Írja meg véleményét a vendégkönyvbe!

Magyar eredetű, római katolikus vallású, heterogén népcsoportként határozza meg a csángókat Tytii Isohookama Asuuma az Európa Tanács raportőre, a csángó nyelvről pedig kijelenti, hogy az minden kétséget kizáróan a magyar nyelv egyik formája. Véleménye szerint a csángó az egyik legrejtélyesebb európai kisebbség. Az egyedülálló közép-európai örökség jelenleg az asszimiláció utolsó stádiumában van – fogalmaz jelentésében. A finn raportőr tanulmánya nyomán az ET állandó bizottsága május 22-én ajánlást fogalmazott meg a csángó kultúra megőrzésének támogatására. Az ajánlást Romániának nem kell ratifikálnia – ám be kell tartania, ha el akarja kerülni, hogy Strassbourg elrendelje az ország monitorizálását. A román politikusok azonban kibúvókat keresenek – nem sietnek maradéktalanul gyakorlatba ültetni az európai képviselők javaslatait.

A legutóbbi, 1992-es népszámlálás adatai szerint 2062 csángó él Romániában, nemhivatalos források azonban néhány tízezerre becsülik a Moldvában élő csángók számát. Egyes feltételezések szerint pedig a Moldvában élő negyedmillió római katolikus csángó eredetű. Történelmükről, származásukról ugyancsak eltérő vélemények alakultak ki – az 1980-as évek román pártpolitikájának értelmében el kellett „felejteni" a csángók magyar eredetét. A csángók sajátos helyzete és problémáik csak az elmúlt években váltak széles körben ismertté. Az 1992-es népszámlálás adatalapjain szerepel először a csángó elnevezés – talán ezért is meglepően kicsi a magukat csángóknak vallók száma. Ugyanakkor tudott, hogy a csángók identitástudata nem erős: előfordul, hogy egyazon család tagjai közül egyesek románnak, mások pedig magyarnak vagy pedig csángónak vallják magukat. Az ötvenes évek végétől a csángólakta vidékeken a román lett az iskola és a templom nyelve. A bajok akkor kezdődtek, amikor 1996 után több moldvai csángó falu lakói anyanyelvű oktatást kértek gyermekeik számára. A Bákó megyei tanfelügyelőség arra hivatkozva utasította el a kéréseket, hogy mivel a vidéken élők nem magyarnak és nem csángónak vallották magukat, ezért nem illeti meg őket az anyanyelvű oktatás. Akkoriban több sajtónyilatkozat is megjelent, amely az adatok megmásítására engedett következtetni.

Tény, hogy anyanyelvű oktatás nem indulhatott be a csángók részére. Jellemző példa a Bákó megyei Klézsén történt eset. A szülők 1997 óta több kérvényt megfogalmaztak a magyarórák bevezetésére. A tanfelügyelőség azonban nem lépett, sőt a kérés kezdeményezőit azzal vádolták, hogy aláírásokat hamisított „jogtalan" követelése alá. Több szülő arról számolt be akkoriban, hogy a tanárok megalázták, sőt hazaárulással vádolták a magyar oktatást kérők gyermekeit. Három évvel ezelott külön miniszteri rendelet született a magyartanítás beindításáról, a megyei tanfelügyelőség azonban nem vetette alá magát a szabályozásnak. Kifogásként azt hozták fel, hogy a szülők nem saját nevükben, hanem a Moldvai Csángómagyar Szövetség nevében igényelték a magyarórát. A tanügyi tárca küldöttsége 1999 őszén Bákóba látogatott, és néhány hónappal később Andrei Marga akkori tanügyminiszter újabb rendeletet bocsátott ki, amelynek értelmében szervezetek, így a csángó szövetség is igényelheti az anyanyelv-oktatás beindítását. Változás azonban azóta sem történt.

A moldvai csángók másik teljesítetlen kérése az volt, hogy magyar nyelven hallgathassanak szentmisét. A iasi püspökség különféle indokokat és ürügyeket talált arra, hogy visszautasítsa az igénylést.

Az ET kulturális szakbizottsága áprilisban tárgyalta meg a finn raportőr jelentését, amelyben felhívja a figyelmet a csángó kultúra eltűnésének veszélyére. A romániai politikusok válasza nem késett: kormánypárti és ellenzéki képviselők hangsúlyozták, nem értenek egyet a feltevéssel, hogy a csángók magyar erdetűek lennnének. Gheorghi Prisacaru PDSR-szenátor, Románia európa tanácsi küldöttségének tagja rögtön ellenvéleményt fogalmazott meg a kulturális bizottság román tagjai nevében. Prisacaru „alaptétele", hogy a csángók nem kérhetnek anyanyelvi oktatást, hiszen a csángó nyelvnek nincs írott változata. A szenátor véleménye, hogy finn raportőr javaslata, vagyis a magyartanítás nem jelenthet megoldást. Prisacaru más ürügyekkel is szolgált: szerinte a pénzhiány is akadályozza az anyanyelv oktatását.

A kifogások ellenére az európa tanácsi parlamenti állandó bizottsága május 22-én Isztambulban ajánlást fogadott el a csángók problémáinak megoldására. A dokumentum az anyanyelvi oktatás biztosítását javasolja, valamint azt, hogy a falvakban csángó nyelven tartsanak miséket.

Az ajánlás elfogadása után rögtön kiderült azonban, hogy a román hatóságok nem sietnek gyakrolatba ültetni a javaslatokat. Az Isztambulból hazatérő Gheorghi Prisacaru bejelentette, hogy a következo időszakban egy bizottság megvizsgálja, hogyan lehet kidolgozni a csángó nyelv írott változatát. Petru Ghergheli iasi katolikus püspök pedig kijelentette: nem kíván változtatni az egyház eddigi gyakorlatán.

2001. május 30./HunorPress

Minden jog fenntartva. A honlapon található anyagok másolása, közlése akár egészben, akár részleteiben a HunorPress előzetes írásbeli hozzájárulásához van kötve.