Írja meg véleményét a vendégkönyvbe!
|
|
|
ÖSSZEÁLLÍTÁS:
Státustörvény: a román kormány nyitva tartja a szemét
A státustörvény tervezete komolyan foglalkoztatja Romániát, mivel kettős mércét állíthat fel. Egy ország számos jogot iktat törvénybe egy másik ország polgárai számára, ami megengedhetetlen - nyilatkozta Gheorghi Prisacaru a román parlament külügyi bizottságának elnöke a készülő státustörvényről.
Szerinte a törvény nyilvánosságra hozatala előtt Magyarországnak tanácskoznia kellett volna valamennyi érintett környező országgal, Románia mellett tehát Szlovákiával, Jugoszláviával, Ausztriával, Horvátországgal, Szlovéniával, Ukrajnával. A kormánypárti politikus kíváncsi arra, tárgyalt-e Budapest a törvényről az Európai Unióval, az Európai Bizottsággal.
"Érzésem szerint a magyar fél nem konzultál az Európai Bizottsággal és az európai fórumokkal a törvény tartalmáról. A törvény egyes előírásai ellentétesek számos nemzetközi szabályzással, és sértik a EU előírásait, mely tiltja a állampolgárak megkülönböztetését. A törvénytervezet ellenkezik az Európai Chartával is" - fejtette ki.
A státustörvényt élesen támadta a többi román párt politikusa is. A Nagy-Románia Párt bejelentette, olyan törvénytervezetet készít elő, amely a magyar igazolványt egyenértékűnek tekinti a kettős állampolgársággal. Anghel Stanciu a párt alelnöke kijelentette: a törvény a hungarizmust éleszti újjá, célja Nagy-Magyarország helyreállítása. "Az európai integráció zászlaja alatt Budapest a legvadabb nacionalizmust takargatja, területén katonákkal, Romániában, a Vajdaságban és Szlovákiában etnikai pártokkal, különféle akciókkal szorgalmazza a szeparatizmust. A puskaporos hordó idővel Budapestre költözik át" - jelentette ki.
A demokrata párti Emil Boc a "nemzetközi jogon belüli szerencsétlen kísérletnek" tekinti a törvényt, amely ellenkezik a belügyek kezelését kizárólag az érintett államokra bízó ENSZ-Alapkománnyal.
A román kormányfő kemény kijelentését, miszerint Romániában nem fogják alkalmazni a státustörvényt a Bukaresttel folytatott konzultáció nélkül, több román lap is közli.
A Jurnalul National szerint Adrian Nastase egyszerre kívánt kemény és békülékeny lenni, nyilatkozatát elsősorban a románoknak szánta. Érzi ugyanis, hogy a státustörvény komoly megrázkódtatást jelent majd a román kormánynak, s azt kihasználja mind a Nagy-Románia Párt, mind a Nemzeti Liberális Párt.
Markó Béla Nastasénak adott válasza rendkívül mérsékelt, s arra vall, hogy az RMDSZ nem szeretné megrontani különleges kapcsolatait a kormánypárttal, amelyeknek köszönhetően öt hónap alatt többet ért el, mint négy évi kormányzás során. A parlamentben az RMDSZ-nek nincsenek szövetségei, ezért sajátos céljai eléréséért foggal-körömmel ragaszkodnia kell a kormánypártiakkal aláírt megállapodáshoz. A lap szerint nem eléggé világos, hogyan akarja megakadályozni Nastase a határon túli magyaroknak való kedvezmények megadását, hiszen bárki levélben Magyarországra küldheti a magyarságát tanúsító iratokat és ugyancsak postán kézbeveheti a magyar igazolványt.
"Kézenfekvő, hogy Nastase nem azt akarta mondani, ezentúl a rendőrség és a Román Hírszerző Szolgálat őrjáratai figyelik majd a magyarokat (és a románokat), hogy elkobozzák tőlük az igazolványt. A miniszterelnök csak jelét akarta adni határozottságának és a románok, illetve a magyar kormány értésére kívánta adni, hogy Románia nem senki földje, és a bukaresti kormány - bár nem reagált nyomban - nyitva tartja a szemét" – áll a vezércikkben.
A román külügyi szóvivő óvatosan reagált magyar kollégája, Horváth Gábor státustörvénnyel kapcsolatosan Adrian Nastasénak adott válaszára. Victor Micula a sajtó érdeklődésére, a magyar szóvivő kijelentésére, miszerint a román fél semmilyen konkrét észrevételt nem fogalmazott meg a törvényre vonatkozóan a kétoldalú, hivatalos találkozók alkalmával elmondta, a bukaresti magyar nagykövettel sorra került külügyminisztérium találkozóan valóban nem emelt konkrét kifogásokat, de felvilágosítást kért a törvény kapcsán. Ezek a törvény "megfogalmazási módjára", valamint arra vonatkoztak, hogy látja a magyar fél a törvénytervezetet.
Hozzátette: a kétoldalú tárgyalások folytatódnak, s a magyar nagykövet javaslatára a szakértők következő találkozójára várhatóan a jövő héten kerül sor Budapesten, ahol Bukarest a kívánt tisztázásra számít. Más részleteket nem volt hajlandó elárulni, leszögezve: "nem a sajtó útján folytatunk párbeszédet".
A román politikai körök státustörvénnyel szembeni háborgása annál érthetetlenebb, mert egyrészt a román fél is fogadott el rendelkezéseket a határon túl élő román kisebbségek védelmében, másrészt a romániai kisebbségek esetében sem újszerű ez a gyakorlat. A romániai szlovák kisebbség tagjai már régebben "szlovák igazolványt" igényelhetnek, törvényesen dolgozhatnak Szlovákiában. A Romániában élő horvátok immár nyolcadik éve részesülnek kedvezményekben, így szabad munkavállalásban, oktatási lehetőségekben, szavazati jogban az anyaországban, amelynek állampolgárságát is megkaphatják második állampolgárságként. A romániai lakosságon belül előjogaik vannak a németajkú román állampolgároknak is, akik viszonylag könnyen áttelepedhetnek Németországba, kulturális intézményeiket, köztájékoztatási eszközeiket a német állam támogatja.
2001. május 15./HunorPress
|
