Pet Shop Boys

Elektronikai szaküzletben megismerkedett fiúk a kisállatkereskedésből

Első albumuk „Please" címmel 1986-ban jelent meg. Aztán jöttek szépen-sorban a slágerek. Közülük feltétlenül ki kell emelni az „Always On My Mind" címűt, Elvis Presley dalának elektrodiszkó változatát. Minden bizonnyal ők sem gondoltak arra, hogy ekkora siker lesz belőle, a felvételt egy Elvis Presley-re emlékező tévéműsorhoz vették fel. Egyik következő slágerük, az 1993-as „Go West" szintén feldolgozás, eredetijét a Willage People jegyezte.

A fiúk producerként is bizonyítottak, ők voltak Patsy Kensit „Eight Wonder" című kislemezének, illetve Dusty Springfield „Nothing Has Been Proved" című dalának a producerei. Ezenkívül a listára segítették Liza Minelli „Losing My Mind" című kislemezét, s készítettek  neki egy egész albumot. Neil Tennent 1989-ben létrehozta az Electronic nevű csoportosulást, melynek még két tagja volt, az egykori The Smiths-gitáros, Johnny Marr, valamint a New Order-ből, Bernard Summer.
A sikerek ellenére a duó nagyon nehezen szánta rá magát, hogy élőben is bizonyítson. Első koncertturnéjukat 1989-ben tették meg.

Legutóbbi, „Nightlife" albumukon három neves producerrel dolgoztak együtt, ám ennek ellenére korábbi sikereiket mindössze megközelítették.

Neil és Chris 1991-ben jelentette meg „Discorgraphy" című albumukat, amelyen összegezték addigi pályafutásuk legsikeresebb dalait. Most ismét elérkezett az idő, hogy megtegyék ugyanezt, őszre várható újabb válogatáslemezük, az 1991 óta megjelent albumaik legnagyobb slágereivel.
 

Kapcsolat koncert, 2000. július 2., Budapest, Felvonulási tér

Információk, meg háttérinformációk a koncertről

A megérkezésük után két órát pihentek a szállodában. Annyi volt a kívánságuk, hogy a közelükben senki se igyon kávét, mert még az illatától is rosszul lesznek. Vacsorára lazacot ettek.

A Pet Shop Boys biztonsági emberei először tüzetesen átvizsgálták a színpadot, illetve az öltözőt, mert mint mondták a pár nappal korábban egy dániai koncerten történt baleset nagyon megrázta a zenészeket (nyolc embert taposott halálra a tömeg). Sőt azt is közölték, ha bármi felrepül a színpadra, akár egy gyümölcs, vagy egy dobozos üdítő, azonnal abbahagyják a zenélést.

Szerencsére ez nem következett be.

A duó a tervezettnél mindössze tíz perc késéssel állt színpadra és szinte az összes nagy slágerüket eljátszották a Felvonulási téren, az összegyűlt mintegy 200 ezer embernek.

Duma — A szerkesztő hangja

Ismét lesz Fugees?

Wyclef Jean mostanság már jóval optimistábban látja a Fugees helyzetét, többször is találkozott a gárda másik két tagjával, és valamelyest sikerült tisztázniuk a nézeteltéréseket. A rapper szerint minden készen áll arra, hogy újra életre keltsék a triót, és igazi rap-zenével kápráztassák el a rajongókat.

Úgy legyen!

Dr. Dre kontra Detroit

Robby D.

Eminem kontra mama

Fülbemászó

A holland lemezlovas nevét széles körben tavaly februárban ismerhette meg a nagyérdemű, amikor a „You Don’t Know Me" című dallal Duane Harden társaságában az angol kislemezlista első helyére érkezett. A sikeres folytatás azonban elmaradt a következő próbálkozás már nem jutott be az első tízes mezőnybe. Egy kis pihenő után, idén májusban a negyedik helyig vitte a „Koochy" című szerzeménnyel, amely lelkileg is felkészített bennünket az új albumra. És nem kellett rá sokat várni, megérkezett, érdekes címmel és még érdekesebb borítóval. A felkészítésre meg szükség volt, hiszen egy olyan mű született meg, amit valószínűleg sokszor meg kell hallgatni ahhoz, hogy a magamfajta ember értékelni is tudja. Sokan azt tartják, hogy a hollandok nagyon jók ebben a műfajban, de én nem igazán tudom díjazni, főleg nem bekategorizálni ezt a zenét. Biztos velem van baj. A dalok mindegyike ismert valahonnan, koppintás, legalábbis egy-két részlet, effektus erejéig más-más dalok jutnak az ember eszébe.
Warner Music

SOUNDTRACK:
Mission Impossible 2

1996 egyik mozisikere volt a Tom Cruise főszereplésével játszott „Mission Impossible" című film. Az alkotás zenéje sem maradt a háttérben, az instrumentális főbetétdal nagy sláger lett, melyet a U2 basszusgitárosa, Adam Clayton és dobosa, Larry Mullen szolgáltatott. S ahogy az lenni szokott a sikeres sztoriról lehúzható a következő bőr, így Tom ismét megmenti a nagyvilágot a fenyegető pusztítástól, olykor-olykor már mesébe illő jelenetekkel. De a lemez zenei anyaga tekintetében ez nem is fontos. A producerek ezúttal sem bíztak semmit a véletlenre, hiszen a cédén olyan díszes társaság képviselteti magát, mint a Metallica, Tori Amos, vagy éppen a Foo Fighters kiegészülve Brian May-jel (!). Így aztán panaszra nem lehet okunk, ám elég középszerű felvételeket gyűjtöttek össze, így maga az album is közepes. A főbetétdalt ezúttal a Limp Bizkit jegyzi, a „Take A Look Around" című felvételbe nagyon ügyesen csempézték bele az első rész említett főbetétdalának részleteit. Természetesen maxin is napvilágot látott és az angol kislemezlista harmadik helyéig vitte.
Warner Music

UNITED: Az első...

A négytagú formáció albuma kakukktojás a többi között, hiszen nem egy vadonatúj kiadványról van szó, több mint fél éve, hogy megjelent. Aki ennek ellenére még nem hallott róluk, azt a borító ne tévessze meg, nem a producerek által összehozott négy ugra-bugráló szépfiúról van szó. Ők nem elsősorban a tinilányok szívének meghódításáért szállnak síkba. A négy lelkes, teljesen elszánt fiatal: Barney, Ron, Peet és Greg úgy gondolta, van még új a funky napja alatt. S olyan funky-albumot hoztak össze, amely egyedülállónak számít a magyar piacon. Egy olyan funky-lemezt, amelyhez idő kell, hogy beérjen. Nem véletlenül, csak az elmúlt hónapban kezdték el felfedezni a lemezvásárlók. Ehhez persze hozzájárult a harmadik kislemezdal, a lírai hangvételű „Nincs ősz, nincs tél..." sikere. Elsősorban a húszas, harmincas éveiben járó korosztályt célozzák meg, a szövegekből csak úgy árad az erotika, de ők sok más társaikkal ellentétben nem mennek át primitívbe. Így aztán reméljük, az első United-lemezt követi majd szép sorban a többi.
EMI

SINEAD O‘CONNOR: Faith And Courage

Félve raktam be a cédéjátszóba az ellentmondásos énekesnő új lemezét. Félve, hiszen előre sejteni sem lehetett, hogy a különböző változásokon átesett Sinead, akit a közelmúltban papnővé avatott egy szakadár keresztény rend, milyen zenével rukkol elő. A másik oldalon meg legutóbb 1994-ben jelentkezett nagylemezzel, így aztán joggal várhattunk el tőle egy tökéletes albumot. És megkaptuk. Ugyan magukat a dalokat ismétcsak ellentmondások jellemzik, megint különféle vallási jelképeket szerepeltet együtt, miközben a dalok egyszerre hirdetik a női önállóságot, és az elhagyott nő keserves életútját, a belső nyugalom megtalálását, illetve annak keresését a világban. De ő ettől más, mint a többi társa. Egy nehéz album, melyet nem elég egyszer meghallgatni, ahhoz, hogy az ember felfedezze az értékeit. És sajnos tartok attól, hogy nem születik róla igazi kislemezsláger sem, így az átlagos zenehallgatók körében Sinead továbbra is megmarad egyslágeres énekesnőnek, a „Nothing Compares 2 U" előadójaként.
Warner Music

AUTH CSILLA: Jól vagyok és pont

A vokalistából szólópályára előlépett énekesnő feldolgozásokat tartalmazó első albuma példátlan siker lett, hét dal vált róla slágerré. Így aztán biztos volt, hogy a második album iránt is nagy lesz az érdeklődés. Ez bejött. Ám az elsőként maxira kimásolt „Költözés" nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nem lett a rádiók és főleg nem a hallgatók kedvence. A most kimásolt dalnak, amely akárcsak az előző, a Bon Bon és Duba Gábor szerzeménye, minden esélye megvan arra, hogy bepótolja az űrt, magyarul sikeres legyen. A vidám, nyári hangulatú dalocska szövege már az első hallásra megjegyezhető. Ráadásként funky-remix átirata is szerepel a maxin, illetve a „Költözés" house változata.
Sony Music

NEO: Aiiaiiiyo

A magyar zenei élet két meghatározó háttérembere, Milkovics Mátyás és Moldvai Márk alkotja a duót, amely a "Rózsaszín párduc" zenéjének feldolgozásával vált ismertté.  Első albumuk „Eklektogram" címmel jelent meg, ám a nagyérdemű felől a siker elmaradt, részben azért, mert a dalokat a zenei szerkesztők nem illették a rádióbarát jelzővel, így nem is játszották. Bár egy másfajta siker azért jellemezte, a dalokhoz készült igényes videoklippeket a szakma nem hagyta díj nélkül. Új, angol nyelvű felvételük már a rádiókban is megállja  a helyét, sőt el tudnám képzelni akár egy nemzetközi lista élvonalában.                             EMI

PICASSO BRANCH: Gyere még!

Kozsónak produceri minősítésében az utóbbi időben eléggé zötyög a szekere. Siposef visszatérő albuma bukás, a Taboo lemezének nincs meg a kellő reklámja, sőt legfontosabb csapata, a Picasso Branch sem úszik a sikerben. Az öttagúból trióvá apadt formáció második lemeze az eladási lista hátsó mezőnyében szerepel. Az elsőhöz képest a legnagyobb változás, hogy a fiúk minden bizonnyal naponta több órát töltöttek a konditeremben. Ez meg is látszik rajtuk, így a maxi borítóján is megmutatják magukat. A szóban forgó dalnak megvan az erotikus kicsengése, a szövege kihívóra sikeredett, de mindent összevetve elég nyálas.

Samurai Songs Records-Warner

GRAFFITI: Valaki vár

Nem nehéz kitalálni, hogy melyik a kedvenc zenekara a Moho Sapiens frontembereként megismert Szomor Györgynek. Természetesen a Bee Gees. A kilencvenes évek elején ő Kocsándi Miklós és Varannai István társaságában az ausztrál banda dalait ültette át magyar nyelvre. Mígnem Gyuri tavaly egy Todd Williams nevű rapperrel megalakította a Graffiti nevű duót. Ezúttal is Bee Gees dalokat vettek célul. Meg is jelent egy cédé, de mivel reklám nélkül, így a kutya sem tudta, hogy létezik. Most egy kiadóváltás után ismét szerencsét próbálnak. A maxit már az album is követte, de még mindig nem tőlük hangos a média.

Magneoton-Warner

Nagyító alatt az angol kislemezlista

Sonique háromhetes tündöklésének a Black Legend nevű projekt vetett véget, amely mögött két olasz producer-lemezlovas áll. Az egykori Barry White-felvétel, a „You See The Trouble With Me" átirata egyből az első helyen kezdett.
Ezt követően bekövetkezett az elmúlt időszak legnagyobb meglepetése. Kylie Minogue előző albuma csúfos bukás volt, ennek tudatában nem sokan bíztak abban, hogy az ausztrál popdíva valaha is a listák élére kerül. Nos, ez most mégis összejött. A szeptemberre várható albumáról előzetesként kiadott „Spinning Around" egy hétre átvette a vezetést. A felvétel egyik szerzője egyébként az a Paula Abdul, aki már több mint öt éve nem hallatott magáról mint énekesnő, mindöszsze magánélete szolgált témául az újságoknak.

A következő héten egy olyan rapper lett listavezető, aki bizony eléggé megosztja a társadalmat. Ő Eminem. A Dirty Dozen nevű négytagú rapcsapat tagjaként indult karrierje. 1996-ban vették fel az „Infinite" című albumot, amely azonban nem jött be. Eminem szerint azért, mert túl erkölcsös szövegeket írt, mivel akkor még mindenkinek meg akart felelni. Tavaly azonban taktikát változtatott, „My Name Is" című első szólóslágerében csak úgy hemzsegnek a nyomdafestéket nem tűrő szavak. Ebben olyan embereket mocskolt be, mint Pamela Anderson, Bill Clinton, vagy a Spice-lányok. Az amerikai közvélemény felháborodva fogadta a dalt. Sokan szexuálisan hivalkodónak, nőgyűlöletet és az erőszak istenítését hirdetőnek, sőt a közrendre veszélyesnek titulálták. Eminem azzal védekezett, hogy a szövegei csupán ironikusak, az amerikai társadalom görbetükrét tartja a nép elé, hogy lássák a saját ronda képüket. A rapsztár népszerűsége azóta töretlen, olyannyira, hogy július második hetében  a szigetországban első listavezető felvételét ünnepelhette a „The Real Slim Shady" cíművel. A Slim Shady név gyakran előjön dalaiban. Elmondása szerint ez a benne rejlő sötét, gonosz oldal szinonímája.

Csakúgy mint Eminem, az ír The Corrs tagjai is pályafutásuk első listavezetőjének örülhettek az elmúlt hónapban. A négy testvérpár Andrea, Caroline, Sharon és Jim Corr új albuma július 17-én látott napvilágot „In Blue" címmel, melyről előzetesként egy héttel korábban piacra dobták a lista csúcsán kezdett „Breathless" című felvételt. Ennek producere Shania Twain férje.
A következő héten ismét új listavezetővel találtuk magunkat szemben. Amíg a Boyzone együttes pihen, addig a tagok szólókarrierrel próbálkoznak. Stephen Gately már a nyár elején megjelentette „New Beginning" című albumát, amely azonban az első visszajelzések szerint nem valami sikeres. Igaz az erről megjelentetett maxi cédé a címadó, illetve a „Bright Eyes" című dallal a lista harmadik helyére érkezett, ám pár hét leforgása alatt eltűnt a süllyesztőben. A Boyzone frontembere, a lányok abszolút kedvence, Ronan Keating viszont nem panaszkodhat. A tavalyi nyár egyik legnagyobb slágerét tudhatja magáénak, a „Notting Hill" főbetétdalaként megjelent  „When You Say Nothing At All" indította el szólókarrierjét. Ronan a dal sikerét most megpróbálja túlszárnyalni. És ez össze is jöhet, hiszen második próbálkozása, a „Life Is A Rollercoaster" a The Corrs után magabiztosan fogalalta el a brit kislemezlista csúcsát. Mint ismeretes, részben Ronan a felelős a Westlife együttes karrierjéért is, az elmúlt hónapban viszont bejelentette, befejezte menedzseri tevékenységét az öttagú ír csapatnál.

A rádiós rímgyáros

A reklámszöveg szerint először benned merült fel az album kiadásának ötlete, méghozzá a „Miért ne lehetne nekem is lemezem?" kérdőmondat formájában.

Nem, ez téves, ezzel csak azt akartam jelezni, hogy manapság már mindenkinek lehet lemeze. A mondat kicsit gunyoros, nem humoros. Azok ezt úgysem tudatosítják, akiknek szól. Viszont akik ugyanúgy gondolkodnak mint én, azok értik, mit akartam ezzel jelezni. Nekem nem volt a lemezkiadás egy kényszer. Nem is én kopogtattam, engem kerestek meg, ami jó érzés, valahol elismerést jelent. Szóval ez mindössze egy reklámszöveg.

Akkor én most beugrottam a csapdába. Nem félsz attól, hogy a közönség is elhiszi ugyanezt?

Ettől nem kell tartani, mivel a szóban forgó iromány nem a közönségnek készült, hanem a szakmának. Amikor kijön egy lemez, akkor mindig leírják az előadók, amit tudni kell róluk. Én ugye a médiában dolgozom, úgyhogy naponta olvasom ezeket az ajánlásokat. Mindenhol ugyanaz a szöveg, csak a név más. Most éppen megjelent Bokor Béla lemeze, a karitatív előadó magában foglalja a fiatalság, a frissesség, meg nem tudom minek az összeségét, vagy itt van a következő, aki egyszerűen a hangjával mindenkit elbűvöl, ötéves kora óta az Operaházban énekel, még senki nem figyelt föl rá, de most a kiadó... Szóval ezeket akartam én elkerülni, és ezért írtam ezt a sajátos ajánlót.

De Rád is úgy figyelt fel a kiadó, mondtad, hogy ők kerestek meg és nem Te kopogtattál.

Igen. Én a rádióban olykor rá rárappelek a dalokra, és ez tetszett meg nekik. Ezt improvizatív módon teszem. Amikor találkoztunk mondták, hogy tegnapelőtt nagyon tetszett nekik, amint az egyik Flip Da Scrip nótára ráküldtem egy kis szösszenetet. Persze akkor már fogalmam sem volt, hogy mit mondtam. Így elkezdődött egy tárgyalás. Először nem nagyon akartam, mert szerintem az nem egészséges, ha valaki a rádióban, tévében, meg lemezen is hallható. Van ugyan pár ember, akik mindenben jók, én sajnos nem tartozom közéjük. Aztán megszűnt a TV3,  ezzel együtt a műsorom, úgyhogy lett egy kis űr az életemben. Sajnos azonban jóval több időt igényelt, mint ahogy azt gondoltuk. Irigylem azokat a sztárocskákat, pl. Britney Spears, aki otthon fekszik az ágyán, és odaviszik neki a dalokat, hogy énekelje fel.

Szóval rábeszéltek arra, hogy csinálj egy lemezt. Hogyan fogtál neki a munkának, hiszen ezen a téren nem voltak tapasztalataid? Ez a szakma valahol távol állt Tőled.

Valóban. Verseket ugyan már írtam, de az egy más terület. Eléggé díszes szerzőgárda gyűlt össze, akikkel jó volt dolgozni. Először elkészült két nóta, elmentünk a stúdióba, felvettük kazettára, s a kocsiban hallgatva jöttek a szövegek. Volt nálam egy diktafon, arra rámondtam egy két mondatot, elindítottam egy gondolatmenetet. Jó esetben a negyedéig eljutottam, hazamentem, magamhoz vettem egy kis whiskyt, vagy üdítőt, leültem a nagyszobába, s ott írogattam, variáltam a szavakkal. Szóval így készült. De nem volt könnyű, azt gondoltam, sokkal egyszerűbb lesz.

Említetted, hogy a kiinduló pont az volt, hogy műsoraidban rárappeltél a dalokra. Ezek a szövegek hogyan születnek meg? Előre megírod, vagy úgy spontán, adásba kerülsz és magától jönnek?

A pillanatnyi hangulattól függ. Már volt egyszer-kétszer, hogy elkezdtem, aztán két mondat után kellemesen belesültem, mint kezdő mákoskalács a sütőbe. Aztán van olyan, hogy nem is koncentrálok, jön magától. A lemezkészítésnél fel kellett építeni a szöveget, tehát kellett egy váz. Vannak szavak, amelyekhez könnyű találni hozzá hasonlókat. A  Balatonon voltam, Keszthelyen, mondtam, hogy kezd hely lenni a gyomromban, és elindult valami, erre rá lehetett építeni. Meglátok egy csajt, egy arcot, a fürdőzőket, s abból indítok. A lemez esetében nem lehetett improvizálni, vagyis lehetett volna, mint ahogy azt sok előadó teszi, de annak se füle, se farka. Én a szövegeket sokszor átírtam, hogy legyen összefüggés a mondatok között.

Most piszkálódom egy picit. Ezekre a szövegekre sokan mondják, hogy olyan Rapülősek, megpróbálod Geszti Pétert utánozni. Ezt tekintheted akár pozitív, akár negatív kritikának. Erről mi a véleményed?

Örülök neki, mert az egyik legjobb előadó, aki az én megítélésem szerint ma Magyarországon működik. Ha egy olimpiai bajnokhoz hasonlítják az én próbálkozásaimat, az nekem jó. Az rosszabb lenne, ha egy megyei bajnokság hatodik helyezettjével hoznának össze. Geszti Péter szövegeket ír és előadja, én úgyszintén. Persze szeretnék harsányileventés lenni, de ha kell, akkor inkább a jobbakhoz hasonlítsanak. Dalaim stílusa hasonlít az ő dalaihoz, meg miután kijöttünk a stúdióból, akkor érzékeltük, hogy hasonló az orgánum is, amiről nem tehetek, ezzel nem variáltunk. Amúgy szerintem sokan szeretnének hozzá hasonlítani.

Megszületett a zene, illetve később a szövegek, és bevitted a kiadóba megmutatni. Egyből rábólintottak? Vagy azért bele belemondogattak, hogy ezen kellene változtatni, meg satöbbi.

Nem szóltak bele. Nagyon kellemesen csalódtam a kiadóban, mivel szinte teljes egészében szabadkezet kaptam. Mi csináltunk három éve egy úgynevezett „Aszfaltbetyár" című számot, ami szintén szerepel a lemezen, majd gyorsan felvettünk egy „Telefonbetyár" című változatot is, elsőt a tévé, másikat a rádióműsorhoz. Először ezeket vittem be, nagyon tetszett nekik, aztán két-három számonként mutattam meg a többit. Vagy csak a zenei alapot, és ott élőben rárappeltem, vagy már a kész számokat.

Ez az Aszfaltbetyár név honnan származik?

Volt egy ilyen műsor a TV3-on két éven keresztül. A műsorcímet nem én találtam ki, készen kaptam. Korábban nem dolgoztam a médiában, vendéglátói sulit végeztem. Haveri társaságban nagyon sokat hülyéskedtem, itt látott meg a tévé szórakoztató osztályának akkori igazgatója, aztán felajánlották, hogy vezessem a műsort. Az utcán szólítottam le lányokat, fiúkat, s összehoztam őket. S ez a név mind a mai napig rajtam maradt.

Visszatérve a lemezhez, mit vársz tőle? Beállsz a sztárocskák közé, vagy ez amolyan kirándulás, így elképzelhető, hogy folytatása sem lesz?

Hogy lesz-e folytatása, azt nem tudom. Szerződéseket általában nem egy albumra, hanem három plusz egyre írnak. Semmi változás, mi is így írtuk. Én a közönségtől teszem függővé a jövőt, mivel eddig is megvoltam lemez nélkül. Most ezt kipróbáltam, olyan háromnegyedesre sikerült, lehetett volna jobb is. Ha a közönségnek tetszik, akkor még van bennünk ötlet ezer, akkor elárasztjuk őket. Ha nem, akkor nincs újabb lemez, nem akarom, hogy izzadtságszagú legyen, meg kötelező, mint a biztonsági öv, az elég a kocsiban. Ha nem jön be, akkor köszönjük, ennyi volt. Azért őszintén bevallom, sírnék legbelül, ha ez utóbbi következne be, de mindenképpen a közönség visszajelzésétől teszem függővé a jövőt.

A magyar zeneélet egyik legmeghatározóbb egyénisége beváltotta az ígéretét. A nagysikerű „Keresem az utam" című  maxi megjelenésekor egy remixpályázatot hirdetett meg, azzal, hogy a legjobban sikerült változatok felkerülnek egy újabb maxira. Nos ez „Keresem az utam – remixek" címmel július 12-én került a piacra limitált példányszámban, háromezer cédé, illetve ezer kazetta formájában. Az anyagon a remixpályázat első négy helyezettje mellett a dal angol verziója is megtalálható, illetve az első Bonanza-sláger, az „Induljon a banzáj!" 2000-es house változata. A cédé multimédiás részén a dal videoklipje is megtekinthető, valamint képek a klipforgatásról, meg egy londoni és békéscsabai fellépésről. Ugyanitt egy albumnyi döntős remix is hallható, szám szerint tizennégy. Ákos már gőzerővel dolgozik új albumán, a maxi megjelenésének hetében éppen a vonósfelvételeket készítette a Magyar Rádió egyik stúdiójában. A szeptemberben megjelenő lemezen hét dalban lesz hallható a Budapest Film Orchestra. A lemezbemutató koncertnek a Körcsarnok ad otthont, november 24-én és 25-én, de további igény esetén újabb dátumok iktathatók be. Szeptemberre, a tervek szerint az albummal egyidőben megjelenik új verseskötete, s elképzelhető, hogy karácsonyra az énekes régi álma is valóra válik, egy saját verslemez, kizárólag gyűjtőknek és ínyenceknek.

Vissza a tartalomhoz