Ma éjjel újra itt vagyok,
Mit érzek, láthatod
Itt vagyok és nem álmodom
a könnyeket arcodon
Tudnod kell mennyit érsz nekem
te vagy az életem
és ha majd újra mennem kell
Soha ne engedj el!
– Sing-Sing –
A leveledben feltett sok kérdést a partnered tudná megválaszolni, hiszen a kapcsolat mindig két embertől függ, akik a részesei. Amit fel tudok vállalni, az a feltételezés és a te lehetőségeid felvázolása. Egy kapcsolat addig működő, míg egy egészséges szimbiózis jön létre. Néha ez átcsúszhat parazitaságba, vagyis úgy lehet szeretni, hogy a másikat megfojtjuk. Akinek erre van szüksége, általában nem veszi észre, hogy csupán a másik energiáját szívja, de a partner már nem töltődik fel. A partnered elfáradt, idegesíted őt, már nem akar veled lenni, de aránylag felelősséggel áll a dolgokhoz, mert időt kér, már azt sem tudja, hogy milyen lesz nélküled. Te nem vetted észre a változást – vagy nem akartad észre venni? Hiszen már attól is megijedsz, milyen lesz egyedül. A partnerség nem azt jelenti, hogy elvesztjük szabadságunkat, hanem azt, hogy jobb együtt.Nagyon sok múlt időt használsz, a közös emlékekre hivatkozol, a megszokásra alapozol. Hidd el, a megoldást a mában kell keresned. Mi van most, mire van szükséged, mihez tudsz kezdeni. Minél jobban kapaszkodnál a múlt emlékeihez, annál jobban érezné a partnered, hogy zsarolod és még azt is elrontanád, ami még eddig működik. Mély lelki trauma ért, mert mint a kártyavár összedőlt minden körülötted. Most rajtad múlik, hogy megmaradsz ebben a helyzetben siránkozva, panaszosan, vagy megpróbálod összegyűjteni a maradék energiád, és elkezded a nagytakarítást, vagyis berendezkedni az új életformára. Szorítok, hogy a második változatot tudd megvalósítani, Használd az időt arra, hogy körülnézz és találj magad körül olyat, ami (aki) érdekel. Hidd el, a partnerkapcsolat zárhat is. Annak élsz, hogy a partnerre vársz, csak vele akarsz lenni, az ő óhaját lesed, alkalmazkodsz stb. most nézz körül és a horizont szélesebbnek tűnik majd.
A
mi kultúrkörnyezetünkben nincs helye annak a naturalizmusnak, amely meghonosodott
pl. az északi országokban, lásd az egész Skandináv félszigetet. Ott a gyermekek
már kiskoruktól ahhoz vannak vezetve, hogy a testünk a miénk, és ezt vállaljuk
fel teljes mértékben. A naturalizmus ellenzői ezt nagyon gyakran felcserélik
a vulgarizmussal, pedig a kettő között nagyon komoly választóvonalat kell
húznunk. És itt tapasztaljuk meg, hogy az előítéletek, a szokások mennyire
béklyóba is tudnak kötni. Mindegyikünkben van szemérem, amely részben a
nevelés hatása, függ tőle, hogy milyen mértékben érvényesül (álszeméremség,
prüdéria avagy az értékek valós felvállalása). Te most egy olyan választás
előtt vagy, hogy a barátok és egy új helyzet, vagy nélkülük, a bevált életformában?
Tőled függ, hogy mennyire önálló akaratból, vagy a külső környezet hatása
alatt döntenél. Mindenképp azt kéne felvállalnod, ami számodra jó. Egy
olyan szabadság, ami számodra már eleve rossznak indul, nem válthatja be
a küldetését. Megint csak, ha nyitott vagy az újra, akkor kipróbálhatod
ezt a lehetőséget is. Nem szabad erotikus szinten megközelíteni a helyzetet,
elsősorban nem nők és férfiak mennek ilyen helyre, hogy tetszelegjenek
egymásnak (habár ilyen is lehet, de elenyésző számban), hanem emberek,
családok, hogy teljes mértékben élvezzék a sütkérezést, a strandolást.
Itt is magadon hagyhatod a fürdőruhát, de rosszul éreznéd magad, mert a
környezet mást biztosít. Másik lehetőség, hogy ha nem tetszik a dolog,
akkor te a többiekkel lehetsz, leszámítva a strandolást, amit te máshol
töltenél. Mint minden másnak, a nuda strandolásnak is megvannak az íratlan
szabályai. Pl. egy olyan kempingben, amihez nuda-strand tartozik, tilos
a kemping területén a nudizmus, csupán a strand van erre kijelölve. Tehát
nem kell túlzásokba esni, mindenki annyi változást fogad el, amennyit magáévá
tud tenni. Egy társaságon belül is kialakulhatnak különböző normák, és
akkor vagyunk igazi barátok, ha ezt kellő tiszteletben tudjuk tartani.
S.T.
Vissza a tartalomhoz
Május
végén harmadszor is elnyertétek a Százhalombattán, kétévente megrendezésre
kerülő minősítő versenyen a kiválóan minősült együttes címet. Mivel háromszor
egymás után lettetek a legjobbak, Martin György aranyplakettet érdemeltek
ki. Ha jól tudom, ez a szakmában hatalmas elismerés. Mi kellett ehhez?
Nagy Myrtil: — A Szőttes idén dél-alföldi (csárdás, oláhos), eleki román, medvesaljai (csárdás és frisse) és gömöri táncokat muatott be. A zsűriben Diószegi László, Németh Ildikó, Felföldi László, Zsuráfszky Zoltán foglalt helyet. Valamennyien komoly szaktekintélyek.
Balta Aranka: — Úgy éreztük, hogy a felkészülés nem volt olyan, mint
amilyennek lennie kellett volna. Van még ebben a műsorban tartalék. Az
első két szám vadonatúj volt. Ott mutattuk be először a százhalombattai
művelődési házban. Ennek ellenére a Szőttes a versenyt követő szakmai fórumon
rendkívül pozitív értékelést kapott. Példaként hozták fel a többi együttes
teljesítményének elbírálásánál is.
Nagy Myrtil: — Decemberre tervezzük új műsorunk premierjét Pozsonyban.
Az a munkacíme, hogy Közös nyelvet beszélünk.
Mennyire népszerű a mai fiatalok körében a néptánc?
Nagy Myrtil: — Néptánccsoportunknak jelenleg hét táncospárja van. Ezenkívül tíz új tag jár az előkészítő csoportba, melyet Aranka és Dóczé Mónika vezet.
Balta Aranka: — Főleg Pozsonyban tanuló középiskolások az újak. Nem válogattuk őket, egyik hívta a másikat, spontán jött össze a társaság. Egy fillért sem kapnak érte, de hetente kétszer sosem hiányoznak a próbateremből. Volt olyan, aki két-három próba után inkább úgy döntött, hogy nem jön. De ez mindig így van. Először mindig többen érkeznek, majd következik az egészséges lemorzsolódás. Azt, hogy mennyire népszerű körükben a néptánc, nem tudjuk igazán lemérni, mert nem járunk csak fiatalok alkotta közösségekbe, népszerűsíteni a fellépéseken tudjuk. De ezen is szeretnénk változtatni.
Nagy Myrtil: — Arra gondoltunk, hogy mivel a Szőttes csak a fellépésein kerül kapcsolatba a közönséggel, csak az előadásaival tudja nevelni a közönséget, ez nem egy közvetlen kapcsolat. Hogy a fiatalok egy kicsit közelebb kerüljenek szüleik kultúrájához, ezért kitaláltunk egy programot, ami kimondottan nekik szól. A program neve Szőttes Alkotóház. Havonta egy alkalommal kerül majd megrendezésre. Szeptemberben lesz az első akció, a Csemadok Országos Választmánya székházának ismét megnyíló nagytermében. Legalábbis így tervezzük. A program két részből áll. A délutáni foglalkozások a gyerekeknek szólnak (kézművesfoglalkozás, énektanítás, játékok), este pedig táncház lesz tánctanítással és műsorral egybekötve.
Kiket szólít meg a program a fővárosban?
Nagy Myrtil: — Elsősorban az itt tanuló fiatalokat. De jöhet bárhonnan,
bárki. Mindenkit sok szeretettel várunk.
Nem lesz ez egy a sok főiskolásbuli közül?
Nagy Myrtil: — A mostani főiskolai bulik széles réteget szólítanak meg, amíg a mi akciónk nevelői céllal jön világra. A szórakoztatás mellett fő célja, hogy a fiatalok megismerjék azt a népi kultúrát, amely még a nagyszüleiké volt, de ők már, önhibájukon kívül, nem jutnak hozzá. Azt szeretnénk, ha pozitív viszonyuk alakulna ki a folklórhoz. Ami, persze nem csak néptánc és népdal.
Balta Aranka: — Azt még konkrétan nem tudom, milyen táncokat fogunk tanítani, de felvidéki magyar táncok lesznek. Gömöri, mátyusföldi, palóc, bodrogközi. Nem csak táncokat fogunk tanítani, mivel tánc közben pihenni kell, népdalokat is tanítunk. Sőt! Szeretnénk viseletet vinni, hogy a tanított tánc tájegységéhez tartozó viseletet is megmutathassuk. És aki akarja, fel is veheti! Volt már egy próbatáncházunk, június elején a Malomvölgyben, a Diákhálózattal közösen.
Szép számmal jöttek kollégisták. Nagyon jól érezték magunkat, de mi is. Őszinte érdeklődést mutattak, ami meggyőzött bennünket, hogy érdemes belevágni.
És a decemberi premier?
Konkoly László: — Egyelőre, úgy néz ki, december elsején pénteken este lesz a pozsonyi bemutató. Teljesen új számokkal, új viseletekkel, új koreográfussal és művészeti vezetővel. A művészeti vezetők Szabó Szilárd és Németh Ildikó Magyarországról. Ők készítik a műsor nagy részét két szám kivételével, melyet Oláh Ati (Nyuszi) valamint Nagy Myrtil és jómagam koreografáltunk. A műsor első felében Dél-Alföld és Rétköz táncai szerepelnek, a második részben többek között Mezőség és Kalotaszeg táncaiból válogatunk. Ősszel a már elkészült számokat fokozatosan beépítjük „Régi szokás szerint" című műsorunkba, mely kimondottan a Felvidék táncaiból állt össze, s közel négy évig jártuk vele az országot. Ezért nyúltunk az új műsorral más tájegységekhez.
Milyen színes a Szőttes?
Reicher Gellért. — Mi hiszünk abban, amit csinálunk, s ezért nagyon színesnek tartjuk a Szőttest. Mindenki hozzáadja tudását, egyéniségét, emberségét és a tánc iránti alázatát. Ráadásul baráti társaság is lettünk. Talán ezért jó, hogy kamaraegyüttes vagyunk, mert remek a hangulat az együttesben. A kérdésre válaszolva, annyira színes a Szőttes, amennyire a tisztelt nézők látják. Nekünk a közönség véleménye a legfontosabb!
Július 5-én 13.00-kor kellett volna kezdeni a Rock & Blues színpadon (nagyszínpad) az első zenekarnak. Persze a dolog csúszott, nem volt rendben a cucc, és a színpad előtti korlátot is a koncert alatt szerelték fel. Ez a „korlát" leginkább a cirkuszokban használt rácsra emlékeztetett, amelylyel az állatokat védik a közönségtől. Na mindegy, az ipolysági G.sk („géponteszká"), kb. egyórás késéssel elkezdte koncertjét. A színpad előtt lehettünk vagy harmincan, nem volt valami hálás feladat elsőnek játszani. A fiúk azonban nem ijedtek meg, és egyéb problémák ellenére (a szólógitárost nem engedték haza a seregből, a bőgősnek elszakadt egy húrja) jól oldották meg a feladatot. Poénra vették a dolgot, mindenki jól szórakozott, és ez talán fontosabb, mintha eljátszották volna a Borzasztó nagy művész vagyok című drámát.
Mikor
befejezték, már futhattam is át a Punk, Metal, Alter színpadhoz (kisszínpad),
ahol a Gránátalma nyomta a hardcore-t meg pár Tankcsapda számot. Érdekes,
hogy a kisszínpadon rengeteg CSAPDÁT hallottam másoktól is.
A következő dolog, amit megnéztem, az ekecsi Last Blues Band volt. Ők már régi ismerősök még a KGB-s időkből. Egész jó nótáik vannak. A fuvoláért, énekesnőért és a csípőmozgásért külön tíz pont jár.
Az erdélyi Quo Vadis-ról csak annyit, hogy bazi jók voltak. Ajánlom őket a koncertszervezők figyelmébe. 200 dollárért bárhová elmennek játszani, ami nem pénz értük.
A
szerdahelyi Last Will-ék sem voltak már ismeretlenek a közönségnek. Rendesen
össze is jöttek a népek. (Néha többen voltak a kis-, mint a nagyszínpad
előtt.) És meg is kapták a magukét, brutális zenét – minden korosztálynak.
Azt, hogy nagy a táboruk, mi sem jelzi jobban, mint hogy másodikok lettek
a közönségszavazáson.
Az
utánuk fellépő, dallamos heavy metalt játszó Paranoid is a népszerűbbek
közé tartozott, ők harmadikok lettek. Koncertjük elején eléggé vacakul
szóltak, de ezt sikerült korrigálni. Aztán meg a villany esett ki a Vallomás
című számuk alatt. A végén meg már nem is akartak lemenni, a közönség meg
leengedni őket. De már Ördög is húzott volna Bill kapitány koncertjére,
ezért egy szédült Európa-feldolgozással búcsúztak.
Mire felértem a nagyszínpadhoz, a Deák Bill Blues Band már a Hoszszú lábú asszonyt játszotta. Aztán következett a többi klasszikus. A színpad előtt vagy 2000 ember (ezt nem én, hanem Bill kapitány saccolta ennyinek). A hangulat nem forró volt, hanem forrt.
Éjjel
egy óra után az M-SYSTEM-re bulizhatott a nagyérdemű, ha még bírta. Sláger
sláger hátán.
Második nap délután a Final Hour-ra lettem volna kíváncsi, de már csak
a Sitňant csíptem el. Nem volt rossz banda, aki a gatyarothasztó hőségben
pogózni akart, annak megfelelt. Sokáig éljen a punk and roll!
Aztán gyorsan húztam a kisebbik színpadhoz, új felállásban láthattam az Impotent-et, akik jobbak, mint tavaly, de még nem mennek 100 százalékon.
7Az Expired Passport követte Petyáékat. Ők lettek a közönségszavazás győztesei. Nyereményük: részvétel a Sziget 2001-en. Én csak feldolgozásokat hallottam tőlük. Ha tényleg akarnak menni a Szigetre, kössék fel az alsóneműt, mert ott ez nem lesz elég!
A
Gitanes Viharja még mindig nem akar megjelenni. Nem baj, aki akarta, Kamocsán
élőben meghallgathatta az anyagot. Voltak is a Gitaneson jó páran, és a
hangulat is jó volt.
A Three Kings nem az az egyhelyben állós zenekar. A kisszínpadon, de lehet, hogy az egész fesztivál alatt sem láttam senkit (Last Will?), akik ennyire együttéltek a zenével. Nemrég kaptam kézhez a Passz című kazettájukat, amit mindenkinek melegen ajánlok.
A Konflikt a nagyszínpadon is játszhatott volna, hiszen amit csinálnak, a maguk műfajában már vér profi. Össze van gyakorolva az anyag rendesen, meg nem is tegnap kezdték. Jury olyan brutális riffeket ereszt (ha éppen nem reggae-t nyom), amilyeneket a RATOS DE PORAO is megirigyelne. Ez tényleg vegytiszta punk. A „sátor alatt" még elcsíptem Lois Viktor koncertjének a végét. Amiről csak annyit, hogy a kísérletező kedvű, szentendrei úriember és barátai saját készítésű hangszereken játszanak. Pl. porszívóbasszus, kötőgéphegedű, írógépgitár stb. Lehet, hogy nem ez a nevük, de a felsorolt gépek alkatrészeinek felhasználásával készültek. Aki nem hiszi, hogy ezeken is lehet zenélni, az járjon utána.
A meglepetés a nagyszínpadhoz visszatérve ért. Éppen a Dr. VALTER & THE LAWBREAKERS játszott, sűrűvérű Mississippi Delta Bluest. Megállt bennem a vér. Baszszusgitár helyett tuba, és más hasonló nyalánkságok. A gyengébbek kedvéért elárulom, hogy ők írták a Takács Tomi által slágerré turbózott Pocsolyába léptem kezdetű dalt.
A Mephistot már csak a sátorból hallottam, sajnos. Tudom, hogy nincs bocsánat, de mentségemül szolgáljon, hogy kedd óta csak durva öt órát aludtam.
Pénteken este szakadó esőben lökte a pozsonyi Polemic a jobbnál-jobb ska és reggae dalait. A legnagyobbat az ő koncertjükön buliztam.
Aztán jött a Takács Tamás Dirty Blues Band. Az idő megállt jó két órára. Aki nem volt ott, bánhatja. Akkora show-t nem lát minden nap. Kétszer vagy háromszor tapsolták őket vissza.
A Trapéz a tőle megszokott színvonalon a tőle megszokott számokat játszotta. Kár, hogy az eső nekik is bekevert, és az emberek nagy része „a ponyva alól" figyelte a... sörét.
Szombaton a Friday-jel „kezdtem" a kisszínpadon. Jól szóltak. Mást róluk nem írhatok, mert elfogultsággal vádolnának.
Összetorlódtak a dolgok a Cremation és Török Ádám & Mini + Závodi koncertjén is. Innen is elcsíptem egy kicsit, onnan is. A Cremation-ön pogóztam egy vadat, aztán a Minivel „visszamentem a városba".
A Rómeó Vérziket először láttam a nagyszínpadon. Lenn is, fenn is ment
a vadulás rendesen. Idézném egy barátnőmet: „Tök jó volt a RÓMEÓ. Itt egészen
másképp szóltak, ezen a nagy cuccon, mint klubokban szoktak."
A Babylon már egy nagyon fáradt közönségnek játszott, a szemerkélő
eső is távozásra kényszerített sokakat. Pedig egész jók voltak a Deep Purple,
Pink Floyd meg mit tudom én már milyen feldolgozásaik.
Ennyi!
Ha
már blues, akkor az már legyen igazi! Az ekecsi L. B. B. 1999-es bemutatkozó
albuma irtózatosan nagyot dörrentett nálam. Szerény kis hazánk magyarlakta
vidékein öröm hallani, ha egy csapat magyarul szólal meg, ráadásul profi
színvonalon.
Híres Komárom
Különös színházi élményt ígért a magyarországi Monostori Erőd falai
között zajló előadás, mely a két Komárom kétezer éves történelme legjelentősebb
fordulópontjait, legérdekesebb eseményeit mutatta be élőképekkel, táncokkal,
dramatizált jelenetekkel, a két város amatőr és hivatásos művészeinek közreműködésével,
a mi Komáromunk színházát vezető Kiss Péntek József rendezésében. Zsákovics
László zenéjére Szögi Csaba koreografálta a mozgást meg a táncokat.
És jöttek sorban. A rómaiak, a királyok, a királynék, a kommunisták.
Úgy, ahogy Dráfi Mátyás, Mokos Attila és Ropog József narrátorok mesélték
nekünk, a tágas nézőtéren ezer forintért ülőknek.
Olykor földrengés robaja rázta meg a fapadot, melyen ültünk, máskor,
amikor a komáromi tűzvészről volt szó, kigyulladt a Monostori Erőd fala.
A rendező felvonultatott lovaskocsit, huszárt, traktort, füstöt, zászlókkal
futó kisfiút, hogy a városról valljon. Komáromról, ahol él és dolgozik.
Meghatott a Híres Komárom, merthogy ez volt az előadás címe.
Mert egyszerű volt, lélektől lélekig ért. Jó példáját mutatva, miképp
fér meg egy színpadon amatőr és hivatásos.
Szombaton nyílt meg a nyár
Július legelső szombatján, Párkányban. A fürdő melletti parkolót elözönlötte
a város népe meg az idelátogató turisták. Ott állt a színpad, melyre, amikor
leszállt az est, felvonult a Sláger Rádió négy sztárja. Bochkor Gábor,
Boros Lajos, Voga János és Dubcsek. A mi Dubcsekünk, aki a Bumerángban
az itteni eseményekről számol be a magyarországi hallgatóknak.
És frenetikus bulit adott a mi Dili Triónk, Kohút Misi, Ondró Gyuri
és Rák Tivi, akik kazettájuk anyagából énekeltek hazai pályán, és arról
énekelnek majd az Ifi-sztárok napján Pathfürdőn is, e hónap utolsó szombatján,
ami bennünket is foglalkoztat, ám nem tudjuk úgy mondani, ahogy ők.
De most még annál az első szombatnál tartunk. Az első júliusinál. Hihetetlen
volt a rajongás, amely a magyar kereskedelmi rádió sztárjait övezte. Egy
lány magán kívül sikongatott, mert sikerült autogramot szerezni tőlük,
többen lázasan csápoltak, sokan lefényképezkedtek a Bumeráng című népszerű
reggeli műsor csillagaival és külső munkatársaikkal.
A vastaps a nyárnyitó buli végét jelentette. Sajnos, egy rövid időre
a nyárét is, mert a párkányi nyári szezont megnyitó hat éve hagyományos
gálaest után esni kezdett az eső, nem egy táborozó széles jókedvét keserítve.
Harcolj a szépért!
A véletlen hozta úgy, hogy az egyik itteni koncertjük után a Dupla KáVé
együttessel utaztam hazafelé. A kocsiban Köteles István, Váradi Jenci és
két road ült, száguldottunk, közben István megmutatta az új album, az Egyszer
fenn, egyszer lenn legszebb dalait. Olyan dalokat, melyekben azonnal felismertem
a szívet és a lelket.
A Harcolj a szépért például a legszívfacsaróbb, de az Eső és könny,
a Töröld meg a szemed és a Ne sajnáld is romantikus nyáresték elengedhetetlen
dalai lesznek.
A Várok egy SMS-t pedig egy jól hangszerelt mai sláger.
Lassan megérkeztünk, kiszálltam, István adott egy cédét.
Ahányszor hallgatom, arra gondolok, milyen gyönyörűséges lehetne a
világ, ha mindannyian, a magunk helyén, a magunk módján harcolnánk a szépért.
De erről majd szeptemberben.
Jókai és karate
Martoson, a Jókai Emléktáborban nem esett az eső, csak a szél fújt,
felborzolva a Feszty Árpád park tavainak vizét. Zsok Gizella, a komáromi
Duna Menti Könyvtár igazgatónője, a tábor főszervezője azonban reggeltől
estig mosolygott. Tehette, nagyszerűen haladtak az események.
Azon a napsütötte, ám szeles napon újságot szerkesztettek, tévéhíradót
készítettek és festettek a résztvevők, a Jókai Emlékév különböző versenyeinek
győztesei. Este pedig tábori szépségversenyt rendeztek.
Újságot szerkeszteni Saláth Richárd, a Levél Kedvesemnek című havilap
főszerkesztője, Szántó Zsuzsanna, a lap szerkesztője és Kiss Tamás, alias
Info T rovatvezető segített a szép számú érdeklődőnek, Info T ezenkívül
számítástechnikáról is beszélgetett a srácokkal. A Levél Kedvesemnek embereinek
ötlete nyomán született a Vaságyakon című tábori lap a táborlakók ott,
helyben írt cikkeiből, melynek Zsok Gizella szerint mindenképpen lesz folytatása!
Mint ahogy lett folytatása a tavalyi szlovákiai Kempo harcművészeti
tábornak is. A huszonhárom éves Szayka Róbert, a Szlovákiai Kempo és Jujitsu
Szövetség elnöke és segítőtársai nemrég szervezték a másodikat Marcelházán.
Az egy danos Kempo karate mester elmondása szerint hatvanan voltak az alapiskola
tornatermében, amikor odaérkeztünk. Fónad Irén, az alapiskola igazgatónője
sokat segített, hogy az esemény ott valósulhasson meg, és hogy magas színvonalon
peregjen az edzőtábor, arról a Gál Pékség valamint Bartalos István, Pintér
József és Bendó András gondoskodtak.
Napi három edzést tartottak a Magyarországról hívott mesterek. Weisszengruber
János, Metzger Antal, Koltai Ármin, Cserei Ákos György, Lengyel Tamás,
Papp Valér és Lajos Roland láthatóan jól érezték magukat az itteni kis
és nagy Kempósok között, egész nap remek volt a hangulat.
Magamnak is furcsa, de már kedvelem a Kempo karate világát. Az árnyékharcolás,
ez a különös mozgássorozat, egyszerűen lenyűgöz. A szamurájok kardjairól
pedig inkább nem is beszélek. Akit érdekel, és gyanítom, sokan vannak ilyenek,
keressék a szövetséget! Pompás testi és szellemi kalandokban lehet részük
a Kempo által.
Egy nő, két férfi
Nem tudom, megérkezett-e már Párizsból Pénzes Tímea, ahová egy férfi
hívta meg, miután elolvasta a pozsonyi AB-ART Kiadónál frissen megjelent
könyvét, az Egy férfi/A férfi címűt, mindesetre szépek voltak azok az esték,
amikor könyvét olvasva — regénye minden során keresztül — velem, az olvasóval
együtt ott ült az asztalnál a huszonnégy éves írónő.
„ Irományaim vallomások. Látomások. Bennük gyónok talán. Ott fellelhetők
zavaraim és tisztaságom. Ördögi és angyali felem. Talán ott az igazi Én."
Ezt írja a regényben, ami talán azért izgalmas a leginkább, mert az
ember találgatja, mikor látomás, amit olvas, és mikor nem.
Szerintem Pénzes Tímea az idei nyár slágerregényét írta meg!
Ajánlásnak álljon itt még egy idézet belőle: „ Az, amit az emberek
szerelemnek hívnak, nagyon kicsiny, nagyon korlátozott és nagyon gyenge
ahhoz az elmondhatatlan orgiához képest, a léleknek ahhoz a szent prostitúciójához
képest, amely teljes egészében átadja magát a megjelenő meglepetésnek,
az elhaladó idegennek."
Itt
az új IRON album! Dichinsonék már stúdióba vonulásuk idején azt ígérték,
hogy Franciaországban elkészítik az IRON mindent felülmúló anyagát. Örömmel
jelentem, hogy sikerült nekik valami nagyon nagyot alkotniuk. Úgy látszik,
az utolsó két album, a THEX FAKTOR és a VIRTUAL XI. nem váltotta be a csapat
elvárásait, és Harrisék szegény BLAZEBAILEX-t (a volt énekes) is jól megizzasztották.
De a csalódás már a múlté. Európa, Ázsia, Amerika hónapokon belül a MAIDEN
zenéjétől fog visszhangzani.
Mitch.
Egy furcsa fiú a vágy villamosán. Tybald. Szilaj és heves középkori ifjú.
Caligula helytartója. Bonyolult ókori lélek. Ripafratta lovag. Különc férfi
a szépséges Mirandolina fogadójában. Bojnik. Kakuk Marci ellenfele, a dühös
megcsalt férj. Ezeket az álarcokat viselte kassai színpadokon. Azon a nyári
délutánon mégis maszk nélkül érkezett Bocsárszky Attila. Áradt a hőség.
Jeget is kért üdítőitalába a harmincöt éves kassai színész mielőtt beszélgetni
kezdtünk.
Mennyit ér egy színésznek a nyári színházi szünet?
— Valamikor a nyári szünetben a színész elment nyaralni a családjával,
vagy kiköltözött a nyaralójába, és élvezte a szabadságot. Ma meg olyan
a helyzetünk, hogy évad közben dolgozunk, a két nyári hónap alatt pedig
pénzt keresünk. Szabadtéri színházi produkciókban vagy filmforgatásokon.
Idén gondban voltam, hogy találjak két szabad hetet, hogy elvihessem a
fiaimat nyaralni.
Hová?
— Csehországba. Megbeszéltük heten, régi barátok, hogy együtt leszünk
hét napig. És csak a fiainkat visszük! Hét barát, a régi rozsnyói bandánk,
meg kilenc kisfiú kivonul Dél-Csehországba.
Édesapád, Bocsárszky Pál színész. Az ő példájára lettél te is az?
— Az úgy alakult. Apám ebben csak annyit tudott segíteni, és ez volt
a legtöbb, hogy engedett. Nem kerültem olyan helyzetbe, mint ő került annak
idején. Elment felvételizni a budapesti színművészetire, fel is vették,
ám az édesapja nem engedte. Nagyapám iskolaigazgató volt, kispolgári gondolkodással,
azt mondta apámnak, fiam belőled nem lesz komédiás. Apám ezt szenvedte
negyven éves koráig. Azután belépett hozzánk
a Thália Színházba.
Jó középiskolát választottál. Az iparit. Ott működött az X Iparista
Kisszínpad. A Csemadok mellett pedig a Szép Szó.
— Mindkét csoport tagja lehettem. Amíg barátaim az ipariból sörözni
jártak, én próbáltam. Nem voltam egy hű, de jó tanuló, a műszaki tantárgyak
például egyáltalán nem érdekeltek. Csak a színház. Az X Iparista Kisszínpadnál
Pásztó András az utánpótlást tartotta szem előtt. Nem színészeket nevelt,
hanem színházat szerető embereket, akik, miután elkerültek az ipariból,
más csoportokban folytatták. Akik pedig nem színészkedtek tovább, a feleségüket
és a gyermekeiket biztosan elviszik színházba. Gágyor Péter, a Szép Szóban
művészi szempontból közelített a színjátszás felé, kreatívabb, művészibb,
elgondolkodtatóbb színházat csinált. A Szép Szóban nemcsak diákok, hanem
főiskolások és már dolgozók is szerepeltek. Ez érzékelhető volt az előadásokban.
Amikor Péter a Thália Színházhoz került főrendezőnek, két évig még a Szép
Szó tagja maradtam, Ildikó, Péter felesége vette át a csoport irányítását.
Amikor Gágyorék elmentek az országból, megszűnt a csoport, nem akadt, aki
felvállalja a gondolatiságát.
A főiskolára egyenes volt az út?
— Negyedszerre vettek fel. Érettségi után öt évvel kerültem Štefan
Kvietik és Emil Horváth osztályába. A forradalom előtti és a forradalom
utáni két évet töltöttem ott. Meghatározó évek voltak. Boldoghy Olivér
volt az osztálytársam. És Lúcia Párnická, Diana Mórová, Dušan Cinkota.
Felkapott színházak felkapott színészei.
Népszerű szappanoperák hőseinek szlovák hangjai. Sztárok.
— A sztárság fárasztó. Nem mintha kipróbáltam volna. Egy szlovákiai
magyar színész piaca nem lehet akkora, mint az övék.
Melyik volt a legfontosabb szereped, amiben először megjegyeztek?
— Az Egerek és emberek Lennyje. Ő a szívügyem. Még főiskolás voltam,
amikor megkaptam Dezsényi Péter rendezőtől. Tíz nappal a bemutató előtt.
Akkor fogtam a szövegtanuláshoz, a figura kereséséhez. A sors úgy hozta,
hogy van nekem egy olyan öcsém, mint Lenny. Csak őt játszottam a színpadon,
időm sem volt mást kipróbálni. Szerintem ez hozta meg az előadás sikerét.
Jó színésznek lenni?
— Azért szeretem, mert azt csinálhatom, ami a hobbim is. És ez csak
keveseknek adatik meg.
Kassán milyen színésznek lenni?
— Az elmúlt három évben minden energiánkat elvette az intendantúra.
Meg akarták szűntetni a színházat, aztán lassan fojtogatták, majd akkor
sem adtak pénzt, amikor volt.
Változtak az idők.
— A mi színházunk kicsi színház. Egymásba botlunk, ha akarjuk, ha nem.
Csak úgy élhetünk jól, mint egy nagy család. Megértésben, szeretetben.
Olyan nincs, hogy civilben egész nap nem beszélek valakivel, este pedig
a színpadon csókolózunk. Ebben a szellemben cselekedtünk. Elfogadtuk egymás
hibáit, próbáltunk segíteni egymásnak.
Azért a múlt idő, mert a pár hét múlva kezdődő új évadtól már a kassai
állami színház tagja leszel?
— Nem először játszom az államiban, és nem búcsúzom a Tháliától. Helyzetet
váltok.
Vendégként mész majd a Thália Színházba? Milyen szempont kellett
ehhez?
— A pénz. Van két fiam. Attila tizenhárom, Zsolti kilenc éves. Nemzetiségi
öntudatból, sajnos, nem tudok nekik kenyeret venni. Attila azon gondolkodik,
hogy Miskolcra megy tanulni. Miből fizetem majd? Ilyenkor arra gondolok,
politikusaink jobban figyelhetnék, hogy a két hazai magyar színház megfelelő
módon épüljön. De semmit sem akarok a politika nyakába varrni. Ez az én
döntésem volt.
A nézők meg majd várnak a színpadra.
— A kassai polgári közönségnek van bérlete a Tháliába és az állami
színházba is.
Kolár Péter színidirektor mit szólt a döntésedhez?
— Szomorú volt, de megértette. A színházat nem hagyom ott. Az is szóba
került, hogy félszerződésben maradok. Nekem egyfajta biztonságra volt szükségem.
És a családomnak is. Nem vagyok anyagias, de ott a feleségem, a két fiam.
Boldog életet szeretnék nekik teremteni.
Nemsokára, augusztus huszadika körül ismét játszszátok majd a Segítsd
a királyt! című színművet. Kint, a csillagok alatt Sebő szerepében láthatnak
a nézők. Beke Sándor rendezte az előadást kilencvenhatban.
— A vágy villamosában dolgoztunk először együtt Mitch szerepével. Az
volt az egyik vizsgadarabom a főiskolán. Beke Sándornak tét kell ahhoz,
hogy megmozduljon benne a lélek. Akkor csodákat művel. A Segítsd a királyt!
jó példa rá, hogy mekkora csodákat.
Nyári ember vagy?
— Nem szeretem a kánikulát.
Mit csinálsz, ha olvad az aszfalt, és a fagylalt kifolyik a tölcsérből?
— Bebújok egy pincébe. És csak este mászok ki. Ilyenkor, késő délután,
öt felé már bírom a nyarat. De napozni akkor sem megyek! Fél óra múlva
a guta ütne meg. Ellentétben apámmal, aki napokig napozik. Olyan barna
már, mint egy néger.
Műsorvezető: Benes Nagy Anna színművésznő
10.00 óra - STÁBnyitás
10.30 óra - Ide befogadunk! Az IFI-HÁZIKÓ megnyitása, műsorismertetés.
Aki kopogtat, Ifit kap! Az első nézők ingyen juthatnak Ifi magazinhoz!
11.00 óra - Kezdjük Kempóval! Lélegzetelelállító Kempo Karate-bemutató
kamaszoknak és felnőtteknek.
11.30 óra - Musical az egész világ! Menyhárt Adrianna és Tóth Zsuzsanna
népszerű musicalrészletekkel üdvözli a Publikumot! 12.00 óra - FÉLNÓTA
- 30 perc a párkányi Dili Trió együttessel, az idei HUMORFESZTIVÁL győzteseivel.
12.30 óra - Hát akkor, ITT VAGYUNK! - Az Ifi magazin percei!
Vendégünk: DUBCSEK, a SLÁGER RÁDIÓ sztárja!
13.00 óra - Levél Kedvesemnek - Egy érzelmekkel átszőtt újság, érzelmekkel
teli órája.
Közreműködik: Saláth Richárd (Sali), főszerkesztő, Vasi Krisztián (Krisz)
rovatvezető, Kiss Tamás (Info T) rovatvezető, Szántó Zsuzsanna (én) szerkesztő
A Levél Kedvesemnek vendégei: Vasi Kálmán, a hét nyelven beszélő tini
nyelvmágus, az ACACIA DREAM DANCE diszkótánccsoport, Molnár Péter (Galamb)
és Csizmadia Tibor sziklamászók.
14.00 óra - Ifi-SZÍNHÁZ - Hókirálynő
Előadja a somorjai Noli me tangere , az idei Jókai Napok nívódíjas
társulata. Rendezte: Bott Mária
14.45 óra - A sajtóban meghirdetett játék nyerteseinek helyszíni sorsolása.
15. 00 óra - Dili ez a Trió!- A párkányi Dili Trió műsora
15.30 óra - ÉLŐ RANDEVÚ! Közönségtalálkozó a Szlovák Rádió Magyar Adása
népszerű vasárnapi éterízesítője szerkesztőivel: Csenger Ferenccel, Puha
Józseffel, Szabó Lászlóval, Iski Ibolyával, Pásztor Dianával.
Közreműködik DUBCSEK, Sláger Rádió, Budapest!
PATRIK HERMAN, a Markíza Tévé sztárriportere!
Közben 16.00 órakor - KAPCSOLJUK A BIKINI EGYÜTTEST!
Harminc perc az esti koncert sztárjaival!!! Találkozás a nagy csapattal!
17. 30 óra — Medenceparti Foci Party az MKP Kupáért!
Akik mérkőznek: MKP-csapat, pathi öregfiúk, BIKINI-csapat
20.00 óra - FERGETEGES BIKINI-KONCERT A PATHFÜRDŐI SZABADTÉRI MOZI
SZÍNPADÁN!!! RÉGI ÉS VADIÚJ BIKINI-SLÁGEREK!
Előzenekar: NO IDEA,
Perbete
22.30 óra - Érzékeny búcsú a MEDENCEPARTI Ifi - BIKINI Party-tól...
Jegyár: 180,- Sk
JEGYELŐVÉTEL: Pathfürdőn. Telefon: 0819/77-87-764
INFORMÁCIÓK: 0905/626-156 vagy 0903/445-710 és természetesen
Ifi magazin, 07/52-92-33-94
MÉDIAPARTNEREK
KOMÁROMI LAPOK
KOMÁROMI VÁROSI TELEVÍZIÓ
KÖSZ JÓL VAGYOK,
EGÉSZ NAP BULIZOK!
Te se maradj otthon!
Vissza a tartalomhoz
Csodák
pedig vannak. Pataky Attila rajongói lehet hogy némi meglepetéssel
nyugtázták, hogy kedvencük júliusban több helyen is megjelent Szlovákiában,
ám ezúttal most nem énekelt, hanem egy gyógyászati előadás részeseként
szerepelt. Attila azért még énekesként is visszatér a Felvidékre, hamarosan
viszontláthatjuk őt a gombaszögi EDDA-Ifi-táborban (bővebben a 29. oldalon).
— „A magyarság sajnos apadóban van, lehet hogy ez a tábor is hozzájárul
ahhoz, hogy több magyar („kicsi Eddás") szülessen. Várunk Mindenkit az
élő zene ünnepén!"
Ízelítő a programból:
Péntek:
Délelőtt — délután:
érkezés,
táborverés
(sátrakat hozzatok!)
20 óra: EDDA-Fórum
Ti kérdeztek — mi válaszolunk!
Évészet—ivászat: Aludj, ha tudsz!
Tábortűz — Közös éneklés
Szombat:
05—09 óra között???
EDDA-ébresztő (Ne tudd „bikor")
Közös reggeli torna. A dirigens: Pataky Attila
Dedikálás-özön / Ebéd (külön—külön)
14.00 SZÉPSÉGKIRÁLYNŐ—
(és szépségkirály) választás / A győztesek az EDDA vendégei
az esti koncertre és bemutatjuk őket az Ifi magazinban
Koncert — Koncert — Koncert — Koncert — Koncert
Bemelegítés: 18.00: ALL DEVILS, 19.15: PARANOID
21.00 EDDA MŰVEK —
Koncert orrvérzésig
(minimum 3 óra!!! — Készüljetek, jaj nektek!!!)
Vasárnap: Ébresztő: nincs l reggeli torna: nincs l zsíros kenyér:
van
Foci lesz!!! : EDDA válogatott – táborlakók válogatott
délután: Túra a szilicei barlangban / Irány a suli és a meló
(de ehhez nekünk má nincs
közünk!!!)
Információk az ELÓ-KONCERT telefonszámán: 0709/ 5516 342 és az IFI-szerkesztőségében