IFI magazin * 2000 november * POPSZIGET

A Spice Girls-sztori

a harmadik lemez előtt

1996-ban, amikor már megint kezdett volna elsivárosodni a világ zenei palettájának kínálata, egyszer csak feltűnt öt nagyszájú csaj, Spice Girls néven. A lánybanda bemutatkozó dala, a „Wannabe" szinte azonnal Európa, kicsivel később az egész világ listáinak élére ugrott. Megfogalmazásuk szerint a Spice Girls nem egyszerűen egy együttes, hanem a kilencvenes évek nőmozgalma. Példaképpé akartak válni a világ összes lánya, asszonya előtt. S persze a zenei életnek is szüksége volt rájuk, merthogy, őket idézve, ideje volt rendet rakni a zenében.
Hogy ezek a mondatok a saját agyukból pattantak-e ki, vagy ez egy előre, mások által megírt forgatókönyv volt, azon lehet vitatkozni, mindenesetre azon már kevésbé, hogy a lányok tényleg átformálták a zenei életet. Eddig megjelent kilenc kislemezük közül nyolc az angol kislemezlista csúcsán kötött ki, csupán a második albumról kimásolt „Stop" címűnek kellett beérnie az ezüstérmes pozícióval 1998 márciusában.

Geri, Emma, Victoria, Mel C és Mel B az indulásnál ünnepélyesen megesküdtek arra, hogy a "Girl-Power" küldetésükkel meghódítják a világot, és soha nem hagyják cserben egymást. Azután mégis bekövetkezett az, amire sokan számítottak, a barátság mégsem bizonyult olyan erősnek, hiszen az egyik legmeghatározóbb csaj, Geri 1998 nyarán búcsút intett társainak. Azóta a Spice Girls létezik is, meg nem is. Mindössze egyetlenegy daluk jelent meg, méghozzá ’98 karácsonya előtt, a „Goodbye", meg újonnan a „Holler / Let Love Lead The Way" című, a harmadik album előhírnökeként. S hogy milyen lesz a harmadik album, s milyen lesz a fogadtatás? Arra nehéz választ adni, az viszont szinte biztosra vehető, hogy ezzel lezárul egy fejezet a zene történelemkönyvében, melyet úgy hívtak: Spice Girls. Ugyanis nem valószínű, hogy a csajok vállalkoznának egy negyedik lemezre. Nem titkolják, mostanra szinte mindegyiküknek fontosabb lett a szólókarrier, mint az együttes.
Tekintsük át, a fűszeres lányok eddig mire vitték szólóban:

Geri Halliwell

Miután kivált a csapatból, hónapokig próbálkozott, igazából nem találta önmagát, s főleg nem azokat a személyeket, akik segítenének neki a hőn áhított szólókarrier elindításában. Így aztán első dala közel egy éves késéssel jelent meg, ez volt tavaly májusban a „Look At Me" című. Érdekesség, hogy míg a dal csak a második helyig vitte Angliában, addig a következő mindhárom kislemez listavezető lett. S ezzel azt is elárultuk, hogy Geri szólókarrierje még a legmerészebb várakozást is felülmúlta. Sokan pl. benne látják az új Madonnát, mondván minden esélye adott ahhoz, hogy a következő évek vezető énekesnője legyen. És ha megtalálja a legjobb szakembereket, akkor bizony mindez még öszsze is jöhet.

Melanie C

A fűszeres csajok közül kétségkívül neki van a legjobb hangja. 1998 végén Bryan Adamsszel énekelt egy nagysikerű duettet, majd tavaly ősszel megjelent első szólóalbuma. A fogadtatás nagyon rossz volt. Nem csoda, hiszen, egyik napról a másikra átment rockerbe, így egykori rajongói elutasították őt, nem találta meg a célközönségét. Azután rájött, hogy ezzel nem sokra megy, így albumának könnyebb hangvételű dalaival rukkolt elő. S a „Never Be The Same Again", illetve az „I Turn To You" meghozta a várva várt áttörést. Olyannyira, hogy már Geri sikereit is túlszárnyalta. „Northern Star" címet viselő albumából már még egyszer annyit adtak el Angliában, mint Geri lemezéből. S még mindig az eladási listák élén tanyázik. Szóval vele számolnia kell az utókornak is.

Melanie B

Ő jelentkezett elsőként szólódallal. 1998 szeptemberében egyből az angol lista első helyén nyitott az „I Want You Back", amelyben közreműködött az amerikai soul-lady, Missy "Misdemeanor" Elliott is. A hasonló folytatás azonban elmaradt. Következő dala, a „Word Up" című átdolgozás, amit már Melanie G-ként jegyzett, az első tíz közé sem került fel, így szólóalbumának kiadását is elhalasztották. Az album lapunk megjelenésekor már a boltokban van, de az előjelek nem kecsegtetnek sok jóval. Az erről előzetesként, október elején kiadott „Tell Me" a negyedik helyig jutott, de ami sokkal többet elárul, pár héten belül eltűnt a listáról. Ezt egyébként már ismét Melanie B néven adta ki, mivel időközben egy botrányos házasság után elvált férjétől. Tehát amennyiben nem talál ki valami újat, nem nagyon fog labdába rúgni Geri és Melanie C mellett.

Emma Bunton

Róla lehet a legkevesebbet hallani. Nincsenek botrányok az életében, így a háttérben marad. Szólóban mindössze egyszer találkozhattunk vele. Tavaly novemberben került fel a listákra a „What I Am" című Tin Tin Out-dal, amelynek vokálját ő énekelte. Érdekesség, hogy egyidőben jelent meg Geri „Lift Me Up" című felvételével, és kettőjük párharcából természetesen utóbbi ketrült ki győztesen, mögötte a Tin Tin Out és Emma a második helyre érkezett.

Victoria Beckham

Ő leginkább a focista-világsztár, David Beckhammel kötött házassága révén került a figyelem középpontjába. Ami a zenét illeti, idén augusztusban hallatott magáról. Bár, akárcsak Emma, ő is mindössze vokálozik, a sci-fis beütésű „Out Of Your Mind" című dalban, amelyet az Another Level énekese, Dane Bowers neve, illetve az általa létrehozott True Steppers nevű tánccsoport fémjelez.

POPSZIGET-hírszolgálat

DJ Sterbinszky

A legnépszerűbb magyar lemezlovas legújabb szerzeményében Vangelis 1992-ben mejelent „1492 Conquest Of Paradise" című dalát pofozott át house stílusra, amelyhez hétmillió forint költséggel forgatott klipet. Ez a beharangozója Sterbinszky ebben a hónapban megjelenő új albumának. Ellentétben az előzőkkel, ezen saját szerzemények is lesznek.

Szűcs Judith

Várhatóan még ebben az évben megjelenik a magyar diszkókirálynő új albuma, amelyen régi dalok halhatóak majd, újból felénekelve, a mai hangzásnak megfelelően, de eredeti hangszerelésben. Néhány cím a kínálatból: „Táncolj még", „Ha táncolsz velem", „Hozd el a holnapot", vagy éppen a „Zorba", tehát a legnagyobb slágerei 1978-tól ’81-ig. Felmerült az ötlet, hogy a válogatáslemezen csillantsák meg néhány szám erejéig az énekesnő következő albumának vonulatát, így valószínűleg pár új dal is hallható lesz rajta, Berkes Gábor tollából.
Az énekesnő egy dedikált fotót küldött a Popsziget olvasóinak.

Madonna

Végre pont került egy hosszadalmas ügy végére. A WIPO, a szellemi tulajdont védő nemzetközi szervezet szerint a Madonna.com domainnév a popénekesnő jogos tulajdona lett. A címet Dan Parisi pornóipari vállalkozó vásárolta meg 1998-ban húszezer dollárért, majd a nevet Tunéziában védjegyként jegyeztette be. Az oldalon pornográf tartalom volt látható. Madonna ezzel szemben az Egyesült Államokban jegyeztette be saját, 1979 óta használt nevét. A WIPO már számos hasonló esetben döntött, pl. Julia Roberts és Isabelle Adjani is megkapta a nevét viselő domaint. Sting viszont nem, mivel a sting, vagyis magyarul a csípés egy közönséges angol szó, így a szervezet szerint az énekes Sting nem ragaszkodhat hozzá.

Romantic

Győző a Romantic együttes férfitagja felháborodva újságolta, hogy a közelmúltban az egyik fellépésen egy lányzenekarral kellett megosztaniuk az öltözőt, a csajok azonban nyíltan kijelentették, hogy nem hajlandóak oda bemenni, ahol cigányok vannak. „Nem értem, miért ilyen rossz a véleményük rólunk? Nem vagyunk büdösek, mi is ugyanúgy ápoljuk magunkat, mint más emberek"  —  nyilatkozta. Továbbá azt üzente nekik, hogy inkább kövessék a Romantic példáját, nyolc hét alatt adjanak el húszezer hanghordozót, és próbáljanak meg végre énekelni is, nemcsak tátogni.

a Kerozin balesetéről

Az újságok, főleg a zenei lapok természetesen beszámoltak, vagy legalábbis néhány mondatban tudatták az olvasókkal, a rajongókkal, mi történt a Kerozinos fiúkkal. Ám nemcsak a lapok, hanem az internetes zenei portálok is írtak róla. Az egyik ilyenen volt olvasható, hogy Axel, aki kirepült az autó hátsó szélvédőjén válságos állapotban van. De rögtön MEGNYUGTATTÁK (igen, ezzel a kifejezéssel élve), szóval megnyugtatták a nagyérdeműt, hogy felesleges az aggodalom, a duó új albuma nem késik, hamarosan az üzletbe kerül. Először nem hittem a szememnek. Jól látok? Esetleg kérjek beutalót a szemorvoshoz? Újból elolvastam. Most már tuti, jól látok. Tehát a rajongóknak egy percig sem kell aggódniuk, a nagylemez megjelenik, az meg, hogy az elkövetője éppen válságos állapotban fekszik a kórházban, az lényegtelen. A másik oldalon meg nem is volt válságos állapotban, súlyos sérüléseket szenvedett, de ez a kettő nem ugyanaz. És a legszörnyűbb az egészben, hogy mindezt egy újságíró (?) írta le, vagy egy olyan személy, aki ezen a pályán mozog. A morbiditás tetőfoka. Amikor valaki éppen a kórházban fekszik, esetleg az életéért küzdenek, akkor neki az a legfontosabb, hogy lesz album. Ha egy producer nyilatkozta volna mindezt, szó nélkül hagyom, hiszen talán a további sorsa függ tőle, belefektette összes vagyonát, és félti, nehogy már elússzon. De ezt egy firkász közölte. Vagy ez reklám akart lenni? Egy ingyen reklám? Azt a feladatot kapta, hogy az összes lehetséges helyen népszerűsítse a lemezt. Hátha valaki sajnálatból éppen a hír hatására nyitja ki pénztárcáját, és megveszi azt (ami egyébként csak készül), mondván, szegény fiúk, annyira sajnálom őket, hogy pénzt adok az albumukért. Hát valami hasonló dolgok jutottak az eszembe. Azután gyorsan kinyomtattam a hírt, gondolván, rájönnek a hülyeségükre, és törlik az egészet. De nem, e pár sort még manapság is bárki elolvashatja. Lehet, hogy csak én vagyok maradi? És 2000 végén már ilyen viszonyok uralkodnak mind a popszakmában, mind pedig az újságírásban?
Puha József

Az 1998-ban alakult debreceni duó szeptember 29-én délután autóbalesetet szenvedett Hajdúsámson határában. A fiúk egy jótékonysági fellépésre igyekeztek, amikor előzés közben egy BMW figyelmetlenül eléjük hajtott a sorból. Sokat megélt turnémenedzserüknek köszönhetik, hogy elkerülték a frontális karambolt a felelőtlen autóssal, és az ütközést a mellettük haladókkal. Az viszont elkerülhetetlen volt, hogy az árokba hajtsanak, emiatt a jármű felborult és többször megpördült saját tengelye körül.

Axel kirepült az autóból, tizenhárom méteres repülés után egy útszéli tanya drótkerítésének csapódott. Eltört kulcscsontja, jobb kezének kézközépcsontjai és megrepedt medencecsontja. Mosquito szerencsésen megúszta a balesetet zúzódásokkal, rándulásokkal. Velük utazott a Desperado együttes énekesnője, Betti. Neki eltört a szegycsontja, valamint a baleset következtében kiújult egy korábbi gerincsérülése. Turnémenedzserük három bordáját törte és kisebb fejsérülést szenvedett. Így legalább két hónapig nem tudnak színpadra lépni.

Öröm az ürömben, hogy ez alatt zavartalanul dolgozhatnak a stúdióban a Desperado együttes hamarosan megjelenő albumán, valamint saját, harmadik nagylemezükön. A sors iróniája, hogy a „Nagypapa punk volt" forgatási munkálatai a balesetet megelőző éjszakán zárultak le, így a klipet már vetíthetik a tévécsatornák.

A hónap felfedezettje: Kicsi G

1996-ban volt az első, idén október 20-án rendezték meg az utolsót. Ez a Fila Rap Jam. Öt évvel ezelőtt a két Animal Cannibals-fiú gondolt egyet, s elindította a rap-tehetségkutató versenyt. Nagyon sok fiatal kapott bemutatkozási lehetőséget, néhányuknak sikerült is a nagy áttörés. Itt tűnt fel többek között a Fekete Vonat, vagy éppen Sub Bass Monster, újabban pedig egy Kicsi G nevű srácnak indult el karrierje, aki szintén ezen mutatkozott be először a nagyközönség előtt. Ő már szerepelt a legelső megmérettetésen is a „Megműtöttem a kertészünket" című dallal. Igaz, akkor még a Rapscallions nevű duó tagjaként, és a dal felkerült az esemény első válogatáslemezére. A tavalyi versenyen már szólóban szerepelt Kicsi G néven, és ötödik helyezést ért el. Azután felgyorsultak az események a rapper életében. Október közepén napvilágot látott első albuma, melynek címe: „A nagy dobás". Egyébként a „Megműtöttem a kertészünket" című dalnak egy átírt, modernebb változata is megtalálható rajta. A rapek jó része kitalált történet, de a saját életből merített sztorikra is, akárcsak a többire a könnyedség jellemző. A lemezről elsőként a „Remegő kezű agysebész" című felvétel jelent meg maxin, amelyhez természetesen videoklip is készült. Máris sok vád érte a fiatal rappert, sokan Sub Bass Monstert vélik benne felfedezni, mondván nem más, mint Szabolcs utánzója. Mindenesetre a lemezen közreműködők között ott van Sub Bass Monster is.

Fülbemászó

TNT: Három

A robbanós fiúk harmadik albuma már május óta a piacon van, sőt azóta be is aranyozódott. A júniusi számban írtunk róla, de ebben a rovatban eddig elsiklottunk felette, így most bepótoljuk a hiányosságot. Merthogy ez egy nagyon jó album. Hogyha egymás mellé állítjuk a duó első, „Bomba" című nagylemezének dalait, illetve a harmadikon hallhatóakat, akkor szinte hihetetlen, hogy pár év alatt mennyit lehet fejlődni, mind zeneileg, mind szövegileg. Míg az első amolyan lakodalmas pop-rockot rejtett, addig a harmadik leginkább az igényes pop-dance jelzővel illethető. Elmaradtak a rapbetétek, egyre több az élő hangszer, mint a basszusgitár, az akusztikus gitár, vagy a zongora. És hogy minden szinte már világszínvonalon szólaljon meg, abban nagy szerepe volt Rich Johnstone-nak, az album társproducerének. Áky és Inti, csak így tovább!

Magneoton-Warner
 

Sláger Slágerek 3.

Én személy szerint örülök annak, hogy a Hungaroton sorra jelenteti meg az elmúlt évtizedek nagy lemezsikereit cédén, meg ilyen és hasonló válogatásokkal lepi meg a zenebarátokat. Ezt a sorozatot Magyarország egyik legmenőbb kereskedelmi rádiója fémjelzi. Bár azonkívül, hogy a rádió játssza ezeket a felvételeket, más köze nincs hozzá. De ugye valamivel el kell adni a hanghordozót, s a médium erre a célra tökéletesen megfelel. A sorozat harmadik részére is, akárcsak az előző kettőre az elmúlt évtizedek legnagyobb magyar slágereit rakták fel. Persze a mai napig népszerű felvételek mellett megtalálhatóak a mára már teljesen elfelejtett dalok is. A lélekben fiatalok nosztalgiázáshoz vegyék meg, a fiatalok meg arra, hogy megismerjék ezeket a gyöngyszemeket, mert bizony a mai sztárok nem egyszer ezekből a dalokból merítik az ötleteket.
Hungaroton
 

Chris Rea:King Of The Beach

Az angol Bruce Springteennek is becézett előadó kisebb-nagyobb megszakításokkal, szólistaként 1976-tól van jelen a zenepiacon. Ez idő alatt 18 lemezt jelentetett meg, és eladott belőlük húsz milliót. Úgyhogy aki ennyi idő óta töretlen népszerűségnek örvend, az tudhat valamit. Sikerének titka egyedi adottsága. Bársonyosan búgó baritonja, gördülékeny gitárszólói és a jellegzetesen fülbemászó Rea-dallamok által sokak kedvence a 49 éves úriember. És mindez az új albumról sem hiányozhat. Sőt, az énekes halad a korral, hiszen hozzájárult ahhoz, hogy a nagylemez első dalából, az „All Summer Long" címűből diszkóváltozat készüljön, így elképzelhető, hogy a dal a diszkóba járó, amúgy Chris Rea iránt kevésbé, vagy egyáltalán nem érdeklődők körében is aratni fog. Ez nem is olyan rég Tom Jones esetében bejött. Persze azért az „All Summer Long" nem egy „Sex Bomb".
Warner Music
 

Ákos: Hűség

Talán Ákos az egyetlen a magyar popzene új generációjából, akinek nincs szüksége reklámra. Az évek alatt olyan rajongótáborra tett szert, amellyel senki más nem büszkélkedhet. Ebből az adódik, hogy bármit csinál, az néhány napon belül biztos bearanyozódik. Ez történt a „Hűség" esetében is, két hét leforgása alatt elérte a húszezres eladási példányszámot. A dalok magán viselik a tipikus, az elmúlt évek során már bevált Ákos-jegyeket, míg a másik oldalon ezúttal a  rockosabb alapok jellemzik azokat. Talán ezért történhetett meg, hogy a legnépszerűbb magyar kereskedelmi adó, amely egyébként ezidáig nagyon "Ákos-barát" volt nem vette fel a címadó dalt az állandóan játszott felvételek listájára. Bár azt hiszem ez legkevésbé Ákost zavarja, hiszen neki, ahogy említettem nincs szüksége reklámra. Csak valahol azért bosszantó, hogy a legigényesebb magyar előadót rekesztik ki.
Falcon - EMI

MAXIK

Alice Deejay: The Lonely One

Ez már a negyedik maxi a trió „Who Needs Guitars Anyway?" című lemezéről. Gondolom a mondatot olvasva sokan felkapták a fejüket, hiszen úgy tudják, hogy az Alice Deejay név egy énekesnőt takar. Ez nem igaz, a név mögött egy amsterdami trió rejlik. Az énekesnő meg nem Alice, hanem Judy. De visszatérve a dalhoz, minden bizonnyal ez lesz az utolsó maxi a lemezről. S ezzel mindent elmondtam. A jobban sikerült felvételeket már megjelentették, s most csak a rosszabbak, rosszak jönnek. Így azután elérkezett az idő az új lemez megjelenésére. Persze azért a diszkókban lehet rá lötyögni.
EMI
 

Texas: In Demand

Aki eddig úgy tudta, hogy Texas valahol a nagybetűs Amerikában van, az bizony rosszul tudta. Texasra Skóciában bukkanhatunk rá, és egy merész csaj, bizonyos Sharleen Spiteri ott az úr. Persze nem valami kormányzóféleség, hanem énekesnő, meg gitáros, szóval frontember. A csapat egy hosszú kihagyás után az utóbbi években ismét nagyon aktív. Az új dal, ahogy várható volt bejutott az angol top-tízbe, viszont valami hiányzik belőle. Valami, ami pl. az előző nagyobb sláger, a „Summer Son" című esetében megvolt, s aminek köszönhetően nálunk is slágerré vált. Éppen ezért az új dal a környékünkön sajna nem számíthat szélesebb körű elismerésre.
Universal
 

Lynda: Engedj ki a konzervdobozból / Érted úszik a lány

Egy fiatal lány első maxija, aki évekig Dél-Amerikában élt, így nagyon érzi a latin ritmusokon alapuló zenét. S kiből, ha nem belőle lehetne egy magyar színekben induló "latin énekesnőt" faragni. Ezt Gerendás Péter is tudatosította, így gyorsan felfedezte, és segített neki az elindulásban. A zenével, illetve Lynda hangjával semmi bajom, igényes popzene, csak a szöveggel van némi. Hogy lehet egy dalnak olyan refrént adni, hogy engedj ki a konzervdobozból? A másik felvétel pedig Kovács Ágit dicsőíti, s azért készült, hogy Ági olimpiai aranyáról szóló hírek után legyen mit játszani. De helyette inkább a „Gerappa" forgott, így kérdéses, hogy számottevő médiatámogatás nélkül ismertté válik-e Lynda neve.
Hungaroton
 

Harsányi Levente: Nem kelek fel

A zenélő aszfaltbetyár albumáról kimásolt előző két dal egy szűk réteget célzott meg. Igazából a stílussal csak pár embert lehetett megfogni, a többieknél egyszerűen nem jött be, így eddig az album sem érte el a várt eladási példányszámot. A „Nem kelek fel" című felvétel azonban változtathat a helyzeten, jó kis rapdal. S ha Leventét gyakran hasonlítják Geszti Péterhez, akkor a dal hallgatása közben rádöbben az ember, hogy nem alaptalanul, nagyon hasonlít az egykori Rapülők lassú számaihoz. Ezért, vagy nem ezért, de minden esély adott ahhoz, hogy sláger váljon belőle. Csak megint előjön a rádiók szerepe, mivel amíg nem játsszák, addig erre semmi esély.
BMG

Rocksziget-hírszolgálat

A hónap albuma  —  Radiohead: Kid A

A csapatnak sikerült az, ami eddig kevésnek. Új albuma egyből az angol és az amerikai nagylemezlista élére került. Az oxfordi székhelyű együttes lemezéből Amerikában a megjelenés hetében 207 ezer példány kelt el, s ezzel maga mögé utasította az eladási listán Madonna, illetve a Green Day új albumát is. Ez azért nagy eredmény, mivel az amerikai nagylemezlistát elég ritkán vezeti rock-alkotás. Legutóbb tavaly novemberben történt hasonló a Korn együttes „Issues" című albuma esetében. Sőt, a Radiohead lett az első brit zenekar három évre visszamenőleg, amely az első helyre került.
A Grammy-díjas csapat filozófiája az album népszerűsítésekor az volt, hogy a "kevesebb több", így egyetlen dalhoz sem készült videoklip, kislemez sem jelent meg róla, és igyekeztek elkerülni azt a médiafelhajtást is, amely az előző nagylemezük, az „OK Computer" körül volt tapasztalható. A fiúk most sokkal visszafogottabb és kreatívabb utat választottak: videóblipeket készítettek, azaz néhány másodperces animált kisfilmeket. Hogy ez, vagy valami más hozta meg a sikert, nem tudni, mindenesetre a megjelenés hetében világszerte négyszer annyi fogyott el belőle, mint az előzőből. A „Kid A" annak ellenére ilyen népszerű, hogy nem az átlagos zenehallgatóhoz szól, és ez a zene egyáltalán nem tartozik a "rádióbarát" kategóriába. Annál sokkal nehezebben emészthető. A dalok témái az elidegenedés és az aggodalom. A komor hangulatot Thom Yorke énekes metsző hangja közvetíti elektronikus effektekkel fűszerezve. A csapat az albumot népszerűsítő észak-amerikai koncertturnét is meglehetősen rövidre szabta, mindössze három fellépésük lesz november közepén. Ed O’Brein gitáros azt nyilatkozta, hogy az új dalok koncertre való válogatása sokkal hálásabb élvezetesebb feladat, mint az előző albumok esetében. Azok ugyanis annyira homogén lemezek voltak, hogy minden hangot ugyanúgy játszottak, koncertről koncertre. A „Kid A" dalait viszont meg kellett változtatni ahhoz, hogy élőben is jól szóljanak.

Lemezajánló

SUICIDAL TENDENCIES: Free Your Soul... And Save My Mind

Nincs mégegy olyan zenekar, amely így játszana hardcore punkot, mint a Suicidal Tendencies. Már vagy húsz éve nyomják a fickók, de valahogy mindig meg tudnak újulni. És ezt úgy teszik, hogy a karakteres vonásaik megmaradnak, és nem hódolnak be aktuális zenei trendeknek. Első lemezük 1983-ban forradalminak számított, hiszen ott olyan vizekre eveztek, amelyeken akkor még nem hajóztak. Mára ez az album kissé idejét múltnak tűnik, de a zenekar az évek folyamán fokozatosan fejlődött, és megmutatta, hogy hardcore berkekben sem szégyen, ha a tagok mestereik hangszereiknek. Ha a dobos nemcsak kettő-négyet tud ütni, ha a bőgős nemcsak egy húrt penget, ha a gitáros nemcsak három akkordot tanult meg játszani, attól még nem veszik el a punk feeling! És az sem baj, ha a zenébe néha beköszönt a funky vagy egy-két metálos riff. Igazi vízválasztónak a zenekar életében az 1990-es „Lights Camera Revolution" lemez számított. Ettől kezdve ontották a remekműveket. A legsokszínűbb alkotásuk talán az ezt követő „The Art Of Rebellion". Ezután újra felvették első lemezük anyagát, kicsit pörgősebben, modernebb hangszereléssel. Majd jött ’94-ben a „Suicidal For Life", s utána az örökmozgó énekes, Mike Muir, alias Cyco Miko bejelentette, hogy feloszlatja a zenekart, s már csak vicces hard funk projectjével, az Infections Groovesszal és szólólemezeivel lesz jelen a zenei életben. Most már tudjuk, hogy csak négy évig bírta ki Suicidal nélkül. Két esztendeje újra indítottak a „Freedumb"-al, most pedig itt a vadiúj korong. Az alapítók közül Muir gyereken kívül már csak a ritmusgitáros, Mike Clark maradt hírmondónak. A nagyszerű színesbőrű szólógitáros, Rocky George és a később csatlakozott briliáns bőgős, Robert Trujillo sajnos már távoztak a zenekarból, s régi dobosuk, Jimmy DeGrasso is már a Megadethben püföli a bőröket. Helyükre szerencsére ugyancsak jó kvalitású zenészek érkeztek. Ketten, Brooks Wackerman dobos és Dean Pleasants gitáros az Infectious Groovesból érkeztek. Wackerman a harmadik Grooves lemezen tizenhat évesen már elképeztő dolgokat művelt, és a Suicidalben is bizonyítja, milyen nagy tehetség. A csapat Josh Paul bőgőssel egészült ki, aki méltó utódja Trujillónak.

A cédét egy igazi tekerős hardcore-nóta indítja, a „Self Destruct". Ezt követi a „Su Casa Es Mi Casa". A funkys dal tetőpontja a nagyszerűen ütemezett és skandált spanyol refrén, ahol már rendesen bedurvul a zenekar. A „No More No Less" egy ugrálós őrület, biztos nagy koncertkedvenc lesz. Ezután a címadó szerzemény következik, ami ugyancsak a funkysabb számok közül való, és inkább a Groovesra emlékeztet, mint a Suicidalre. A „Pop Songs" egy punk-himnusz, ahol Muir elmondja véleményét a nyálról, még Britneynek és Puff Daddynek is kioszt néhány pofont. A „Bullenium" egy szójáték, ami a zenéjét illeti, ugrálós hardcore. Az állat, vagyis az „Animal" következik eztán. S hogy ki az állat? Az állat én vagyok! – üvölti Mike Muir. Utána a „Straight From The Heart" visszafog a tempóból, de még itt is meghatározó a funkys lüktetés. Na, mi következik utána? Hát Muir. Három percen keresztül fújja a monológját, majd a végén bekonferálja a következő számot: „Start Your Brain". Ez egy old school punk-nóta az Exploited örökségéből. A „Public Dissension" kezdete pedig a régi D.R.I.-t idézi, aztán persze már tekernek a nótán egy rendeset a skacok. A „Children Of The Bored" következik. Tipikus Suicidal-nóta, akárcsak a „God Mutation". A „Charlie Monroe" természetesen fricska Marilyn Mansonnak. A „Home" a Suicidaltől kissé szokatlanul hosszú, lebegős nóta, de zárásnak nem rossz. Summa summárum: nincs gyenge pillanat a lemezen. Jól szól, talán a beütő cintányérok lehettek volna egy picikét hangosabbak. Érdekes ez a mai Suicidal. Funkysabb lett a zene, de mégsem annyira, mint a Grooves. Nem dőlne össze a világ, ha azok is meghallgatnák ezt az anyagot, akik csak a The Offspringet, a Tankcsapdát és az Aurórát ismerik...

Ez a sláger Angliában

Az elmúlt hetekben négy dal váltotta egymást az angol kislemezlista csúcsán. A francia Modjo nevű duó slágere, a „Lady (Hear Me Tonight)" kéthetes uralkodása után a  kilencvenes évek, s ezzel együtt minden idők legsikeresebb énekesnője, Mariah Carey tört a csúcsra. Persze ehhez kellett a Westlife közreműködése is. Az amerikai popdíva tavaly novemberben megjelent „Rainbow" című albumával nem tudta megismételni előző korongjai sikerét, hiába szerepelnek a közreműködők között olyan nevek, mint Usher, Da Brat, vagy éppen a 98 Degrees. Mindez valahol várható volt, hiszen a korong semmi újat nem hozott. Negyedikként az „Against All Odds" című Phil Collins-klasszikus jelent meg róla. Hogy a siker garantált legyen, a maxira Mariah meghívta a Westlife nevű ír ötösfogatot, énekeljék fel közösen. Egyértelmű volt, hogy a fiúk slágert csinálnak belőle, hiszen ők eddig öt dalt jelentettek meg, s mind az öt az első helyen nyitott. Így a mostani siker kevésbé Mariah Carey érdeme, sokkal inkább a Westlife-fiúké.

Az alkalmi formációnak sikerült az, ami az idén elég kevésnek, a következő héten is, akárcsak előtte a Modjo duó megvédte az első helyét. Egy héttel később ez már nem jött össze, így az idén továbbra is Sonique „It Feels So Good" című felvétele tartja a rekordot három hetes listavezetéssel. Az All Saints nyitott az összesítés élén. A négy londoni csaj 1997 őszén debütált az „I Know Where It’s At" című dallal. A lányok manapság már tagadják, de annak idején a Spice Girls konkurenciájaként alakultak meg, Shazney, Nicole, Natalie és Melanie a fűszeres lányok sikereire tört. Az általuk fémjelzett Girlpower ellen indítottak hadjáratot robbanékony dalaikkal, melyeket megfűszerezték dögös rappel, soulos refrénnel. Albumuk tízmillió példányban kelt el, ebből kétmillió Angliában. Azóta már kinőttek a Spice-lányok árnyékából,  második lemezükön igényes, letisztult hangzással lepték meg a nagyközönséget. Nem véletlenül, hiszen napjaink első számú producere, William Orbit segíti munkájukat. Az album előhírnökeként, illetve a Leonardo DiCaprio főszereplésével játszott „The Beach" főbetétdalaként napvilágot látott „Pure Shores" az év nyolcadik hetében egyből a lista élén nyitott, akárcsak október közepén az új dal, a „Black Coffee" című.
Az All Saints után két felvételnek volt esélye elfoglalni a lista csúcsát. Az egyik Robbie Williams és Kylie Minogue duettje, a „Kids", míg a másik a U2 visszatérő kislemeze, a „Beautiful Day". Végül ez utóbbi került ki győztesen, amely az ír csapat új albumának beharangozója. The Edge a lemezről elmondta, hogy hasonlít korábbi alkotásaikra, legalábbis annyiban, hogy ugyanolyan belső vívódások és küzdelmek közepette jött létre.

Szólóénekesként  egy csapat élén

Beszélgetés Krisz Rudolffal

Rudi, kevesen tudják Rólad, hogy Te végülis nem számítasz új arcnak, vagy inkább új hangnak a magyar zenei életben, mivel pár évvel ezelőtt már volt egy együttesed, a ROCKonO.K.

— A történet 1989-ben kezdődött, édesapám kezdeményezésére, aki dobos. Az ő hatására kezdtem el zenélni. Megalakult a ROCKonO.K., bátyámmal és két unokatestvéremmel alkottuk, ez volt az első felállás. Majd ’93-ban nevet változtattunk, Dominó lettünk. Szikora Róbert karolt fel minket, és elkészült egy nagylemez. Az igazság az, hogy nem jött be, nem figyelt fel ránk a média, a hangom is elkezdett mutálni, így ’94 végén abbahagytuk a zenélést. ‘96-ban ismét összeálltunk. Azután ’98 év végén megkeresett Hamza Zoltán, aki most a producerem, azzal, hogy nincs-e kedvem egy szólólemezhez.

Szerinted mi az oka annak, hogy a két tiniegyüttes nem lett sikeres, hiszen a kilencvenes évek elején az ilyen formációk a virágkorukat élték?

— Elsősorban a menedzsmenttel voltak problémák, ahogy említettem nem foglalkozott velünk a média, így szinte senki sem szerzett tudomást a létezésünkről. Meg nem olyan zenét játszottunk, amely akkor menő volt. Mi a rockot nyomtuk, amit az aputól lestünk el, s azzal nem tudtunk érvényesülni. Valószinűleg sikeresek lettünk volna, ha az akkor menő New Kids On The Block mintájára készítünk felvételeket.

Azután következett egy újabb pont az életedben egy újság tiniválasztása. A közönség, pontosabban akiket megcélzol a szólólemezeddel, itt figyelhettek fel Rád először.

— Édesanyám egy barátnőjénél volt, annak kislánya a lap nagy olvasója, Az anyukám elolvasta a felhívást, majd a tudtom nélkül beküldött Rólam egy fotót. Levelet kaptam, amelyben az állt, hogy szeretettel várnak az elődöntőn. Végülis örültem, nem róttam fel neki, hogy miért csinálta. A döntőn meg közönségdíjas lettem.

Említetted, hogy apukád dobos, s az ő hatására kezdtél el zenélni. Mégis először a zongorát választottad, s utána sem a dobot, hanem inkább a gitárt. Miért?

— Klasszikus zongorával kezdtem hat-hét évesen. A zenekarban akarva akaratlanul rámragadt a dob, de nekem a gitár sokkal szimpatikusabb volt, így azt választottam. Az a vágyam, hogy megtanuljak minél több hangszeren, minél jobban játszani.

A gitárszeretet arra vezethető vissza, hogy a nagy gitárvirtuóz, Eric Clapton a példaképed?

— Valahol igen, nagyon szeretem a dalait. Igazság szerint azért akartam megtanulni gitározni, mert ez a legjobb, a legkihasználhatóbb hangszer. Egy gitárral már fel lehet lépni.

A másik nagy kedvenced Michael Jackson. Nos, a két előadó stílusa között azért van némi különbség.

— Míg Eric Clapton a gitározásban a példaképem, addig Michael az éneklésben. Nagyon sokat lehet tőle tanulni. Hangterjedelme fantasztikus.

A Dominó-nagylemez Szikora Róbert segítségével készült el, most pedig egy másik nagy névvel, Berkes Gáborral dolgoztál.

— A kiadónak mindenképpen kellett egy húzó név, hogy felfigyeljenek a produkcióra. Írt rá öt számot, és az ő stúdiójában vettük fel a lemezt. Van rajta négy saját szerzemény is, amelyeket én hangszereltem Háry Péterrel, aki az Ákos-produkciókból ismert. Erre rendkívül büszke vagyok. Egyébként elképzelhető, hogy a második albumon csak saját számok lesznek.

Van egy átdolgozásdal is a lemezen.

— Ez a Glenn Madeiros féle „Nothing‘s Gonna Change My Love For You". A dalt már sokan átdolgozták, de szövegileg szerintem nem igazán sikerült visszaadni a dal mondanivalóját.  Most azonban a szövegíró, Hamza Zoltán révén ez is összejött. Különben már elkészült hozzá a videoklip, ez a harmadik kislemezdalom a „Tűz" és az „Egy pillanat itt maradt" után.

Még milyen terveid vannak a lemezzel?

— Szeretnénk további egy, esetleg két dalt megjelentetni maxin. Ezzel párhuzamosan tervezzük a második lemezt, amely április táján jelenne meg. Már elkészült néhány dal, és még a fejemben rengeteg ötlet van. Ahogy mondtam, minden bizonnyal csak saját számok lesznek rajta. Az első album, mint szólóalbum jött ki, zenésztársaim a háttérben maradtak. Ebből kifolyólag sokan megkérdezték, miért csak engem raktak ki a borítóra, miért lett szólóalbum. Nos azért, mert valahol egy arcot sokkal könnyebben megjegyez a közönség, mint a  négy főből álló csapatot. Zenekarom tagjai ugyan szeretnek a háttérben maradni, de  a következő lemezem borítóján már ők is láthatóak lesznek, esetleg a riportokra is eljárnak majd, szóval biztos, hogy nagyobb szerepet kapnak.

Tehát elképzelhető, hogy ezentúl nem szólóénekes leszel, hanem egy csapat frontembere?

Ez most is így van. Közel tíz éve ugyanazok a fiúk állnak mögöttem, tehát egy csapat frontembere vagyok. Az már egy másik dolog, hogy mint szólóénekest ismer a nagyközönség.

Puha József

Vissza a tartalomhoz