Írja meg véleményét a vendégkönyvbe!

Bukaresti interjú Encz Gézával, a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Intézeti Igazgatóságának főigazgatójával:

HP: - Világszerte tizenkilenc magyar kulturális központ működik, a legfontosabb intézmények a Collegium Hungaricum nevet viselik. A bukaresti intézet miért nem Collegium?

- A román fővárosban csupán 1989 után nyílhatott meg a kulturális központ, a Collegiumok zöme viszont 1920-ben vagy röviddel azután alakult, Rómában, Bécsben, Berlinben, Párizsban, Klebelsberg Kuno, akkori művelődési miniszter, szorgalmazására. Jóval később nyitotta meg kapuit a moszkvai, nem kevésbé fontos intézmény. Collegiumok ott működnek, ahol magyar érdekű kutatás folyik, ösztöndíjas tudósok részvételével. Rómában például a magyar történelem szempontjából rendkívül fontos a vatikáni levéltár, Bécsben is főként levéltári anyagot kutatnak a tudósok, a berlini Collegium főként természettudományos, biológiai vagy fizikai kutatásokat segít elő. A moszkvai intézmény részben az 1945 és 1990 közötti „vidám történelmünk", részben pedig az 1848-49-es szabadságharcra vonatkozó anyagok tanulmányozása szempontjából lényeges. Viszont kétségtelen, hogy a bukaresti Központ stratégiai jelentőségű hely a román-magyar kapcsolatok tekintetében.

HP: - Ön hivatalos minőségében kereste fel a bukaresti Központot. Mi a véleménye róla?

- Úgy látom, a hozzáfűzhető reményeket beváltja, vagy máris beváltotta. Mindenütt azt hallottam, nagyon népszerű, a román sajtó gyakran ír a rendezvényeiről. Persze, a kulturális központok hatása csak áttételes, csupán hosszútávon lemérhető. Azt hiszem, az előttünk álló évek bebizonyítják, hogy nem működik hiába. Szó esett róla, hogy Kolozsváron is megnyitják a Kulturális Irodát, de erre csak akkor kerülhet sor, ha a román fél is ezt akarja.

Nem tudom megjósolni, hogy ez mikor történik meg. Magyar részről igényként jelentettük be a román Külügyminisztériumban és a Művelődési Minisztériumban.

HP: - Bukarestben évek óta tanítják a magyar nyelvet. A többi intézményben is folyik magyar nyelvoktatás?

- Mindenütt tanítjuk a magyar nyelvet. Valószínű, hogy a státustörvény hatására is majd növekszik a magyarul tanulni óhajtók aránya. Itt elsősorban nem a románokra gondolok, hanem azokra, akik magyar származásúak, de különböző okokból nem tanulták meg a nyelvet, és ezen segíteni óhajtanak. Vagy akiknek a házastársa magyar.

2001. április 23./HunorPress

Minden jog fenntartva. A honlapon található anyagok másolása, közlése akár egészben, akár részleteiben a HunorPress előzetes írásbeli hozzájárulásához van kötve.