IFI magazin * 2000 augusztus


Love Story — Vallomás

Nem múlnak el nyomtalanul a napok. Olyan furcsa... Már nincs senki, akinek jót adhatok. A csillagok, a fák ugyanolyanok, és mégis minden más. Nem vagy velem. Mással ébredsz, más életet élsz, másnak hazudsz éjjelente szenvedélyt. Feladtad az álmaid, de miért? Szerettem volna azt mondani, hogy hagyj ott mindent! Szökj meg! Élj velem! Kezdd újra, kezdd újra az életed velem!
„Túl fiatal vagy ahhoz, hogy öreg légy". De a választás csak rajtad áll. Sajnállak, sajnálom az életed, sajnálom azt, hogy későn találkoztunk. Későn találkoztunk? Miért? Annyian és annyiszor újrakezdték már...
Amikor azt mondtad – Szeretlek! Minden porcikámmal szeretlek! – sírtam. Te nem láttad, nem láthattad. Sötét volt, esett az eső, a távolban szólt a rock n’ roll és Te úgy öleltél hogy fájt. Nekem akkor megállt az idő, és azóta is csak esik, esik az eső. Fáj, hogy nem vagy velem, fáj, hogy nem ölelsz, hogy nem súgod a nevem. Hogy az ellopott pillanatok csak emlékek, hogy éjjelente félek, hogy azóta is kereslek Téged. Én nem akarom, hogy mások mondják meg hogyan éljek, én nem akarom, hogy csak az álmaimban élj. Amit adtál, és amit adtam neked, több volt, mint részeg reménység. Pár napig úgy éltünk, mint a mesékben. Nem tudhatta senki más, hogy ott belül a szívünk mélyén, a lelkünkben ég a vágy, hogy a testünket a fájdalom járja át. Nem tudhatta más, hogy a fáj hogyan fáj. Pár napig ébren álmodtunk. Jó volt, ahogy egymás kezét fogva elfelejtettük, máshova tartozunk.
...de az eső csak esett, sírt az ég is, érezte a fájdalmat benned és bennem. Azóta gyötörnek a kérdések, az álmatlan éjjelek, azóta félek, hogy örökre elveszítlek Téged. Egy Sing-Sing dalt dúdoltál nekem az utolsó éjjelen – Túl késő már..." így szóltál. De én nem hittem el, és azóta sem hiszem. Válaszolni nem tudtam, nem mertem. Azóta hetek teltek el, de az érzés nem múlt el. Tudom!, tudom, hogy tudod a válaszom, tudom, hogy lesz egy éjjel, mikor azt mondhatom:

Ma éjjel újra itt vagyok,
Mit érzek, láthatod
Itt vagyok és nem álmodom
a könnyeket arcodon
Tudnod kell mennyit érsz nekem
te vagy az életem
és ha majd újra mennem kell
Soha ne engedj el!

– Sing-Sing –
 

Miért?

„Nagyon boldogan éltünk együtt. Nekem nem tűnt fel semmi, ami arra engedhetett volna következtetni, hogy kapcsolatunk már nem a régi. Egyszer csak azt közölte velem, hogy időre van szüksége, már nem szeret úgy, mint régen. Egyedül akart lenni ahhoz, hogy megpihenjen, átértékelje a kapcsolatunkat és majd meglátjuk... Most nem tudom mihez kezdjek, mit csináljak, hogyan tovább?"

A leveledben feltett sok kérdést a partnered tudná megválaszolni, hiszen a kapcsolat mindig két embertől függ, akik a részesei. Amit fel tudok vállalni, az a feltételezés és a te lehetőségeid felvázolása. Egy kapcsolat addig működő, míg egy egészséges szimbiózis jön létre. Néha ez átcsúszhat parazitaságba, vagyis úgy lehet szeretni, hogy a másikat megfojtjuk. Akinek erre van szüksége, általában nem veszi észre, hogy csupán a másik energiáját szívja, de a partner már nem töltődik fel. A partnered elfáradt, idegesíted őt, már nem akar veled lenni, de aránylag felelősséggel áll a dolgokhoz, mert időt kér, már azt sem tudja, hogy milyen lesz nélküled. Te nem vetted észre a változást – vagy nem akartad észre venni? Hiszen már attól is megijedsz, milyen lesz egyedül. A partnerség nem azt jelenti, hogy elvesztjük szabadságunkat, hanem azt, hogy jobb együtt.Nagyon sok múlt időt használsz, a közös emlékekre hivatkozol, a megszokásra alapozol. Hidd el, a megoldást a mában kell keresned. Mi van most, mire van szükséged, mihez tudsz kezdeni. Minél jobban kapaszkodnál a múlt emlékeihez, annál jobban érezné a partnered, hogy zsarolod és még azt is elrontanád, ami még eddig működik. Mély lelki trauma ért, mert mint a kártyavár összedőlt minden körülötted. Most rajtad múlik, hogy megmaradsz ebben a helyzetben siránkozva, panaszosan, vagy megpróbálod összegyűjteni a maradék energiád, és elkezded a nagytakarítást, vagyis berendezkedni az új életformára. Szorítok, hogy a második változatot tudd megvalósítani,  Használd az időt arra, hogy körülnézz és találj magad körül olyat, ami (aki) érdekel. Hidd el, a partnerkapcsolat zárhat is. Annak élsz, hogy a partnerre vársz, csak vele akarsz lenni, az ő óhaját lesed, alkalmazkodsz stb. most nézz körül és a horizont szélesebbnek tűnik majd.

Stredl Terézia
Vissza a tartalomhoz

Nudizmus

„Mi, barátok egymás között megbeszéltük, hogy elmegyünk a nuda-strandra. Mindegyikünk belement, sőt a szabadságot ahhoz a helyhez kötöttük, ahol ilyen van. Minél jobban közeledik az elutazás dátuma, annál idegesebb vagyok, mert nem tudom, hogyan fogok majd viselkedni? Még nem voltam ilyen helyen..."

A mi kultúrkörnyezetünkben nincs helye annak a naturalizmusnak, amely meghonosodott pl. az északi országokban, lásd az egész Skandináv félszigetet. Ott a gyermekek már kiskoruktól ahhoz vannak vezetve, hogy a testünk a miénk, és ezt vállaljuk fel teljes mértékben. A naturalizmus ellenzői ezt nagyon gyakran felcserélik a vulgarizmussal, pedig a kettő között nagyon komoly választóvonalat kell húznunk. És itt tapasztaljuk meg, hogy az előítéletek, a szokások mennyire béklyóba is tudnak kötni. Mindegyikünkben van szemérem, amely részben a nevelés hatása, függ tőle, hogy milyen mértékben érvényesül (álszeméremség, prüdéria avagy az értékek valós felvállalása). Te most egy olyan választás előtt vagy, hogy a barátok és egy új helyzet, vagy nélkülük, a bevált életformában? Tőled függ, hogy mennyire önálló akaratból, vagy a külső környezet hatása alatt döntenél. Mindenképp azt kéne felvállalnod, ami számodra jó. Egy olyan szabadság, ami számodra már eleve rossznak indul, nem válthatja be a küldetését. Megint csak, ha nyitott vagy az újra, akkor kipróbálhatod ezt a lehetőséget is. Nem szabad erotikus szinten megközelíteni a helyzetet, elsősorban nem nők és férfiak mennek ilyen helyre, hogy tetszelegjenek egymásnak (habár ilyen is lehet, de elenyésző számban), hanem emberek, családok, hogy teljes mértékben élvezzék a sütkérezést, a strandolást. Itt is magadon hagyhatod a fürdőruhát, de rosszul éreznéd magad, mert a környezet mást biztosít. Másik lehetőség, hogy ha nem tetszik a dolog, akkor te a többiekkel lehetsz, leszámítva a strandolást, amit te máshol töltenél. Mint minden másnak, a nuda strandolásnak is megvannak az íratlan szabályai. Pl. egy olyan kempingben, amihez nuda-strand tartozik, tilos a kemping területén a nudizmus, csupán a strand van erre kijelölve. Tehát nem kell túlzásokba esni, mindenki annyi változást fogad el, amennyit magáévá tud tenni. Egy társaságon belül is kialakulhatnak különböző normák, és akkor vagyunk igazi barátok, ha ezt kellő tiszteletben tudjuk tartani.         S.T.
Vissza a tartalomhoz


Milyen színű a Szőttes

avagy: szeretik a népzenét a mai fiatalok?

Május végén harmadszor is elnyertétek a Százhalombattán, kétévente megrendezésre kerülő minősítő versenyen a kiválóan minősült együttes címet. Mivel háromszor egymás után lettetek a legjobbak, Martin György aranyplakettet érdemeltek ki. Ha jól tudom, ez a szakmában hatalmas elismerés. Mi kellett ehhez?
Reicher Gellért: — Először is be kellett neveznünk. Befizettük a nevezési díjat, ami ötezer forint volt. Felismertük, hogy annak ellenére, hogy csak kiadásokkal járó versenyről van szó, nagyon fontos, hogy ott legyünk, mert a részvétel csak a javunkat szolgálja. A versenyt a Martin György Néptáncszövetség kilencvenhatban hirdette meg először, azzal a céllal, hogy a magyarországi és határon túli néptáncegyütteseknek kétévente fórumot biztosítson a szakmai megmérettetésre. Mivel a minősítő verseny iránt minden évben nagyon nagy az érdeklődés, ez több helyszínen kerül megrendezésre. Az öt párhuzamos helyszínen ugyanaz a szakmai nagyságokból álló zsűri értékeli az együtteseket egyforma szempontok alapján, melyeket az idén jelentősen megszigorítottak.

Nagy Myrtil: — A Szőttes idén dél-alföldi (csárdás, oláhos), eleki román, medvesaljai (csárdás és frisse) és gömöri táncokat muatott be. A zsűriben Diószegi László, Németh Ildikó, Felföldi László, Zsuráfszky Zoltán foglalt helyet. Valamennyien komoly szaktekintélyek.

Balta Aranka: — Úgy éreztük, hogy a felkészülés nem volt olyan, mint amilyennek lennie kellett volna. Van még ebben a műsorban tartalék. Az első két szám vadonatúj volt. Ott mutattuk be először a százhalombattai művelődési házban. Ennek ellenére a Szőttes a versenyt követő szakmai fórumon rendkívül pozitív értékelést kapott. Példaként hozták fel a többi együttes teljesítményének elbírálásánál is.
Nagy Myrtil: — Decemberre tervezzük új műsorunk premierjét  Pozsonyban. Az a munkacíme, hogy Közös nyelvet beszélünk.

Mennyire népszerű a mai fiatalok körében a néptánc?

Nagy Myrtil: — Néptánccsoportunknak jelenleg hét táncospárja van. Ezenkívül tíz új tag jár az előkészítő csoportba, melyet Aranka és Dóczé Mónika vezet.

Balta Aranka: — Főleg Pozsonyban tanuló középiskolások az újak. Nem válogattuk őket, egyik hívta a másikat, spontán jött össze a társaság. Egy fillért sem kapnak érte, de hetente kétszer sosem hiányoznak a próbateremből. Volt olyan, aki két-három próba után inkább úgy döntött, hogy nem jön. De ez mindig így van. Először mindig többen érkeznek, majd következik az egészséges lemorzsolódás. Azt, hogy mennyire népszerű körükben a néptánc, nem tudjuk igazán lemérni, mert nem járunk csak fiatalok alkotta közösségekbe, népszerűsíteni a fellépéseken tudjuk. De ezen is szeretnénk változtatni.

Nagy Myrtil: — Arra gondoltunk, hogy mivel a Szőttes csak a fellépésein kerül kapcsolatba a közönséggel, csak az előadásaival tudja nevelni a közönséget, ez nem egy közvetlen kapcsolat. Hogy a fiatalok egy kicsit közelebb kerüljenek szüleik kultúrájához, ezért kitaláltunk egy programot, ami kimondottan nekik szól. A program neve Szőttes Alkotóház. Havonta egy alkalommal kerül majd megrendezésre. Szeptemberben lesz az első akció, a Csemadok Országos Választmánya székházának ismét megnyíló nagytermében. Legalábbis így tervezzük. A program két részből áll. A délutáni foglalkozások a gyerekeknek szólnak  (kézművesfoglalkozás, énektanítás, játékok), este pedig táncház lesz tánctanítással és műsorral egybekötve.

Kiket szólít meg a program a fővárosban?
Nagy Myrtil: — Elsősorban az itt tanuló fiatalokat. De jöhet bárhonnan, bárki. Mindenkit sok szeretettel várunk.

Nem lesz ez egy a sok főiskolásbuli közül?

Nagy Myrtil: — A mostani főiskolai bulik széles réteget szólítanak meg, amíg a mi akciónk nevelői céllal jön világra. A szórakoztatás mellett fő célja, hogy a fiatalok megismerjék azt a népi kultúrát, amely még a nagyszüleiké volt, de ők már, önhibájukon kívül, nem jutnak hozzá. Azt szeretnénk, ha pozitív viszonyuk alakulna ki a folklórhoz. Ami, persze nem csak néptánc és népdal.

Balta Aranka: — Azt még konkrétan nem tudom, milyen táncokat fogunk tanítani, de felvidéki magyar táncok lesznek. Gömöri, mátyusföldi, palóc, bodrogközi. Nem csak táncokat fogunk tanítani, mivel tánc közben pihenni kell, népdalokat is tanítunk. Sőt! Szeretnénk viseletet  vinni, hogy a tanított tánc tájegységéhez tartozó viseletet is megmutathassuk. És aki akarja, fel is veheti! Volt már egy próbatáncházunk, június elején a Malomvölgyben, a Diákhálózattal közösen.

Szép számmal jöttek kollégisták. Nagyon jól érezték magunkat, de mi is.  Őszinte érdeklődést mutattak, ami meggyőzött bennünket, hogy érdemes belevágni.

És a decemberi premier?

Konkoly László: — Egyelőre, úgy néz ki, december elsején pénteken este lesz a pozsonyi bemutató. Teljesen új számokkal, új viseletekkel, új koreográfussal és művészeti vezetővel. A művészeti vezetők Szabó Szilárd és Németh Ildikó Magyarországról. Ők készítik a műsor nagy részét két szám kivételével, melyet Oláh Ati (Nyuszi) valamint Nagy Myrtil és jómagam koreografáltunk. A műsor első felében Dél-Alföld és Rétköz táncai szerepelnek, a második részben többek között Mezőség és Kalotaszeg táncaiból válogatunk. Ősszel a már elkészült számokat fokozatosan beépítjük „Régi szokás szerint" című műsorunkba, mely kimondottan a Felvidék táncaiból állt össze, s közel négy évig jártuk vele az országot. Ezért nyúltunk az új műsorral más tájegységekhez.

Milyen színes a Szőttes?

Reicher Gellért. — Mi hiszünk abban, amit csinálunk, s ezért nagyon színesnek tartjuk a Szőttest. Mindenki hozzáadja tudását, egyéniségét, emberségét és a tánc iránti alázatát. Ráadásul baráti társaság is lettünk. Talán ezért jó, hogy kamaraegyüttes vagyunk, mert remek a hangulat az együttesben. A kérdésre válaszolva, annyira színes a Szőttes, amennyire a tisztelt nézők látják. Nekünk a közönség véleménye a legfontosabb!

Bárány János
Vissza a tartalomhoz

KLIKK, 2000

A fesztivál csak szerdán kezdődött, de már kedden este is kb. annyian voltak, mint 1999-ben az első napon. Ebből sejteni lehetett, hogy megdől a tavalyi nézőszámcsúcs. Az alábbiakban csak a zenekarokra koncentrálva megpróbálom összefoglalni a történteket. Persze a teljesség igénye nélkül, hiszen három helyszínen, egyszerre folytak a koncertek, performence-ok stb., és így lehetetlen volt mindent megnézni.

Július 5-én 13.00-kor kellett volna kezdeni a Rock & Blues színpadon (nagyszínpad) az első zenekarnak. Persze a dolog csúszott, nem volt rendben a cucc, és a színpad előtti korlátot is a koncert alatt szerelték fel. Ez a „korlát" leginkább a cirkuszokban használt rácsra emlékeztetett, amelylyel az állatokat védik a közönségtől. Na mindegy, az ipolysági G.sk („géponteszká"), kb. egyórás késéssel elkezdte koncertjét. A színpad előtt lehettünk vagy harmincan, nem volt valami hálás feladat elsőnek játszani. A fiúk azonban nem ijedtek meg, és egyéb problémák ellenére (a szólógitárost nem engedték haza a seregből, a bőgősnek elszakadt egy húrja) jól oldották meg a feladatot. Poénra vették a dolgot, mindenki jól szórakozott, és ez talán fontosabb, mintha eljátszották volna a Borzasztó nagy művész vagyok című drámát.

Mikor befejezték, már futhattam is át a Punk, Metal, Alter színpadhoz (kisszínpad), ahol a Gránátalma nyomta a hardcore-t meg pár Tankcsapda számot. Érdekes, hogy a kisszínpadon rengeteg CSAPDÁT hallottam másoktól is.

A következő dolog, amit megnéztem, az ekecsi Last Blues Band volt. Ők már régi ismerősök még a KGB-s időkből. Egész jó nótáik vannak. A fuvoláért, énekesnőért és a csípőmozgásért külön tíz pont jár.

Az erdélyi Quo Vadis-ról csak annyit, hogy bazi jók voltak. Ajánlom őket a koncertszervezők figyelmébe. 200 dollárért bárhová elmennek játszani, ami nem pénz értük.

A szerdahelyi Last Will-ék sem voltak már ismeretlenek a közönségnek. Rendesen össze is jöttek a népek. (Néha többen voltak a kis-, mint a nagyszínpad előtt.) És meg is kapták a magukét, brutális zenét – minden korosztálynak. Azt, hogy nagy a táboruk, mi sem jelzi jobban, mint hogy másodikok lettek a közönségszavazáson.

Az utánuk fellépő, dallamos heavy metalt játszó Paranoid is a népszerűbbek közé tartozott, ők harmadikok lettek. Koncertjük elején eléggé vacakul szóltak, de ezt sikerült korrigálni. Aztán meg a villany esett ki a Vallomás című számuk alatt. A végén meg már nem is akartak lemenni, a közönség meg leengedni őket. De már Ördög is húzott volna Bill kapitány koncertjére, ezért egy szédült Európa-feldolgozással búcsúztak.

Mire felértem a nagyszínpadhoz, a Deák Bill Blues Band már a Hoszszú lábú asszonyt játszotta. Aztán következett a többi klasszikus. A színpad előtt vagy 2000 ember (ezt nem én, hanem Bill kapitány saccolta ennyinek). A hangulat nem forró volt, hanem forrt.

Éjjel egy óra után az M-SYSTEM-re bulizhatott a nagyérdemű, ha még bírta. Sláger sláger hátán.
Második nap délután a Final Hour-ra lettem volna kíváncsi, de már csak a Sitňant csíptem el. Nem volt rossz banda, aki a gatyarothasztó hőségben pogózni akart, annak megfelelt. Sokáig éljen a punk and roll!

Aztán gyorsan húztam a kisebbik színpadhoz, új felállásban láthattam az Impotent-et, akik jobbak, mint tavaly, de még nem mennek 100 százalékon.

7Az Expired Passport követte Petyáékat. Ők lettek a közönségszavazás győztesei. Nyereményük: részvétel a Sziget 2001-en. Én csak feldolgozásokat hallottam tőlük. Ha tényleg akarnak menni a Szigetre, kössék fel az alsóneműt, mert ott ez nem lesz elég!

A Gitanes Viharja még mindig nem akar megjelenni. Nem baj, aki akarta, Kamocsán élőben meghallgathatta az anyagot. Voltak is a Gitaneson jó páran, és a hangulat is jó volt.

A Three Kings nem az az egyhelyben állós zenekar. A kisszínpadon, de lehet, hogy az egész fesztivál alatt sem láttam senkit (Last Will?), akik ennyire együttéltek a zenével. Nemrég kaptam kézhez a Passz című kazettájukat, amit mindenkinek melegen ajánlok.

A Konflikt a nagyszínpadon is játszhatott volna, hiszen amit csinálnak, a maguk műfajában már vér profi. Össze van gyakorolva az anyag rendesen, meg nem is tegnap kezdték. Jury olyan brutális riffeket ereszt (ha éppen nem reggae-t nyom), amilyeneket a RATOS DE PORAO is megirigyelne. Ez tényleg vegytiszta punk. A „sátor alatt" még elcsíptem Lois Viktor koncertjének a végét. Amiről csak annyit, hogy a kísérletező kedvű, szentendrei úriember és barátai saját készítésű hangszereken játszanak. Pl. porszívóbasszus, kötőgéphegedű, írógépgitár stb. Lehet, hogy nem ez a nevük, de a felsorolt gépek alkatrészeinek felhasználásával készültek. Aki nem hiszi, hogy ezeken is lehet zenélni, az járjon utána.

A meglepetés a nagyszínpadhoz visszatérve ért. Éppen a Dr. VALTER & THE LAWBREAKERS játszott, sűrűvérű Mississippi Delta Bluest. Megállt bennem a vér. Baszszusgitár helyett tuba, és más hasonló nyalánkságok. A gyengébbek kedvéért elárulom, hogy ők írták a Takács Tomi által slágerré turbózott Pocsolyába léptem kezdetű dalt.

A Mephistot már csak a sátorból hallottam, sajnos. Tudom, hogy nincs bocsánat, de mentségemül szolgáljon, hogy kedd óta csak durva öt órát aludtam.

Pénteken este szakadó esőben lökte a pozsonyi Polemic a jobbnál-jobb ska és reggae dalait. A legnagyobbat az ő koncertjükön buliztam.

Aztán jött a Takács Tamás Dirty Blues Band. Az idő megállt jó két órára. Aki nem volt ott, bánhatja. Akkora show-t nem lát minden nap. Kétszer vagy háromszor tapsolták őket vissza.

A Trapéz a tőle megszokott színvonalon a tőle megszokott számokat játszotta. Kár, hogy az eső nekik is bekevert, és az emberek nagy része „a ponyva alól" figyelte a... sörét.

Szombaton a Friday-jel „kezdtem" a kisszínpadon. Jól szóltak. Mást róluk nem írhatok, mert elfogultsággal vádolnának.

Összetorlódtak a dolgok a Cremation és Török Ádám & Mini + Závodi koncertjén is. Innen is elcsíptem egy kicsit, onnan is. A Cremation-ön pogóztam egy vadat, aztán a Minivel „visszamentem a városba".

A Rómeó Vérziket először láttam a nagyszínpadon. Lenn is, fenn is ment a vadulás rendesen. Idézném egy barátnőmet: „Tök jó volt a RÓMEÓ. Itt egészen másképp szóltak, ezen a nagy cuccon, mint klubokban szoktak."
A Babylon már egy nagyon fáradt közönségnek játszott, a szemerkélő eső is távozásra kényszerített sokakat. Pedig egész jók voltak a Deep Purple, Pink Floyd meg mit tudom én már milyen feldolgozásaik.
Ennyi!

—  czintu —
 
 

Klikk, klikk és még klikk

A kapunál megveszed a viszonylag olcsó jegyet. Előtte persze sorba is kell állnod, mert hát eleve rossz jel, ha nincs sor. Aztán belépsz a fesztivál területére és keresel egy sátorhelyet. Mielőtt felvernéd a sátrad, megiszol egy sört. Igen, ám a büfé előtt jónéhány ismerőst látsz, akikkel csak ilyen alkalomkor találkozol. Meghívnak egy italra, te pedig nem állsz ellent. Megjegyzés: A sátrad még mindig a kezedben lóg. Pár sör után úgy érzed, most már tényleg fel kellene állítanod a sátrat. Miközben azon morfondírozol, hogy a nagy zöld sátor a bejáratnál mire szolgálhat, elsétál az asztalotok mellett egy régi barátnőd, akit egyszer a Szigeten feleségül vettél. Puszi-puszi. Leül mellétek és meghívod őt egy italra. Jelenlegi barátnőd (aki mellesleg mindvégig melletted tartózkodott) gyilkos tekintete egyre kínosabbá válik. Ekkor érkeznek meg a falubeli ismerősök, barátok. Illene velük is néhány szót váltani, de bántó, hogy a sátrad még mindig össze van csomagolva. Elmész vécére, ahol örömmel állapítod meg, hogy az idén WC-papírról is gondoskodtak egyesek. Itt találkozol egykori alapiskolás osztálytársaddal. Majd a sok találkozást lebonyolítva, szólsz a barátnődnek, hogy segítsen felállítani a sátrat (is). Vagyis csak szeretnél szólni, mert ő már valamelyik koncerten őrjöng. A sátrat nagy nehezen felállítod egyedül (végre) és bedobálod a cuccaidat. Meg is éhezel, a választék bősége miatt azonban nehéz döntened. A sült kolbász jó választásnak ígérkezik. Míg éhségedet próbálod csillapítani, egy programfüzetet lapozgatsz. Nem fogsz unatkozni, az már biztos. Koncertek, filmek, performancek, strandfoci és a legkülönfélébb vetélkedők.
Elindulsz hát, hogy szórakozz egy nagyot...
Soóky Péter



 

KLIKK 2000 — nem csak zene

Gondoltak egy nagyot idén a Klikk találkozó szervezői és felállítottak egy népzenei és sátorszínpadot, lesz, ami lesz. És lett hatalmas hajnalig tartó bulik, néptánctanulás körömszakadtáig. A népzenei vonulat fő resztvevői a magyarországi Cserszomorce és a Jánosi zenekar valamint a párkányi Tücsök zenekar — aki két este is fellépett — képviselte. A sátorban, mely a World and Folk Music, Performance nevet kapta lépett fel nagy sikerrel a Vándor és a Kor-Zár együttes. Itt mutatták be performancejeiket a szímei tagokból álló Dark Mirror társulat, Richard Fajnor, Rozsnyó Jitka és a magyarországi Lois Viktor.. Az előadás helyigényére tekintettel a sátoron kívülre szorult Michal Murin és Peter Kalmus Átvonulás című műve és Stanislaw II Vadrna, aki egyébkent a sátor programfelelőse is volt. Érdekes színfoltja volt a találkozónak a grafológusok előadása is. A Szőrös Kő szerkesztőségéből hárman, Fehér Krisztína, Pénzes Tímea és Kantár Csaba beszélgettek a táborlakókkal. Napközben a fiatalok saját választásuk alapján filmet nézhettek a sátorban és nagy meglepetésre általában magyar filmeket kértek. így került a képernyőre a Csinibaba, az Indul a bakterház és a Tanú. A nap végén a megfáradt táncosoknak a lemezlovasok szolgáltatták a zenét hajnalig. A Vág partja sem maradt kihasználatlanul, itt zajlott ugyanis a strandlabdarúgó bajnokság. A kétnapos bajnokságon a döntőt az ekecsi fiatalokból álló csapat nyerte a Nádszegiek ellen. Ugyanitt zajlott a párkányi Rolling Bikers klub által szervezett dobóverseny. Nem is akármit, egy motorkerékpár főtengelyét kellett minél távolabbra hajítani. Nagyon jó ötlet volt a tarsszervezői segítségük, kivéve a hajnali motorzajt.
Roskó Péter


Last Blues Band

Ha már blues, akkor az már legyen igazi! Az ekecsi L. B. B. 1999-es bemutatkozó albuma irtózatosan nagyot dörrentett nálam. Szerény kis hazánk magyarlakta vidékein öröm hallani, ha egy csapat magyarul szólal meg, ráadásul profi színvonalon.
Az L. B. B három éve alakult az akkor éppen feloszló, szintén ekecsi K. G. B bandából.
A heavy metalhoz szokott fülem csak hegyeződött, amikor meghallottam Ollé Gyula (szólógitár) gitártémáit. A 13 dalt tartalmazó anyagon minden egyedi hangzásban szólal meg. Senki sem hinné, hogy egy „amatőr" zenekar játszik. Egy éve, amikor először hallottam őket Kamocsán a KLIKKen, szinte beleborsódzott a bőröm, annyira ott voltak a színpadon.
Külön meg kell említenem Milada Egrecká-t (fuvola, ének), akit amellett, hogy profi a hangszerén, olyan hanggal áldott meg a teremtő, hogy másnak évekig kell innia a whiskyt és szívnia a Marlborót, hogy ilyen hangja legyen. Persze az sem mellékes, hogy egy egyedi arc a színpadon, szőke hosszú hajával, bomba alakjával sokkolja a közönséget. A csapat  igazán profi színvonalat képvisel, mégsincsenek sztárallűrök, nem hordják fenn az orrukat, pedig lenne mire büszkének lenniük.
Tornóczi Tibi (ének, szájharmonika) egy igazi showman, és pár sör után lenevettük a csillagokat az égről. Ilyen emberek előtt le a kalappal. Amit csinálnak, azt tiszta szívvel, lélekkel, teljes odaadással csinálják, és ez meglátszik mind a színpadon, mind a kazettán. Ezt a csapatot és ezt az albumot ajánlom mindenkinek, aki szereti az igazi zúzós bluest. Aki most a kamocsai táborban látta őket, biztosan nem csalódott.
Sajnálom, hogy a csapat kevés reklámot kap, de ennek ellenére nyomulnak. A felállásuk a következő: Kulcsár László (dob), Tornóczi Tibor (ének, szájharmonika), Milada Egrecká (fuvola, ének), Varga Frigyes (basszusgitár, ének), Ollé Gyula (szólógitár).
A zenekarról bővebb információt kapni, esetleg kazettát vagy CD-t rendelni a következő telefonszámon lehet: 0905 896 951.
A csapatnak sok sikert és még több bulit kívánok!                 „ISÖ"
Vissza a tartalomhoz

Július volt

Nyáron minden egyszerű. Kitágul a tér, az idő. A táborokban néha nappal van este és este nappal, akkor alszik az ember, amikor hétágra süt a nap, s akkor a legfrissebb, ha holdfény táncol a fák ágain. Úton lenni ilyenkor a legnagyobb boldogság. Szabadtéri színházat nézve, érdekes könyvet olvasva, karate-edzőtábor tornaterme előtt kuporogva a kövön.

Híres Komárom

Különös színházi élményt ígért a magyarországi Monostori Erőd falai között zajló előadás, mely a két Komárom kétezer éves történelme legjelentősebb fordulópontjait, legérdekesebb eseményeit mutatta be élőképekkel, táncokkal, dramatizált jelenetekkel, a két város amatőr és hivatásos művészeinek közreműködésével, a mi Komáromunk színházát vezető Kiss Péntek József rendezésében. Zsákovics László zenéjére Szögi Csaba koreografálta a mozgást meg a táncokat.
És jöttek sorban. A rómaiak, a királyok, a királynék, a kommunisták. Úgy, ahogy Dráfi Mátyás, Mokos Attila és Ropog József narrátorok mesélték nekünk, a tágas nézőtéren ezer forintért ülőknek.
Olykor földrengés robaja rázta meg a fapadot, melyen ültünk, máskor, amikor a komáromi tűzvészről volt szó, kigyulladt a Monostori Erőd fala. A rendező felvonultatott lovaskocsit, huszárt, traktort, füstöt, zászlókkal futó kisfiút, hogy a városról valljon. Komáromról, ahol él és dolgozik.
Meghatott a Híres Komárom, merthogy ez volt az előadás címe.
Mert egyszerű volt, lélektől lélekig ért. Jó példáját mutatva, miképp fér meg egy színpadon amatőr és hivatásos.

Szombaton nyílt meg a nyár

Július legelső szombatján, Párkányban. A fürdő melletti parkolót elözönlötte a város népe meg az idelátogató turisták. Ott állt a színpad, melyre, amikor leszállt az est, felvonult a Sláger Rádió négy sztárja. Bochkor Gábor, Boros Lajos, Voga János és Dubcsek. A mi Dubcsekünk, aki a Bumerángban az itteni eseményekről számol be a magyarországi hallgatóknak.
És frenetikus bulit adott a mi Dili Triónk, Kohút Misi, Ondró Gyuri és Rák Tivi, akik kazettájuk anyagából énekeltek hazai pályán, és arról énekelnek majd az Ifi-sztárok napján Pathfürdőn is, e hónap utolsó szombatján, ami bennünket is foglalkoztat, ám nem tudjuk úgy mondani, ahogy ők.
De most még annál az első szombatnál tartunk. Az első júliusinál. Hihetetlen volt a rajongás, amely a magyar kereskedelmi rádió sztárjait övezte. Egy lány magán kívül sikongatott, mert sikerült autogramot szerezni tőlük, többen lázasan csápoltak, sokan lefényképezkedtek a Bumeráng című népszerű reggeli műsor csillagaival és külső munkatársaikkal.
A vastaps a nyárnyitó buli végét jelentette. Sajnos, egy rövid időre a nyárét is, mert a párkányi nyári szezont megnyitó  hat éve hagyományos gálaest után esni kezdett az eső, nem egy táborozó széles jókedvét keserítve.

Harcolj a szépért!

A véletlen hozta úgy, hogy az egyik itteni koncertjük után a Dupla KáVé együttessel utaztam hazafelé. A kocsiban Köteles István, Váradi Jenci és két road ült, száguldottunk, közben István megmutatta az új album, az Egyszer fenn, egyszer lenn legszebb dalait. Olyan dalokat, melyekben azonnal felismertem a szívet és a lelket.
A Harcolj a szépért például a legszívfacsaróbb, de az Eső és könny, a Töröld meg a szemed és a Ne sajnáld is romantikus nyáresték elengedhetetlen dalai lesznek.
A Várok egy SMS-t pedig egy jól hangszerelt mai sláger.
Lassan megérkeztünk, kiszálltam, István adott egy cédét.
Ahányszor hallgatom, arra gondolok, milyen gyönyörűséges lehetne a világ, ha mindannyian, a magunk helyén, a magunk módján harcolnánk a szépért. De erről majd szeptemberben.

Jókai és karate

Martoson, a Jókai Emléktáborban nem esett az eső, csak a szél fújt, felborzolva a Feszty Árpád park tavainak vizét. Zsok Gizella, a komáromi Duna Menti Könyvtár igazgatónője, a tábor főszervezője azonban reggeltől estig mosolygott. Tehette, nagyszerűen haladtak az események.
Azon a napsütötte, ám szeles napon újságot szerkesztettek, tévéhíradót készítettek és festettek a résztvevők, a Jókai Emlékév különböző versenyeinek győztesei. Este pedig tábori szépségversenyt rendeztek.
Újságot szerkeszteni Saláth Richárd, a Levél Kedvesemnek című havilap főszerkesztője, Szántó Zsuzsanna, a lap szerkesztője és Kiss Tamás, alias Info T rovatvezető segített a szép számú érdeklődőnek, Info T ezenkívül számítástechnikáról is beszélgetett a srácokkal. A Levél Kedvesemnek embereinek ötlete nyomán született a Vaságyakon című tábori lap a táborlakók ott, helyben írt cikkeiből, melynek Zsok Gizella szerint mindenképpen lesz folytatása!
Mint ahogy lett folytatása a tavalyi szlovákiai Kempo harcművészeti tábornak is. A huszonhárom éves Szayka Róbert, a Szlovákiai Kempo és Jujitsu Szövetség elnöke és segítőtársai nemrég szervezték a másodikat Marcelházán. Az egy danos Kempo karate mester elmondása szerint hatvanan voltak az alapiskola tornatermében, amikor odaérkeztünk. Fónad Irén, az alapiskola igazgatónője sokat segített, hogy az esemény ott valósulhasson meg, és hogy magas színvonalon peregjen az edzőtábor, arról a Gál Pékség valamint Bartalos István, Pintér József és Bendó András gondoskodtak.
Napi három edzést tartottak a Magyarországról hívott mesterek. Weisszengruber János, Metzger Antal, Koltai Ármin, Cserei Ákos György, Lengyel Tamás, Papp Valér és Lajos Roland láthatóan jól érezték magukat az itteni kis és nagy Kempósok között, egész nap remek volt a hangulat.
Magamnak is furcsa, de már kedvelem a Kempo karate világát. Az árnyékharcolás, ez a különös mozgássorozat, egyszerűen lenyűgöz. A szamurájok kardjairól pedig inkább nem is beszélek. Akit érdekel, és gyanítom, sokan vannak ilyenek, keressék a szövetséget! Pompás testi és szellemi kalandokban lehet részük a Kempo által.
 

Egy nő, két férfi

Nem tudom, megérkezett-e már Párizsból Pénzes Tímea, ahová egy férfi hívta meg, miután elolvasta a pozsonyi AB-ART Kiadónál frissen megjelent könyvét, az Egy férfi/A férfi címűt, mindesetre szépek voltak azok az esték, amikor könyvét olvasva — regénye minden során keresztül — velem, az olvasóval együtt ott ült az  asztalnál a huszonnégy éves írónő.
„ Irományaim vallomások. Látomások. Bennük gyónok talán. Ott fellelhetők zavaraim és tisztaságom. Ördögi és angyali felem. Talán ott az igazi Én."
Ezt írja a regényben, ami talán azért izgalmas a leginkább, mert az ember találgatja, mikor látomás, amit olvas, és mikor nem.
Szerintem Pénzes Tímea az idei nyár slágerregényét írta meg!
Ajánlásnak álljon itt még egy idézet belőle: „ Az, amit az emberek szerelemnek hívnak, nagyon kicsiny, nagyon korlátozott és nagyon gyenge ahhoz az elmondhatatlan orgiához képest, a léleknek ahhoz a szent prostitúciójához képest, amely teljes egészében átadja magát a megjelenő meglepetésnek, az elhaladó idegennek."

Bárány János írása
Vissza a tartalomhoz

IRON MAIDEN: „BRAVE NEW WORLD"

Itt az új IRON album! Dichinsonék már stúdióba vonulásuk idején azt ígérték, hogy Franciaországban elkészítik az IRON mindent felülmúló anyagát. Örömmel jelentem, hogy sikerült nekik valami nagyon nagyot alkotniuk. Úgy látszik, az utolsó két album, a THEX FAKTOR és a VIRTUAL XI. nem váltotta be a csapat elvárásait, és Harrisék szegény BLAZEBAILEX-t (a volt énekes) is jól megizzasztották. De a csalódás már a múlté. Európa, Ázsia, Amerika hónapokon belül a MAIDEN zenéjétől fog visszhangzani.
De térjek vissza az albumhoz. A tíz dalt tartalmazó anyagon szinte minden dal „szakít". Maradtak a „Sevent sont" idéző dupla gitártémák, a fülbemászó dallamok, Harris őrült basszustémái és Dichinson mindent elsöprő hangja. Mivel a csapat hattagúvá bővült, így a gitártémák sokkal tömöttebbek, agresszívabbak lettek. Az IRON eddigi albumain is mindig találhattunk valami újat, ami egyedivé tette a dalokat, de a „BRAVE NEW WORLD" túltesz mindegyiken. Úgy érzem, az IRON MAIDEN visszatért a gyökerekhez, szövegileg és dallamvilágban egyaránt. Az új albumon épp úgy megtalálható a misztikus világ („Dream of Mirrors"), mint maga a kemény élet („Bood Brathers"). Ebben a dalban Steve Harris megcsillantja billentyűtudását is. Van még egy igazi csemegéje az albumnak, mégpedig a dallamokban fellelhető ír népzenei motívumok, melyek körülölelik az egész anyagot. Fantasztikus, ahogy a gitárok a refrének alatt szólóban játsszák a dallamot; ez is egy jellemzője az IRON albumoknak. A 66,57 perces anyaggal a banda igazán kitett magáért és a rajongókért. Az IRON-tól szokatlan monumentális mű, a már említett „Dream of Mirrors", amely 9 és fél perces éppúgy fellelhető rajta, mint egy igazi szaggatós, trappolós, agytépő, rövidke dal a „The Fallen Angel", mely csak 4 perces. Dichinsonék a „The Wickerman" című dalhoz már videoklipet is készítettek. Producerük Kevin „Caveman" Shirley volt, aki korábban olyan csapatokkal dolgozott, mint az AEROSMITH vagy a BLACK CROWES. Az IRON MAIDEN névvel szinte összeforrt ED HUNTER (az elmaradhatatlan IRON figura) neve, aki a csapat kabalájává vált. Koncerteken 4 méteres változatban jelenik meg a színpadon, sokkolva a rajongókat, sétálgatásával megőrjítve a zenészeket. Eddi figurája is megújult az új albumon. Londonban a Temze felett, sejtelmes arccal néz le a viharfelhők közül egy XXI-ik századi városra.
Tehát a szörnyeteg visszatért és meg sem áll addig, amíg le nem igázza a heavy metal világot!
Bővebb információk: maiden@ironmaiden.co.uk vagy www. ironmaiden.co.uk/maiden
Cím: IRON MAIDEN, P.O. Box 1 LONDON SW 19 3TW, ENGLAND
Vissza a tartalomhoz

Apák és fiúk

Bocsárszky Attila a sors színpadán

Mitch. Egy furcsa fiú a vágy villamosán. Tybald. Szilaj és heves középkori ifjú. Caligula helytartója. Bonyolult ókori lélek. Ripafratta lovag. Különc férfi a szépséges Mirandolina fogadójában. Bojnik. Kakuk Marci ellenfele, a dühös megcsalt férj. Ezeket az álarcokat viselte kassai színpadokon. Azon a nyári délutánon mégis maszk nélkül érkezett Bocsárszky Attila. Áradt a hőség. Jeget is kért üdítőitalába a harmincöt éves kassai színész mielőtt beszélgetni kezdtünk.

Mennyit ér egy színésznek a nyári színházi szünet?
— Valamikor a nyári szünetben a színész elment nyaralni a családjával, vagy kiköltözött a nyaralójába, és élvezte a szabadságot. Ma meg olyan a helyzetünk, hogy évad közben dolgozunk, a két nyári hónap alatt pedig pénzt keresünk. Szabadtéri színházi produkciókban vagy filmforgatásokon. Idén gondban voltam, hogy találjak két szabad hetet, hogy elvihessem a fiaimat nyaralni.

Hová?
— Csehországba. Megbeszéltük heten, régi barátok, hogy együtt leszünk hét napig. És csak a fiainkat visszük! Hét barát, a régi rozsnyói bandánk, meg kilenc kisfiú kivonul Dél-Csehországba.

Édesapád, Bocsárszky Pál színész. Az ő példájára lettél te is az?
— Az úgy alakult. Apám ebben csak annyit tudott segíteni, és ez volt a legtöbb, hogy engedett. Nem kerültem olyan helyzetbe, mint ő került annak idején. Elment felvételizni a budapesti színművészetire, fel is vették, ám az édesapja nem engedte. Nagyapám iskolaigazgató volt, kispolgári gondolkodással, azt mondta apámnak, fiam belőled nem lesz komédiás. Apám ezt szenvedte negyven      éves koráig. Azután belépett hozzánk a Thália Színházba.

Jó középiskolát választottál. Az iparit. Ott működött az X Iparista Kisszínpad. A Csemadok mellett pedig a Szép Szó.
— Mindkét csoport tagja lehettem. Amíg barátaim az ipariból sörözni jártak, én próbáltam. Nem voltam egy hű, de jó tanuló, a műszaki tantárgyak például egyáltalán nem érdekeltek. Csak a színház. Az X Iparista Kisszínpadnál Pásztó András az utánpótlást tartotta szem előtt. Nem színészeket nevelt, hanem színházat szerető embereket, akik, miután elkerültek az ipariból, más csoportokban folytatták. Akik pedig nem színészkedtek tovább, a feleségüket és a gyermekeiket biztosan elviszik színházba. Gágyor Péter, a Szép Szóban művészi szempontból közelített a színjátszás felé, kreatívabb, művészibb, elgondolkodtatóbb színházat csinált. A Szép Szóban nemcsak diákok, hanem főiskolások és már dolgozók is szerepeltek. Ez érzékelhető volt az előadásokban. Amikor Péter a Thália Színházhoz került főrendezőnek, két évig még a Szép Szó tagja maradtam, Ildikó, Péter felesége vette át a csoport irányítását. Amikor Gágyorék elmentek az országból, megszűnt a csoport, nem akadt, aki felvállalja a gondolatiságát.

A főiskolára egyenes volt az út?
— Negyedszerre vettek fel. Érettségi után öt évvel kerültem Štefan Kvietik és Emil Horváth osztályába. A forradalom előtti és a forradalom utáni két évet töltöttem ott. Meghatározó évek voltak. Boldoghy Olivér volt az osztálytársam. És Lúcia Párnická, Diana Mórová, Dušan Cinkota. Felkapott színházak felkapott színészei.

Népszerű szappanoperák hőseinek szlovák hangjai. Sztárok.
— A sztárság fárasztó. Nem mintha kipróbáltam volna. Egy szlovákiai magyar színész piaca nem lehet akkora, mint az övék.

Melyik volt a legfontosabb szereped, amiben először megjegyeztek?
— Az Egerek és emberek Lennyje. Ő a szívügyem. Még főiskolás voltam, amikor megkaptam Dezsényi Péter rendezőtől. Tíz nappal a bemutató előtt. Akkor fogtam a szövegtanuláshoz, a figura kereséséhez. A sors úgy hozta, hogy van nekem egy olyan öcsém, mint Lenny. Csak őt játszottam a színpadon, időm sem volt mást kipróbálni. Szerintem ez hozta meg az előadás sikerét.

Jó színésznek lenni?
— Azért szeretem, mert azt csinálhatom, ami a hobbim is. És ez csak keveseknek adatik meg.

Kassán milyen színésznek lenni?
— Az elmúlt három évben minden energiánkat elvette az intendantúra. Meg akarták szűntetni a színházat, aztán lassan fojtogatták, majd akkor sem adtak pénzt, amikor volt.

Változtak az idők.
— A mi színházunk kicsi színház. Egymásba botlunk, ha akarjuk, ha nem. Csak úgy élhetünk jól, mint egy nagy család. Megértésben, szeretetben. Olyan nincs, hogy civilben egész nap nem beszélek valakivel, este pedig a színpadon csókolózunk. Ebben a szellemben cselekedtünk. Elfogadtuk egymás hibáit, próbáltunk segíteni egymásnak.

Azért a múlt idő, mert a pár hét múlva kezdődő új évadtól már a kassai állami színház tagja leszel?
— Nem először játszom az államiban, és nem búcsúzom a Tháliától. Helyzetet váltok.

Vendégként mész majd a Thália Színházba? Milyen szempont kellett ehhez?
— A pénz. Van két fiam. Attila tizenhárom, Zsolti kilenc éves. Nemzetiségi öntudatból, sajnos, nem tudok nekik kenyeret venni. Attila azon gondolkodik, hogy Miskolcra megy tanulni. Miből fizetem majd? Ilyenkor arra gondolok, politikusaink jobban figyelhetnék, hogy a két hazai magyar színház megfelelő módon épüljön. De semmit sem akarok a politika nyakába varrni. Ez az én döntésem volt.

A nézők meg majd várnak a színpadra.
— A kassai polgári közönségnek van bérlete a Tháliába és az állami színházba is.

Kolár Péter színidirektor mit szólt a döntésedhez?
— Szomorú volt, de megértette. A színházat nem hagyom ott. Az is szóba került, hogy félszerződésben maradok. Nekem egyfajta biztonságra volt szükségem. És a családomnak is. Nem vagyok anyagias, de ott a feleségem, a két fiam. Boldog életet szeretnék nekik teremteni.

Nemsokára, augusztus huszadika körül ismét játszszátok majd a Segítsd a királyt! című színművet. Kint, a csillagok alatt Sebő szerepében láthatnak a nézők. Beke Sándor rendezte az előadást kilencvenhatban.
— A vágy villamosában dolgoztunk először együtt Mitch szerepével. Az volt az egyik vizsgadarabom a főiskolán. Beke Sándornak tét kell ahhoz, hogy megmozduljon benne a lélek. Akkor csodákat művel. A Segítsd a királyt! jó példa rá, hogy mekkora csodákat.

Nyári ember vagy?
— Nem szeretem a kánikulát.

Mit csinálsz, ha olvad az aszfalt, és a fagylalt kifolyik a tölcsérből?
— Bebújok egy pincébe. És csak este mászok ki. Ilyenkor, késő délután, öt felé már bírom a nyarat. De napozni akkor sem megyek! Fél óra múlva a guta ütne meg. Ellentétben apámmal, aki napokig napozik. Olyan barna már, mint egy néger.

Bárány János, Saláth Richárd fotója
Vissza a tartalomhoz

Kösz jól vagyok, egész nap fagyizok!

A KOM-ART művészeti ügynökség, a dunaszerdahelyi TASHY Agrotrade Kft,
a Tévé Magyar Adása, az ÚJ SZÓ, a VASÁRNAP, a Hang-Kép szerkesztőségei
és a Magyar Ifjúsági Közösség bemutatja

MEDENCEPARTI Ifi - BIKINI PARTY

10 órás ÉLŐ műsor érdekes emberekkel, kedvenc sztárokkal, focizó politikusokkal, STRANDközelben egy 10 éves ifjúsági magazinnal és vendégeivel, tizenkét kilométerre Komáromtól!
2000. AUGUSZTUS 26-ÁN, SZOMBATON, PATHFÜRDŐN

Műsorvezető: Benes Nagy Anna színművésznő

10.00 óra - STÁBnyitás
10.30 óra - Ide befogadunk! Az IFI-HÁZIKÓ megnyitása, műsorismertetés. Aki kopogtat, Ifit kap! Az első nézők ingyen juthatnak Ifi magazinhoz!
11.00 óra - Kezdjük Kempóval! Lélegzetelelállító Kempo Karate-bemutató kamaszoknak és felnőtteknek.
11.30 óra - Musical az egész világ! Menyhárt Adrianna és Tóth Zsuzsanna népszerű musicalrészletekkel üdvözli a Publikumot! 12.00 óra - FÉLNÓTA - 30 perc a párkányi Dili Trió együttessel, az idei HUMORFESZTIVÁL győzteseivel.
12.30 óra - Hát akkor, ITT VAGYUNK! - Az Ifi magazin percei!
Vendégünk: DUBCSEK, a SLÁGER RÁDIÓ sztárja!
13.00 óra - Levél Kedvesemnek - Egy érzelmekkel átszőtt újság, érzelmekkel teli órája.
Közreműködik: Saláth Richárd (Sali), főszerkesztő, Vasi Krisztián (Krisz) rovatvezető, Kiss Tamás (Info T) rovatvezető, Szántó Zsuzsanna (én) szerkesztő
A Levél Kedvesemnek vendégei: Vasi Kálmán, a hét nyelven beszélő tini nyelvmágus, az ACACIA DREAM DANCE diszkótánccsoport, Molnár Péter (Galamb) és Csizmadia Tibor sziklamászók.
14.00 óra - Ifi-SZÍNHÁZ - Hókirálynő
Előadja a somorjai Noli me tangere , az idei Jókai Napok nívódíjas társulata. Rendezte: Bott Mária
14.45 óra - A sajtóban meghirdetett játék nyerteseinek helyszíni sorsolása.
15. 00 óra - Dili ez a Trió!- A párkányi Dili Trió műsora
15.30 óra - ÉLŐ RANDEVÚ! Közönségtalálkozó a Szlovák Rádió Magyar Adása népszerű vasárnapi éterízesítője szerkesztőivel: Csenger Ferenccel, Puha Józseffel, Szabó Lászlóval, Iski Ibolyával, Pásztor Dianával.
Közreműködik DUBCSEK, Sláger Rádió, Budapest!
PATRIK HERMAN, a Markíza Tévé sztárriportere!
Közben 16.00 órakor - KAPCSOLJUK A BIKINI EGYÜTTEST!

Harminc perc az esti koncert sztárjaival!!! Találkozás a nagy csapattal!

17. 30 óra — Medenceparti Foci Party az MKP Kupáért!
Akik mérkőznek: MKP-csapat, pathi öregfiúk, BIKINI-csapat
20.00 óra - FERGETEGES BIKINI-KONCERT A PATHFÜRDŐI SZABADTÉRI MOZI SZÍNPADÁN!!! RÉGI ÉS VADIÚJ BIKINI-SLÁGEREK!
Előzenekar: NO IDEA,
Perbete

22.30 óra - Érzékeny búcsú a MEDENCEPARTI Ifi - BIKINI Party-tól...

Jegyár: 180,- Sk
JEGYELŐVÉTEL: Pathfürdőn. Telefon: 0819/77-87-764
INFORMÁCIÓK: 0905/626-156 vagy 0903/445-710 és természetesen
Ifi magazin, 07/52-92-33-94

MÉDIAPARTNEREK
KOMÁROMI LAPOK
KOMÁROMI VÁROSI TELEVÍZIÓ

KÖSZ JÓL VAGYOK,
EGÉSZ NAP BULIZOK!
Te se maradj otthon!
Vissza a tartalomhoz


Gombaszög újra él

Csodák pedig vannak. Pataky Attila rajongói lehet hogy némi meglepetéssel nyugtázták, hogy kedvencük júliusban több helyen is megjelent Szlovákiában, ám ezúttal most nem énekelt, hanem egy gyógyászati előadás részeseként szerepelt. Attila azért még énekesként is visszatér a Felvidékre, hamarosan viszontláthatjuk őt a gombaszögi EDDA-Ifi-táborban (bővebben a 29. oldalon). — „A magyarság sajnos apadóban van, lehet hogy ez a tábor is hozzájárul ahhoz, hogy több magyar („kicsi Eddás") szülessen. Várunk Mindenkit az élő zene ünnepén!"

Ízelítő a  programból:

Péntek:
Délelőtt — délután:
 érkezés,
 táborverés
 (sátrakat hozzatok!)
20 óra: EDDA-Fórum
 Ti kérdeztek — mi válaszolunk!
 Évészet—ivászat: Aludj, ha tudsz!
 Tábortűz — Közös éneklés

Szombat:
05—09 óra között???
 EDDA-ébresztő (Ne tudd „bikor")
 Közös reggeli torna. A dirigens: Pataky Attila
Dedikálás-özön / Ebéd (külön—külön)

14.00 SZÉPSÉGKIRÁLYNŐ—
(és szépségkirály) választás / A győztesek az EDDA vendégei
az esti koncertre és bemutatjuk őket az Ifi magazinban

Koncert — Koncert — Koncert — Koncert — Koncert
Bemelegítés: 18.00: ALL DEVILS, 19.15: PARANOID

21.00  EDDA MŰVEK —
   Koncert orrvérzésig
   (minimum 3 óra!!! — Készüljetek, jaj nektek!!!)

 Vasárnap: Ébresztő: nincs l reggeli torna: nincs l zsíros kenyér: van
  Foci lesz!!! : EDDA válogatott – táborlakók válogatott

 délután: Túra a szilicei barlangban / Irány a suli és a meló
        (de ehhez nekünk má nincs közünk!!!)

Információk az ELÓ-KONCERT telefonszámán: 0709/ 5516 342 és az IFI-szerkesztőségében

Vissza a tartalomhoz