Írja meg véleményét a vendégkönyvbe!

Ion Iliescu román államfő a korábbinál jóval visszafogottabb hangnemben nyilatkozott székelyföldi látogatása alkalmával a Hargita és Kovászna megyei románok helyzetéről, általában a többség és a kisebbség viszonyáról. A román államfő azt követően tett körutat a két megyében, hogy "román kulturális és civil szervezetek" meghívták, győződjön meg a helyszínen a románokat érő igazságtalanságokról, üldöztetésekről.

Nos, a román államfő ezúttal állítása szerint nem tapasztalt ilyesmit, bár azt hangsúlyozta, hogy intézményes szinten nem olyan zökkenőmentes a román-magyar párbeszéd, mind egyéni szinten. A román lakosság képviselői részletesen ecsetelték való és vélt sérelmeiket, és kifogásolták azt, hogy számos tisztség betöltésénél kötelezővé teszik a magyar nyelv ismeretét.

Elmondták a közigazgatási törvénnyel kapcsolatos aggályaikat is, miszerint a román nyelv háttérbe szorul, a magyar nyelv pedig hivatalos államnyelvé lép majd elő. Azzal sem értettek egyet, hogy Sepsiszentgyörgyön például a városi tanács román tagjainak tolmácsgépen kell majd hallgatniuk a tanácsi vitákon magyarul felszólaló társaikat. Ezt egyenesen megalázónak tartották.

Iliescu véleményének megfelelően azonban a Hargita és Kovászna megyei románok és magyarok gondjai voltaképpen semmiben sem különböznek az ország általános problémáitól. Az államfő megértésre, toleranciára és békés együttélésre hívta fel mind a román, mind pedig a magyar lakosságot, és kifejtette: a két megyében kisebbségben élő románokra a magyar többségi lakosságnak kell vigyáznia. Ennek kapcsán a magyar házigazdák felvetették annak szükségességét, hogy a románok hasonlóképpen védelmezzék a magyarok jogait, ott, ahol ez utóbbi nemzetiség kisebbségben él.

Iliescu igyekezett mindenütt megnyugtatni a román lakosságot afelől, hogy a szabad anyanyelvhasználat közigazgatásba történő bevezetése semmiképpen sem csorbítja a román nyelv államnyelviségét, s a magyar nem válik hivatalos államnyelvvé. Minden állami tisztségviselőnek ismernie és beszélnie kell a román nyelvet, amely az egyedüli hivatalos államnyelv marad Romániában - szögezte le.

A látogatás egyébként normális légkörben zajlott, Iliescut mindenütt az államfőnek kijáró tisztelettel fogadták, s a polgármesterek is kivétel nélkül felvették a vállukon átvetett nemzetiszínű szalagot. Az ünnepélyes hangulatba tulajdonképpen csak Székelyudvarhelyen vegyült némi üröm, ahol az államfő a magyar házigazdák számára váratlan módon eltért az eredetileg kitűzött napirendtől és ellátogatott a Marin Preda román tannyelvű középiskolába és a csereháti kisegítő iskolába is.

A lépés csak a magyar házigazdákat érte meglepően, a román vendéglátók felkészülten várták az államfőt, aki Cserehát tulajdonjogának és sorsának ügyében a román félnek adott igazat.

Csereháton svájci alapítványi támogatásból és a város által rendelkezésre bocsátott területen épült fogyatékos gyerekek számára otthon. Botrány és perek sokassága kerekedett viszont abból, hogy Székelyudvarhely elképzelései és a szerződés szerint környékbeli gyerekek ápolására vonatkozott, míg a Basel Hilft Alapítvány a Szeplőtelen Szűz moldvai apácarendnek adományozta az épületet. Ők viszont több ezer román nemzetiségű gyermeket szándékoznak idehozni, ami a helyiek szerint az etnikai arányok megváltoztatásához vezethet. Iliescu ezzel kapcsolatosan kijelentette, az épületnek nem csak a székelyudvarhelyi, hanem az egész ország gyermekeit kell szolgálnia.

2001. május 24./HunorPress

Minden jog fenntartva. A honlapon található anyagok másolása, közlése akár egészben, akár részleteiben a HunorPress előzetes írásbeli hozzájárulásához van kötve.