Az
újszülött mosolya az első hetekben tulajdonképpen reflexmosoly, melyet
közérzete irányít. A második hónapban a csecsemő rámosolyog az emberi arcra.
Ez a szociális mosoly. A harmadik és a negyedik hónapban a baba már szelektálja
az emberi arcokat. A leggyakrabban látott arcra mosolyog. Ez általában
a szülője, de lehet a nevelője vagy esetenként az ápolója is. Nyilvánvaló,
hogy a mosoly megjelenése a kisgyermeknél az emberi kapcsolatteremtés eszközévé
válik. A mosolygó csecsemő több gyöngédséget vált ki a környezetéből, s
így jobbak a feltételei ahhoz, hogy a későbbi időszakban is harmonikus
kapcsolata legyen a környezetével.
Sanyikát, a mindig mosolygó, tündérien bájos kisgyermeket az ipolysági kórház gyermekosztályán ismertem meg, ahol gyakorló ápolónőként dolgozom. Sanyika egycsapásra belopta magát mindenki szívébe, így csakhamar az osztály kedvence lett. Mindenki csak őt szerette volna etetni, dajkálni, pelenkázni. Ha valamelyikünknek rossz volt a hangulata, elég volt csak bemenni Sanyikához. Ő mindenkit kigyógyított bújából, bajából. Önfeledt mosolyával hirdette az őt körülvevő világnak: „Az élet szép! Élni érdemes! Félre minden búval, nevessünk együtt!" És nevettünk, kacagtunk, játszottunk naphosszat Sanyikával, aki ártatlan gyermeki lényével önkéntelenül is bearanyozta valamennyiünk szürke hétköznapjait.
Sanyika nem volt beteg kisgyerek, csupán szociális okokból volt a kórház lakója. Édesanyja ugyanis egy tizennégy éves kisegítő iskolás cigánylány volt, aki képtelen volt róla gondoskodni. A hatóságok döntése alapján került kórházba, hogy itt várja meg, amíg eléri a féléves kort, amikor állami gondozásba vehető. Sanyika fittyet hányva mindenféle genetikai szabályzatnak — származását meghazudtolva — hófehér bőrével, aranyszőke fürtjeivel, égszínkék szemével tündökölt a világ felé, és kápráztatta el környezetét.
Miközben szívderítően kacagtunk együtt naphosszat Sanyikával, nem mertünk arra a napra gondolni, amikor majd betölti a hatodik hónapot. De ez a nap anélkül is eljött.
Egy reggel, amikor szolgálatba léptem és szokásomhoz híven első utam Sanyikához vezetett, megdöbbenve láttam, hogy üres a kiságy. Sanyikát elvitték és vele együtt kilopták a kicsi szobából a mosolyt, a derűt, a kacagást. Mindenki sírt. Könnyezve simogattam az elárvult kiságy vasrácsait, az aprócska matracot, ahonnan az a parányi kis élet annyi biztatást, életerőt tudott sugározni a környezete felé. Pedig ő semmi mást nem csinált, ő csak nevetett.
Azóta is gyakran gondolok rá könnyes szemmel és eszembe jut, hogy egyszer milyen mélységesen megbántottam.
Az egyik napon éppen nekem jutott az a boldogító feladat, hogy Sanyikát etethettem. Máig sem tudom, mi okból — nem ízlett-e neki az étel, vagy csak nem volt rá kedve — de addig-addig hadonászott két kis dundi kezével, hogy kiütötte a kezemből a tálkát, melynek tartalma szanaszét fröcskölődött. Majd, mint aki jól végezte dolgát, négykézlábra ereszkedett és hátat fordítva nekem, elmászott a kiságy túlsó végébe.
Ahhoz túlságosan szerettem őt, hogy megszidjam. Szomorú lettem, ez tehát
a hála azért a sok szeretetért, rajongásért! Szótlanul kicseréltem az ágyneműt,
tiszta kötényt kötöttem, és mivel épp jött az alvás ideje, lefektettem
Sanyikát aludni. Amikor órák múlva felébredt, bementem hozzá, hogy tisztába
tegyem. Amint meglátott, fülig húzta aprócska száját és kacagott, gügyögött
szünet nélkül, mintha mi sem történt volna. Mivel bennem még elevenen élt
az órákkal ezelőtti esemény rosszízű emléke, semmi kedvem sem volt mosolyogni
Sanyikára. Komor tekintettel néztem rá.
Ebben a pillanatban valami szörnyű dolog történt. Sanyika lebiggyesztett
mosolyra fakasztotta kis ajkát, és olyan üvöltésbe kezdett, hogy mindenki
odafutott.
— Mi történt? — kérdezték rémülten.
— Semmi különös — feleltem sápadtan, magamhoz szorítottam a kivörösödött
kis ember-csomagot, melynek rugdalódzójából kikandikáló kis piskótalábacskái
is sötétrózsaszínűre változtak.
Sanyika szívtépően zokogott. Én pedig vele együtt sírtam. Dehogyis haragudtam már rá. Inkább szerettem volna tőle bocsánatot kérni: „Ne haragudj, Sanyika! Bocsáss meg, hogy olyan otromba módon megbántottalak! Bocsásd meg, hogy nem viszonoztam tiszta szívből fakadó, őszinte mosolyodat!"
Ekkor döbbentem rá, milyen létfontosságú az ember számára az érzelmek viszonzása. Sanyika sajátos eszközeivel tiltakozott az őt ért sérelem ellen. Parányi kis lelkében talán egy világ dőlt össze. Mivel beszélni még nem tudott, a mosoly volt az egyetlen kommunikációs eszköze. A maga módján kikövetelte, hogy mosolyáért mosolyt, szeretetéért szeretetet kapjon cserébe.
Az 1510-ben lejárt békeszerződést a törökkel nem újítottak meg, így az terjeszkedni kezdett. Erre X. Leó pápa 1513-ban kereszteshadjáratot hirdetett, amit Bakócz Tamás bíboros szervezett. A felhívásra hatalmas sereg gyűlt össze. A fősereg vezére Székely Dózsa György volt. A toborzást a köznemesek fájlalták a legjobban. Végül az útnak nem induló parasztsereg összecsapott a nemességgel. Ez lett az 1514. évi parasztháború. A lázadást még ebben az évben leverték, Dózsát kivégezték.
Ezt követően a török terjeszkedés is megindult. 1521. augusztus 29-én elfoglalták Nándorfehérvárt. 1526. augusztus 29-én pedig bekövetkezett a mohácsi csata, ahol maga a király, II. Lajos is elesett. Ezen év szeptemberében a szultán bevonul Budára, valamint két királyt koronáznak az országnak: Szapolyai Jánost és Habsburg Ferdinándot. 1538-ban a két király megköti a titkos váradi szerződést, melyben kimondják: ha János fiú utód nélkül hal meg, akkor az ő országrészét is a Habsburgok öröklik. Két év múlva még is született fiú utód, János Zsigmond, akit királlyá választottak melegében.
1541-ben a törökök csellel elfoglalják Budát: a szultán magához kérette
II. Jánost és az ország legfőbb urait, közben a török egységek elfoglalták
a fővárost. Ezt követően a törökök lassan elfoglalják az ország egyharmadát
(Esztergom, Veszprém, Temesvár, Szolnok, Szigetvár.) 1568-ban megkötik
a drinápolyi békét, amelyben tudomásul veszik az addigi török hódításokat.
1570-ben a speyeri szerződésben János Zsigmond elismeri I. Miksát Magyarország
törvényes urának. A reformáció is elérte Magyarországot. 1571-ben az erdélyi
országgyűlésen – Európában először – törvényben kimondták a négy bevett
vallás (katolikus, református, evangélikus, unitárius) szabad vallásgyakorlatát.
A reformáció új szellemi pezsgést is hozott. Megindult a nyomtatott szó diadalútja. 1590-ben kinyomtatásra került Károli Gáspár vizsolyi lelkész első teljes magyar bibliafordítása. Az 1593-1594. évi téli hadjárat fordulatot hozott a Habsburg-török harcokban. A királyi Magyarország először ment át védekezésből támadásba. Továbbá 1593-ban kezdetét vette az ún. „tizenötéves háború".
Világkép és csillagászat
1543-ban hunyt el az akkori csillagászati világkép gyökeres megváltoztatója – Nikolaus Kopernikusz. Kopernikusz elvetette a ptolemaioszi geocentrikus (Földközpontú) elképzelést – és helyébe a Nap-középpontú rendszert tette. Háromszoros mozgást tulajdonított a Földnek és állítása ma is helyt áll. A Föld saját tengelye körül 24 óra alatt, a Nap körül egy év alatt fordul meg és emellett ún. precessziós mozgást végez, mivel a Föld-tengely sincs nyugalomban. A római pápa Kopernikusz művét a csillagász halála napján kapta kézhez és azonnal be is tiltotta. (Ha a Kopernikusz korabeli gondolkodásmóddal – és sok más egyébbel – szeretnél ismerkedni, olvass bele Madách: Az ember tragédiá-jába)
Fegyverek és haditechnika:
A XV. és XVI. század fordulóján véget ér Európában a jelentős várak és erődítmények építésének jó három évszázados időszaka. Ennek oka: a támadófegyverek növekvő lövedékméretei és fokozódó tűzereje. A puskaporos lövegek ellen az újfajta bástyás és kazamatás épületek jelentenek csak menedéket.
Megjelennek a „keréklakatok", amelyek felváltják a fegyverek kanócos elsütő szerkezetét. A keréklakatnak nincs szüksége külső tűzforrásra, tehát nedves időben is könnyen alkalmazható – nem beszélve a sokkal rövidebb ideig tartó gyújtásról. A lőport egy forgató rugó által gyors mozgásba hozott acélkerék úgy gyújtja meg, hogy egy hozzászorított tűzkőből szikrát csihol.
Méréstechnika:
1528-ban egy Felipe Guillen nevű spanyol patikus egy mágnestűvel ellátott napórához hasonló műszert szerkeszt, mellyel a tengeren is pontosan meg lehet határozni a deklinációt (az iránytű elhajlását).
Geronimo Cardanónak tulajdonítható az iránytű kardánfelfüggesztése. A mágnestű két, egymásra merőleges tengely körül egyszerre foroghat, és így az egész eszköz – a hajó ingásaitól függetlenül – mindig vízszintes helyzetben marad. (megj. A két merőleges tengellyel kapcsolatban: pl. a hátsókerék-meghajtású, elölmotoros autók hátsó kerekei „kardán"-tengellyel vannak hajtva. )
1577-ben találta fel Wiliam Bourne a hajók menetsebességének mérésére szolgáló logot. A log háromszög alakú fadarab, amely vízbe dobva lemarad a hajó mögött és a hozzáerősített zsinóron mérik, hány csomó sebességgel halad a hajó. A zsinóron a tengeri mérföld 120-ad részével egyenlő távolságra (15,7m) csomók vannak, a forgó dob mellé állított homokórával figyelik, hányadik csomóig tekeredik le a zsinór fél perc alatt.
Szintén a hajózást segíti az 1585-ben megjelenő navigációs eszköz, a Davis-féle kvadráns, amely mégsem szorítja ki elődjét, a „Jákob botját". A sebességmérő log és a Davis-kvadráns közvetlen irányú hajózást tett lehetővé a szélességi és hosszúsági körök mentén való utazás helyett.
1590-ben Z. Janssen holland optikus feltalálta a mikroszkópot
Bányászat:
A század elején új bányagépek által az eladdig fémszegénynek tartott érclelőhelyek is kitermelésre érdemessé válnak. A zúzóművek a rideg anyagot (pl. vasérc) ütésekkel aprítják. A mechanikusan vagy hidraulikusan (víznyomás által) meghajtott zúzóköplyű periodikusan esik egy szilárd alapra –zúzótalpra– és közben szétmorzsolja az anyagot.
A bányászat fellendülése egyébként az elegendő tőkének köszönhető – másrészt pedig: a meg-megújuló pestis-járványok megtizedelik az olcsó munkaerő hadát, úgyhogy kezük munkájának pótlására szükségessé válik a gépesítés. Fontossá váltak a mély aknák víztelenítő berendezései is.
Magyar vonatkozású…
A század elején készíti el az első ismert térképet hazánkról Lá-zár deák, a bécsi egyetemen tanult, magyarországi származású tudós. A térkép Petrus Apianus német csillagász és kartográfus ingolstadti nyomdájában került kinyomtatásra 1528-ban. Ennek a másolatnak az egyik példánya maradt csak fenn. 1571-ben javított formában Bécsben újra kiadatja egy Zsámoki (Sambucus) János nevezetű magyar humanista, aki több térképet köszített Magyarországról és Erdélyről.
1471 és 1528 között élt a Nürnbergi születésű festő és grafikus Albrecht Dürer. Édesapja egy Ajtósról (Magyarország) bevándorolt aranyműves volt. Dürer – miután kitanulta az aranyművességet, Wolgemut festő tanítványa lett. Nemcsak mint művész jelentős, hanem technikai újításokkal is gazdagította a mesterséget: a fametszést, rézkarcot, grafikai nyomtatótechnikát.
További érdekességek:
1596 körül az angol J. Harrington megtervezi az első vízöblítéses WC-kagylót, az ún. angol WC alaptípusát.
A vízvezeték-gyártás technikája is változik a század dereka táján. Róma bukása után a vizet ismét vízfolyásokból és kutakból merítették, azonban a kézművesműhelyek szennyvizei egyre gyakrabban tették ihatatlanná a vízforrásokat.
Götz von Berlichingen német lovag szétlőtt jobb keze helyére pótlásként 1,5kg súlyú vas műkezet kap. Ez az egyik első, írásban megörökített mesterséges végtag.
Megalapul az első parfümgyár. Érdekesége az, hogy dominikánus szerzetesek alapítják Firenzében. Szintén paptalálmány: 1589-ben egy angol papnövendék megépíti az első közi síkhurkoló gépet harisnyakötés céljából
A középkor kísérletező kedvű kémikusai – az alkimisták – tizenkét különböző alapanyagot ismernek ebben az időben. Miközben töretlen hittel próbálnak aranyat előállítani, bátran használják már a vasat, antimont, aranyat, szenet, rezet, higanyt, ként, ezüstöt, ónt, cinket, arzént. Nem tudják azonban, hogy ezek az anyagok alapkémiai elemek, amelyeknek alapvető kémiai tulajdonságaik vannak! Az alkímiával való szkítás részben Paracelzusnak köszönhető: „Ne aranyat csináljatok, hanem gyógyszert!" – intette az alkímistákat 1527 május 24-én Baselban.
Sorozatunk lassan a végéhez közeledik. A nyugati sztorik után idézzünk fel egy-két olyan esetet, amely „itthon" történt. Valamikor 81- 82 tájékán borzolta a közvélemény kedélyeit a hír, hogy a BEATRICE koncertjén Nagy Ferenc előadóművész csirkét darált... Aztán ugyanezzel a dologgal megvádolták ROLLS FRAKCIÓT is. Az érintettek persze, annak idején, kézzel lábbal tagadták a dolgot. Lehet, hogy ma már nem tiltakoznának annyira, ám csirkedarálás-darabolás egészen mások nevéhez fűződik. De kezdjük az elején.
Valamikor
78-79 tájékán új zenekarral gazdagodott a szegedi rockszíntér. Benkő Zoltán
alias Güzü, a postaforgalmi szakközépiskola 2. osztályos tanulójaként elhatározta,
punkzenekart alapít. A bandának a CPG nevet adta, amely zseniális rövidítés
a COME ON PUNK GROUPot takarta. Güzüt, miután rendeztek pár koncertet,
rövid úton kivágták a szakközépből, hogy csak úgy pengett. Zoli barátunk
következő nagy bravúrja az volt, hogy új jelentéstartalmat adott a három
betűnek: COITUS PUNK GROUP. A CPG név egyéb magyarázata nem hiteles.
1980-ban aztán többször is bevitték őket a szegedi rendőrkapitányságra, annak ellenére, hogy egyik számuk, a Pekingi kacsa, felkerült egy újvidéki ifjúsági lap slágerlistájának élére. A rendőrségen kapott pofonok csak erősítették bennük az érzést, hogy le kell lépniük a napfényes Csongrádból. Levelezni kezdtek hát a fővárosi underground képviselőivel, és hamarosan fel is léphettek a Közgáz-klubban, az ETA és a BIZOTTSÁG előzenekaraként. Majd a BEATRICEvel nyomultak isten háta mögötti falusi kultúrházakban. A sikereken felbuzdulva a CPG némi átalakulás után felköltözött Budapestre.
A beilleszkedés a fővárosi punkvonalba könnyen ment, a banda hetek alatt
vált híres-hírhedtté. Dalaik közül főleg az Erdős Péter és az Ifjú élmunkás
tették őket ismertté. A fiúkat azonban nem vakította el a siker, kőbányai
lakásukon állandóan új showelemek kiötlésén törték a fejüket.
És itt lépett a történetbe a csirke. Benkő Güzünek volt egy füzete,
abba írta mindenki az „agyament" hülyeségeit, mit is kéne csinálni a színpadon.
Ebben van egy feljegyzés (jelenleg a belügyminisztérium irattárában), hogy
Haska Béla lábára egy tyúkot kéne kötni, úgy énekeljen. Loptak hát egyet
a srácok - Kőbányán nem nagy ügy. Aztán a Kozák téri koncerten elindult
a buli.
Güzü szerint semmit nem akartak a csirkétől, ennek persze ellentmond
a fotó - Haska Béla az ollóval -, azt végül a koncert közönsége tépte szét.
A koncert után elindult a lavina. Erdős Péter, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat mindenható menedzsere, akiről az egyik legismertebb CPG dal szól, írt egy cikket a Kritika 82 augusztusi számába: Felszólalás szennyhullám ürügyén. Ezután beindult a hatalmi gépezet. Izgatás vádjával pár héten belül letartóztatták a zenekar tagjait. A kirakatper fél évig tartott. Ennek során az ügyész számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a fiúk, dr. Erdős állításával szemben nem fasiszták. Csak antikommunisták... (Áll egy ifjú élmunkás a téren, /Kommunista szombatról jött éppen. / Mocskos, büdös kommunista banda! / Miért nincsenek ezek felakasztva?) És ez a 80-as évek első felében komoly vádnak számított. A CPG három tagja két és fél évet kapott, kivéve a basszusgitáros Varga Zolit. Ő megúszta felfüggesztettel. Később megalapította a 88 nevű zenekart, amivel CPG dalokat is játszott (pl. Mindennek te vagy az oka).
Benkő Zoli a börtönévek után Amerikába szökött. 1993-ban megpróbált hazalátogatni, de mivel volt még ellene 1-2 eljárás, nem lépett Magyarország területére.
A CPG Primitív bunkó című opusza felkerült a francia PRIMITIV COZAK nevű kiadó, Világ lázadói harcra fel! című válogatására. Ezen hallható még az ETA, a QSS, a KRETENS és a TIZEDES egy-egy dala. A TROTTEL RECORDS Mindent megeszünk címmel jelentette meg, 93 táján a CPG posztumusz koncert albumát.
Lehet, hogy Jim társai, akik túlélték őt, még mindig örülnek annak az érdeklődésnek, ami a Doorst ennyi idő után is körülveszi. Bőrszerkóba öltözött tizenévesek, akik még nem is voltak a világon, amikor Jim elment. Tudta, mikor kell abbahagyni. Gyorsan élt, mint James Dean, Jimi Hendrix, Janis Joplin. Legendává nőtte ki magát.
Minden, ami Morrison után megmaradt, filmek, lemezek, könyvek, még ma is vonzzák az érdeklődőket. A Magyar Televízió is bemutatta a Doors filmet Val Kilmer főszereplésével, aki fantasztikus átéléssel formálta meg Jim alakját.
A Doors 1965-ben alakult meg Los Angelesben, és mindvégig az eredeti felállásban játszottak (Jim Morrison-ének, Robbi Krieger-gitár, Ray Manzarek-billentyűsök, John Densmore-dobok). A csapat a helyi klubokban játsszott, amíg a The End című dal előadása miatt kitiltották őket a Whiskey a GoGo klubból. Legendájuk ekkor kezdődött. Morrison a hatvanas évek Amerikájának lázadó típusát személyesítette meg. 1967-es bemutatkozó albumukkal a Doors fontos helyet vívott ki magának a rocktörténelemben. Light my fire című dalukkal felkerültek a sikerlistákra, és még ugyanebben az évben kiadták második albumukat Strange Days címmel. 1969-ben már kultikus zenekarnak, Morrison pedig a rock egyik legérdekesebb egyéniségének számított. Megpróbálta a rockot egyéb művészetekkel (irodalom, film) ötvözni. Filmforgatókönyveket írt, sajátos filozófiai és politikai nézeteket alakított ki. A színpadon viszont mint botrányhőst ünneplik. A rendőrség többször letartóztatja obszcén szövegek és a viselkedése miatt, de ezek csak növelték a népszerűségét. Mondatai, viselkedése, öltözete olyan stílust alakított ki, melynek ma is ezrek a követői. 1971-ben a L.A.Woman című albumukkal jutottak a csúcsra. Ekkorra azonban Morrison már súlyosan depressziós, idegeit felőrölte a szex, a drog és a rock. Elhagyta a zenekart és Párizsba költözött. Két verseskötete jelent meg. 1971. július 3-án a barátnője holtan találja őt a szállodai fürdőszobájukban. Szívroham végzett fáradt szervezetével.
Morrison nélkül a trió sikertelen próbálkozások után feloszlott. A legenda viszont tovább él. „Egy amerikai ima" címmel Hobó Földes László is kiadott egy „In memorian Jim Morrison" című albumot. Lenyűgöző érzékiséggel, csodálatos előadással tálalja elénk Morrison műveit magyarul. Jim Morrison szelleme tovább él mindazokban, akik hisznek az álmaikban, ahogy ő hitt...
Az
idén a Miss 2000 szépségkirálynő-verseny tizenkét résztvevőjét 1853 lány
közül választották ki a Forza és az Oklamčák ügynökség szakemberei. A döntőt
természetesen rengeteg munka előzte meg, a műsor előkészítéséről nem is
beszélve. A lányok a fodrászok és a sminkmesterek segítségével egyre szépültek,
majd pedig a ruhapróbák következtek...
A színpadképet, a koreográfiát és a csodálatos ruhakölteményeket ebben az évben a négy őselem, a tűz, a víz, a levegő és a föld jegyében alkották meg a tervezők. A ruhákat Lýdia Eckhardt, DÍP Zuzana Kanisová, Karin és a Mood Identity szolgáltatta. Érdekességként említem meg, hogy a színpadkép fénytechnikája az ír származású Johnny Mc. vezetésével készült. Neve fogalom a szakmában, ugyanis ez a fiatalember az MTV és a British Awards díjátadások műsorain is dolgozott már.
S hogy végül is ki lett a szépségkirálynő? A zsűri Alberto Tomba vezetésével a húszéves zsolnai Janka Horečnát találta a legszebbnek. Martina Hodrušskának és Michaela Strählovának pedig az udvarhölgyek szerepe jutott. A legtöbb díjat mégis Ingrid Bíliková vihette haza: övé lett a Miss Oriflame, a Miss Press, a Miss Internet és a Miss Sympatia díj is!
Ha kíváncsiak vagytok, vajon hogyan szerepelnek majd a lányok a világversenyeken, ne felejtsétek el valamelyik tévéadón megnézni Európa, majd pedig a világ legszebb lányainak a megmérettetését. Annyit már most tudni, hogy a Miss Europe 2000 fináléja Bejrútban lesz július 7-én, a Miss International pedig október 5-én Tokióban.
Tim
Burton rendező, akit amolyan furcsa figurának tartanak a filmszakmában,
több mint kétéves hallgatás után végre új alkotással jelentkezett. Ha szerettek
félni, imádjátok a véres jeleneteket, és ha az sem zavar benneteket, hogy
levágott fejek gurulnak föl és alá, mindenképpen nézzétek meg Az Álmosvölgy
legendáját. Fantasztikusan jó, pergő ritmusú és titokzatos légkörű horrorfilmet
láthattok. Az amerikai film közkedveltségét mi sem bizonyítja jobban, mint
a következő adat: a Sleepy Hollow már az első hétvégén több mint 30 millió
dollárt hozott a konyhára! Ez igencsak szép összeg, mivel a gyártási költségek
„csak" 65 millió dollárra rúgtak.
Tim Burton, az Ed Wood, a Batman és a Támad a Mars! szerzője, ezúttal Washington Irving novelláját vette alapul. A rejtélyes fej nélküli lovagról szóló klasszikusnak számító alkotást már több filmes feldolgozta. Burton azonban Emmanuel Lubezki operatőrrel és Rick Heinricks látványtervezővel olyan stílust választott a filmhez, amely az ötvenes és hatvanas évek horrorfilmjeire emlékeztet. A képek szürkék, fénytelenek, s ez a színtelenség szinte mindenre kiterjed — a jelmezekre és a díszletekre is. Igen jól sikerültek az akciójelenetek is (ez a megnevezés persze jelen esetben kissé furcsán hat). Ide tartoznak a pirotechnikai effektusok és a fej nélküli lovassal való összecsapások, véres küzdelmek. Apropó! Guruló fejek! Állítólag egy-egy fej elkészítése öt hétig tartott. Először természetesen másolat készült a halálra ítélt szereplők fejéről és testéről, majd a fejeket egész aprólékosan kidolgozták, még a hajszálakat is egyenként „ültették" bele. Az élethű fejek elkészítésén kívül egy másik feladattal is meg kellett birkózniuk a trükkmestereknek: egy élethű géplovat kellett készíteniük. Ez olyan jól sikerült, hogy a fej nélküli lovast játszó Christopher Walken boldogan ült föl rá.
Az Álmosvölgybe érkező Ichabod Crane nyomozót egyik kedvencetek, Johnny
Depp alakítja. Neki kell kivizsgálnia a brutális gyilkosságokat... Depp
nagyszerű teljesítményt nyújt, különc, csetlő-botló figurájának mindent
elhiszünk. A másik főszereplőt, az ártatlan és csupaszív Katrina Van Tasselt
a mindössze húszéves Christina Ricci alakítja káprázatosan.
Irány a mozi. Az Oscar-díjas film benneteket is vár.
Amint azt Peter Hledík, a fesztivál igazgatója elmondta, az ünnepélyes megnyitóra nem terveznek látványos show-t, hanem nyolc kitűnő rendezőt szeretnének meghívni. Természetesen a rendezők alkotásai később egy-egy filmnaphoz kötődnek majd. Ha minden igaz, ellátogat a szépséges fürdővárosba az angol Ken Russel, a francia Alain Resnais, a cseh Jiří Menzel, a spanyol Juan Antonio Bardem és Wim Wenderst is várják. Sajnos Andrzej Wajda, a Hamu és gyémánt, a Vasember, a Márványember, a Gyémántember vagy például az Ígéret földje rendezője elfoglaltsága miatt (életművéért nemrégiben vehette át az Oscar-díjat) nem vállalta el a zsűri elnökségét, de talán vendégként jelen lesz az Art Filmen.
A trencsénteplici filmfesztiválra az előző évfolyamokban olyan világsztárok és neves személyiségek látogattak el, mint Franco Nero, Gina Lollobrigida, Jozef Kroner, Jan Svěrák, Vlastimil Brodský, Geraldine Chaplin és Sophia Loren.
Az idén a díszvendégek között ünnepelhetjük azt a két hazai színészt is, akik külföldön élnek, és ott érnek el nagy sikereket: Roman Luknár (a legutóbb Deák Krisztina Jadviga párnája című filmjében láthattuk) Spanyolországban dolgozik, a fiatal Barbora Bobuľová színésznő pedig Olaszországban ér el neves sikereket.
Amikor ezek a sorok íródnak, még mindig tárgyalások folynak neves külföldi színészekkel, akik a szervezők elképzelései szerint az Actor’s Mission-díjat vennék át Trencsénteplicen. A díj azoknak a színészeknek jár, akik éleművükkel jelentősen befolyásolták nemzedékük életvitelét, értékrendjét.
Ha tartalmas filmeket szeretnétek látni, és kedvetek van szórakozni egy nagyot, gyertek el az Art Filmre. A szervező és válogató bizottság ugyanis nyolc teljes napon át igen gazdag választékot kínál a jelenlegi kinematográfia művészfilm és dokumentum zsánerében. Találkozunk június 23-án Trencsénteplicen!