VII.  Nemzetközi Zenei Fesztivál - KLIKK  2000

Zene és barátság határok nélkül

A KLIKK 2000 fesztivál ebben az évben még színvonalasabb és gazdagabb  műsorral kívánja meglepni vendégeit. A fellépő zenekarok mellett a MIK társrendezésében egyéb szórakozási lehetőségek is lesznek. A szlovákiai és magyarországi zenekarok mellett lesz  romániai, jugoszláv, cseh és német fellépő is. A műsor három helyszínen zajlik majd: Nagyszínpad, Kisszínpad és a Sátorszínpad.

A KLIKK 2000 programja

Nagyszínpad – amatőr és profi zenekarok fellépése 13.00 órától 04.00 óráig: Marian Greksa (SK), Žena z lesoparku (SK), Deák „BILL" Blues Band (H), Takács Tamás Dirty Blues Band (H), Lady I and the Bluesbirds (CZ), Quo Vadis (RO), Török Ádám a Mini (H), Dorian Grey (SK), Bluesweiser (SK), HAJO Rattlesnake (D), Dr. Valter and the Bluesbrakers (H), Rene Band (SK), Blues Mother-in-Law (SK), Mephisto (SK), Red Rooster (SK), Babylon (SK), Schody (SK), Rómeó Vérzik (SK), Nonsens (SK), M-Systém (SK), Blues Station (YU)és további, kb. 50 formácó.

Kisszínpad – a metál, punk, hard-core és az alternatív zenei irányzatok hazai és magyarországi képviselőinek fellépése 16.00 órától 24.00 óráig: No Idea, Dantless, Konflikt, Cremation, Paranoid, Gitanes, Rain, Friday, Trins, Three Kings, Orion, Áramszünet, Red Bird, Poseidon és még sokan mások.

Sátorszínpad – Polgári klubok, civil szervezetek bemutatkozása, vitafórumok, színházi előadások, performance-szek, táncház, drogellenes előadások, nagyképernyős mozi 14.00 órától 24.00 óráig.

A KLIKK 2000 fesztiválra május 30-tól elővételben is árusítanak jegyeket, melyek az érsekújvári KLIKK PUB-ban, valamint az ország néhány CD- és lemezüzletében, zenés klubjában, lesznek kaphatók, illetve postai utánvéttel megrendelhetők a következő címen: Sajtos Szandi, 941 22 Zemné, hsz. 121., tel: 0817/6476 288 vagy 0905-295 298.

Aranysínen a Fekete Vonat

A trióból duó lett

„1999-es nyár, az együttes stúdióban jár / S láthatod Te is, hogy hol tartunk most / A sok munka még több eredményt hoz / mert a második lemez készül el és végül / Megcsináltuk  a producerek nélkül / Mindenki hozott, amit csak tudott / Az egész banda szövegeket írogatott / Együtt a csapat, nincsen hiba / A Fekete Vonat és a Mogyi Pappa / Minden tuti, beindulhat a buli / Halad a karrier, jöhet a subidubi, mert: / Így a jó, nekünk ez való, nem szeretjük / ha leesik a hó, de van itt valami, amit jól jegyezz meg / Utoljára a remény hal meg."

Az interjú megbeszélt helyszínére négyen jönnek...

Csak nem lesz kvartett a trióból? — kérdem Juniort.
— Ellenkezőleg, szűkül a kör. Ő Mogyi, a menedzser, én pedig úgy döntöttem, hogy a színészi pálya és a tanulás céljából kiválok az együttesből. Nem haraggal válunk, korrektül megtárgyaltuk a dolgot.
— Megbeszéltük, és nem állunk az útjába. Elengedtük. — erősíti meg Fatima. — Mi pedig folytatjuk tovább. Teljes gőzzel készül a harmadik lemezünk. Szeptemberre várható a megjelenése, úgy gondolom, hogy sokkal kiforrottabb, érettebb album lesz, mint az eddigi kettő.

Ez miként fog megnyilvánulni? Fatima, úgy tudom, hogy te egyiptomi származású vagy. Esetleg ennek is lesz „lecsapódása" a zenétekben?
— Édesapám egyiptomi, én már itt születtem, de azt követően négy évig még ott éltünk. A készülő lemezünkkel nem térünk le a már jól bevált útról, de a rap mellett már hangsúlyosabban kifejezésre jut az arab és a cigány kultúra is.

Juniort pótoljátok?
— Szóba sem került, hogy Junior helyett bevegyünk valakit a Fekete Vonatba. De neki, ha esetleg később mégis meggondolná magát, fenntartjuk a helyet.

Cigány vagy roma? Melyik elnevezés számotokra az elfogadhatóbb?
— Ez teljesen mindegy. Az a mérvadó, hogy ki és milyen hangsúllyal mondja. Ha nem ellenszenvesen teszi, akkor nekünk akár az oláh gádzsó sem sértő.  — vágott közbe Beat.

Kerültetek már irritáló helyzetekbe is?
— Nem is ritkán. Az is előfordul, hogy a rendőrökkel gyűlt meg a bajunk. De megvédjük magunkat, néha testőrök segítségével...
— ... én például tegnap öt rasszista fiúval kerültem összeütközésbe. — veszi át a szót Fatima — Nekem a legjobb védekezési eszközöm a szám. Kapásból tudok olyan érveket felhozni, amelyek ellen nem tudnak visszakontrázni.

Úgy hírlik, hogy tik az Animal Cannibals által rendezett egyik fesztiválon „futottatok be". Tartjátok még a kapcsolatot a felfedezőitekkel?
— Ez nem egészen így van. A fiúk az első videoklipünk forgatókönyvét írták meg, és elláttak egy-két szakmai tanáccsal, de senki sem fedezte fel a Fekete Vonatot, és senki sem húzta fel. Mi fedeztük fel egymást. Gyerekkorunktól kezdve állandóan zenét hallgattunk, köztük a hagyományos roma zenét és az amerikai fekete zenét. Ha meghalljuk a ritmust, nem maradunk ülve, beindulunk, táncolunk, énekelünk. A vérünkben van.

l Miért éppen Fekete Vonat lett a nevetek? Van valami köze a régi nagy slágerhez?
— Annyi köze van, hogy tényleg volt egy szerelvény, amit így hívtak. Ingajáratban közlekedett Szabolcs-Szatmár megye és Budapest között, romákat hozott fel Budapestre dolgozni. Ők egyben azt az üzenetet is hordozták, hogy ők nem lopnak és bűnöznek, hanem aki felszállt erre a vonatra, az becsületes munkával akart a kenyérrevalóhoz jutni. Azért vagyunk mi is Fekete Vonat, mert átvitt értelemben hordozzuk azt az eszmét, hogy miképp kell ma egy fiatal cigánynak élnie.

Kik alkotják a közönségeteket?
— Erősen vegyes. Cigányok — nem cigányok, magyarok —nem magyarok egyaránt. Ez érvényes az életkorra is. Hétéves gyermekektől a harmincasokig jelen vannak.

Hol jártatok eddig? És merre tovább?
Szinte már keresztül-kasul az egész országban, de már sok európai országban — például Franciaországban, Hollandiában vagy Belgiumban — is felléptünk. Rengeteg meghívásunk van, még a tengerentúlról és Oroszországból is. És hogy hogyan tovább? A válasz benne van a második lemezünkben: „Azt mondtuk, még, még, még! Nekünk ennyi nem elég!"

Elvont világ

Erik Hanuska, 23 éves ipolysági fiatalember kiállítása

Miért állíttattad ki a festményeidet? Milyen volt az eredmény?
— Kíváncsi voltam az eredményre, ami jobb lett, mint amire számítottam, ugyanis nagyon sok visszajelzés jött.

Milyen irányzatot követsz, és kik a példaképeid?
— A szürrealizmus, a kubizmus, az expresszionizmus és általában az absztrakt irányzatok a kedvenc területeim. Kötetlenségre és sokszínűségre törekszem, kedvelem a geometriai formákat. A figurális kompozíciókat nem kedvelem, mivel azok szerintem térben és időben kötöttek. Az elvont formákon keresztül sokkal szabadabban tudom kifejezni érzelmeimet, gondolataimat. Azokat az elképzeléseket, amelyeket a festészet útján szeretnék közreadni, nem lehet figurális ábrázolásmóddal kifejezni. Leginkább Dali, Kandinsky, Vasarely, Kupka és Modrian művészete áll közel hozzám.

Van-e kedvenc színed?
— A fekete, és ezzel egyáltalán nem a szomorúságra utalok, ahogy a piros sem az öröm kifejezési módja a számomra. A halál, az elmúlás ábrázolására megvan a sajátos kifejezési módom. Hogy éppen fekete az alapszíne a Halál című képemnek, az csupán a véletlenek egybeesése.

Miért foglalkozol annyit a halál gondolatával?
— Én tudatosan készülök a halálra, ez minden földi halandó alapvető kötelessége. Aki ezt nem teszi, azt felkészületlenül éri a vég.

Voltak az életedben nagy csalódások?
— Igen, az egyik jött a másik után. Az embernek a saját hibáiból kell tanulnia. A sorsban pozitív értelemben csalódtam. Nem szeretném naivan hinni, hogy az élet valamilyen értelemben kielégíti, megnyugtatja az embert. Vagy, hogy az ember elérheti a boldogságot. Nem érheti el! Realista vagyok, megtanultam a fájdalommal élni. Jó az, ha az ember be tudja fogadni az élet valamennyi negatívumát. Minél többet gondolok a halálra, annál jobban átgondolom az életet. Minél inkább megtanulok élni ezzel a gondolattal, annál kevesebb problémám lesz majd a halálom pillanatában.

A győztes

Beszélgetés Kuklis Katalinnal, a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny középiskolai kategória győztesével.

Mióta foglalkozol versmondással?
— Negyedikes koromban indultam először, prózával. Azóta rendszeresen veszek részt különböző versenyeken.

Milyen verseket szeretsz?
— Az őszintéket. Régebben sokat mondtam balladát és hasonló hangulatú verseket, egy kicsit bele is estem ebbe a stílusba. Idén váltottam. Paul Géraldy: a Te meg én c. ciklusból szavaltam két szerelmes verset Kosztolányi fordításában. Először nagyon nehéz volt átélni őket, mivel játékosak és elég felszínes érzelmeket közölnek.

Nem ez az első alkalom, hogy országos első helyezett lettél...
— Igen, de nem az a fő szempont, hogy győzzek. Az ember nem a helyezésekért jár a versenyekre, hanem, hogy a verseken keresztül valamit tudasson a közönséggel. Mindig is a zsűri értékeléseit szerettem a legjobban, mert abból sokat lehet tanulni.

Jövőre érettségi. Mi lesz azután?
— Nagyon szeretek énekelni — főleg népdalokat. Kiskorom óta járok zeneiskolába, ahol énekelni és hegedülni tanulok. Azt hiszem, zene nélkül nem tudnék meglenni. Valószínűleg megpróbálkozom a színművészetivel Pozsonyban

— Sok sikert hozzá!

Ifjú népzenészek

Ozsvald Péter (18) és Kiss Roland (25), a közismert és népszerű Százdi citeraegyüttesben muzsikál már évek óta. Mint az alábbi beszélgetésből kiderül, egyáltalán nem bánták meg, hogy ezt az utat választották.

Miért döntöttetek a népzene mellett?
Péter: — A citerázás nálunk családi hagyomány: nagyapám, édesapám és keresztapám is citerás. Én két éve vagyok tagja ennek az együttesnek. Akkoriban épp nem volt kontrásuk, így az együttes vezetője, Borka László felkért, hogy lépjek be.
Roland: — Az alapiskolában kezdtem citerázni, Oda járt a Laci tanítani. Rengeteget tanulok tőle a citeraegyüttesben, melynek jelenleg a prímása vagyok. Nálunk is családi hagyomány a népzene, mivel nagyapám is citerázott, édesapám pedig a helyi éneklőcsoport tagja volt.

Van valamilyen zenei előképzettségetek?
P.: — Ipolyságon a zeneiskolában nyolc évig harmonikázni tanultam. Később szintetizátoroztam is. A tanulmányaimat hasznosítani tudom az együttesben is.
R.: — Alapiskolás koromban furulyázni kezdtem, de nem ment túl jól, ezért abbahagytam és áttértem a citerázásra. 1988 óta foglalkozom népzenével.

Mutassátok be az együttest!
P.: — Citeraegyüttesünk húsz évvel ezelőtt alakult, jelenleg nyolctagú. Egyszólamú citeramuzsikát játszunk. Főleg felvidéki anyaggal foglalkozunk, de játsszuk a magyarországi tájegységek népzenéjét is. Heti egy-két alkalommal próbálunk. A próbák vidámak, főképp ha jelen van Roland, ő a csapat mókamestere. Gondoskodunk az utánpótlásról is. Van 11 alapiskolás diákunk, akikkel rendszeresen foglalkozunk, közülük a legügyesebbeket szeretnénk majd beépíteni az együttesbe.
R.: — Ez egy nagyon jó csapat. Évente 15—20 alkalommal lépünk fel, és mindig szép élményekkel térünk haza. Nagyon összetartóak vagyunk. Az együttes csapatszelleme a „csak tiszta forrásból!" elven működik. Az összetartó ereje is ebben rejlik, hogy megmaradtunk a hagyományok őrzésénél. Hál’ istennek családtagjaink tolerálják ezt a tevékenységünket, hisz sokat kell nélkülözniük bennünket.

Mivel foglalkoztok magánemberként?
P.: — Elektrotechnikai szakközépiskolába járok Érsekújvárba, csupán hétvégeken vagyok itthon, de ekkor igyekszem minél több időt szentelni a közös muzsikálásnak.
R.: — Itt dolgozom Százdon egy mezőgazdasági vállalkozónál. Nős vagyok, egy gyermek édesapja, jelenleg a második kisbabát várjuk... A csapatból hárman vagyunk nősek, idősebb zenésztársaim gyerekei már az ifjúsági citeraegyüttesben játszanak.

Utánpótlásból tehát nincs hiány. Reméljük, kedvük is lesz hozzá, hogy folytassák amit elődeik sok évvel ezelőtt elkezdtek .

A százdi citerazenekar tagjai: Borka László (37), Pásztor Vilmos (36), Snida Zoltán (39), Ozsvald József (35), Szabó Gábor (30), Kiss Roland (25), Szabó Csaba (22) és Ozsvald Péter (18)

A királyhelmei mester

Aki a fehér sasok titkát hordozza

Mit nevezünk tulajdonképpen pszisebészetnek és miben különbözik a hagyományos sebészi beavatkozástól?
— A hagyományos sebészi beavatkozás kétségkívül sok esetben szükséges, de a testen sebhelyeket hagy — s ha fontos energiapályát vág,az a szervezet védekezőképességének a csökkenéséhez vezet. Az ún. Fülöp-szigeteki műtéteknél a beavatkozás nemcsak a fizikai testet érinti, hanem a láthatatlan testet - az éterikus, az asztrális, a mentális és a kauzális testet - is, amelyek a fizikai értelemben vett test alárendeltjei.

Mivel kezded a gyógyítást?
— A beteg és a gyógyító között létre kell jönnie egyfajta bizalmi kapcsolatnak, ezt kell elsősorban kialakítani, egyébként a dolog nem működik. A betegnek azzal is tisztában kell lennie, hogy nem biztos, hogy egy beavatkozás elégséges lesz a gyógyuláshoz. Általában kezelés alatt álló rákos, daganatos betegek keresnek fel, mint utolsó mentsvárat. Ha tudok, segítek, de ha nem, azt is őszintén megmondom.

Mi történik a műtéteid során?
— Az operáció során eltávolítom a materializálódott negatív energiát, és a beteg szervekről leválasztom a kóros szövetdarabokat, hogy a test gyógyulási programját elindítsam. A testbe az anyag dematerializálásával magas koncentrációjú szellemi energiával fájdalommentesen tudok behatolni, akárcsak egy speciális lézer szkalpellal tenném... A Fülöp-szigeteki gyógyítók transzformálni tudják azt a magas szintű szellemi energiát, mellyel az élő szövet dematerializálható, illetve újra anyagi jellegűvé alakítható. A folyamat érdekessége, hogy a szövet zárása sokkal több energiát igényel, mint maga a szövet megnyitása, ám avatatlanok számára ez a folyamat elég nehezen magyarázható el.

Mikor tudatosult benned, hogy rendelkezel az ehhez szükséges adottságokkal?
— Már négyéves koromban kezdtem tudatára ébredni képességeimnek. Elkezdtem foglalkozni a Bibliával, szövegeket, verseket mormoltam.

Nem keltettél feltűnést a kortársaid között?
— Bizonyos mértékben eltértem a többiektől, mivel érdeklődésem tárgyát az erő, az Isten és egyéb misztikus dolgok képezték. Már akkoriban foglalkoztatott a felsőbb szintű szellemi lények, a magas fokú spiritualitás kérdésköre.

Mikor jelent meg életedben maga a gyógyítás?
— Bár rendkívüli adottságaim már gyermekkoromban tudatosultak bennem, a nyilvánosság elé való lépésem előtt felkészülésre volt szükségem, hogy képessé váljak a csapások, támadások kivédésére. Készülődtem, gyakoroltam mindaddig, míg nem kaptam meg a belső jelet, hogy már előléphetek és megmutathatom, hogy mire vagyok képes.

Úgy érzed, hogy ma már képes vagy kivédeni a hitetlenkedők támadásait?
— Én nem mondom, hogy én vagyok az „atyaúristen", és hogy mindent el tudok hárítani. Csupán azt állíthatom, hogy ha Isten mellettem áll, az erő velem van, s én helytállok bármilyen próbatétel vagy kihívás megoldásánál. Mert az emberi sors is ezen erők függvénye.

Ezt úgy értsem, hogy...?
— Minden embernek adott a sorsa, ugyanakkor mindenki saját sorshajójának a kapitánya, melynek fedélzetén nem kényszeríthetünk senkire semmit. Képzeld el az életedet, mint egy zsineget, melyen bizonyos távolságokban csomók, gócpontok vannak, mely pontokban — a szakirodalom nyelvén — ún. karmikus törvények uralkodnak, a köztük húzódó sima, köztes részek pedig a lehetőségeinket, szabad akaratunkat jelképezik. Mi a csomópontokat akár ki is kerülhetjük, ám számítanunk kell rá, hogy a következő próbatételnél az előző, megoldatlan probléma megoldására is szükségünk lesz, ezért másformában megismétlődve újra előjön. Viszont, ha tovább és tovább görgetjük magunk előtt a születésünkkor felvállalt feladatok megoldatlan tömbjét, ugyanezeket a feladatokat a következő reinkarnációinkba is magunkkal cipelhetjük mindaddig, míg véglegesen meg nem oldjuk őket. Ezek a megoldatlan problémák okozzák a betegségeket. Ezért kell a gyógyítás első lépéseként felkutatni a probléma lényegét, behatolni a nehézségek betegségokozó epicentrumáig. De mivel a múltba belenyúlni és megváltoztatni nem szabad, ezért át kell vetíteni a jelenbe, s csak az „itt és most"-tól kezdhető el a gyógyulást hozó megoldás.

A legelső operáció emléke hogyan maradt meg benned?
— Pozsonyban kisebb társaságban történt, este fél hétkor, masszázs közben megnyílt a szövet. Meghökkentem. Ez a behatolás nem volt tudatos, ám gond nélkül képes voltam bezárni a sebet. Attól a pillanattól kezdve tudtam, hogy a fülöp-szigeteki mesterek nyomdokaiba fogok lépni. Szerencsém volt, mert nem a kommersz kuruzslókhoz, hanem igazi, nagy gyógyítókhoz, papokhoz, mesterekhez kerültem. A Fülöp-szigeti pszisebészek „elnökével", Alex Orbitóval jó barátságba kerültem, s az ő öreg tanítója elvállalta, hogy foglalkozik velem. Nem ígért semmit, sőt figyelmeztetett, hogy vagy sikerül, vagy nem. Sokat tanultam, de az utolsó, a kulcsfontosságú jelet csak a felszentelésem után kaptam meg. Ez a jel nem volt földi eredetű.

Sokan kérik a segítségedet. Győzöd a hajszát?
— Nehezen, bár többen szegődtek mellém tanítványnak. Közülük választottam ki azt az 5 tagú kört, mely tanítványaim kemény magját képezi, s akik egyenként magukban hordozzák a gyógyításhoz szükséges öt ősi jegyet (föld, tűz, víz, levegő, éter). Ha bármelyikük kiesik, én helyettesíteni tudom bármelyikőjük rezgését. Ezzel kezdődik maga a mágia. Nem fehér vagy fekete mágia, mert számomra az erőnek csupán egyetlen formája létezik, amely magában foglalja a legszentebb, legmagasabb tudást.

Mint emberre nem üt vissza rád, ha te oldod meg mások problémáit, betegségeit?
— A szó klasszikus értelmében ember vagyok. Vannak csontjaim, zsigereim, szerveim, táplálkozom és ruházkodom. De mivoltomnak csupán 10%-a ilyen értelemben vett emberi, a 90%-a már a lelki — asztrális, mentális — sík. Ne gondolkozz ezen. Képzeld el inkább az amerikai fehér sas szabadságát, mikor repül,... és próbáld ki.

A témával kapcsolatos kérdéseitekre bővebb információt kaphattok a mestertől az IFI hasábjain, ha leveleteket eljuttatjátok szerkesztőségünk címére.

Tanmese

Találkoztak a Szép és a Goromba.
Goromba oldalán az Intelligens.
Intelligens megnézte Szépet,
jól megnézte, majd félrenézett.
Goromba magához parancsolta Szépet.
Szép szótfogadott, Intelligens
tombolt. Goromba büszkén, magabiztosan
lekent neki két pofont. Intelligens
megköszönte, majd elmagyarázta,
hogy Szép tulajdonképpen nem is
szép, mert bár két szeme, füle, keze,
lába, melle van, de a többi testrésze
csupán egy, ígyhát meglehetősen szimpla
kis csaj, és Goromba jobban tenné,
ha inkább az ő nagy eszét csodálná,
bálványozná, ha durván, gorombán is,
de kizárólag csak duóban, mert a
trió közvetlen következménye
kvartett is lehet,... és különben is!
Goromba egy ideig hallgatta, majd
lement a sarki kocsmába és bevett
fél liter idegnyugtatót. Felemelte
a telefont, és magához parancsolta
Szépet. Szép vonakodott, mondva, hogy
Goromba Intelligens tartozéka, és
vele így nem lehet beszélni. Erre
Goromba elküldte őt oda, ahonnan jött.
Oda megyek, ahová akarok, mondta
Szép, és elment a sarki kocsmába.
Goromba nagy örömmel lekent neki
két pofont, majd megcsókolta, és
elmondta Intelligens véleményét.
Szép tudta, hogy szép, és ezért
megdöbbent. Otthagyta Gorombát
magának és a kocsmának. Az ajtón
kilépve elővette a tükrét, bele
lesett, bele-sápadt. Egy gnóm, aszott
arcú szörnyeteg vigyorgott rá.
Estére csomóban hullott ki a haja.
Másnapra kipotyogtak a fogai.
Szemei zavarosak lettek, melle
a köldökén lógott. Kétségbeesetten
kereste Gorombát. Mikor végre
találkoztak, Goromba undorodva fordult
el tőle. Intelligens megnézte, jól
megnézte és nem nézett félre.
Rámosolygott Szépre, és a fülébe
súgta: „Nagyon szép vagy ma, kedves!"