Írja meg véleményét a vendégkönyvbe!

HÁTTÉR:

Az elkobzott egyházi és kisebbségi közösségi javak visszaadása egyike azoknak a rendkívül jelentős, és az európai fórumok által is megkövetelt feladatoknak, amelyek megvalósítása még mindig várat magára.

A kérdés szerepel az RMDSZ programjában, rendezésére a különböző kormányok részéről rengeteg ígéret született, sürgősségi kormányrendeletek születtek, de a gyakorlatban semmi sem történt. Mindeközben a román ortodox egyház visszakapta volt ingatlanai egy részét, és nagy összegű támogatásokat költhetett újabb létesítmények felépítésére, illetve megvásárlására, továbbá a görögkatolikusok is hozzájuthattak több államosított épületükhöz. Az, hogy egy-két épület az elmúlt 11 év alatt mégis visszakerült egy-egy magyar történelmi egyházhoz – például Nagyváradon, ahol református püspökség kapta vissza volt székházát – csak szabályerősítő kivételnek tekinthető.

A Ciorbea- és Vasile-kormány több sürgősségi rendeletet is elfogadott a magyar történelmi és más egyházak, kisebbségi közösségek jogtalanul elkobzott épületeinek visszaadásáról, de gyakorlatban ezeknek a rendeleteknek igen kevés foganatja mutatkozik. A feltüntetett épületek jogi helyzete ugyanis teljesen tisztázatlan, mindegyikben bérlők vannak, a pereket pedig szinte lehetetlen megnyerni, mint például a temesvári Magyar Ház esetében, és alkotmánybírósági döntésre vár a zilahi Kálvineum Művelődési Ház ügye, melynek visszaadását a zilahi polgármesteri hivatal tagadta meg.

Csak hosszan tartó huzavona után, és csupán részben került vissza a bukaresti magyar közösséghez a Petőfi Sándor Művelődési Ház. A részleges siker is elmaradt volna, ha a visszaadás pillanatában a fővárosnak nincs magyar alprefektusa, Czédly József személyében. A bíróságok általában elutasítják a magyar egyházak kereseteit, de ha mégis helyt adnak nekik, akkor rendszerint állami fórumok tagadják meg végrehajtást. A rendeleteket kiadó kormányok pedig minden esetben beérik a határozatok kiadásával, a restitúció ugyanis nem igazán szívügyük.

Az igénylők gyakran csak az Alkotmánybíróságban bízhatnak, mely testület nemrégiben a gyulafehérvári Batthyaneumról ( az Erdélyi Római Katolikus Egyház egykori püspöke, Batthyány Ignác által 1781-ben létrehozott könyvtárat az alapító 1798-ban adományozta "egyházának és Erdélynek". Ezt a hagyatékot a PDSR Fehér megyei szervezete úgy értelmezte, hogy - mivel a trianoni döntés nyomán Erdély Romániához tartozik - a könyvtár a román államot illeti meg. Ennek alapján emelt kifogást Ioan Rus megyei pártelnök, jelenlegi prefektus. A gyulafehérvári római katolikus érsekség fellebbezését előzőleg a bíróság, a törvényszék és a táblabíróság is visszautasította, az Alkotmánybíróság azonban az egyház számára kedvező döntést hozott.) és a temesvári Piarista Gimnáziumról is megállapította, hogy azokat a kormány jogszerűen szolgáltatta vissza tulajdonosának a római katolikus egyháznak. Alkotmánybírósági döntésre vár a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdonában volt Kálvineum Művelődési Ház ügye is, mely visszadását a zilahi polgármesteri hivatal tagadta meg.

Az erdélyi magyar történelmi egyházak mintegy 1600 iskolaépületet igényelnének vissza, azonban a múlt év decemberében a Hivatalos Közlönyben napvilágot látott kormányhatározat értelmében csak 37 ingatlan került vissza eredeti tulajdonosához. A visszaszolgáltatott ingatlanok között van a szilágysomlyói mezőgazdasági líceum, a nagyváradi Ady Endre és az Andrei Saguna Líceum, az Orsolya óvoda, egy római katolikus templom és parókia, továbbá a sepsiszentgyörgyi református Mikó kollégium. A kormányhatározat Maros megyében két államosított ingatlan visszaszolgáltatását szavatolja, és amennyiben hasonló ütemben folytatódik a kárpótlási folyamat, nagyon sok időnek kell eltelnie a követelt javak teljes visszajuttatásáig.

A kormánypárt és az RMDSZ kétoldalú megállapodásában szerepel az egyházi és közösségi javak visszajuttatása is. Eszerint "az egyházaktól és a nemzeti kisebbségek egyesületeitől és szervezeteitől jogtalanul elkobzott ingatlanok és ingóságok esetében megteremtik a törvényes keretet a tulajdonjog visszanyeréséhez és kijelölik az említett javak ügykezelésének módját".

A román törvényhozás szenátusi külügyi bizottsági elnöke, Gheorghe Prisacaru újabban arról beszél, hogy a román államnak, az erdélyi egyházi javak visszaszolgáltatása mellett figyelmet kell fordítania a budapesti Gozsdu-vagyon visszaszerzésére is. Meggyőződése szerint össze kell kapcsolni az erdélyi egyházi javak és a Gozsdu Alapítvány vagyonának ügyét. Prisacaru szerint a kérdést felelősségteljesen kell kezelni, a magyar és a román hatóságok közötti megértés szellemében, az európai normák és értékrendszer tiszteletben tartásával.

2001. május 1./HunorPress

Minden jog fenntartva. A honlapon található anyagok másolása, közlése akár egészben, akár részleteiben a HunorPress előzetes írásbeli hozzájárulásához van kötve.