Írja meg véleményét a vendégkönyvbe!

A PDSR-kormány beiktatása óta, fél év alatt több nagy botrány rázta meg a román titkosszolgálatokat. Legutóbbi a Timofte-ügy: a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatójáról állítólag 1993-ban „gyártottak" dossziét, amely szerint Radu Timofte a KGB-nek dolgozott - még nem derült ki, pontosan kik és mi célból állították össze a sajtóban is megjelent dokumentumot.

A hírszerzők különbizottságának nemrég zárult vizsgálata szerint azonban a vád hamis: 1993-ben aktív hírszerző tisztek kezdték gyártani az áldossziét, amelyet aztán ’98-99-ben véglegesítettek. Állítólag a botrány egyik főszereplője Vasile Lupu tábornok, aki 1993 óta igazgatóhelyettese a SRI-nek. A napokban derül ki, kiket helyeznek tartalékba a Timofte-ügy kapcsán. A hírszerző szolgálat tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elnöke, Ioan Stan kijelentette, hogy más személyek kompromittálására is készültek áldokumentumok az elmúlt években – a képviselő azonban nem nevezte meg azonban az érintetteket.

Nemcsak a SRI „került hírbe" az elmúlt hónapokban – más hazai titkosszolgálatok is szereplői voltak kisebb-nagyobb botrányoknak. A külügyi hírszolgálatot (SIE) ellenőrző parlamenti bizottság elnökéül januárban kinevezett Ristea Priboi kormánypárti képviselőt a Sakál néven hírhedtté vált Carlosszal, a nemzetközi terroristával hozták összefüggésbe. Radu Feldman Alexandru liberális szenátor több ízben hangsúlyozta: Priboi a volt Szekuritáté tisztje volt, feladatai közé tartozott a Szabad Európa Rádió munkatársainak megfélemlítése, ugyanakkor szervezője volt neves román értelmiségiek ellen elkövetett merényleteknek. Priboi tagadta a vádakat, elismerte azonban, hogy a Szekuritáté külügyi hírszerző osztályának (DIE) dolgozott, s a külföldi román nyelvű rádióadók megfigyelésével is foglalkozott. Mielőtt a teljes igazságra fény derült volna Priboi lemondott tisztségéről – azóta senki nem firtatja múltját.

Tény, hogy számos „szekusmúlt" rejtve maradt. Feltételezés csupán, hogy a Romániában jelen pillanatban hivatalosan működő nyolc titkosszolgálat embereinek több mint hetven százaléka szekus-örökség. Köztudott viszont, hogy a szolgálatok vezetői a Szekuritáténál „inaskodtak". Az átvilágítási törvény értelmében tavaly létrejött a szekusdossziékat viszgáló országos bizottság (CNSAS), amelynek feladata megvizsgálni a magas rangú tisztségviselők múltját. Az átvilágítás azonban mindeddig nem volt sikeres: a bizottság tagjai nem juthattak hozzá a szükséges adatokhoz. A dossziék nagy részét a SRI őrzi, ám a honvédelmi és a belügyi tárca irattáraiban is maradtak szekus-dokumentumok - mindhárom intézmény vezetői megnehezítették a CNSAS munkáját. A bizottság nem tudott eleget tenni feladatának, hogy a decemberi választások előtt megvizsgálja: szekusok voltak-e a képviselőjelöltek. Megjelent ugyan egy lista a „pecsétes múltú" jelöltekről, ám épp a „nagyhalak" hiányoztak: a listán nem szerepelt sem Ristea Priboi, sem Virgil Magureanu volt SRI-igazgató neve. Más esetekben pedig a bizottság visszavonta saját „ítéletét". Ez történt az RMDSZ-listán induló Rákóczi Lajos esetében, akiről a CNSAS előbb azt állította, hogy jelentéseket írt a Szekuritáténak, majd - az érintett tiltakozására – visszavonta állítását.

Míg a CNSAS késlekedett, a sajtóban újabb és újabb adatok jelentek meg jelenlegi és volt tisztségviselők szekusmúltjáról. Legnagyobb port a Teoctist ortodox egyházfőről megjelent hír kavarta, miszerint a pártiárka fiatalkorában jelentéseket írt a Szekunak. Az ügy kapcsán Gabriel Andreescu politikai elemző nyílt levélben kérte fel a CNSAS-t: terjessze ki hatáskörét az ortodox egyház képviselőinek átvilágítására. A kérés azonban nem talált visszhangra – a politikusok nagy része vehemensen tiltakozott a nemzeti egyház „befeketítése ellen". Adrian Nastase kormányfő is nyilatkozott az ügy kapcsán: élesen bírálta a CNSAS tevékenységét, kifejtette, hogy „nem a múltban kellene vájkálni". Így elült Teoctist botrány, a elfelejtődött a papok átvilágítása – mindössze egy temesvári ortodox pap vallotta be, hogy gyávaságból és kényelemből együttműködött a Szekuritátéval.

A kudarcok és bírálatok ellenére március óta valamelyest fellendült a CNSAS tevékenysége. A SRI átadott pár száz dossziét a bizottságnak - ennek eredményeként újabb lista született a szekusmúltú képviselőkről. Bár sokak szerint most sem teljes a névsor, az új listán tíz volt szekustiszt neve is szerepel - közöttük van Ristea Priboi, és Virgil Magureanu. Az elmúlt hetekben az átvilágító bizottság tagjai Ion Iliescu államfővel tárgyaltak, majd a SRI-t felülvizsgáló parlamenti képviselőkkel találkoztak. Nem titok: az átvilágítási törvény módosítását készítik elő. Bevallásuk szerint végre használató jogszabályt akarnak, amely valóban lehetőséget ad a Szekuritáté titkainak felderítésére. Arról azonban nem nyilatkoznak a CNSAS-tagok, hogy pontosan milyen változtatásokra gondolnak.

2001. május 17./HunorPress

Minden jog fenntartva. A honlapon található anyagok másolása, közlése akár egészben, akár részleteiben a HunorPress előzetes írásbeli hozzájárulásához van kötve.