Írja meg véleményét a vendégkönyvbe!

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség vendége volt az EBESZ kisebbségi főbiztosa, Max van der Stoel. A találkozó után Asztalos Ferenc, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke tájékoztatott, aki Markó Béla mellett részt vett a megbeszélésen.

HP: - Miről tárgyaltak, mirrol érdeklődött Max van der Stoel?

- Tájékoztattuk az RMDSZ és a román kormánypárt, a PDSR közötti egyezményről, illetve annak megvalósításaival kapcsolatosan. Közöltük, hogy a benne szereplő anyanyelvhasználat már részben megvalósult, a közigazgatási törvény elfogadásával.

A főbiztos szerint azonban a törvény gyakorlatba ültetése majd külön gondot jelenthet. Ezenkívül szóba került az állami magyar oktatás intézményes kereteinek bővítése, az államosított egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása is.

Van der Stoel behatóan érdeklődött a magyar nyelvű felsőoktatás helyzetéről is. Elmondtuk, arra törekszünk, hogy a kolozsvári Babes – Bolyai Tudományegyetemen, valamint a marosvásárhelyi orvosi és gyógyászati intézetekben bővüljön a magyar nyelvű tanulási lehetőségek. Szeretnénk, ha bevezetnék a magyar nyelvű oktatást a kolozsvári Gheorghe Dima zenekonzervatorium és a marosvásárhelyi Petru Maior műszaki egyetem esetében is. Ez nem jelenti azt, hogy lemondanánk az önálló állami magyar egyetmről, de alternatívaként megfelel pillanatnyilag az magánegyetem is, melynek engedélyezésre végre kikerült a holtponról.

HP: - Max van der Stoel Budapesten külön érdeklődött a készülő státustörvényről is. Most felmerült-e ez a kérdés?

Az EBESZ kisebbségi főbiztosát a kérdés kapcsán elsősorban az érdekelte, hogyan látja a törvényt Romániában a két fél, a magyar kisebbség és a román többség. Mi megnyugtattuk, egyes román politikusok vészharangkongatása, ellenséges magatartása dacára a törvény nem tartalmaz semmi olyasmit, amely bármilyen szempontból is veszélyt jelenthetne Románia számára. Elmondtuk, a dokumentum kerettörvény, amely egységbe foglalja mindazokat a mechanizmusokat, amelyekkel a magyar kormány kulturális, oktatási, egészségügyi téren eddig is támogatta a határon túli magyarokat. A státustörvény nem jelent diszkriminációt, hiszen nem úgy ad többletet a magyar kisebbségnek, hogy másoktól elvesz valamit. Szellemiségében a törvény teljesen összhangban áll azokkal a jogszabályokkal, amelyeket Románia már korábban megfogalmazott a határon túli románok esetében.

2001. május 9./HunorPress

Minden jog fenntartva. A honlapon található anyagok másolása, közlése akár egészben, akár részleteiben a HunorPress előzetes írásbeli hozzájárulásához van kötve.