy vezetőképzőn kell a csapatot összehozni, építeni. Február 16-án, 2002-ben először, meghívta az alapszervezetek elnökeit, illetve aktivistáit Köbölkútra az Ardea üdülőbe. A tréninget a magyarországi Telek Ervin irányításával és segítőjével, Rabec Istvánnal valósította meg. A csapatépítés terén is már sokéves tapasztalattal rendelkező képző, aki odahaza kábítószerfüggő fiatalok terápiájával is foglalkozik, a mintegy harminc fiatalt az összmunkára serkentette, megerősítve bennük a hatékony együttműködéshez is nélkülözhetetlen önbizalmat, magabiztosságot és a csapatszellemet is. Este a képzés lezárásaképpen az érdeklődők részt vettek a búcsi alapszervezet által rendezett Bálint-napi bálon, ahol a Bonita együttes szolgáltatta a zenét. Mivel a Magyar Ifjúsági Közösségnek nincs fizetett alkalmazottja, és mindenki önkéntesen, időt és gyakran pénzt nem sajnálva tevékenykedik ezen a területen, fontosnak tartjuk, hogy tagjaink és természetesen alapszervezeteink vezetői is megtalálják a kellő motivációt munkájukhoz. Tervezzük, hogy ebben az évben további képzésekre is sor kerül. Erről és egyéb programjainkról időben értesítünk mindenkit.-sz-
Hol volt, hó nem volt…A Szlovák Paradicsomban szervezte meg idén a Fidelitasszal együttesen téli táborát a Magyar Ifjúsági Közösség — a Rákóczi Szövetség, valamint a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete támogatásával. Mlynkyn, a „Tátra 2002” rendezvényünk helyszínén ottlétünkkor (március 7—10.) a hó már csak foltokban tanúsította, hogy nemrég még itt járt a tél. A 80 felvidéki és magyarországi résztvevőt viszont ez nem gátolta abban, hogy a hegyvidéki sportlehetőségeknek hódolhassanak. A síelni vágyók tavalyi „törzshelyünkön”, a Kőpataki-tónál (Skalnaté pleso) élvezhették az elmúlt tél maradék örömeit, a túrázók pedig Lomnic és a Szlovák Paradicsom természeti szépségeiben gyönyörködhettek, ezen kívül megjárták a Szepesség látványosságait, mint például az iglói romot és Lőcsét – az utóbbiakat már természetesen busszal.Hagyományainkhoz híven ellátogatott körünkbe Halzl József, a Rákóczi Szövetség és az Illyés Közalapítvány elnöke, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Szabó László, az Ifjúsági és Sportminisztérium államtitkára és Czimbalmosné Molnár Éva, a pozsonyi Magyar Köztársaság Kulturális Intézete igazgatója is. Vendégeink közreműködésével sor került egy kötetlen beszélgetésre is, amely keretén belül a résztvevők leginkább a magyarigazolványról, a kedvezménytörvényről és Magyarország olimpiai pályázásáról érdeklődtek.Sokunknak úgy tűnt, a vakító, verőfényes napsütés ellenére a hegyekbe még nem köszöntött be a tavasz – és vele a szerelem sem. Ezt mindenekelőtt a szakácsok adták tudtunkra mélyen a „szabvány” alatt sózott ételeikkel. A vigadalom persze nem maradhatott el: esténként egyes résztvevők vezetésével a többi szállodavendég is meggyőződhetett róla, hogy mulat a magyar. (Az idei sítúra „himnuszául” a legnagyobb sikert aratott Irigy Hónaljmirigy „Karel Gott-paródiáját” lehetett volna kinevezni.) Egy további este pedig a bájos, kényeske stílusával közismertté vált, körünkben csak „Blondy”-nak becézett „bar-girl”, Szlovákia többszörös kick-box bajnokának bemutatójára invitált minket.Dióhéjban ilyen volt a MIK idei téli tábora. Természetesen a négy nap alatt sokkal több élményben volt részünk, de ezeket a többi résztvevőtől is meg lehet kérdezni – még bőven akad mesélnivaló. Azt hiszem, a legélvezetesebb azonban az egészet személyesen átélni. Jövőre…Szilvi
Az Egyetemi Mozgalomban bekövetkező változásokról még nem adtunk számot az Ifiben. Még a múlt év végén sor került a nyitrai MIK-ben a tisztújító közgyűlésre, melyen Dohányos Róbert lemondott az elnöki tisztségről. Utódául Grajczki Istvánt választottuk, aki a megszokott útról nem akar letérni, és továbbra is folytatni szeretné a már hagyományos klubesteket és egyéb rendezvényeket, persze, új tervei is vannak.Az idei évben az első klubest február 19-én volt a Vrstatyban (a már megszokott helyen), de most — szerencsére — több volt az érdeklődő, így a már megszokott arcok mellett új ismerősöket is szerezhettünk. Ez a nagy érdeklődés bizonyította számunkra, hogy a befektettet munka nem hiábavaló. AZ EM másik rendezvénye a magyarigazolványról szóló előadás volt, ahol az érdeklődők meghallgathatták Duray Miklós okfejtését, hogy mért nem kell félnünk kiváltani az igazolványt, a státustörvényig vezető bonyodalmakról is hallhattunk. Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért Központi Irodájának vezetője a magyarigazolvánnyal járó előnyöket ismertette.
Neszméri Tünde
Mivel telik
egy napod?
— Reggel futni megyek. Somodi környéke nagyon szép. Aki már járt erre, el
tudja képzelni, mit érezhetek, ha egy ilyen gyönyörű táj közepén edzem. Hazatérve,
otthon dolgozom a ház körül. Ha délután nem vagyok edzésen, akkor súlyzózom. A
napot pedig mindig újabb futással zárom.
Öt éve, azon a bizonyos nyári napon éppen kerékpároztál a faluban.
— Kilencvenhét július elején hátulról elgázolt egy autó. Nyílt lábszártörést
szenvedtem. Szinte szétroncsolódott a lábszárcsontom. Életem legborzasztóbb
pillanatait éltem át. Kilenc hét gipsz, azután hét hónapig fixátor a lábamon. A sérülésem
után egy évig le sem tettem a lábam a földre. Az orvosok azt mondták, felejtsem el a
kick-boxot. Tanuljak inkább sakkozni.
Hogyan kerültél a kick-box közelébe?
— Fiatal srácként kedveltem a bunyós filmeket. Csodáltam a hősöket, miképp
tudnak úgy verekedni. Beiratkoztam a Szepsiben alakuló kick-box klubba, melynek kilenc hónap
múlva a vezetője lettem. Többen vezették előttem, de mindenki feladta. Az edzőtanfolyam
elvégzése után, kilencvenöttől lettem ott edző és klubvezető.
Mesélj a klubról!
— Húsz és huszonöt fő között mozog a létszám, nyolctól huszonnyolc évesig
a jelentkezők korosztálya. Szepsi környékén fekvő falvakból, Debrődből, Tornáról
jönnek ide srácok. Jelenleg húsz fiú és három lány jár az edzésekre, melyek
kedden és pénteken délután ötkor kezdődnek a szepsi szlovák gimnázium tornatermében.
Kedden este kilencig maradunk, pénteken este hétig. Irodánk nincs, a 0907/640-377-es
információs telefonszámon érhetnek utol az érdeklődők. Bejegyezett bennünket a
Szlovák Kick-box Szövetség. Irányítanak, tájékoztatnak, meghívókat küldenek. A
szövetséghez tartozó huszonhét klub közül tavaly a kilencedik hely jutott nekünk.
Ezt mivel érdemeltétek ki?
— Eddig nyolc arany-, tizenhárom ezüst- és tizennégy bronzérmet szereztünk
a Szlovák Kupa viadalokon és a két világkupa versenyen.
Térjünk vissza a történetedhez! Mi adott erőt a fájdalmaid elviseléséhez?
— A terveim, melyeket szerettem volna befejezni. A klub tagjai, akik vártak.
Meg a sport, a mozgás.
Önerőből jutottál kimagasló eredményeidhez.
— Mindent saját magamnak köszönhetek. Nagyobb mérkőzések előtt Kassára
járok edzeni Haki nevű barátomhoz. Kilencszeres világbajnok boxban.
Mi mindenen kellett végigküzdened magad?
— Minden verseny első három helyezettje pontozva van, és a pontjai alapján
állítják össze az évi rangsort. A rangsor alapján kerül a versenyző a Szlovák
Kupa viadalokra, melyekre évente ötször kerül sor, az ország öt nagyvárosában.
Ezeken a versenyeken újabb pontok gyűjthetők. A legtöbb pontot gyűjtő indulhat a
Szlovák Kupa megmérettetésen, melynek díja egy felkészítő tábor a világbajnokságra.
Miután mindezt végigcsináltam, tavaly bekerültem a WKA-világbajnokságra. És a 65-70
kilogrammosok kategóriájában megszereztem az ezüstérmet. Ezúton is köszönet Szepsi
és Somodi önkormányzatának meg Vanyo Jánosnak, az Edemi cég vezetőjének, hogy
eljuthattam a bécsi világversenyre.
A bunyón kívül mi érdekel?
— Szeretek színházba, moziba, múzeumba járni. Szívesen olvasok. Rejtő Jenő
a kedvencem. Ezek fontos adatok lehetnek a lányoknak, mert még nem vagyok nős. Keresem
az igazit, nem akarom elsietni.
Mi a csillagjegyed?
— Rák.
Lehet valami köze sorsod alakulásához?
— Nem foglalkozom a horoszkóppal. Azt mondom mindenkinek, ne a magasságokból
ítéljen meg. Hanem a mélységből, ahonnan idáig jutottam. Az sokkal fontosabb.
Dezső István
Ľudovít Fulla
(1902–1980) születésének 100. évfordulója alkalmából retrospektív kiállításra
hív benneteket a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galéria. Fulla, akit elsősorban a
népmese-illusztrációiról ismernek a legtöbben, a szlovák modern művészet
legjelentősebb és legelismertebb személyiségeihez tartozik, és a kiállítás éppen
Fulla festményeinek sokrétűségét, sokszínűségét és kisugárzását szeretné
bemutatni.Fulla egészen sajátos módon ötvözte műveiben az európai avantgárd
festészetet (Klee, Kandinszkij, Chagall) a szlovák népművészettel, a középkori
falfestéssel és gyermekrajzokkal. Mindezeknek az ötvözetéből egy sajátosan eredeti
és autentikus festői nyelv jött létre.
A kiállításon, amelyet egészen május 26-ig tekinthettek meg, időrendi sorrendben láthatóak Fulla festményei, grafikái. Mintegy háromszáz munkát sikerült kiállítani, és igazán örvendetes, hogy a festmények legjavát láthatjuk. Például Fulla csodálatos festményét, a Cirkuszt Csehországból kérték kölcsön a kiállítás szervezői.Érdekességként említem meg, hogy az állami galériákban körülbelül ezerháromszáz Fulla-kép található. Ľudovít Fulla festményeit szerte a világon megismerheti a közönség, megtalálhatók a párizsi, a bécsi, a prágai, a zlíni galériákban, illetve múzeumokban.
A több hónapon át tartó jelentős kiállítást különféle érdekes programok kísérik. A rózsahegyi és bazini kiállításokon kívül lesznek előadások, koncertek, beszélgetések a neves festőművész életéről és munkásságáról. Az előadásokra elsősorban a diákokat várják a szervezők.(-te-)
Kiosztották a legrangosabb díjat, a Grammyt. A U2-nak összesen négy szobrocska jutott. Ez várható volt, mivel a fiúk az utóbbi időben mindig bevetik a jól bevált „álljunk ki az üldözöttek mellett” témát, ami bejön. Amit díjjal kell jutalmazni. Alicia Keys, a huszonegy esztendős rhythm and blues reménység ötöt nyert. Ezzel is számolni lehetett, mivel minden Grammy kitermel, és szó szerint kitermel egy nagy felfedezettet. Nyilvánvaló volt, hogy az idén őt kellett felfedezni, mert hónapok óta mást sem hallunk, csak azt: micsoda tehetség. Jutott díj néhány nagy öregnek is, nem ment haza üres kézzel Bob Dylan, James Taylor és Eric Clapton sem. Ez utóbbi a Grammy történetében a folyamatosságot képviseli, pedig nincs is folyamatosan jelen a könnyűzenében. Ez is elgondolkodtató. Olvasóink a listát és a róla szóló tudósításokat szemlélve, azt gondolhatnák, hogy akik itt megkapják a díjakat, azok határozzák meg korunk zenéjét. Pedig nem. Vagyis meghatározzák, csak nem mindig a minőség tekintetében. Sokszor a névtelen előadók százszor jobb, minőségibb zenét produkálnak, csak éppen nincs mögöttük igazi menedzsment, aki eladja a produkciót, nincs meg az a személy, aki dollármilliókat invesztálna bele, hogy aztán a sokszorosát nyerje rajta. Ez van. Amerikában ez nagyban megy, a kis országokban meg kicsiben, de mindenhol ez van. A Grammy is azt mutatja, hogy a nagy kiadók nem adják fel a harcot. Hisznek abban, hogy nyerhetnek, bizakodnak, hogy megfelelő mennyiségű reklámmal és ízlésegyengetéssel ki lehet termelni olyan megasztárokat, akik betöltik a képernyőt, miközben újra és újra eléneklik ugyanazt, csak más körítéssel. Akiknek mélyen szántó és felettébb eredeti érzéseit milliók teszik magukévá, s éneklik fejük fölé tartott öngyújtóval. Szóval ilyen volt a Grammy 2002-ben. A külsőségeken volt a hangsúly, az a jó, ha minél nagyobb körülötte a felhajtás. De mégis, még mindig ez a legeredetibb díj. Akkor gondolhatja a kedves Olvasó, milyen a többi. Európa legnagyobb zenei piacán, Angliában az idén végleg elveszítette eredeti küldetését a British Awards. Sting például úgy megsértődött, hogy kijelentette: álmaiban se jöjjön elő a díjkiosztó, soha többé nem lép fel ezen. Pedig a legrangosabb elismerésben részesítették, életműdíjat kapott. Senki nem figyelt oda rá, s amikor a színpadon énekelt, az emberek inkább egymással beszélgettek, nem érdekelte őket az előadása. Ez is valahol érthető, hiszen a felmérések szerint a vendégek több mint fele azt sem tudta, hogy ki az a Sting. Az üzletembereket nem a zene szeretete vitte oda, hanem az, hogy lássa a másik: ő ezt is megengedheti magának. Az előadók közül aki nem nyert, az annyira a szívére vette, hogy jól berúgott. Mint a Jamiroquai frontembere, Jay Kay. Eljutottunk ugyanis oda, hogy egy zenész British Awards meg Grammy nélkül nem is zenész. Amolyan selejt. Hát ennyit a díjkiosztók kulisszatitkairól. Szerencsére azonban vannak még olyan előadók, akiknek az elmondottak ellenére nem lehet elvenni a kedvüket. Akik nem azért zenélnek, mert kitalálták őket, és díjakat is álmodtak melléjük, hanem azért, mert zene nélkül nem tudnak élni. Ez a hivatásuk, és élnek-halnak érte, még akkor is, ha az már szinte teljesen elveszítette az igazi küldetését.
PUHA JÓZSEF
Hol töltötted
diákéveidet?
— Előbb kézműipari szakközépiskolába jártam. Ez Budapest legnagyobb középiskolája.
Diákéveim alatt kétezer százan voltunk a suliban. Szobrásznak tanultam. Hatalmas volt
a túljelentkezés. Az alapiskola után négy helyre felvettek a nyolcból, ahová
jelentkeztem, de engem csakis a kézműipari érdekelt. Imádtam! Nagyon sokat jelentettek
az ott töltött évek.
Mi volt a kedvenc tantárgyad?
— Az irodalom. És hozzá a matematika. Persze, ez nem tartott örökké. Ha
most kéne matekból vizsgáznom, bizony gondban lennék.
Első szobrod?
— Egy amorf váza.
Melyik műved volt a legkedvesebb?
— Egy szoboregyüttes, három nőalak lett volna, ha elkészül. Harminc centiméteres változatban
megszületett a vázlat, de igazából embernagyságúra terveztem. Más-más korú
meztelen nők voltak. Az ártatlan lány, a meglett korú nő és az anya. Megcsináltam a
szoboregyüttest kicsiben, és akkor tönkre ment a kezem. Eszchémát kaptam, nem tudtam
tovább dolgozni. Azt mondták, allergia. Három év múlva kitalálták, mégsem az. Hiányzik
a szobrászat.
Suliszerelem?
— A fiúk fülig szerelmesek voltak belém, de addigra már kialakult egy
nagyon komoly kapcsolatom. Bármilyen hihetetlen, tizenkét éves koromban ismertem meg
első nagy szerelmemet. Öt évig tartott, azóta is jó barátok vagyunk.
Ki volt a szerencsés?
— Egy határon túli, erdélyi srác. Haraszti Istvánnak hívják. Rendkívül
értékes ember. Minden nap elém jött az iskolához. Az egész osztály és az osztályfőnököm
is imádták.n Hová mentél a kézműipariból?— Egy gimnáziumban
folytattam a tanulmányaimat harmadiktól. Mégis a mai napig a kézműipari jut eszembe,
ha a középiskoláról faggatnak.
Mit üzensz a mai diákoknak?
— Fontos az osztályközösség. Mondogatom is a gimnazista húgomnak, hogy a
remek kollektíva kihat az ember későbbi pszichikai életére, a felnőtt korára. A mi
iskolánkban a legtöbb tantárgyat művészemberek tanították, akik emberből, s nem
pedagógusból voltak gyúrva. Rengeteg örökérvényű mondásuk volt, amit
megjegyeztem, és az életben nem fogom elfelejteni. A könyvtáros nénit sem, aki második
édesanyámként foglalkozott velem. Huszonhárman voltunk az osztályban. Annyira együtt
lélelgeztünk, hogy hihetetlen. Megtanítottuk egymást arra, hogy össze kell tartani.
Együtt vagyunk erősek. Ez az üzenetem. Mert ma már ez hiányzik.
Lejegyezte: Bárány János
Az úgynevezett szólólemez onnantól kezdett körvonalazódni, hogy szép-lassan elszaporodtak az olyan Lovasi-dalok, melyek különböző okoknál fogva fennakadtak a Kispál és a Borz szűrőjén, valamiért nem passzoltak a zenekar repertoárjába. E dalok mellé aztán a későbbiekben már sorban készültek olyan szerzemények, melyek egy másfajta megközelítés igényével születtek. A lemez afféle „olyasmi, de mégsem ugyanaz”, hiszen, - bár a dalok a legtöbb Kispál és a Borz számhoz hasonlóan Lovasi András szerzeményei - ez a lemez struktúrájában, hangszerelésében és indíttatásában azért karakteresen elüt a csapat dolgaitól. A tizenegy dalt tartalmazó Bandi a hegyről, mondjuk úgy, stúdióban összerendezgetett privát szobazene. Hangszerelése a szokásos, ám esetünkben nem annyira hangsúlyos rockzenei elemek mellett felbukkanó ütőhangszerekkel, kedvesen kotyogó gépi grúvokkal, a sok akusztikus hangszerrel, a hegedűvel, a fúvósokkal és a nagybőgővel sokkal kísérletezőbb, sokkal szellősebb, sokkal kevésbé rockzenekaros, viszont egy tapodtat sem tágít a dalformától, sőt talán inkább még eggyel közelebb lép ahhoz. A dalok melankolikusak, viccesek, kedvesek. Tessék meghallgatni!
A recept pofon egyszerű. Az A*Teenst kell lemásolni. A svéd négyes óriási sikert aratott az Abba-dalok átdolgozását felvonultató lemezével. A B3-t három jóképű fiú alkotja, akik pillanatok alatt sok ezer hasonló korú ember példaképévé válhatnak. És hozzá slágerek a múltból. Olyanok, melyeken nem fog az idő vasfoga. Erre a célra a Bee Gees dalai tökéletesen megfelelnek, hiszen ezeket mindenki kívülről fújja korra és nemre való tekintet nélkül. Vagy ha mégsem, akkor majd most megismerik! Ezért kellenek a jóképű fiatalok. Ha a zene hallatán nem kapja fel a fejét a leendő célközönség, akkor majd felkapja a fiúk láttán, így azok rengeteg pozitívummal megáldott külseje majd eladja azt. Röviden ennyi. Az ilyen jellegű csapatok nagyjából így készülnek. Én személy szerint rendkívül kíváncsi vagyok arra, hogy a B3 tagjai mit tudtak a Bee Gees-ről, amikor belevágtak, amikor „kitalálták” őket, egyáltalán tudtak-e valamit. Mert az ötlet maga nem is olyan rossz. A B3 csupa Bee Gees-szerzeményeket átdolgozó albuma sem rossz, de itt figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a legendás csapat slágereit nehéz elrontani. Vagy inkább maradjunk annyiban, hogy a B3-nek ez nem sikerült. Hál‘ Istennek. Így a végeredmény egy közepestől jobb, bármikor hallgatható album. Csak ne lennének olyan „nyálasak”... De sebaj, majd becsukom a szemem.
A Szerelem első vérig című filmre és a folytatására, a két évvel később, 1987-ben készült Szerelem második vérig címűre összesen 2,5 millióan váltottak jegyet. És aki nem látta moziban, az láthatta a tévében, mivel azóta az összes magyar csatorna többször műsorára tűzte. Valószínűleg mindenki emlékszik a film két főbetétdalára is, melyek Demjén Ferenc előadásában kortalan slágerré nőtték ki magukat. Dobray György rendező-forgatókönyvíró jóvoltából ismét találkozhatunk a szereplőkkel a Szerelem utolsó vérig című magyar-olasz koprudukcióban készült játékfilmben. És ami a zenei anyagot illeti, elég megemlítenünk egy nevet: Presser Gábor. A név önmagáért beszél. A dalok zenéjét és szövegét ő írta. A közreműködők között van a szerzőn kívül Demjén Ferenc, Roy, Kovács Péter, valamint egy új énekesnő, az Amerikából hazatért, gyönyörű hangú Király Linda. Minden bizonnyal a legtöbb kereskedelmi rádió nem tűzi műsorára a dalokat, mivel nem követik a mai kor zenei követelményeit, ennek ellenére biztos, hogy slágerré válnak. Legalábbis egy-kettő a lemezről mindenképpen. De Pressertől ne várja el senki, hogy lemásolja a mai trendeket, és rádióbarát dalokkal rukkol elő. Ez nem az ő stílusa. Szerencsére. A Szerelem utolsó vérig március 21-től látható a magyar mozikban. A cédé meg már februárban megjelent!
Legutóbb
Virágnál tartottunk.
— Szegedre jár egyetemre. A tanulás leköti minden idejét és energiáját.
Nőtt utána virág?
— Magyarországon nagyon sok szép virágszál van. De a mai naptól fogva tudom, hogy
Szlovákiában is legalább annyi.
Arra célzol, hogy a következő lány az életedben esetleg egy szlovákiai
magyar lány lesz?
— Nem tudom, bármi megtörténhet. És bárminek az ellenkezője is.
Elmondtad, mennyit dolgozol. Mivel lazítasz? Még mindig szereted a kisautókat?
— Igen, vannak kisautóim. A nagy autókat is szeretem. Meg ott a sport. Nyáron kerékpározom,
télen síelek. Bár most egy kis pihenőt tartok. Tönkre ment a derekam, helyre kell
hozni. Azután elkezdem a paplanernyőzést. Kíváncsi vagyok, milyen élmény.
Paplanernyő?
— Nekiszaladsz egy sziklaszirtről, ugrasz egyet, közben húzod a hátad mögött a
paplanernyődet. Azután navigálod magad, ameddig csak bírod.
Nagy élmény egy szépségverseny is.
— Mindig az adott kornak, társadalomnak, ízlésnek megfelelő szintet tartó lányok
kerülnek ki győztesen. A helyzet pedig mindig változik. A lány, aki most győzött a
Miss Ifi-Diart versenyen, nem biztos, hogy tíz évvel ezelőtt is győz. Az pedig főleg
nem biztos, hogy harminc éve dobogóközelbe került volna. A ma esti szépségkirálynő
az estélyi ruhában való bemutatkozáskor fogott meg. Természetes volt a mozgása és a
mosolya. Van benne valami báj, amit nem lehet tanulni, de megfogja a környezetében tartózkodókat.
Nem siklik le róla a tekintet. Ott marad.
Mennyire esemény, hogy ez egy határon túli szépségverseny volt?
— Számomra ez egy emberibb közeg, mint mondjuk, egy szépségverseny Magyarországon.
Sokkal emberibb és tisztább volt, mint amire gondoltam.
Lett volna dolgod, egy élő közvetítés Ausztriából, mégis első szóra vállaltad,
hogy a zsűri elnöke leszel.
— Porckorongsérvet kaptam. Iszonyúan fáj. Azért ülök így, féloldalt, hogy ne is
terheljem a gerincemet. Nem autózhatok sokat. Nem mehetek a Salzburg melletti Altaussee síparadicsomba,
egy kollégám várja majd ott a műsorba meghívott vendégeket az ORF-stúdióban.
Reggel Budapestről, a Juventus Rádióból beszélgetek velük. Ám valóban úgy volt,
hogy Dunaszerdahelyről a szépségverseny után, éjjel Salzburgba utazom.
Szeretnél valamit bepótolni az elmúlt tizenkét esztendőből? A barátnőn
kívül.
— A barátokat. Van olyan barátom, aki időközben családos ember lett, és egy kicsit
kevesebb ideje jutott rám. Én meg nem mentem utána. Öt éve nem láttam a többieket
sem. Most ez jön. Megkeresem a barátaimat, és elmegyek hozzájuk beszélgetni.
Mit kívánjak a végén?
— Ne feltétlenül jó televíziós műsorokat. Hanem sikeres magánéletet!
Bárány János, Fotó: Somogyi Tibor
A cédéborítón
látható fotók az együttes tizenötödik jubileumi koncertjén készültek 2001 májusában.
Ez azt jelenti, hogy a cédé a Borostyán tizenöt éves pályafutásának a megkoronázása?
– László: Lényegében igen, bár ez az utolsó két év zenei
anyaga. Találhatóak rajta magyarságtudatú versek, ugyanakkor meditatív jellegű
modern költemények és klasszikus lírai alkotások is.
– Zsuzsa: Sok verset elolvasunk, és amelyik megtetszik, azzal próbálkozunk.
Elsődleges szempont a mondanivaló. Fontos, hogy a vers mondanivalója érvényesüljön
a megzenésített változatban is.
– László: Hetekig, hónapokig érlelődik bennünk a vers. Majd
kialakul a dallama. És amikor megszületik a dallam, már hozza magával a hangszerelést.
Megpróbáljuk azt a rejtett zenei világot a felszínre hozni, amit mi magunk érzünk a
versben. Szóval mindig a versből indulunk ki, nem egy adott dallamra ültetjük rá.
A cédén tíz megzenésített vers szerepel. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt két
évben ennyi készült el, vagy jóval több, de ennyi fért rá?
– Zsuzsa: A cédén tizenkét vers van, de hármat egy trilógiává
komponáltuk. Öszszetartozónak éreztük mondanivaló szempontjából. Születtek más
versek is, de azok kevésbé értékesek, legalábbis szerintünk, így nem kerültek fel
a cédére.
– László: Egy koncepciót követtünk. Magyarságtudatú versekkel
indítunk, melyek Jókairól, Klapkáról, Szent István királyról és a szabadságharcról
szólnak, aztán jönnek az említett dalfüzérré komponált Csontos Vilmos-versek, majd
Kulcsár Ferenc modern versei és egy Nagy László költemény. Ez már együtt
negyvenhat perc, és kár lett volna az összhatást megbontani más versekkel.
Harmadikként hallható a cédén a Révkomárom vára, Tóth Zsigmond verse.
Miért ez lett a címadó?
– Zsuzsa: Sokat gondolkodtunk a címadó dalon, két vers jött
számításba. Aztán mégis Tóth Zsigmond verse mellett döntöttünk, mivel mindannyian
komáromiak vagyunk. Másrészt ez volt a legrégebben megkomponált számunk.
Mondták már, hogy ez egy komoly anyag lett?
– László: Igen, mondták. Szerintünk is az. Mondanivaló
tekintetében. Azért alakult így, mert ezek a versek a szülőföld, a haza szeretetéről
szólnak. Jóval komolyabb jelleget tükröznek. És a hangszerelésbe is próbáltunk
olyan hangokat bevinni, melyektől kamarazenei hangzásúvá válnak. Használtunk olyan
hangszereket is, melyeket a múltban nem. Pánsípot, kobozt, több fajta gitárt,
mandolint.
Nagyon szép a cédéborító.
– László: 1595-ben készült rézkarcolat látható rajta
egy osztrák építész tollából, aki abban az időben azt a feladatot kapta, hogy várakról
készítsen rézkarcolatokat. Komárom váráról is. Ez megnyerte a tetszésünket, tökéletesen
illik a címadó dalhoz. Illetve rátettük díszített formájában a városi címert.
Mik a terveitek az anyaggal? Koncertturné?
– Zsuzsa: Szeretnénk a jövőben koncertkörútra indulni.
Minél több helyen bemutatni. Ott is, ahol még nem jártunk.
– László: Kelet-Szlovákiában még nem léptünk fel, reméljük
most eljutunk oda is. Érdeklődés van, csak sokba kerül az utazás innen, Komáromból.
Kaptunk meghívást Szőnybe, áprilisban lesz egy fesztivál. Megyünk Pécsre is, a pécsi
folkfesztiválra. Elkezdtük szervezni a mi rendezvényünket is, júniusban nyolcadik
alkalommal kerül sor a Borostyán fesztiválra.
Esetleg iskolákban is adhatnátok koncertet.
– Zsuzsa: Gondoltunk erre. Egy rendhagyó irodalomóra keretében
szívesen bemutatnánk.
Az első kazettátok ´97 karácsonyán jelent meg, a Révkomárom vára pedig
tavaly karácsonykor. Remélhetőleg a következőre nem kell négy évet várni.
– Zsuzsa: Szeretnénk kicsit aktívabban folytatni a munkát,
mint eddig. Nem volt eltervezett ez a karácsonyi kiadás, de így jött össze, anyagi
okok miatt várni kellett kicsit. Reméljük a jövőben hamarabb is kiadunk hanganyagot.
Vannak már tervek? Milyen versekkel próbálkoztok?
– László: Elkezdtem megzenésíteni Radnóti Miklós egyik
nagy költeményét, ami komoly hangszerelést igényel. Mivel a megjelent két anyagunkon
főleg felvidéki költők verseit népszerűsítettük, így úgy gondoltuk, kiadunk egy
gyűjteményt nagy költőktől. Adytól, József Attilától, Radnótitól, Kosztolányitól.
-péjé-
1977. február 9-én
született Kolumbia egyik kisvárosában. Tizenhárom éves korában búcsút intett a szülői
háznak, és mint a mesében, elindult szerencsét próbálni. Először modell akart
lenni Bogotában, később mégis örömmel fogadta el a Sony ajánlatát egy lemez elkészítésére.
A Magia címet viselő album 1991-ben jelent meg. Shakira ekkor még csak tizennégy éves
volt. Az elsőt hamar követte a második, a Peligro. Az igazat megvallva, a mesebeli királyfi,
nem jött el se gyémánt, se platina, de még aranylemez formájában sem. A szerény
sikerek láttán Shakira váltott: szerencsét próbált a filmek világában. 1994-ben
szerepet kapott az El Oasis című sorozatban. A kamerák előtti ténykedés se jött be,
így újra megpróbálkozott a zenével. Az 1995-ben kiadott Pies Descalzos-albumról az
Estoy Aqui című dal slágerré vált Latin-Amerikában. További három szám is
befutott, így Shakira harmadik albuma meghozta a várva várt sikert. A kiadványból több
mint négymillió fogyott el. És jöttek az újabb albumok: 1998-ban a Los Donde Estan
Ladrones?, és már nemzetközi sztárként 2000 elején az MTV Unplugged. Ez a korong
annyira megtetszett a Grammy akadémia tagjainak, hogy Az év legjobb latin pop albuma díjat
Shakirának ítélték oda, olyan riválisokkal szemben mint Christina Aguilera, Oscar De
La Hoya, Luis Miguel és Alejandro Sanz. Az énekesnő ezt követően elkészítette első
angol nyelvű lemezét, melyről a Whenever Wherever óriási sláger, világszerte a listák
élvonalában tanyázik.
Új külsejével azonban hazájában nem aratott sikert. A szexi csaj hiába vezeti a slágerlistákat,
az igazi rajongói haragszanak rá, amiért szőkére festette a haját. Azzal vádolják:
csak azért csinálta, hogy felvegye a versenyt amerikai vetélytársaival, főleg
Britneyvel. Shakira igyekezett megnyugtatni a rajongókat: „Ne féljetek, nem a sikerért
csinálom. Időről időre színezem a hajam, nem értem, miért probléma az, hogy néha
változtatok a külsőmön. Egy nőnek olykor szüksége van a megújulásra, és ennek
semmi köze a szakmai előmenetelemhez.” – nyilatkozta.
Amióta a német énekesnő
Let’s Get Back to Bed, Boy! című dalával ismertté vált, egy szabad perce sincs.
Interjúk, fotózások, tévészereplések követik egymást. „Barátokkal találkozni
vagy szórakozni – ezek a fogalmak az utóbbi időben ismeretlenek számomra.” –
mondta egy interjúban. Mindettől függetlenül Sarah kezdettől fogva tudta, hogy a
zeneiparban akar dolgozni. Az általános iskola első osztályától zene tagozatra és külön
énektanárhoz járt, és már tizenöt évesen főszerepet kapott egy musicalben. A 178
centiméter magas szőkeség ezenkívül modellkedett, és producereivel folyamatosan
dolgozott énekesi karrierjén. Az ő ötlete volt, hogy TQ-t hívják vendégreppelni az
említett dalba. „Michael Jackson mellett ő a másik nagy bálványom. Amikor felhívtuk,
meg voltam róla győződve, hogy nemet mond. De szerencsére nagyon bejött neki a dal.
És nemcsak ez az egy, hiszen az amerikai srác még három számhoz gyártott rapbetétet.”Sarah
jelenleg a From Sarah With Love című dallal szerepel a slágerlistákon, amelyhez a
budapesti Keleti pályaudvaron forgattak klipet.
Az amerikai énekesnő
pillanatok alatt meghódította a nagyvilágot az AM to PM című dalával. Még csak
tizennyolc éves, de szerepelt már TV-sorozatokban, mozifilmben, színházban és közreműködött
többek között Ja Rule lemezén is. Egy évvel ezelőtt elhatározta, hogy végleg a zenének
szenteli minden idejét és energiáját. Első albumának nagy részét maga írta, és a
kritikusok szerint előadónak is kiváló. Christina lemezét a latin és a popzenei stílus
egyedi keveréke jellemzi.