Írja meg véleményét a vendégkönyvbe!

A státustörvény Országgyűlés általi megszavazása után a román kormány közleményben fejezte ki sajnálatát afölött, hogy Budapest figyelmen kívül hagyta Bukarest észrevételeit, mindannak ellenére, hogy a parlamenti viták során számos változtatást hajtottak végre a szövegen.

A kabinet fő kifogása a dokumentummal szemben az, hogy az más országok területén is kifejti hatását, azaz extrateritoriális jellegű. Erre példa a magyar igazolvány is. Adrian Nastase szerint a státustörvény diszkriminatív és nincs összhangban a kisebbségi vonatkozású nemzetközi szabályozásokkal. A kormány hangsúlyozza, a román fél állandóan azon van, hogy javítsa kisebbségvédelmi standardjait, határozottan alkalmazza a kétoldalú alapszerződés kitételeit. A közlemény abban, hogy a most elfogadott jogszabály nem vonatkozik Ausztriára, annak bizonyítékát látja, hogy a dokumentum ellenkezik az európai szellemmel. Bukarest felrója azt is, hogy bár a román fél messzemenő készséget tanúsított az iránt, hogy megfelelő szöveg születhessen meg, a magyar partner semmiféle módon nem válaszolt erre.

A kormány közleménye végül hangsúlyozza: „A státustörvény nyomán kialakuló, a román-magyar alapszerződés szellemével és betűjével szemben álló helyzet nem érvényesíthető Románia szuverén területén".

Keményen és ironikusan fogalmazott Adrian Nastase kormányfő kolozsvári sajtóértekezletén a státustörvény kapcsán. Mindenekelőtt megismételte, a törvényt semmilyen szín alatt nem fogják alkalmazni Románia területén. Ahogyan azt nem alkalmazzák az ausztriai magyarokra,ugyanúgy nem fogják alkalmazni a romániai magyarokra sem – fejtette ki. „Azt hiszem, végül is a törvényt csak a magyarországi magyarokra alkalmazzák majd, akik turistaként az országhatáron túl tartózkodnak, s amikor visszatérnek bizonyos kedvezményekben részesülhetnek. Egy Budapesten elfogadott törvényt semmi esetre sem fogunk Románia területén alkalmazni" – szögezte le.

A státustövényt élesen elítélte a román külügyminiszter is. Mircea Geoana kedden este sajtóértekezletet hívott össze a Külügyminisztériumban. Rövid beszédében a törvényt kortévesztőnek, Európa-ellenesnek, diszkriminatívnak és extrateritoriális jellegűnek nevezte. Véleménye szerint jóllehet Bukarest kérte a törvény kapcsán a tanácskozást Budapesttől, elküldte szakértőit is, továbbá írásban tájékoztatta észrevételeiről a magyar külügyminisztert, a magyar kormány mégsem tett bizonyságot a konzultáció szándékáról, abbeli készségéről, hogy figyelembe vegye a román javaslatokat. „Semmilyen formában nem konzultáltak velünk a törvénytervezet parlament elé terjesztését megelőzően" – jelentette ki.

Geoana arról beszélt, hogy magyar kollégájával, Martonyi Jánossal két héttel ezelőtti budapesti találkozóján megegyezett abban, hogy a román fél észrevételeit megfelelően tükrözi majd a törvény végső formája. „Számos kiegészítést vitattak meg és alkalmaztak a törvényben. Sajnálattal kell mondanom azonban, hogy a törvény végső formájában nem lelhetők fel a román fél észrevételei és javaslatai. Valószínűleg abszolút premier az, hogy egy más állam polgáraira vonatkozó törvényt úgy vitatnak meg és fogadnak el, hogy nem konzultálnak elmélyülten azzal a kormánnyal, amelynek <megcélzott állampolgárairól> van szó. Ez olyan elem, amely foglalkoztatott és a legkomolyabban zavar bennünket" – jelentette ki.

Geoana aggódik a törvény kihatásai miatt is. Mint mondotta, Szlovénia és Szlovákia néhány évvel Románia előtt lesz tagja az EU-nak, így a státustörvény középtávon elsősorban Románia esetében hat majd. Ez elfogadhatatlan Bukarest számára. A törvény számos rendelkezése szemben áll a kétoldalú alapszerződéssel és a román belső törvénykezéssel. Itt külön kiemelte az idénymunkások foglalkoztatására vonatkozó kitételt, amely – értelmezésében – jól bizonyítja, hogy a magyar miniszterelnök a magyarországi munkaerőhiányra a környező magyarlakta országok olcsó munkaerejének felhasználásával keres orvoslást. A román külügyminiszter végül kifejtette: Románia azt szeretné, ha Magyarországgal fenntartott kapcsolatai pozitív légkörben fejlődnének. "Románia és azt hiszem Magyarország nemzeti érdeke is, hogy kapcsolataink túllépjenek ezen a szerencsétlen momentumon, amelynek magyarázata valószínűleg a magyarországi választások előtti hangulatban is keresendő" – mondotta. Végül leszögezte: a törvény nem érvényesíthető Romániában,s Bukarest azon lesz, hogy a dokumentum extrateritoriális elemei ne fejtsék ki hatásukat román területen. Geoana még elmondta, hogy a román kormánnyal, az illetékes intézményekkel sorra került, érett megfontolás után került sor román részről erre a döntésre, amely nem okoz örömet Bukarestnek.

2001. június 19./HunorPress

Minden jog fenntartva. A honlapon található anyagok másolása, közlése akár egészben, akár részleteiben a HunorPress előzetes írásbeli hozzájárulásához van kötve.